Békés Megyei Hírlap, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-09 / 34. szám

iBEKES MEGYEI HÍRLAP MEGYEIKÖRKÉP 1-995. február 9., csütörtök Földink volt. Székely Je­nő gyógyszerész, író, szerkesz­tő 1889-ben ezen a napon született, és 1965-ben halt meg Budapesten. A budapesti egyetemen 1917-ben nyert gyógyszerészi oklevelet, 1818- ban részt vett a Gyógyszeré­szek Szakszervezetének meg­alapításában. 1919 után eltil­tották a gyógyszerészi pályá­tól. Ettől kezdve alkalmi mun­kákból élt. 1946 után a Gyógy­szerész című szakszervezeti lap főszerkesztője. Szépiroda­lommal is foglalkozott. Nagyszalonta nevezett. Geszten március 2-ára terve­zik a hagyományos Arany Já- nos-szavalóverseny megren­dezését. Többek között ezügy- ben járt a közelmúltban Mol- námé Zolnai Mária, a sarkadi önkormányzat oktatási és mű­velődési munkatársa Nagy­szalontán, ahonnan két általá­nos iskola 3—3 szavaiét indít az idei versenyre. Mint Zolnai Mária elmondta, a nevezések begyűjtése mellett szó esett a kölcsönös nyári táboroztatá­sok lehetőségéről és az iskolák közötti kapcsolatok tovább­építéséről is. Cigányklub. A gyerek ak­kor csinál csínyt, mikor nincs mit csinálnia — vallja Rácz Zoltán, a Lungo Drom Ci­gányszövetség mezőgyáni el­nöke —, épp ezért határozta el szervezetünk, hogy a község­ben cigányklubot hozunk létre a fiatalok számára. Itt kulturált körülmények között tölthetik majd el a szabad idejüket. Je­lenleg a cigányklub épületé­nek kérdésében folynak a tár­gyalások. A betéti társaság váltakozó létszámú munkaerőt alkalmaz a mindenkori igényekhez igazodva. Jelenleg a zsákai Rhédey-kastélyon munkálkodnak. A felvételünkön gipsz dombormű látható Fotó: Kovács Erzsébet / Epületdíszek gipszből A mezőmegyeri Ép-Dekor Bt. 1993-ban alakult, fő te­vékenységük az épületszob­rászat, ezen belül üzlethe­lyiségek, irodák, lakások, műemlék, műemléki jellegű és egyéb középületek külső és belső gipszdíszítésének tervezése, kivitelezése. Ezen kívül egyedi igények szerint különféle ajándék- tárgyakat is készítenek. Mint oly sok Békés megyei vállalkozásra jellemző, nevük és munkájuk a me­gyehatáron kívül jóval is­mertebb, mint szűkebb ha­zánkban. Dolgoztak Buda­pesten, Hajdú-Bihar megyé­ben, a Balaton környékén, Kecskeméten és ki tudja még hány nagyobb város­ban. Jelenleg is a zsákai Rhédey-kastély díszítésén munkálkodnak, s ez a fela­dat májusban lesz kész. Szántó Péter, aki a családi vállalkozást irányítja, a hosszú távú terveikről, el­képzeléseikről így szól: — Úgy gondoljuk, hogy a hatvanas évek puritán építé­szete, s az ezt megelőző épí­tészeti stílusok semmilyen vonatkozásban nem férnek össze. A helytelenül mo­dern stílusnak értelmezett sivár, fantáziátlan, díszte­len építő felfogás szeren­csére ma már a múlté. Egyre inkább jelennek meg a pol­gárosodás igényével együtt az új épületeketen, irodák­ban a külső és a belső fal­felületeken a műanyagot felváltó fa és gipsz díszítő elemek. Nagyon sok oszlo­pot, boltívet, párkányt, ro- zettát, kandallót és szobrot készítünk, melyeknek mim táit és az alapanyagot kül­földről hoztuk. Bízunk ben­ne, hogy a jövőben Békés megyében is egyre több szükség lesz a munkánkra, s nem kell messzebb felada­tot vállalnunk. Békéscsa­bán a Jókai Színház, a Phaedra mozi korszerűsíté­se kapcsán kaptunk díszítő feladatot, de a mi kivég­zésünkben készült a Rózsa Ferenc Gimnázium tanter­meiben látható köztársasági címer is. A terveink között egy szá­mítógépes prbgram szere­pel, ami már áprilistól mű­ködik. Ez egy látványterv­csomag, amely alkalmas ar­ra, hogy a megrendelő el­képzeléseit a program a kép­ernyőn keresztül vonalas áb­rán megmutassa. így min­denki kedve, ízlése és igé­nye szerint megválaszthatja azt a díszítő formát és ele­met, amelyet a leginkább el­fogadhatónak tart. Ezek a formák és gipsz épületszob­rászati díszek, termékek időtállóak, természetes anyagból készülnek, s job­ban kifejezik az épület jelle­gét — mondta Szántó Péter. Az Ép-Dekor Bt. termé­kei széles választékban tá­rulnak a vásárlók elé és áraik is igen kedvezőek. Például egy mennyezeti rozetta már 400 forinttól kapható és a legdrágább is csak 2000 fo­rintba kerül. P. J. Kikerülve és áthágva Iosif Stroia tárlata Gyulán A kulturális életben mindig személyiségekhez kötődnek eredeti dolgok. Egy település az ott élő alkotók és művészet­szervezők jóvoltából egyaránt gazdagodik. Kiváltképp sze­rencsés, ha ez a személy egy és ugyanaz: Oroján István festő­művész. A Gyulán megjelenő román nyelvű újság főszer­kesztőjeként már a harmadik tárlatot szervezi a Galéria Noi- ban. Művészeti küldetéstudat, áldozatvállalás kell ahhoz, hogy ilyen nívós események színesítsék a kiállítási palettát máshol is. Ebben a hónapban Iosif Stroia aradi grafikusművész képeit tekinthetik meg a láto­gatók. Az 1951-ben született alkotó műveit bemutatták töb­bek között a franciaországi Nantes-ban, a spanyolországi Juan Mira-ban, de láthatók voltak grafikái megyénkben, Békéscsabán és Orosházán. Azok az alapélmények, ame­lyek meghatározták művészi munkásságát két dimenzióban ragadhatok meg. Egyfelől a romániai történelem sorsfor­dító forradalma, másfelől az egész beatnemzedéket jellem­ző szubkulturális közeg adja képei témáját. A történelmi és magánemberi helyzetek soka­sága olyan alkotói hevületet váltott ki belőle, melyek ké­pekben rögzült dokumentu­mok. Különleges filozofálgatás veszi körül grafikáit. A politi­kai diktatúra idejét juttatja a néző eszébe az a képsorozata, amelyen egy új, tiszta, világos forma kettéhasít egy hihetet­lenül zaklatott felületet, amin egy generál-szürke ködfüg- gönyszerű felület bomlik meg. Világos az utalás arra a válto­zásra, amit már felnőttként élt meg 1989-ben Stroia. A ma­gyar polgárok is különböző vi­szonyulással emlékeznek 1956-ra, attól függően, hány évesek voltak az emlékezetes napokban. Egy létező és szi­lárdnak tűnő struktúra mögöt­tes robbanási lehetőségeiről szól ez a képsorozat, amelyben benne van egy érett életút vá­rakozása a demokrácia iránt. Az utóbbi évtized a kiállító életében a kibeszélés és a tisz­tázódás magától értetődő kér­désfeltevéseit hozta el. A Nyi­tott ablakok című sorozatán a szabadság mindenki által ér­tendő kódjait tálalja a néző­nek. Ebben a megfogalmazás­ban világos a művészi üzenet. Önarcképén bekötött szemmel és szájjal ábrázolja magát. A nyak megfeszült izmai azt az Cipős önarckép elszántságot szimbolizálják, ami sejteti: a változásnak be kell következni. Természete­sen nemcsak politikai, hanem morális érzékenységűek is ezek a képek. A szabadgrafikákon túl, megalkotta az alkalmazott grafikai műfaj számos darab­ját: filmplakátok, folyóiratok tervezője. Arról tanúskodnak képei, a mesterségbeli tudás birtokában hoz létre műalko­tásokat. A képek mögötti gon­dolat nem marad csak életút- beli bölcsesség, sokkal inkább a művészi érzékenység doku­mentuma. Miután a világ igaz­sága részekre töredezik, a Stroia által alkotott grafikák résztörténetek életműve építé­sében. Modelleket nem kell keresnie, elég az életet felna­gyítva vizsgálni, s ettől művei egyediek lesznek. Cs. Tóth János Megkérdeztük olvasóinkat Tudnak-e takarékoskodni a háztartásban? Gézárt Istvánná, 45 éves, tar- hosi gyermekfelügyelő: Sajnos nem. Mi a fizetésből eddig sem tudtunk félretenni, a nagy áremelések miatt pedig most sincs rá lehetőségünk. Két gyermekünk van, mind­kettő továbbtanult (az egyik főiskolát végzett), így tanítta­tásukra is sok pénz elment. Családunk luxus dolgokra már rég nem költ. Utoljára nyaralni is csak akkor voltunk, amikor a gyerekek még általános isko­lába jártak. Papp István, 69 éves, kétegy- házi nyugdíjas: Tudunk. Igaz gyakran meg­szorításokkal, de gyűjtünk, hogy segíthessük a családot. A nyugdíjat a ház körüli munká­ból befolyt pénzzel egészítjük ki. Én pedig csontkovácsként is tevékenykedem, igaz ezt in­gyen csinálom. A vélemé­nyem az, nincs itt olyan nagy baj, mint azt sokan gondolják. Csak háború ne legyen soha, mert az volna az igazi tragé­dia. Unyatyinszki Adámné, 45 éves, békéscsabai munkavé­delmi előadó: Rá vagyunk kényszerülve, mint mindenki más. Főleg a bevásár­lásnál tudunk némi pénzt meg­takarítani: a legszükségesebb dolgokat mindig a diszkontok­ban vesszük meg. Továbbá ru­házkodás terén is szerencsénk van: amit csak lehet én varrók, vagy kötök meg. Persze a meg­takarításokat sem tudjuk félre­tenni, azt is felemészti a napi megélhetés. Zólyomi Sándor, 18 éves, sar­kadi autóvillamossági szerelő: Nekem havi rendszerességgel állandóan elfogy a jövedel­mem, hisz minden áru nagyon drága. Adóba is sok megy, a fűtés, a villany ára is emelke­dett. Fiatal vagyok, így öltöz­ködésre, diszkóra is elég sokat költők. Pénzemből nyaralásra már nemigen futja. De ha lehe­tőségem lenne a spórolásra, akkor sem erre gyűjtenék, ha­nem egy jobbfajta gépkocsira. (Magyari) A REQRG GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. BUDAPEST — mint kijelölt felszámoló — nyilvános értékesítés keretében felkínálja megvételre a felszámolás alatt álló „Lenin” Mgtsz, Gyula, Széchenyi u. 71. alábbi ingatlanait: 1. Kastély, iroda és építményei Eladási ár: 5 000 000 Ft + áfa 2. Gyártórészleg, sziget, szeszgyár Eladási ár: 3 000 000 Ft + áfa 3. Dénesi szarvasmarhatelep, állatállománnyal, gépekkel és felszerelésekkel együtt Eladási ár: 42 000 000 Ft + áfa 4. Dénesi zártkertek Eladási ár: 28 000 Ft/db Fentiekkel kapcsolatban felvilágosítást ad a helyszínen munkanapokon: Szabó János, telefon: (66) 361-440. írásos ajánlatokat a fizetőképesség igazolásával 1995. február 20-áig lehet benyújtani ugyanott. A NYILVÁNOS ÉRTÉKESÍTÉS IDŐPONTJA: 1995. február 22. (szerda). 11 óra a központi irodában (5711 Gyula, Széchenyi u. 71.) Azonos ajánlattevők között licitre kerül sor és a legjobb ajánlattevő nyeri el a vételi jogot.

Next

/
Thumbnails
Contents