Békés Megyei Hírlap, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-10 / 35. szám

BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP KÖRKÉP 1995. február 10., péntek „Biztos munkahelyet és javuló munkakörülményeket teremtünk dolgozóinknak" Fotó: Lehoczky Péter Megújul a Béköt Nyomógép, amilyennel csak a Kner büszkélkedhet Vetömagbörze. Az utób­bi évek legnagyobb vetőmag­börzéjét rendezték meg a kö­zelmúltban Gödöllőn, az Ag­rártudományi Egyetemen. A termékbemutatón — ahol az ország különböző részéből ér­kezett szakemberek és vásár­lók voltak jelen — jelentős sikert könyvelhetett el a mező­kovácsházi Hortseed Magsza­porító és Szolgáltató Kft. Ez alkalommal a vöröshagyma és bab vetőmagjaival mutatkoz­tak be a börzén. Segélyezés. A Vöröske­reszt Békés Megyei Szerveze­te február 14-én és 15-én se­gélycsomag-akciót rendez a jugoszláv menekültek részére. A segélycsomagokat a Vörös- kereszt városi szervétének központjában — Békéscsaba, Andrássy út 19. sz. — alatt osztják. Fogadóóra. Koltay Zsolt- né országgyűlési képviselő fo­gadóórát tart február 10-én, pénteken Telekgerendáson 13—14 óra között és Kétsop- ronyon 15—16 óra között a helyi polgármesteri hivatal­ban. * Tóth Sándor országgyűlési képviselő 10-én 15—17 óra között fogadóórát tart Mező- kovácsházán a polgármesteri hivatalban. Kedves meglepetés. A sarkadi Bartók Béla Művelő­dési és Szervező Központban február 14-én egész napos Va- lentin-napi virágvásárt tarta­nak. Ekkor lesz a „premierje” a művelődési ház virágposta­szolgálatának is, amellyel kedves meglepetést szerezhet­nek kedveseiknek a sarkadi szerelmesek. Gombavató. A békési Szegedi Kis István Reformá­tus Gimnázium három végzős osztálya február 10-én, vagyis ma este, hat órakor a művelő­dési központban tartja gomb­avató ünnepségét, s ezután kerül megrendezésre a végző­sök hagyományos táncmulat­sága. „MORGÓS MEDVE MINDEN NAGYÚR, DEORRÁNÁLFOGVA LEHET VEZETNI, MI­HELYT ARANY VERI A MARKÁT” (Shakespeare) (Folytatás az 1. oldalról) — Mit jelenthet ez a tőke­emelés az ott dolgozóknak? — Biztos munkahelyet és javuló munkakörülményeket a jelenlegi 1340 dolgozónak és a foglalkoztatott mintegy 700 alvállalkozónak. Főként a konfekciórészlegre újabb 50- 100 munkás felvételét ter­vezzük. — Tudomásunk szerint egy minisztériumi pályázaton 28 millió forintot nyert a cég kör­nyezetvédelmi beruházásokra. Ez a pénz azonban kiegészítés­re szorul, a környéken lakók pedig nagyon várják, hogy a A nagykamarási földrendező bizottság legutóbbi közgyűlé­sén a fő napirendi pont a műkö­dőképesség átértékelése, a bi­zottság újjáválasztása, vala­mint a Boda-tó körüli vitás kérdések rendezése volt. Az azóta eltelt néhány hétben si­került-e rendezni a sorokat és hogyan folytatódott a munka? — kérdeztük Kovács Ferenc elnököt. — A közgyűlésen 17 taggal és egy póttaggal választották új­já a bizottságot. Ebből 5 új sze­mély került a testületbe, a régi tagokból pedig 12-en kaptak megerősítést. Az alakuló gyűlés után januárban már kétszer ülé­seztünk. A megbeszéléseken megpróbáltuk rendezni a még vitás, úgynevezett később be­adott kérelmeket, valamint az elhaltak földjeinek örökléssel kapcsolatos ügyeit. A közgyű­lésen alapvető vitát jelentő Bo­da-tó sorsa természetesen most is napirenden volt. A megoldás tervekből megvalósuljon vala­mi. — Az alaptőkénk 165 millió forinttal nőtt, ezt a pénzt fej­lesztésre szeretnénk fordítani. Az elkövetkező 6 hónapban olyan technológiai változások várhatók, melynek nagy része a környék lakóinak közérzetét is javítja majd. Számtalan új berendezést vásárolunk, átala­kul a teljes kötőgéppark, a fes- tő-kikészítő műhely, a szabá- szati előkészítő részleg mun­káját pedig számítógép segíti majd. Ezek mind-mind a dol­gozók munkakörülményeit is javítják, és a fenti összegből — amellett, hogy a tavat min­den erőnkkel köztulajdonba szeretnénk adni—nem egysze­rű. Tisztázni kell ugyanis a tó további 'sorsában érintettek (horgászegyesület, téesz, föld­hivatal, önkormányzat) jogait és lehetőségeit. A tó ősidők óta köztulajdonban volt, így a to­vábbiakban sem látjuk akadá­lyát annak, hogy a horgászok, mint a tó kezelői, ott tevékeny­kedjenek. Természetesen ke­resnünk kell a törvényes lehető­ségeket. —A bizottság tehát a híresz­telés ellenére működőképes? — Természetesen, hisz ed­dig sem ültünk tétlenül. Elég ha csak annyit mondok, hogy 2010 embernek intéztük el az ügyét úgy, hogy 1333-an elhe­lyezést nyertek a kijelölt kár­pótlási földterületeken. Ezt egyrészt sorsolással döntöttük el, másrészt ahol nem volt sok jelentkező, ott táblába történő „ráhelyezéssel”. Ismereteink körülbelül 50 millió forint kör­nyezetvédelmi célokat szol­gál. — Szinte minden megválto­zik a Béköt háza tájékán, ész­revehető lesz ez a gyár termé­kein is? — Természetesen rövid időn belül új vállalati márka­névvel, új lógóval, sőt új név­vel szeretnénk megjelenni. Lesznek olyan termékeink, amik hazai piacon még alig ismertek. Ilyen például a bio­kelme, ami gyapotból, garan­táltan vegyszermentes techno­lógiával készül. Antal Gyöngyi szerint 676-an nem adtak be kérelmet, de ennek a fedezeté­re is megvan a földalap. Elvi­leg 2700 aranykoronának kell lenni, de a földkimérések után még marad annyi aranykoro­na, hogy a tavat és a körülötte levő területet köztulajdonba tudjuk adni. — Miről tárgyalnak legkö­zelebb? — Legközelebbi téma a község északi oldalán fekvő birtokokhoz az útnyitás lehe­tősége és a Dózsa utcának a kertkiegészítési ügye lesz. Ez utóbbi azért érdekes, mert az utca kertjeinek korábbi kiegé­szítését a lakosság egy része nem akarta elfogadni, míg má­soknak nem volt annyi arany­korona-értékük, hogy a meg­jelölt 2000 négyzetmétert jog­szerűen birtokolhassák. A Bo- da-tóval párhuzamosan sajnos még e felemás helyzet is meg­oldásra vár. A munka tehát to­vább folytatódik. H. M. A békéscsabai Kner Nyom­dában található meg jelen­leg egyedül az országban az a heidelbergi, CPC- rendszerrel felszerelt of­szetnyomógép, melynek „csodájára jártak” tegnap a hazai nyomdai szakembe­rek, vállalatigazgatóktól a gépmesterekig. Mielőtt azonban a szerkezet műkö­dését a gyakorlatban is megismerték volna a nyomdában, Gyulán, az Er­kel Hotelben hallgattak előadásokat arról, hogy mi­lyen technológiai lehetősé­gekre, minőségszabályo­zásra nyílik mód ezzel a berendezéssel. Az említett programok is részét alkották annak a két­napos mérnök-technikus tudományos tanácskozás­nak, melyet a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület szervezett az of­Újból előkerült a néhány évvel ezelőtt tervekben már megál­modott sétálóutca kérdése. Le- benszky Attila polgármestertől megtudtuk, hogy a városfej­lesztési osztály feladata lesz a Városház utca átalakításához szükséges munkálatok irányí­tása. Egy békéscsabai közle­kedésszervező cég már koráb­ban készített a forgalom átirá­nyítására vonatkozó terveket, ezeket kell most napra késszé tenni. Az előkészületek szak­értők bevonásával megkez­dődtek, s nem maradhat el az érintett környéken lakók véle­ményének meghallgatása sem. A Sarkad felé irányuló forgalmat a Dob utcán (a ren­delőintézet előtt) keresztül fogják megoldani. Sokan megróttak azért, hogy olvasok a hivatalban. A négy napilap közül először mindig a Békés Megyei Hírlapot ve­szem a kezembe — mondta Nagyszénás polgármestere, Kaczkó Mihály, aki 1957 ok­tóbere óta megszakítás nélkül olvasója és előfizetője lapunk­nak. Vele is azon az olvasói ankéton találkoztunk, amit tegnap este szervezett Bacsúr Imréné lapterjesztő Szénáson a művelődési házban. A találkozón elsőként dr. Tóth Miklós, kiadónk igazgató­szetnyomtatás témaköré­ben. Az ország nyomdáiból megjelent, több, mint 160 résztvevőt Balog Miklós, a Kner Nyomda Rt. vezér- igazgatója köszöntötte és egyben megnyitotta a szim­póziumot. Péter Istvánt, a nyomda főmérnökét a tegnap „sztárjáról”, a korszerű of­szetnyomógépről kér­deztük. — Tavaly márciusban vásároltuk a berendezést, számítógép vezérli, gyors­járatú és nagyon jó minő­séggel nyomtat csomago­lóanyagokat, dobozokat, címkéket — mondta. A tanácskozás egyéb­ként ma folytatódik a gyu­lai Erkel Hotelben, osztrák és német szakemberek is tartanak előadásokat az of­szetnyomtatás témaköré­ben. Ny, L. Régóta esedékes a Dob utca egyirányúsításának megvaló­sítása is. Ennek előfeltétele, hogy a Karácsonyi János utca burkolata elfogadható minő­ségű legyen. Az átalakítás költségeit tekintve a polgár- mester hangsúlyozta: a leg­több anyagi ráfordítást a Kará­csonyi János utca burkolása je­lentené, ebben azonban segít­séget nyújtana a Betonútépítő Vállalat, amely referencia- munkaként — tehát ingyen — vállalná ennek az útszakasz­nak a felújítását. A Városház utcán két helyen kellene korlá­tot, illetve virágládákat elhe­lyezni az átmenő forgalom le­zárására, s ez kerülne néhány tízezer forintjába a városnak. B.M. ja tájékoztatta a megjelenteket az önálló lapterjesztésről, arról, hogy az olvasók elégedettek a korán házhoz érkező újsággal. A lap arculatáról, struktúrájáról Seleszt Ferenc felelős szerkesz­tő számolt be, hangsúlyozva, hogy a lap valamennyi munka­társa arra törekszik: egy lapban minden korosztály minél több információ birtokába jusson. A találkozón résztvevők egyéb­ként sok észrevétellel és javas­lattal éltek, ezekről (is) a jövő­ben a hírlap hasábjain olvashat­nak a nagyszénásiak. Köztulajdon marad-e a Boda-tó? Lesz-e korzó a Városház utcából Gyulán? Legyen kétnyelvű az igehirdetés! Nemzetiségi oktatásfejlesztés Békés Megye Képviselő- testületének Nemzeti és Etni­kai Kisebbségi Bizottsága csütörtök délután munkameg­beszélést tartott. A megbeszé­lésre meghívták megyénk va­lamennyi nemzetiségi nyel­ven, közösségben igét hirdető egyház képviselőjét és az érin­tett szövetségeket. A kötetlen beszélgetés során bemutatták a gyülekezetben folyó tevé­kenységet, szóltak az anya­nyelven történő szolgáltatásai­król, örömeikről, gondjaikról, terveikről, kapcsolataikról. Gondként fogalmazódott meg, hogy a Kossuth rádió URH 66,29 Mhz-en istentisz­teleteket is sugárzó műsorát kevesen hallhatják. Elhang­zott, hogy a fiatalok körében a hittantanulás nem idegen, de a létszám az életév növekedté- vel folyamatosan csökken. Az anyanyelven történő igehirde­tést kedvelik a hívők, de a megjelentek szerint a két nyel­ven hirdetett prédikáció a leg­hatékonyabb, mert a magyar hívők is megértik a hozzájuk intézett szavakat. Sok külföldi kapcsolattal rendelkeznek az egyházak, amelyek kiterjednek Szlová­kiába, Romániába, s a jövőben szeretnének Kis-Jugoszláviá­val is kapcsolatot létesíteni. Kölcsönös kártyaelfogadás Az OTP Bank Rt. és a Duna- bank Rt. kölcsönösen megnyit­ja egymás előtt bankjegykiadó automatáit, bankfiókjait, vala­mint a kártyáikat elfogadó ke­reskedőhálózatot. A kölcsönös kártyaelfogadásról szóló meg­állapodást pénteken írja alá a két pénzintézet. A megállapodás révén a .két pénzintézet kártya- tulajdonosai mintegy hatezer helyen használhatják fel majd közvetlenül vásárlásra kártyái­kat. Az új szerződéssel a két bank a készpénzkímélő fizetési eszközök dinamikusabb fejlő­déséhez, a szolgáltatások szín­vonalának emeléséhez járul hozzá. Békés Megye Képviselő- testületének Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Bizottsága munka- megbeszélést tartott a megye valamennyi nemzetiségi nyel­ven oktató általános iskolai és gimnáziumi igazgatója, tanárai és a nemzetiségi szövetségek képviselői részvételével. A ma­gyarországi kisebbségek legsú­lyosabb problémája oktatási rendszerük elégtelensége és fej­letlensége. Paulik Antal minisztériumi munkatárs elmondta, kisebbsé­gi oktatásfejlesztési programju­kat a nemzetiségi szövetségek­kel egyeztetve és együttműköd­ve dolgozták ki. Mint megtud­tuk, ma már könnyebb a megfe­lelő nemzetiségi nyelvtan­könyv megjelentetése, bár mi­nisztériumi engedélyeztetése a mai napig lassú. A terjesztés is gondot okoz, de hamarosan lét­rehoznak egy nemzetiségi könyvesházat, ahonnan közvet­lenül megrendelhetik az iskolák a tankönyveket. A pénzről természetesen itt is szó esett, több sajnos nem lesz erre a célra, bár alapítványi for­rásokra támaszkodva kéthavon­ta elbírálásra kerülő pályázati rendszerrel segítik az iskolákat. A román nyelvokatatásról szólva megtudtuk: 11 települé­sen működik általános iskolá­juk. A tanulási körülményeik igen elavultak. Évente 90-120 tanuló végez náluk. Közülük csupán 20-an jutnak a gyulai román gimnáziumba. Fejlesz­teni csak szűk keretek közt tud­nak, idén például a kétegyházi iskola kapott 280 ezer forintos támogatást. A hozzászólások között elhangzott: Mindent meg kell tenni, hogy ne ve­szítsük el ezeket a nemzetiségi nyelvet oktató iskolákat, óvo­dákat. Ebben segít például a Párbeszéd program, a miniszté­rium pályázható * alapítványa. Nyári kiegészítő nyelvtanítási programokra lehet nagyobb tá­mogatást kérni, hogy erősítsék a nemzetiségi kultúrák értékei­nek érvényesülését. Kruzslitz Ilona Találkoztunk olvasóinkkal

Next

/
Thumbnails
Contents