Békés Megyei Hírlap, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-08 / 33. szám

1995. február 8., szerda HAZAI TÜKÖR Pályázati felhívás. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium pályázatot hir­det a határon túli magyar könyvek kiadásának támoga­tására. A pályázattal elsősor­ban a határainkon túli szerzők műveit kívánják támogatni. Pályázhat minden olyan hatá­ron túli témával foglalkozó ki­adó, egyházi szervezet, kultu­rális műhely, alapítvány, tár­sadalmi szervezet vagy ma­gánszemély (kiadói ajánlattal) aki/amely ilyen műveket kí­ván megjelentetni. A bíráló bizottság előnyben részesíti a nemzeti önismere­tet szolgáló könyveket, a tudo­mányos, egyházi, eredeti, il­letve a magyar klasszikus és kortárs szépirodalmi művek és első kötetes szerzők alkotásai­nak, valamint- a hiánypótló kétnyelvű kiadványok megje­lenését. A pályázat elbírálásá­nál fontos szempont a határon túli terjesztés biztosítására tett javaslat, illetve vállalás. A be­érkezett kéziratokat országon­ként a helyi, szellemi és könyvkereskedelmi igényeket mérlegelve az országos kura­tóriumok képviselői készítik elő a döntésre. A támogatásról a Budapesten összeülő Hatá­ron Túli Magyar Könyvkiadás Támogatás kuratóriuma az előkészítés alapján májusban dönt. A beküldési határidő 1995. március 31 -e. Speter Erzsébet levele (ahhoz, aki segített, szurkolt és sajnálja, hogy az Erzsébet-díj megszűnt) A közelmúltban árról írtunk lapunkban, hogy felcsillant a re­mény: esetleg mégis marad az Erzsébet-díj. Speter Erzsébet a Békési László pénzügyminiszterrel történt üzenetváltás után ja­nuárban Magyarországra érkezett és megkezdődtek a tárgyalá­sok. Ezek azonban nem vezettek eredményre, és időközben Béké­si László is lemondott. Ilyen előzmények után született Erzsébet asszony alábbi levele. Boldog vagyok, s főleg voltam, hogy néhány (8) hosszú éven át a művészetet serkentő' ese­ményt teremthettem Magyarországon. Rá­fért... Hálás vagyok azoknak, akik megértették szándékaimat. Amiképpen nyilvánosan köszö­netét mondtam az eló'zó' kormány pénzügymi­niszterének, amikor már nem volt az, ózonkép­pen köszönetét mondok a mostani kormány pénzügyminiszterének, amikor már leköszönt: igazán nem rajta múlott, hogy az Erzsébet- díj nem maradhatott meg. Ez év (1995) első hónapjában alapítványom bianco levélpa­pírjával, pecsétjével azért jöttem tárgyalni az USA-ból Budapestre a kijelölt (ezúttal jóindulatú) illetékesekkel, mert volt még né­mi esélye (úgy tűnt) a díj megtartásának. Rajtuk sem múlott. Azon múlott, hogy okulva a történtekből, makacsul ragaszkodtam-ragaszkodom a kez­deti megállapodáshoz. Amennyiben a Nemzeti Bank ismét kezelésbe venné a díj alaptőkéjét, visszaállítva a kezdeti állapotot (hiszen ott indult az akkori két érdekelt tárca magas képviselőinek egyetértő szignójával megerő­sítve), és biztosíttatik az eredetileg vállalt—a díjak értéktartásához szükséges kamat, no meg, hogy amíg e díj létezik, ennek tisztasága, értékelvűsége szavatolt — visszaállításának részemről semmi akadálya. Az Erzsébet-díjnak nincs szüksége „támo­gatásra”, „kiegészítésre”, csakis az eredeti egyezség tiszteletben tartására. És arra, hogy az alapító elvei respektáltassanak: a szakszerű zsűrizés, a közönség bevonásával, továbbra is csorbítatlanul tiszta értékelvű maradjon, sose válhasson manipulációs eszközzé. Hálás vagyok Magyarország minden pol­gárának, s mindazon személyiségeknek, intéz­ményeknek, akik — amelyek az Erzsébet-díj egyetlen lehetséges „kiegészítését”: AZ ÉR­ZELMIT nyújtották. E tekintetben bőven kama­tozott az alapítvány. Lám, van, amiben egy kis ország is nagy lehet. Magyarországnak van mire büszkének lenni, és nem lehet olyan sze­gény, hogy művészetekben ne legyen dúsgaz­dag. A művészet és a tudomány nem luxus. AZ LÉTSZÜKSÉGLET. Igaz, pénz is kell hozzá (sok-sok-sok!), de az egyetlen befektetés, ami bőven megtérül a nemzetnek. Köszönöm az elismerés minden jelét—a sok névtelentől a magas kitüntetésig, amelyet a köztársaság elnökétől vettem át. Hálás vagyok a rosszindulatúaknak is: az ember élete végéig mindig, mindenből okul. MOST MÁR OKULJANAK ŐK IS! Nem voltam hajlandó megalkudni, mert a magyar művészet rovására nem alkudhat senki: nem feleannyit—százszor annyit érdemelne. Velen] nem az üzletileg működő tőke vonul ki Magyarországról: csak egy kis érzelmesen mű­ködő tőke. Márpedig ebből a fajtából, ha eddig nem tudták volna, elég kevés van. Egyáltalán van? 1987-ben, első „záróbeszédemben” megfo­galmaztam, mit szeretnék sírkövemre felíratni: „született ekkor, elhalálozott ekkor, élt ennyi és ennyi esztendőt stílusosan”. Hát ezt most meg­változtattam, és a következő feliratot vésetem a sírkövemre : „Elmentem keresni egy becsületes embert. Ha megtalálom, visszajövök”. De hát az Erzsébet-díj sírkövére nem véshe­tem ugyanezt, hiszen rengeteg becsületes em­ber állt mellé. Talán a következő szöveg illik rá: „Visszatérek, ha a becsületesek és jószándékúak erősebbek lesznek a közömbösöknél is”. Vezérszó: a JEL Tervezőgrafikai biennálé Békéscsaba után Budapesten A budapesti Vigadó Galériában holnap nyílik a békéscsabai IX. Országos Tervezőgrafikai Bi­ennálé anyagának fővárosi be­mutatója és a VIII. biennálé fő­díjasainak — Ducki Krzysztóf, Felsmann Tamás és Orosz Ist­ván — kiállítása. A biennálénak már ti­zennyolc éves hagyománya van. Ezalatt óriási változásokon ment át a társadalom. Az állam szerepét felváltotta az önmene­dzselés, illetve a megfelelő ta­pasztalatokkal rendelkező ügy­nökségek, pénzintézetek, nagy- vállalatok. A poszterjellegű kulturális kiadványokat, lemez- tasakokat felváltják a bankév­könyvek, óriásplakátok, ennek következtében az egyéni mun­kát háttérbe szorítja a stúdiók munkamegosztásos rendszere. Az 1994-es biennálé vezérsza­va a JEL. Ez a kifejezés szinte mindent felölel, jel nemcsak egy rajz, kép vagy tárgy lehet, hanem az arcjáték, testtartás, mozgás, az elhangzott szó is. A fődíjakat Felsmann Ta­más, Tepes Ferenc, Sárkány Roland és Tóth Yoka Zsolt nyerték el. Mint Lóska Lajos, a Vigadó Galéria vezetője elmondta, a budapesti bemutatkozás lehető­séget nyújt arra, hogy aki Bé­késcsabán nem tudta megnézni a kiállítást, Budapesten megte­hesse. A biennálét Szepes Hédi művészettörténész nyitja meg február 9-én 17 órakor, és febru­ár 26-áig tekinthető meg. Virág Ági Nagyszénási remények Elmaradt a nagyszénási Októ­ber 6. Mgsz reggel 9 órára meg­hirdetett közgyűlése a minap, mivel csak 263-an jelentek meg az 1024 tagból. Ám a szabályok értelmében a fél órával később „megismételt” közgyűlés lét­számra való tekintet nélkül ha­tározatképes, így közel 10 óra­kor már meg is tarthatta beszá­molóját Zuberecz András igaz­gató. Az 1994 februárjától hú­zódó adós konszolidációs szer­ződés aláírására a napokban került sor négy heves vitákkal tarkított banki tárgyalás után. Ennek adatai banktitkot képez­nek, de annyi kiderült: alaposan felfújt mentőöv a szövetkezet számára. Sáfrán István elnök-igazga­tó beszámolójában milliók röpködtek a levegőben: tőke- és kamattartozás, lízing, vég- kielégítés, földjáradék és aszálykár — melynek összege a végén 1 milliárd forintra rú­gott. Ez, valamint a régebbről datálódó erőn felüli, de szük­séges beruházások, a sertéste­lep sikertelen 100 milliós re­konstrukciója, a felvett hitelek utáni megemelt kamatfizeté­sek okozták a jelenlegi helyze­tet. Ám a konszolidáció révén, és a készülőiéiben lévő ’94. évi mérleg előzetes adatai sze­rint a holding minden kft-je pozitív eredménnyel zár — nem alaptalanul, reményked­ve nézhetnek a jövő elé. A tisztújítás percek alatt ellen- szavazat nélkül (egy-két tartózko­dással ) lezajlott. J. V. K. Ne legyen tabu a szexualitás! Kun János: a szeretetet tanítani is lehet A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium tizenévesei szájtátva hallgatták Kun János élvezetes előadását Fotó: Lehoczky Péter Mint arról lapunkban koráb­ban hírt adtunk, a héten a bé­késcsabai középiskolák ven­dége Kun János, a debreceni Ady Endre Gimnázium peda­gógusa, a „Szeretetművészet” nevű tantárgykísérlet kidolgo­zója. A népszerű előadó tegnap a Rózsa Ferenc Gimnázium 13- 14 éveseinek beszélt rendha­gyó óra keretében a szeretet- ről, a szerelemről és a szexua­litásról. Mindezt őszintén, kendőzetlenül, ám rendkívüli érzékenységgel és szellemes­séggel tette. Az előadást köve­tően félórába telt, amíg Kun János „kiszabadult” a gyere­kek gyűrűjéből és válaszolha­tott lapunk kérdéseire: — Ón az utóbbi évtizedben félezer alkalommal tartott diá­koknak szexuálpszichológiai előadást az oszág különböző részein, ami feltehetőleg an­nak a jele, hogy fontosnak tart­ja ezt a missziót... — A harmonikus magánélet archimedesi pont az ember életében. És aki ezt a biztos pontot megtalálja, az az élet kudarcait, válságos pillanatait is könnyebben elviseli. A har­monikus magánélet kialakítá­sának képességét azonban ta­nítani kell. Tíz éve járom az országot, igyekszem minden meghívásnak eleget tenni. Ám arra mindig vigyázok, sose le­gyenek rutinszerűek ezek az előadások. — Van-e arra remény, hogy a gyerekek a közeljövőben tanóra keretében találkozza­nak a most elhangzott ismere­tekkel? — A „Szeretetművészet” nevű oktatási programot két éven keresztül tanítottam a Kossuth Lajos Tudomány- egyetem hallgatóinak. Ok azok, akik továbbviszik ezt a stafétát leendő iskoláikban. Volt tanítványaim egyike ép­pen itt Békéscsabán, a belvá­rosi iskolában szeretné taníta­ni ezeket az ismereteket. — A szülői ház mennyire partner az Ön munkájában? — Az lenne a jó, ha elsőként a szülőktől hallanának a gye­rekek ezekről az intim dolgok­ról, de az a tapasztalatom, a családokban a legritkább eset­ben beszélnek nyíltan a szere­lemről és a szexualitásról. Épp ezért példaértékű, hogy a bel­városi iskolában és a Rózsa Ferenc Gimnáziumban lehető­séget kaptam rá, hogy a szülőkkel is találkozzam és beszélhessek nekik e program lényegéről. CsathRóza A TREZOR ÉRTÉKJEGY KAMATAI MOST KIEMELKEDŐEN MAGASAK! A KAMATOK A 30,60 vagy 90 napos lekötésű / Trezor Értékjegy a kamattal együtt kamatozik tovább, ha ilyen / megbízást ad. A Trezor Értékjegy úgy kamatozik, ahogy Ön szeretné. / Trezor Értékjegy! Vásárolható a Kereskedelmi Bank Rt. fiókjaiban. Információ: 112-5343 Kereskedelmi Bank Rt.

Next

/
Thumbnails
Contents