Békés Megyei Hírlap, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-14 / 38. szám

1995. február 14., kedd HAZAI TÜKÖR Q iRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Yastagh-vizit Orosházán és Vésztőn A térség polgármestereinek rendszeresen tart tájékoztató­kat a 6. számú választókerület országgyűlési képviselője, Vastagh Pál igazságügy-mi­niszter. Tegnap Orosházán számolt be az első fél év tör­vényalkotási programjáról, valamint a kormány várható munkájáról. Ez utóbbi téma­körben kiemelte a képviselő a Békés megyéről szóló 1993- as kormányhatározat áttekin­tését, az Alföld Program to­vábbfejlesztését. A polgár- mesterek felvetéseire vála­szolva Vastagh Pál a vasúttal kapcsolatban elmondta, hogy a határmenti vonalak megtar­tása és fejlesztése a cél, nem pedig a megszüntetés. A kia­dások csökkentése érdekében pedig átcsoportosításokat vé­gez a MÁV. A földárverések­ről szólva: a kormány febru­árban dönt az árverés követ­kező fordulójáról. A Démász kontra önkor­mányzatok vitájában a pol­gármesterek nem fogadták el az áramszolgáltató érveit. Ez­zel és a térség telefonhelyze­tének megoldásával kapcso­latban is személyes segítségét ajánlotta fel a miniszter. A vésztői vasutasok által na­gyon várt találkozóra került sor tegnap délután, amikor Vastagh Pál igazságügy-mi­niszter volt a falu vendége. Kaszai János polgármester bevezetőjében ismertette a vasútvonal felszámolása és a vésztői fűtőház megszünteté­se elleni küzdelem jelenlegi állását. Ezt követően Vastagh Pál elmondta, politikai és er­kölcsi kötelessége ideállni a vésztőiek elé, hiszen két éve, akkor még ellenzéki képvise­lőként ő vitte a parlament elé a térség gondjait. Az akkor el­mondottakat most is vállalja, nézete szerint keresni kell a kompromisszumokat. Tájékoztatta a helybelie­ket, hogy információja sze­rint a megye vasútvonalait nem fenyegeti a megszün­tetés veszélye. A vésztői vasutasok másik gondjáról, a fűtőház felszámolásáról Tóth Imre, a MÁV Szegedi Igazgatóságának vezetője azt mondta, hogy nincs még döntés, meg kell vizsgálni a leggazdaságosabb üzemel­tetés lehetőségét, ehhez kérte a helyi szakemberek segítségét. Matuska Sán­dor, a térség országgyűlési képviselője annak a véle­ményének adott hangot, hogy jó lenne, ha nem kelle­ne évente a vasútmegszün- tetéssel foglalkozni. Néhány hozzászólás után a fórum befejeződött, a mi­niszteri villámvizit Vésztőn vasútügyben véget ért. Csete Ilona Gila Károly Sok a bizonytalanság telefon-ügyben Új tv-müsor. Átfogó cím­mel új gazdasági szolgáltató műsort indít a Magyar Televí­zió Kisebbségi és Határon Túli Műsorok Stúdiója február 18- tól. Kapuvári Gábor főszerkesz­tő elmondta: a szombatonként 06.45-től a T V2-n jelentkező 45 perces élő műsor legfontosabb célja, hogy amagyar gazdasággal, társadalommal, joggal összefüg­gésben aktuális és praktikus infor­mációkkal szolgáljon a határon túli magyarságnak. így többek között beszámolnak majd a kör­nyező országokkal való keres­kedés lehetőségeiről, az idegen munkavállalók magyarországi helyzetéről, illetve a magyar vámjogszabályok alkalmazási gyakorlatáról. Importburgonya. Folya­matosan érkezik az országba az importburgonya. Ezt közölte tegnap az MTI érdeklődésére Kiss Zoltán, az FM államtitká­ra. A szaktárca vezető tisztség- viselője elmondta: a 29 600 ton­nányi importburgonya behoza­talára mintegy tízszeres volt az importőrök túljelentkezése. Az államtitkár szerint mind a vám­szervek, mind pedig a közraktá­rak felkészültek az importbur­gonya fogadására. A burgonya ára már több helyen is mérsék­lődött. Az államtitkár szerint a szóban forgó termék reális ára a piacokon 50 forint körül alakul­hat kilogrammonként. „Szerződésszegés miatt Lotz Károly hírközlési miniszter fel­mondja megállapodását a bé­késcsabai—orosházi távközlési körzetben koncessziót nyert Hungarotel nevű társasággal” — olvashatták tegnap többen a Népszabadságban. A megye te­lepüléseinek polgármesterei sorra kapták a telefonokat: mi lesz most? Kotsis György a Hungarotel képviseletében el­mondta: — Ez a hír így nem igaz, legalábbis egyelőre nem. Még tartottak és tartanak a tár­gyalások és szerintünk ez a meccs nem dőlt el. Természete­sen mi szeretnénk folytatni to­vább a munkát a területen, hisz mérnökeink eddig is folyamato­san dolgoztak, költségeink már milliókban mérhetők. Sziklai Zoltán, a Békés Me­gyei Önkormányzat Gazdasági és Területfejlesztési Osztályá­nak vezetője is tanácstalan: — A minisztériumból kapott szóbeli tájékoztatás szerint hét­főn éjfélkor jár le a Hungarotel- nek adott határidő. Ha addig hitelt érdemlően bizonyítani tudják, hogy a fejlesztésekre ké­pesek és pénzük is van rá, még van némi esély. Nagy Béla, a megyei közgyű­lés gazdasági bizottságának ve­zetője tegnap írásbankért tájé­koztatást a helyzetről Bölcskei Imre államtitkártól. — A bizottsági ülés kezdeté­ig nem érkezett válasz kér­désünkre. Kedd délelőtt már okosabbak leszünk, de attól tar­tok, telefon ebből még nem lesz... Antal Gyöngyi Hazánkban a falusi turizmus jö­vője nagymértékben azon mú­lik, hogy az érdekelt önkor­mányzatok képesek-e helyben és regionálisan kialakítani a ^nyugati típusú támogatási és közreműködési rendszereket. E megállapítás és egyben köve­telmény azon az országos fóru­mon fogalmazódott meg, ame­lyen polgármesterek és önkor­mányzati képviselők vitatták meg a falusi-tanyai vendéglátás helyzetét. A konferencia állás- foglalásáról tegnap közlemény­ben tájékoztatta az MTI-t a Ma­gyar Falusi-Tanyai Vendégfo­gadók Országos Érdekképvise­leti Szövetsége. A tanácskozás üdvözölte, hogy az idén is fenn­maradt a falusi-tanyai vendég­látás adómentessége. Ez 1990 óta van érvényben és 10 ágyig, illetve évi 300 ezer forint bevé­telig ad kedvezményt a vidéki gazdáknak. Előnyös az is, hogy ez évtől a fizető vendéglátók is választhatják az átalányadó­zást. Hangsúlyozták azonban: ezt 1996-tól az jobban hozzá kell majd igazítani a fizető vendéglá­tók speciális körülményeihez. A konferencián elhangzott: hazánk jó adottságait és hagyományait ki­használva a turizmus gazdasági húzóágazattá válhat. Százéves a film Van aki forrón szereti — ezt a nagy sikerű szórakoztató filmet 1952-ben forgatták Idén világszerte megemlékez­nek a hetedik művészet, a filmművészet 100. születés­napjáról. A francia Lumiere fivérek 1895. február 13-án szabadalmaztatták felvevő- és vetítőgépüket, a cinématog- raphe-ot. Először csak zártkö­rű bemutatókra került sor, majd 1895. december 28-án a párizsi Grand Café filmszín­házzá előléptetett alagsorában megtartották az első nyilvános filmvetítést, amely a Lumiere - üzemeket mutatta be. Az Egyesült Államokban vitatják az évfordulót, sőt ma­gát az elsőséget is. Tény, hogy a francia Lumiere testvérek ki- nematográfjának sikeres be­mutatója előtt hat(!) évvel, 1889. október 6-án Ameriká­ban néhányan már rácsodál­kozhattak az első kinetofon- ra. A találmány egy William Dickinson nevű férfiútól szár­mazik, aki életében mindössze három hónapot járt iskolába. Az autodidakta technikus Thomas Alva Edison asszisz­tense volt, és mestere ötletei, valamint útmutatásai nyomán készítette el az első filmfelve­vőt. A film minősége azonban siralmas volt, a kép és a hang nem volt szinkronban, s ezt a problémát sem ő, sem Edison nem tudta megoldani. Győzött tehát a némafilm, legalábbis egy időre. Az azonban tény, hogy amikor 1895-ben Lumiere-k óriási csinnadrattával, fizető publikum előtt bemutatták ki- nematográfjukat, és ugyaneb­ben az. évben Berlinben a né­met Skladanowski a maga ve­títőjét, a bioszkópot, New Yorkban már évek óta működ­tek elegáns sza­lonok — a mo­zik ősei —, ahol a Dickinson— Edison-féle ki- netoszkópba le­hetett betekinte­ni. Ez az eszköz nem hasonlított a mai vetítőhöz: egy lyukon át kellett belenéz­ni a készülékbe, azaz egyszerre csak egy néző élvezhette a mű­sort. Az első, vá­szonra vetített filmet Edison 1896. április23- án, az európai premier után négy hónappal mutatta be. Ve­títője kísértetie­sen hasonlított a Lumiere testvé­rek által kifejlesztetthez, ám mégis Edison indította később a perek egész sorát az úttörők ellen, mondván: ellopták a ta­lálmányát. A pereket azonban sorra el­vesztette, és különben is, a mo­zifilm, annak mai, fejlett for­mája kisebb-nagyobb hord­erejű találmányok egész sorá­ból született meg. A harmincas években jött az újabb nagy találmány, a han­gosfilm, és akkor új fejezet kezdődött. Aztán a színes film. Ismét néhány év telt el és a technika tökéletesedése, a szí­nes, szélesvásznú (emlékez­nek? „Cinemascope” — mi­csoda szenzáció volt!) techni­ka olyan monstre-produkció- kat „ihletett”, mint a Ben Húr, vagy a Tízparancsolat. Voltak persze még „szuperebb” kísér­letek is. A hatvanas években a londoni Piccadilly-n műkö­dött egy „körmozi”, amelynek vászna teljes körben vette körül a nézőket. Itt egy autó­versenyről készült filmet meg­nézni — lélegzetelállító volt. Hogy ez a technika mégsem győzedelmeskedett? A nézők a mozi közepén álldogáltak (hogy meg tudjanak fordulni, hogy arra nézzenek, amerre akarnak), és ez bizony megle­hetősen fárasztó volt. Hosszú utat tett meg a film. Technikai­lag is. De valójában nem tech­nikai értelemben gondolunk a filmre, hanem „mozit” nézünk, moziba megyünk. Ferenczy Europress Tudósítás első kézből Hogyan próbálták a lottó manipulálására rávenni a Szerencsejáték Rt. vezérigazgatóját? Tegnap délután feloldotta a rendőrség a krimibe illő zsaro­lási ügy hírzárlatát. Az Orszá­gos Rendőr-főkapitányságon rendezett sajtótájékoztatón maga Pongrácz Antal, a Sze­rencsejáték Rt. vezérigazgató­ja, az ügy szenvedő alanya és főszereplője számolt be a nem mindennapi történetről. Február 4-én egy ismeretlen telefonáló invitálta üzleti meg­beszélésre a vezérigazgatót a főváros egyik külterületi ven­déglőjébe. Pongrácz gyanúsnak találta a dolgot, de elment a február 7-i randevúra. Előérzete item csalt: meghívója és két test­őre az étterem különtermében 3 órán át szabályos szobafogság­ban tartotta. Az „üzleti” ajánlat lényege az volt, hogy 1 millió dollár fejében a részvénytársaságnál fogadja közeli munkatársává az ismeretlen férfit, akinek így, bennfentesként lehetősé­ge nyílna a lottó-számsorso- lást lebonyolító gép kicserélé­sére. A gép „hasonmása” ugyanis képes Fortuna befo­lyásolására, azaz olyan szá­mok kihúzására, amilyeneket működtetői meghatároznak. A manipulált masinával gyerek­játék a telitalálat, s a nyere­ményből az ígért szép summa részletekben ütné a vezérigaz­gató markát. Az ismeretlen természete­sen számolt azzal, hogy Pong­rácz nem áll kötélnek, ezért ajánlatát néhány meggyőző érvvel is súlyosbította. Egye­bek közt azzal, hogy az együtt­működés megtagadása esetén végeznek vele, gépkocsiját fölrobbantják és családja élete is veszélybe kerül. A szigorúan őrzött különte­remből csak egy esélye volt a vezérigazgatónak a szabadu­lásra. Zsaroló és egyre fenye­getőbb „tárgyaló partneré­nek” hajlandóságot mutatott az együttműködésre, de egy hét gondolkodási időt kért. Ám ahogy a megbeszélést kö­vetően lehetősége nyílt rá, rendőrségi feljelentést tett. Másfél órával ezután bi­lincs kattant az „ismeretlen üzletember”, B. A. 28 éves vállalkozó, büntetlen előéletű magyar állampolgár csukló­ján. Elfogták a zsaroló egyik testőrét is, de utóbb szabadon engedték, mert föltehetően nem volt érdemi részese a bűncselekménynek. A szökés­ben levő másik testőr kézreke- rítésére azonban a rendőrség folytatja a nyomozást. Pongrácz Antalnak és csa­ládja tagjainak a hatóságok rendőri védelmet biztosítot­tak.- NÉMETH ­Üzenet Észak-Koreábél. Az észak-koreai nagykövetség hazánkban vándoroltatott kiállítása a békéscsabai ifjúsági házban is bemutatkozik. Az észak-koreai képzőművészek kagylódarabokkal díszített faliképéit, kézzel hímzett selyem térítőit, vázáit, selyemvirágait, valamint a sajátos technikával készített állatfigurákat három hétig láthatja a közönség Fotó: Kovács Erzsébet Fórum a falusi turizmusról A pénzügyminiszter-jelölt Bálint-napi köszöntője

Next

/
Thumbnails
Contents