Békés Megyei Hírlap, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-07-08 / 6. szám

A művész nem csodabogár Pitti Katalin, a primadonna A Békési Galéria e heti vendége Lóránt János Munkácsy-díjas festőmű­vész, aki többek között ter­veiről és a művésziéiről vall. (6. oldal) ,,A szerelem, a szeretet számomra a legfontosabb. Most mégis egyedül élek, de az otthonom a béke szigete.” (7. oldal) 1995. január 7-8., szombat-vasárnap Szomor Katalin biológus a Népjóléti Minisztérium tanácsosa és a Kábítószerügyi Tárcaközi Bizottság titkára. Ez a testület koordinálja a kormányzati és egyéb szervek munkáját, kialakítja a stratégiát, azoknak a tárcáknak a részvételével, amelyeknek feladata lehet a kábítószeres munkában. Van egy munkacsoportjuk, amelyik minden megyében drogellenes bizottságot alakít, a Békés megyei volt az első. Szomor Katalinnal Békéscsabán beszélgettünk a drogkérdésről, a megelőzésről, a tárcaközi bizottság munkájáról. Megtudtuk, hogy évtizeddel korábbi adataik nincsenek a kábítószerfüggésben lévőkről. 1993-as adataik viszont pontosak: 2 ezer 719 beteget tartottak nyilván az országban. tás és az AIDS következményeiről, illetve megelőzésük lehetőségeiről. A kisiskolásoknál bevált forma a D. A.D.A.-program (a rendőrség által megyénkben is bevezetett drog- és AIDS-megelőző oktatómódszer), de ne cserélődjenek az ezzel foglalkozó rendőrök, pszichológusok. így sze­rezhetnek tapasztalatot és biztosítják a folyamatosságot. A fiatalok, főként a leggazdagabb és a legszegényebb családok gyermekei a legveszélyez­tetettebbek. Azok a serdülők, akik távol élnek a családtól, alkoholista, érzelmi feszültségektől terhes és sze- retetnélküli légkörben nőnek fel. A A szeretet mennyisége mérhetetlen... — Rövid az idő, amióta nyíltan be­szélünk a kábítószer-problémáról. Felkészülhettünk-e a védekezésre úgy, ahogyan a fejlettebb, egyben fért őzöt tebb országok? — A drogellenes politika fő moz­gatóereje a kábítószer-kínálat és -kereslet egyensúlyának csökkenté­se. Olyan nincsen, hogy a kábítószer­fogyasztást nullára lehessen szűkíte­ni vagy a gondot teljesen felszámolni. Egy dolgot tehet egy kormány: a le­hető legkisebb mértékre próbálja szo­rítani a kábítószer-forgalmazást. A drog speciális probléma, nem lehet az alkoholizmushoz hasonlóan kezelni. A drogfüggők sajnos már „csak” a végtermékét jelentik a prob­lémának, ami szűk szelete a nagy körnek. — Mennyire lehet hatásos a drog­ellenes stratégia? — A felvilágosító akciókra, a helyi közösségek megelőző munkájára van szükség. Az egyszerű információ nem elegendő, a fiatalok felvilágosí­tása külön tudomány és a különböző drogfelvilágosító áltudományos, a nemzetközi kutatásokat nem ismerő kiadványok nem sokat lendítenek a dolgon. Egy pusztán tiltó útmutatás inkább az ellenkező hatást válthatja ki a kamaszgyerekeknél. ' — Beszélhetünk magyar kábító­szergyártásról, -termelésről? — Megpróbálkoznak vele, de előbbutóbb mindenki lebukik. Példá­ul volt egy borsodi vegyigyár, amely nem kellő körültekintéssel engedé­lyezett anyagot gyártott illegális cél­ra. Az illegális laboratóriumokat ta­lán könnyebb a rendőrségnek felderí­teni. Ha valaki észreveszi, hogy egy tanyára rendkívül sok vegyszert szál­Szomor Katalin a Kábítószerügyi Tárcaközi Bizottság titkára lítanak hordókban, bizonyos, hogy felmerül a gyanú, valakik jelzik és kiderül a valódi ténykedés. —Melyek nálunk a legveszélyezte­tettebb, fertőzöttebb területek? — Elsősorban a nagyvárosok, de a problémát először Szegeden fedezték fel, írták fe, Budapesten csak némi késéssel. Itt a délvidék a Balkán felől érkező drogok belépési helye, ahol a kamionosok egy részének és a prosti­tuáltaknak van szerepe a kábítószer­kereskedelemben. — Milyen korban, közegben és ré­tegekben érdemes megkezdeni a meg­előzést és a felvilágosítást? — Az itthoni fogyasztókat már 14- 16 éves kortól jelzik az adatok. Leg­később az általános iskola első osztá­lyától önálló tanterv alapján — kü­lönórán vagy osztályfőnöki foglalko­záson — fel kellene világosítani a tanulókat a drog hatásairól éppúgy, mint a dohányzás, az alkoholfogyasz­szeretet mennyisége mérhetetlen, de egy életre meghatározó. — Van-e az ad hoc bizottságuknak égetően sürgős feladata? — Az elsőt a Konrád György kel­tette vita (az enyhe kábító hatású szer fogyasztása személyiségi jog) váltot­ta ki. Emögött ugyanis komoly mar­keting érdekek, az érdeklődés, a kí­váncsiság felkeltése áll. Az embere­ket pontosan tájékoztatni kell, hogy igenis a gyenge kábító hatású szerfo­gyasztók körében gyakoribb a geneti­kai károsodás, a memóriazavar, a ski­zofréniára való hajlam és a rászokás lehetősége a komolyabb drogokra. Ez sok pénzbe kerül, nekünk viszont nincs annyi, mint a kábítószermaffiá­nak. A televízió nem bizonyult iga­zán jó partnernek. A kötelező iskolai drogellenes program bevezetése a cé­lunk, de szigorúan szakszerű, tudo­mányos tényeken alapuló informáci­ós anyagokkal és jó szakemberekkel. Az iskola ezt és a tanárok továbbkép­zését nem tudja megfizetni. A pénz­ügyi feltételeket szeretnénk megte% remteni. Életvezetési ismeretek cím­mel kidolgoztunk egy jól használható tananyagot, amelynek lényege, hogy a gyermek lelki képességeit alakítja a kudarcokkal szemben (a szerelmi csa­lódást, az iskolai sikertelenséget könnyebben viselje el, a kommuniká­ciókészségét fejlessze, a saját örömét, szerencséjét önállóan megtalálja). El­sietett intézkedések hatására szűntek meg az ifjúsági klubok, drága, vagy nincs napközi és nem született a helyükbe más szabadidős tevékeny­ség. Sok gyerek került az iskolából az utcára. A különböző vallások gyakor­lása a fiatalok tömegei számára nem pótolják a közösséget. Szegény ország A leszoktatásra váró drogosnak a fertőzésveszély elkerüléséért intézmé­nyesítetten cserélik az injekcióstűjét. Ez gyakoribb használatra is ösztönözhet Fotó: Such Tamás vagyunk, de biztos, hogy vannak em­berek, akár nyugdíjasok is, akik ingyen is, hozzáértéssel és szívesen foglalkoz­nának a fiatalokkal. Tömegsportot kel­lene szervezni, és a szabadidő értelmes eltöltését, főként politikamenteset, már kicsi kortól kezdve. — Mennyire derűlátó a gyógyítás hatásosságát illetően? — Valaki kiszámolta (szerintem szerényen), hogy egymillió forintba kerül egy drogos gyógyítása. Persze nemcsak a pénzről van szó, hanem a környezetének a károsodásáról, a visszaeshetőségről is. Fal talán van elég, amelynek védelmében gyógyí­tani lehetne a drogosokat, de a szakér­telem még kevés. Egységes egészet kellene képeznie a megelőző-, véde­kező-, gyógyítórendszemek. Például nem megoldott a korai diagnózis kér­dése sem. Az iskolában a tanárnak, otthon a szülőnek kellene észreven- nie, hogy baj van a gyerekekkel. Ke­vés helyen van pszichológiai tanács­adás és más korai beavatkozást, segít­séget nyújtó lehetőség. A kórházakba a kezelés ideje alatt is bejuthatnak drogkereskedők, volt már példa halá­los következményekre. A drogambu­lanciáról visszamegy a beteg a saját környezetébe, ahol ugyanazok a ha­tások érik, ezért könnyen visszaeshet. Nincsenek olyan átmeneti közössé­gek, házak, amelyek a társadalomba való visszailleszkedésüket segítenék. — Hallottunk bizonyos elérési programról is... — Lényege, hogy a kezelőintézet kinyúl és begyűjti a drogosokat. Ilyen lehet a szegedi drogambulancia. Ha­mar bevonja őket a kezelésbe, az elvo­násba, a meggyőzésbe. Minél több idő telik el a drogfogyasztással, annál ne­hezebb gyógyítani. Sűrű a visszaesés, ahol a gyógyítóintézmény épülete nem eléggé elkülönített, a szakemberek nem eléggé képzettek. Az is külföldi tapasztalat, hogy ahol a leszoktatás folyamatában, a fertőzésveszély el­kerüléséért korán kezdték az injekciós­tűk cseréjét, nem csökkent, hanem megnőtt a drogfogyasztók száma. Mert biztonságosabbnak érezték így a hely­zetüket. Tehát ezt a módszert is meg­fontoltan kell alkalmazni. Olyan drog­rendezvényekre van szükség, amelye­ken részt vesznek a fiatalok. Ahol egy­másnak adják át a tapasztalatokat, ma­guk akarják a „drogmentes iskolát, diszkót”, ahol maguk is törődnek egy­mással. Ez hatásosabb, mint amikor a felnőttek biztatják erre őket. Bede Zsóka

Next

/
Thumbnails
Contents