Békés Megyei Hírlap, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-09 / 34. szám

. február 9., csütörtök CSALÁDI OLDAL Nyugalmunk megőrzése életet ment Tudja, hogyan viselkedjen, ha gyermekével baleset történik? Kötelességünk megtenni a biztonságot szolgáló intézkedése­ket, mintamilyen a kiságy megfelelő magassága Hétköznapi perpatvaraink A jogász válaszol Kinek, mikor és mennyi szabadság jár? Idős olvasónk panaszolja: két éve, öregségi nyugdíjasként napi négyórás elfoglaltságot vállalt. A közelmúltban, hogy unokáival tölthesse a téli szünetet, munkaadójától évi rendes szabadságának kiadását kérte. A munkáltató azonban ezt megtagadta, mondván, hogy szabadság csak a napi 8 órában, teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgo­zóknak jár. Valóban így van? A Munka Törvénykönyvéből kell kiindulni, amely a szabadságok két fajtáját ismeri. Mindenekelőtt n rendes szabadságot, amely alapszabadságból és különféle címen járó pótszabadságokból áll, illetve a rendkívüli szabadsá­got, amely lehet fizetett (pl.: betegszabadság), vagy fize­tés nélküli (amely gyermekgondozás, ápolás, lakásépítés, stb. céljából vehető igénybe). A szabadság időtartama az életkorhoz igazodik. Az alapszabadság legalacsonyabb mértéke 20 munkanap, amely az életkor előrehaladtával emelkedik, s a 45. életév betöltésével elérheti a maximális 30 munkanapot. A tör­vény nem tesz különbséget a munkavégzők között, ezért a munkaszerződéssel, akár részmunkaidőben foglalkozta­tott nyugdíjasok is jogosultak az évi rendes 30 napos alapszabadságra, mivel az nem a munkaidőhöz, hanem az életkorhoz igazodik. (A munkaidő mértéke a munkabér nagyságát határozza meg, így a szabadság idejére járó átlagkereset csak a munkaidővel arányos időre jár). Tudni kell, hogy a rendes szabadságot az esedékességé­nek évében kell kiadni, azt megegyezéssel sem lehet a következő évre átvinni. Amennyiben a szabadságot köz­bejött akadály (pl. hosszú betegség) miatt nem lehet igénybe venni az adott évben, akkor utólag, de a 3 éves elévülési időn belül kell a munkáltatónak biztosítania. Ki határozhatja meg a szabadság kivételének időpont­ját? Az Mt. szerint a szabadságot a munkáltató engedélye­zi, a folyamatos működés érdekében ő dönthet ennek időpontjáról. Nagyobb létszámú cégeknél ezért készíte­nek szabadságolási ütemtervet. Az alapszabadság egyne­gyedével azonban a munkavállaló saját belátása szerint rendelkezhet. A szabadságunkkal milyen módon élhetünk? Az Mt. azt az elvet tartja szem előtt, hogy a szabadság célja a pihenés, éppen ezért több mint két részletre osztani csak a munka- vállaló kérésére lehet. A szabadságot a munkáltatónak elsősorban természetben kell biztosítania, pénzbeni meg­váltására csak a törvényben meghatározott esetekben kerülhet sor: ha valakit sorkatonai szolgálatra hívnak be, vagy akkor, ha a munkaviszony év közben szűnik meg. dr. Lajer Erika Ferenczy Europress Gyümölcs véd a nyelőcsőrák ellen Hírek Tamarin. Hashajtó lek­vár. Természetes anyagok­ból készült. Primal. A legújabb gyógyszerhatástani nézetek ismeretében a csecsemő- és kisgyemekkori köhögés csillapítására vény nélkül is beszerezhető készítmény. A Primal köptető granulá­tum természetes anyagok­ból álló készítmény. A kan­kalingyökér elősegíti a fel­halmozódott váladék kiürí­tését, a zilizgyökér hatóa­nyaga vékony rétegben be­vonatot képezve védi a nyálkahártyát az izgató anyagok hatásától. Általá­nos köhögéscsillapító ké­szítmény. Ellenjavallat: vi­rágpor-érzékenység. Lecithin. Ideális összeté­telénél fogva fokozza a kon­centráló képességet, csök­kenti a szellemi kimerültsé­get, ingerültséget. Gén okozza a tbc-t Hibás gének is okozhatják, ha a szervezet tébécében megbetegszik. 113 évvel a tuberkulózis kórokozójá­nak felfedezése után brit ku­tatóknak nemrég sikerült hat vizsgált gyermeknél és azok családtagjainál bebi­zonyítani, hogy a szervezet védekező képességéért fe­lelős örökítő anyagok mér­tékadó szerepet játszanak a betegség lefolyásában. Míg igen sok embernél az első fertőzés újabb fertőzé­sek elleni immunitáshoz ve­zet, a genetikailag terhelt egyéneknél a kórokozó hosszabb idő után újra ak­tívvá válik. Ezen talán vala­mikor majd a génsebészet segíthet. Minden szülő ismeri a problé­mát: figyeljünk bármennyire is gyermekünkre, egyszer mégis egy tizedmásodperccel .később érünk oda; valahol a lakásban elvesztünk egy tűt; olyan játékot veszünk, amely nem biztonságos a gyerme­kekre nézve... és máris meg­történt a baj. A balesetek 90 százaléka otthon, sportolással és a szabadidő eltöltésével összefüggésben történik. S ez azt jelenti, hogy az esetek dön­tő többségében a szülő vagy a gyermeket gondozó kerül szembe a balesettel, a sérült gyermek körüli teendőkkel. Vajon a szülők azonnal tudják, mit kell tenni? A gyermekek védelmét szolgáló intézkedé­sek közül természetesen a bal­esetvédelem lenne a legfonto­sabb, de épp úgy kívánatos lenne az is, hogy a szülők mi­nél tökéletesebben elsajátítsák az „első lépések” technikáját. A balesetek nagy része azért történik, mert a gyerekeknek még nincs veszélyérzetük. A veszély tudata körülbelül 6 éves kor körül alakul ki, s az óvintéz­kedések megtételéhez szüksé­ges helyzetfelismerési képes­ség még később, úgy 9-10 éves korban. Ha baleset történik gyerme­kével, az első lépés — tűnjön ez bármennyire is nehéznek — nyugalmának megőrzése. Óva­tosan vigye el gyermekét a ve­szélyzónából. Hívjon orvost. De ne Ön menjen orvosért, ha­nem kérjen meg erre valakit. Ne hagyjaegyedülgyermekét! Ah­hoz, hogy a mentők azonnal se­gíteni tudjanak, meg kell adnia minden lényeges információt: hogyan történt a baleset; eszmé­letét vesztette-e a gyermek, ha igen, mennyi ideig; mondott-e valamit; mutatott-e furcsa reak­ciót... Minél pontosabb infor­mációkkal szolgál Ön, annál ha­tékonyabban tudnak segíteni az orvosok. A súlyos testi trauma átélé­Februárban a felültöltős mosó­gépekről közöl tesztet a Teszt Magazin; ezekből kisebb a vá­laszték, ami vélhetőleg csak divat kérdése, mivel legalább annyi előnyük van a felültöltő- söknek a másik fajtával szem­ben, mint hátrányuk. Téli jó tanácsokkal szolgál a gépkocsi-akkumulátorokról szóló cikk, és tálbázatba szedi, 1. Rekedt, krákog? Van bronchitisze vagy asztmája? 2. Napközben és éjszaka is köhögnie kell? 3. Érez-e köhögéskor vála­dékot a torkában? 4. Van-e homloküreg-, mel- lékarcüreg-gyulladása? 5. Nem kap levegőt már ak­kor sem, ha kissé megerőlteti magát? 6. Zörejeket hall, ha léleg­zik? Sípol a tüdeje? 7. Esténként hőemelkedése van? 8. Keveset tartózkodik friss levegőn? 9. Keveset mozog vagy edz? sével a gyermek pszichikailag is „krízis-szituációba kerül”. A leggyakrabban előforduló élményfázis, amivel balesetes gyermeknél számolni kell: 1. Sokkállapot a baleset helyszínén. A gyermekben az elsősegélynyújtás és a kórház­szituáció is félelmet kelt. 2. A baleset következmé­nyeinek letagadása, ignorálá- sa. 3. Lassan tudatossá válik ami végbement. Tiltakozó reakci­ók: düh, félelem, agresszió. A kisebb gyermekek „jogtalan­nak” érzik a történteket. 4. Tudomásul veszik a sérülés mértékét, súlyosabb hogy a gyakoribb gépkocsití­pusokhoz mekkora kapacitású akkumulátor dukál. Mindig nagy dilemma, ami­kor új lakásba költözünk vagy a régit kell felújítanunk, ho­gyan oldjuk meg a melegvíz­kérdést. A Teszt ezúttal az egyik lehetséges megoldást, a villanybojlert veszi szemügy­re, összehasonlító táblázatot 10. Gyakran tartózkodik száraz levegőjű helyiségben? Ezekben általában központi fűtés van? 11. Dohányzik? 12. Túlsúlyos? 13. Szorulásos? 14. Ha nyugalomban van, percenként 16-nál kevesebb- szer vesz levegőt? 15. A száján keresztül vesz általában levegőt? 16. Belégzéskor a hasa he­lyett a mellkasa emelkedik? 17. Allergiás illatra, porra, virágporra? 18. Fáradtnak és fizikailag erőtlennek érzi magát? esetben a mozgássérültté válás tényét. Szomorúak, visszahú­zódók, depressziósak lesznek. 5. Végül a történteknek be kell épülni a gyermek minden­napjaiba. Ez a lépés a sikeres gyógyulási folyamat egyik lé­nyeges pontja. Különös jelentősége van te­hát annak, hogy a szülők és a gyermek számára fontos sze­mélyek ott legyenek a kis be­teg körül. A szeretett szemé­lyektől való elválást főleg a kis gyerekek még szorongóbban élik meg, mint magát a testi fájdalmat. (Fordította: Stummer Andrea) Mind több férfi szenved nyelő­csőrákban: a megbetegedések száma 1976 óta megháromszo­rozódott. A washingtoni Nem­zeti Rákkutató Intézet munka­társai úgy vélik: ennek oka, hogy az erősebbik nem kevés gyümölcsöt és zöldséget fo­gyaszt. 174 rákos és 750 egészséges férfi táplálkozási szokásait vizs­gálták meg. Feltűnt, hogy a be­tegek túlnyomórészt súlyfeles­leggel kínlódtak. Az is kiderült, hogy elsősorban a nyers koszt hiánya okozza a rákos megbete­gedést. A gyümölcsben és zöld­ségben található nagy mennyi­ségű ballasztanyag nemcsak a gyomor- és a bélrákot, hánem a nyelőcső daganatait sem engedi kifejlődni. Az mindenesetre tisztázatlan, hogy miért beteg­szenek meg a nők háromszor ritkábban ebben a rákféleség­ben mint a férfiak. A Teszt Magazin 1995. februári számából Egészséges a tüdeje? A tüdőben cserélődik a friss oxigén és a már elhasználódott széndioxid. Aki sokat köhécsel, „vizsgálja meg” a következő 18 kérdéssel, jól működik-e tüdeje? A válaszoknál a nem: 0, a néha: 2, az igen: 4, a gyakran: 8 pontot ér. közöl négy ismert márkáról. Olvashatnak még a takaréko­sabb PC-használatról, a virág­átültetésről, a gyomor- vagy nyombélfekélyről, és folytató­dik az előző számban indult jogi sorozat az öröklésről, amely ezúttal a törvény szerin­ti (azaz végrendelet nélküli) változat meglehetősen bonyo­lult szabályairól szól. Értékelés: 0—20pontig: nincs miért ag­gódnia, noha pár pontot azért begyűjtött. Olvassa el ismét a kérdéssort! Mely részeken tud­na pozitív irányban változtatni? 21—40 pontig: komolyan kell vennie a veszélyre intő jele­ket. Még nincs nagy baj, de már vannak jelei egy esetleges meg­betegedésnek. Min tudna vál­toztatni? 41—50 pontig: az Ön tüdeje legyengült. Vegye komolyan az erre utaló jeleket! Érdemes len­ne felkeresnie egy szakorvost! 51 pont fölött: mihamarabb tüdőszakorvoshoz kellene for­dulnia. A javasolt terápiát saját érdekében szigorúan tartsa be! Ellenőrizze, nem kell-e változ­tatnia életmódján? Feb a Jóléti Alapítvány Egészségmegőrző Klubja Gyulán, Nürnbergi u. 1/B szám alatt. Nyitva: hétfőtől péntekig 7—20 óráig, szombaton 7—14 óráig. Szolgáltatásaink: szauna, masszázs, szolárium, csontkovácsolás, természetgyógyászat. Klubszervezés: szív, cukorbeteg, fogyókúrás, kismama, tini, magányosok, kártya, nyugdíjas, mozgássérült stb. Információ: az alapítvány székházában (Nürnbergi u. 1/B) vagy a 362-606-os telefonon. Minden ötletet, javaslatot, véleményt szívesen fogadunk és várunk. A Jóléti Szolgálat Alapítvány munkatársai

Next

/
Thumbnails
Contents