Békés Megyei Hírlap, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-13 / 37. szám

Havas Henrik meglepődött... A népszerű újságíró a MIÉP megyei szervezetének meghívására Oroshá­zára látogatott. (4. oldal) Vargáék vágya: enni és lenni „A nehéz helyzetbe jutott emberek gyújtsák magukra a lakást?” — kér­dezi a családfő (5. oldal) Az orosházi mesterfodrász... Cseh István mesterfodrász 1990 óta megszakítás nélkül a frizurakészítés magyar bajnoka. (11. oldal) 1995. FEBRUÁR 13., HÉTFŐ ÁRA: 19,50 FORINT L. ÉVFOLYAM 37. SZÁM A békéscsabai József Attila Általános Iskola volt az egyik helyszíne az országos Curie-emlékverseny ötödik fordulójánaka hétvégén. (Részletes beszámolónk a 3. oldalon) Fotó: Lehoczky Péter Van, aki válna, van, aki nem A többség akaratát egyelőre senki nem ismeri Vérszerződés a Csolt-monostornál ?! Hírek EU-csatlakozás. Göncz Árpád köztársasági elnök szombaton befejeződött mál­tai tárgyalásainak középpont­jában a két ország EU-csatla- kozásának ügye állt. „Partne­reimmel teljes mértékben egyetértettünk abban, hogy a csatlakozást illetően politikai és gazdasági érdekeink egy­beesnek. Nem vetélkednünk kell, hanem egymást támogat­ni” — jelentette ki az államfő elutazása előtt tartott sajtó- konferenciáján. A magyar köztársasági elnök kétnapos hivatalos látogatása során többször találkozott Ugo Mif- sud Bonniéi máltai elnökkel, tárgyalt Edward Fenech-Ada- mi miniszterelnökkel, és megbeszélést folytatott Alf­red Santtal, a máltai ellenzék vezetőjével. Keleti balesete. Keleti György honvédelmi miniszter péntek este 20 óra 10 perckor országgyűlési választókörze­téből haladt Budapest felé az Ml-es autópályán, amikor a 43-900 kilométerszelvénynél az általa szabályosan vezetett személygépkocsi kormányoz- hatatlanná vált és a belső sáv mellett lévő szalagkorlátnak ütközött. Személyi sérülés nem történt, a gépkocsiban utas nem tartózkodott. A rend­őrség a baleset vizsgálatát szakértők bevonásával meg­kezdte. Idegenforgalmi bevételek. Az idegenforgalmi aktívum a múlt év októberének végéig 500 millió dollárt tett ki, s ez novemberben tovább nőtt, elérte az 536 millió dollárt. A bevétel 25 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit — tájékoztatta a Központi Sta­tisztikai Hivatal az MTI-t. Ta­valy 40 millió külföldi látoga­tott Magyarországra, valami­vel kevesebb, mint 1993-ban. Szentetomya kapcsán mostaná­ban nem tudunk megnyugtató hírekről beszámolni. Ha újság­cikk születik, az vagy etnikai békétlenségről szól, vagy indu­latoktól sem mentes falugyűlés­ről, netán kiválási szándékról. Orosháza képviselő-testü­letének legutóbbi ülésén (szer­Február 11 -én este nyolc óra tájban J. Z. füzesgyarmati fia­talember úgy döntött, meglá­togatja Szeghalmon élő meny­asszonyát. A DPW-028 rend­számú kétütemű Trabant Com­bival indult el, amikor a falu határában, a temetőnél lévő dán) a bejelentések között is szerepelt Szentetomya, a Rucz József által elindított akció és annak hatása. — Érzelmileg kire így, kire úgy hat ez az egész kezdemé­nyezés. A kiválási szándék mel­lett megjelent az ellenpólus is. Mi nem zárkózunk el az adat-. fénysorompónál egy stopposra lett figyelmes. Felvette az isme­retlen fiatalembert és együtt ér­tek Szeghalom határába. Ad­digra a stoppos annyit mondott el magáról, hogy édesapjához megy, de nevét nem árulta el. Az érmelléki kanyarhoz érve J. szolgáltatás elől, március 10- éig összegyűjtünk minden in­formációt, amiből bárki meg­tudhatja, hogy milyen támoga­tási formát, segélyeket adott a város ennek a településrésznek — mondta Fetser János, Oros­háza polgármestere. (Folytatás a 3. oldalon) Z. megkérdezte, hol tegye ki, mire az utas azt felelte, hogy itt is jó lesz. Ekkor azonban a törté­net váratlan fordulatot vett, ki­szállás helyett egy 30 cm-es kést kapott elő a stoppos és rápa­rancsolt a rémült károsultra, (Folytatás a 3. oldalon) A Vésztő melletti Csolt-mo- nostor történelmi emlékhelyét már eddig is sokan megtekin­tették, az évente itt rendezett Sárréti Piknik is többfelé tette ismertté a szép környezetben lévő mágori dombokat. Mind­ezekre is alapozva, egy nagy­szabású, az ország általános iskolásait megmozgató mille- centenáriumi rendezvényre készülnek a szervezők, a me­gyei művelődési központ, a vésztői Sinka István Művelő­dési Központ és a Sárréti Pik­nik Kulturális Alapítvány. Az Szombaton délelőtt megkezdő­dött a Civil hétvége elnevezésű ismeretnyújtó, -képző eszme­csere Békéscsabán, az ifjúsági házban. Pocsajiné Fábián Magdolna, a Közösségfejlesz­tők Békés Megyei Egyesületé­nek titkára köszöntője után be­mutatkozásra kérte a résztvevő­ket. A megjelentek többek kö­zött Csorvásról, Gyuláról, Ma- gyarbánhegyesről, Újkígyós­ról, Mezőmegyerről és a me­gyeszékhelyről érkeztek. A nap témáját így jelölték meg: ho­gyan szerezzünk civil szerve­zetnek pénzt, szponzort? Először Gerendái Károly Budapestről, a Sziget Szerve­ző Iroda vezetője mondta el tapasztalatait. Ez az iroda el­sősorban a Margitszigeten rendez kulturális programo­kat. A megjelentek figyelmé­be ajánlotta a különböző or­szágos alapítványokat és ala­pokat. Javasolta akciók meg­hirdetését, mert azokra könnyebben lehet támogatót találni, mint általában a műkö­dés költségeire. Elmondta, hogy „kolduló kőrútjain” öt­venszázalékos sikerrel jár, azaz minden második helyen kap valamilyen adományt. elmúlt héten tartott megbeszé­lésen elfogadtak egy olyan ter­vet, amely szerint a történelmi romok környékén 1996. au­gusztus 18—19-én nagysza­bású történelmi játék kereté­ben az ország különböző területeiről, sőt a határon túlról érkező, előzetesen már különfé­le próbákon kiválasztott csapa­tok (törzsek) kötnének vérszer­ződést egymással. Természete­sen lenne sok-sok érdekesség, sámántánc, jurtaavatás, kora­beli harci játékok is. B.N.I. Ezután Benéné Szerető'Haj­nalka, a békési művelődési ház igazgatója beszélt a PR- feladatok fontosságáról, a saj­tóval, önkormányzattal, más egyesületekkel való kapcso­lattartásról. Szerinte ellenszolgáltatás nélküli mecenatúráról ma még nemigen esik szó Magyaror­szágon. Egyelőre csak a kétol­dalú szponzorálás alakult ki. Az Ifjúsági Fúvósok Egyesületének képviseletében Szente Béla egy konkrét pro­jektet ismertetett, amelyet a zenekar költségeinek, külföldi útjainak fedezésére dolgoztak ki. Előadásában aláhúzta, a tá­mogató keresése nem koldu­lás, hanem közvetítés. A civil szervezetek képviselői ugyan­is nem maguknak kémek. Ha egy cég, amely anyagi lehető­ségei ellenére sem segíti mun­kájukat, az a vállalkozás veze­tőjének szégyene. A beszélge­tés során felmerült egy kérdés, hogy miért nem támogatja job­ban az állam az egyesületeket, alapítványokat. Szente Béla válasza: „Ott erős a demokrá­cia, ahol erős civil szervezetek működnek.” (Folytatás a 3. oldalon) Kést rántott a füzesgyarmati stoppos Országos körözés az elrabolt Trabant miatt „Ott erős a demokrácia...” A rutinos besurranó Ha csak öt percre szaladunk át a szomszédba, előfordul, hogy nem zárjuk be a lakást. Vannak viszont olyan „megfigyelők”, akik erre a pillanatra várnak. Ez történt Gádoroson is febru­ár 8-án. A délelőtt folyamán két helyre is besurrant ismeret­len látogató. Ennek eredmé­nyeként az egyik helyről 4 ezer, a másikról pedig 50 ezer forint tűnt el. Szerencsére az elkövetőt, F. T. fiatalkorút elfogta a rendőr­ség. A hölgyről tudni illik, hogy náluk komoly családi ha­gyományai vannak a besurra- násoknak, tehát volt kitől ta­nulnia. A pénz egy része (a 4 ezer forint) meglett, a többit elkép­zelhető, hogy a lebukás előtt átadta társának. Idegen-e tőlünk (nálunk) az idegengyűlölet? Vajon mitől látszik kicsinek a tévében Horn Gyula zakó­ja? S miért divatjamúlt? Tény, hogy Belgiumban po­litikustársai nem az évtizede vásárolt öltönyüket hordták — mint ő. Szeptember-ok­tóber óta talán kisebb, de divatosabb zakót kellene vi­selnie. Mai szabásút. Afféle dandy—divaturacs — számba ment (megy?) vi­szont a magyar politikai élet­ben Fekete György, az elő­ző kormány apródfrizurás, nyakékentyűs államtitkára. Vele meg az baj, hogy úgy nyilatkozgat reggeltől estig a mai kultúrpolitikáról, mintha — kultúrhorror-ügyekben — szűz kislány lenne csokomyi liliommal. Aztán „ejtettem” mindket­tőjüket. mert szombaton a té­vében arról folyt a vita, hogy ki a magyar, ki az idegen, s miként bánjunk a nálunk tar­tózkodó külföldiekkel. Egy ilyen átjáróház-törté­nelmű országban különösen pikáns dolog „vegytiszta” magyarokról beszélni. Haj- talan és hajthatatlan (ős)ma- gyarjaink egyike leszögezte a kamerák előtt: kilencmil­lió színmagyar él az ország­ban. (Egymillió viszont... brrr!) így azután lehet, hogy mégsem az a magyar, aki annak vallja magát, hanem akinek elég — lila vagy nemzetiszínű — gőz szorult a mokány kis koponyájába? Félek az idegengyűlölet­től, mert embertelen. Gyilkos szélsőségekhez vezethet. Murányi, a nagy(?) magyar tévériporter(?) már a honfi­társainak is azt találta monda­ni két-három éve: akinek nem tetszik itt (amit ők akarnak), vegye az útlevelét, s mehet. Hogy az idegenek gazdagít­ják kultúránkat? Hogy nélkülük ma nem léphet elő­rébb az ország? Hogy a világ kulturált államaiban az embe­ri jogok teszik emberivé a tár­sadalmat? S hogy nálunk köz­ben hangoskodók szítják (szittyák...) a békétlenséget? Egyet senki ne feledjen: e kis országon kívül mindannyian, mindenkinek magunk is ide­genek vagyunk... Kiss A. János Erősödhetnek a horvát—magyar kapcsolatok A magyar parlament külügyi bizottságának tagjaként, hiva­talos delegációval három na­pot Zágrábban töltött Pallag László, az FKGP országgyűlé­si képviselője, aki szomaton hajnalban ért haza Békésre. A honatyával szombaton dél­előtt sikerült beszélgetnünk. — Kikkel és milyen céllal utazott Horvátországba ? — A magyar parlament külügyi bizottsága a kétoldalú kapcsolatok erősítése céljából a horvát parlament külügyi bi­zottságának egy korábbi meg­hívásának tett eleget. A hat­párti delegáció, melynek a független kisgazdapárt részé­ről én is a tagja voltam, Eörsi Mátyásnak, a külügyi bizott­ság elnökének vezetésével utazott Zágrábba. A legfőbb témánk, — ami terítékre került — az ENSZ-katonák márciu­sig tartó mandátumának, meg­bízatásának kérdése volt. A horvát parlament nem kívánja tovább fenntartani az ENSZ- katonák mandátumát. — Miért nem akarják meg­hosszabbítani a kéksisakosok megbízatását? — Az a véleményük, hogy amióta az ENSZ-katonák a tér­ségben vannak, a szerbek azt csi­nálnak, amit akarnak. Nagyon röviden, nagyon egyszerűen így lehet a választ megfogalmazni. A horvátok azt szeretnék, hogy a kéksisakosok mandátu­mának lejártával egyidőben szűnjön meg tevékenységük is, (Folytatása3. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents