Békés Megyei Hírlap, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-08 / 33. szám
GAZDASÁG 1995. február 8., szerda Hírek Kamarai tagság. A köz- testületi kamarák szervezése a nyilvánosság és a különböző érdekvédelmi szervezetek bevonásával tavaly hónapokon át zajlott. Ennek eredményeként a kézműves kamaráknak 190 ezer, a kereskedelmi és iparkamaráknak 450 ezer, az agrárkamaráknak további 40 ezer tagot sikerült országos szinten regisztrálniuk. Békés megyében az összetétel a következőképpen oszlik meg a fenti sorrendben: 8 ezer, 13 ezer és 2600 tag. A regionális kamarák elemi érdeke, hogy minél előbb, még az év első felében használható szolgáltatásokat tudjanak nyújtani tagjaiknak. Bár a tagdíjfizetés nem önkéntes, a tartozás adó módjára beszedhető, de ilyen drasztikus megoldásra egyelőre nem készülnek a kamarák. A törvény szerint a tagdíj minimum 300 Ft. Vásár, szaktanácsadás. Termékbemutatóval egybekötött kedvezményes vásár kezdődött Békéscsabán, a Kun utca 31. szám alatti Jamina Gazdaboltban: a Bábolnai Takarmányipari Kft. vonultatja fel áruját, és a cég képviselője szakmai tanácsokkal is szolgál az érdeklődőknek. A bemutató és kedvezményes vásár február 15-éigtart. Euromenedzser ® Open Management Centre Az Euromenedzser Iskolaközpont és a Szolnoki Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola közös szervezésében vállalkozó és marketing menedzser szakközgazdász posztgraduális képzés indul Szegeden 1995 február elején! A jelentkezés feltétele: egyetemi vagy főiskolai diploma. A képzés időtartama: 12 hónap (3 tanulmányi félév); 2 hetente egy délutáni konzultáció. További információk a (62) 482-822-es telefonszámon szerezhetők be. Pékség rekordidő alatt A megtermelt haszonból tovább gyarapítják a céget AVerkerKft. új üzemrészében ilyen, a képen látható gyönyörű kenyerek sülnek nap, mint nap Fotó: Lehoczky Péter Menedzser illemtan A Verker Kft. ma már nemcsak székhelyén, Kondoroson ismert, hanem megyénk más településein is. Az általuk gyártott kenyér és pékáruk méltán keresettek. A gazdasági társaságot 1991-ben két család négy tagja alapította egyénenként 25 százalékos tőkearánnyal. — Megvásároltunk egy épületet — idézi fel a kezdetet Szabó Lajos ügyvezető — s ott egy FNK és egy forgóállványos kemencével kezdtünk el dolgozni. Az akkori teljesítményünk napi 400 kg kenyér volt, s pár száz darab péksütemény. Később, különösen a békéscsabai piac adta lehetőséggel élve gyarapodtunk, és tudtunk egy kis élelmiszerboltot is nyitni. A kft. évről évre fejlődött, s a kezdeti nehézségeken túljutva hamar lett a környék meghatározó péküzeme. Kinőtték a régi épületet és igyekeztek a gépeket is fiatalabbakkal felváltani. — Amit elhatároztunk: az új üzem létrehozását, s az ehhez tartozó kiszolgáló egységeket, az engedélyektől az építkezés folyamatán át a befejezésig három hónap alatt megvalósítottuk —magyarázza Szabó Lajos. A két régi kemencét eladták, s helyébe két olasz gyártmányú, úgynevezett telepített kemencét vásároltak. A kapacitásuk 80 százalékos kihasználtságé, ami rendkívül jónak mondható. Termékeik iránt nőtt az igény, Békéscsabán kívül Kardosra, Örménykút- ra, Hunyára, Kétsopronyra és természetesen a kondorosi piacra is szállítanak. A vállalkozók három évig egy fillért sem vettek ki személyes szükségleteik fedezésére, minden pénzt visszaforgattak és gyarapították vállalkozásukat. Szállítójárművet cseréltek, és most legutóbb új üzemet, új gépi berendezést állítottak termelésbe. — A létesítmény az üzem épületéből, lisztraktárból, járulékos anyagraktárból, szociális helyiségekből, étkezdéből, készáruraktárból áll. Az emeleten irodák, tárgyalók, mosdók és öltöző helyezkedik el, a pékséget egy ember irányítja és 21 szak-, illetve betanított munkást foglalkoztatunk. Az összberuházás értéke 5 millió forint. Az új, korszerű üzem lehetővé teszi, hogy két műszakban dolgozzunk, s így termékeink mindig frissen kerülnek a kiskereskedők raktáraiba. Négyfajta kenyeret gyártunk, házit, rozsost, magvas és fehér kenyeret. A fehér kenyér áfa nélküli nagyker ára 48,50, a házi jeliegűé 54,10. Sajnos február 1-jétől kénytelenek voltunk az energia és egyéb anyagok emelése miatt mi is 10 százalékos áremelést végrehajtani — mondta Szabó Lajos. Szügyi György Úgy hiszem, nem szorul bővebb magyarázatra miért érdemes a menedzseri életformával, egyáltalán a menedzserekkel foglalkoznunk. Az utóbbi 4—5 év gazdasági, társadalmi átalakulása ugyanis igen sok menedzsert „teremtett”. De akik névjegykártyájukon a menedzser titulust használják, vajon valóban menedzserek-e, vajon valóban a nemzetközi normáknak megfelelő menedzseri szokásokat, munkamódszert alkalmaznak-e? Ez a naiv, de fontos kérdés elvezet bennünket arra az igazán megválaszolandó kérdéshez, vajon ki a menedzser, hiszen ehhez képest várunk el viselkedést tőle, illetve ítéljük meg az alkalmazott módszereket. Ehhez érdemes a menedzser szakirodalom néhány nagyon fontos megfogalmazását megismerni. Az egyik klasszikus megfogalmazás szerint ugyanis a menedzser szervez, tervez, irányít, koordinál és ellenőriz. Ebben természetesen benne van az is, hogy a menedzseri munka egy folyamat, amelynek kapcsán gondolatokat, eszközöket és embereket kell, mint erőforrást a megfelelő cél elérésének érdekében mozgósítani. A menedzser tehát célkijelölés és a cél elérésének fontos feladatait vállalja (1. rész) magára. És, hogy miért lett ilyen sok menedzser, arra egyértelmű a válasz. A piacgazdaság vállalatai, vállalkozásai kifejezetten menedzsereket keresnek és menedzseri munkát várnak el. A menedzserekről alkotott véleményünk, szerzett élményeink általában öltönyös, nyakkendős mobil telefonnal, kényelmes nyugati autóval furikázó, de mindenképpen ezekkel dolgozó ember. Mindez a kép nagy valószínűséggel azért alakult ki, mert a legtöbb menedzseri munkát végző munkatárs valóban hatékonyan kell, hogy információt cseréljen, meggyőző öltözködésével bizalmat kell, hogy keltsen, illetve az autó a legtöbb esetben a státusszimbólum jelleg mellett kényelmességét, az utazások fáradtságának csökkentését szolgálja. A menedzser tehát az erőforrást hatékonyan kihasználó és egy megadott cél irányába az általa létrehozott szervezettel, csapattal együtt halad előre. A hatékony erőforrás-felhasználás, azaz a tudás tudatos alkalmazása vezeti vállalatát a gazdaság, a sikeres, nyereséges tevékenységhez. De lássuk, mennyiben változott meg az a tevékenység, amelyet a korábbi szocialista vállalati vezetők és a mai piac- gazdaság területén dolgozó menedzserek végeznek. Beszéljünk erről sorozatunk következő fejezetében. Viszontlátásra egy hét múlva! Üzleti ajánlatok Holland cég magyar gyártókat keres több ezer kisalakú, közepes sűrűségű rostlemezekre. A lemezeket minőségi bútorgyártásnál használják. A lemezeket fűrészelni, lyukasztani, festeni kell. (343) Érdeklődés a következő termékek vásárlása iránt: klinikai célokra műanyag és gumikesztyűk, egyszer használatos fecskendők, kötszerek, kórházi ágyak, komplett műtőberendezések és felszerelések. (344) Izraeli importőr, disztribútor cég áruházak számára venne női, férfi és gyermek alsó- és felsőruházati cikkeket, kötöttárut, bőrdíszmű árut, táskát, pénztárcát. (345) Bőrgyártó cég együttműködést keres marha- és borjúbőrt előállító magyar vállalatokkal. Érdekelt abban, hogy bérmunkát végeztessen Magyarországon. Továbbá megbízna valakit azzal, hogy termékeinek értékesítése céljából Magyar- ország különböző városaiban megfelelő forgalmazói hálózatot építsen ki. (346) Építőanyagok kereskedelmére szakosodott cég kapcsolatot keres építőanyagok és belsőépítészeti anyagok gyártásával foglalkozó vállalatokkal, elsősorban fürdőszoba-felszerelések terén. A termékeknek a DIN szabvány szerinti tanúsítvánnyal kell rendelkezniük. (347) Bajor cég részére keresünk olyan magyar partnert, aki bérmunkában vállalja egészségügyi fóliatermékek (például kesztyű) polietilénből történő gyártását. (348) Módosítások a vámjogban 1995. január 1-jétől Az 1976-ban megjelent PM—- KKM vámjogszabályt a sokszori módosítás miatt szinte lehetetlen áttekinteni. Bár az új, egységes vámtörvény megjelenése tavasszal várható, az 1995. január 1-jén életbe lépett változásokat mindenképpen célszerű ismerni. V ámtarifa-változások Január 1 -jétől szinte minden vámtarifa megváltozott. A januárban megjelent „Kereskedelmi Vámtarifa” ugyanazon árura különféle tarifákat tartalmaz, attól függően honnan érkezik az áru, illetve szolgáltatás. Az első hasáb az úgynevezett preferenciális elbánásban részesülő (fejlődő) országokra érvényes, a második hasáb egy általános tarifa, de az Európai Unió (EU), az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA), a visegrádi négyek (CEFTA) tagországaira, valamint Szlovéniára is külön feltüntetett vámtételek vannak. Az EU-val kötött, három éve érvényes társulási megállapodás értelmében az import mintegy negyedét kitevő áruknál (pl. acéltermékek, számos vegyipari alapanyag) már az elmúlt három évben megszüntették a vámokat. További termékeknél 1995—97 között, három év alatt szűnnek meg a vámok, 1995-ben ennek megfelelően átlagosan egyharma- dával kisebb a vám az unióból érkező árukra. A mezőgazdasági élelmiszer-ipari termékek körében szintén változásokat vezettek be még 1994 novemberében. 179 terméknek emelték a behozatali vámtételét. Miközben az ipari vámok többsége 10% körüli, ritka a 20%-ot meghaladó, addig a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékek vámja nem ritkán meghaladja a 60-70, esetleg 100%-ot is. A vámon felüli pótdíjak is csökkentek; a statisztikai illeték 3%-ról 2%-ra csökkent és megszűnt az engedélyköteles áruk után fizetendő 1%-os illeték is. A vámkontingensek és kedvezmények köréből ki kell emelni azt a mintegy 42 milliárd Ft-os tételt, amely személygépkocsi gyártásához szükséges anyagok, félkész termékek, alkatrészek és tartozékok vámmentes importját teszi lehetővé. Tévékészülékek gyártásához különféle alkatrészek 5 milliárd Ft értékben hozhatók be vámmentesen. Nullaszázalékos vámtétellel hozható be 1995-ben a növényvédő szer. Új vámokmány bevezetése Január 1-jétől a külkereskedők a gyakorlatban is tapasztalják, hogy vámokmányon kell kérni a vámkezelést. Az úgynevezett Egységes Vámokmányt (EV) az export, az import és a tranzitforgalom, valamint a raktározás során kell használni. Az okmány az EU-ban és EFTA-ban már alkalmazott SAD okmánynak felel meg, és bevezetése része az EU-val kötött társulási szerződésben vállalt kötelezettségeinknek. Az EV okmány adatai közül különös jelentősége van a 46. rovat tartalmának. Az úgynevezett statisztikai érték hibátlan kitöltése fontos. Ebbe a rovatba annak a forintértéknek kell kerülnie, amelyet az ügyfél a magyar határra szállított áruért az addig felmerülő fuvar-, biztosítási és egyéb díjak figyelembevételével fizet, vagy fizetne. A határparitásos forintérték kiszámításakor a szerződéses, illetve számla szerinti devizaértékeket a hónap utolsó előtti szerdai árfolyamával kell forintra számítani. V ámértékbe vallás A vámértéket az EU-tagor- szágokban már alkalmazott nyomtatványon kell bevallani, ha a küldemény vagy szállítmány értéke meghaladja a 300 000 Ft-ot. A vámértékbe- vallást két példányban, a „Vámértékbevallás” elnevezésű nyomtatványon kell megtenni a beérkező árukra vonatkozóan, az EV vámkezelést kérő okmány kíséretében. A vámértékbevallás mellékleteként be kell mutatni az ügyletet (pl. belföldi számlák, jutalékok, belföldi költségek, szállítási, biztosítási költségek stb.). A vámértékbevallást a vámkezelést kérő köteles adni, és egyben ő felel a valódiságért és helyességért. Amennyiben a bevallott vám- érték 25%-kal kisebb, mint a vámhivatal saját nyilvántartásában szereplő összehasonlító érték, úgy a vámhivatal jogosult arra, hogy becsléssel állapítsa meg a vám alapját, illetve a különbözetre vámbiztosítékot kell fizetni. Új szabályok vonatkoznak a zöldség, a gyümölcs és a vágott virág vámértékének meghatározására. A zöldség és a gyümölcs esetében a müncheni, a milánói és a madridi piac nagykereskedelmi árai az irányadók, amelyeket amerikei dollárban, magyar határparitáson a VPOP az illetékes szakmai érdekképviseletekkel határoz meg. Vágott virág esetén a holland virágtőzsde átlagárát szorozzák 1,3-del. Az egységárat 14 napos intervallumokra állapítják meg. Vegyes vállalatok külföldi tagjának apportját a külkereskedelmi áruforgalom szabályai szerint kell vámkezelni. Ugyanez vonatkozik arra az árura is, amelyet a külföldi fél a deviza- számlán tartott pénzbeli hozzájárulásból (alap- vagy törzstőkéből) fizetve hoz be az országba. Mindkét esetben speciális szabály vonatkozik a vámalap meghatározására. Fő szabályként a külföldön kifizetett vételárból le kell vonni a visszaigényelhető adót és a maradék összeg lesz a vám alapja. 1994. december 24-től személygépkocsit bérleti, haszon- bérleti vagy haszonkölcsönszerződés alapján behozatali előjegyzésben nem lehet vámkezelni. Január 1-jétől nemcsak az importőr, hanem a vele megbízási kapcsolatban lévő, vámkezelésben közreműködő (pl. speditőr, vámtanácsadó) egyetem- legesen felel a vámtartozásért. Dr. Szakonyi Jánosné
