Békés Megyei Hírlap, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-07-08 / 6. szám
A művész nem csodabogár Pitti Katalin, a primadonna A Békési Galéria e heti vendége Lóránt János Munkácsy-díjas festőművész, aki többek között terveiről és a művésziéiről vall. (6. oldal) ,,A szerelem, a szeretet számomra a legfontosabb. Most mégis egyedül élek, de az otthonom a béke szigete.” (7. oldal) 1995. január 7-8., szombat-vasárnap Szomor Katalin biológus a Népjóléti Minisztérium tanácsosa és a Kábítószerügyi Tárcaközi Bizottság titkára. Ez a testület koordinálja a kormányzati és egyéb szervek munkáját, kialakítja a stratégiát, azoknak a tárcáknak a részvételével, amelyeknek feladata lehet a kábítószeres munkában. Van egy munkacsoportjuk, amelyik minden megyében drogellenes bizottságot alakít, a Békés megyei volt az első. Szomor Katalinnal Békéscsabán beszélgettünk a drogkérdésről, a megelőzésről, a tárcaközi bizottság munkájáról. Megtudtuk, hogy évtizeddel korábbi adataik nincsenek a kábítószerfüggésben lévőkről. 1993-as adataik viszont pontosak: 2 ezer 719 beteget tartottak nyilván az országban. tás és az AIDS következményeiről, illetve megelőzésük lehetőségeiről. A kisiskolásoknál bevált forma a D. A.D.A.-program (a rendőrség által megyénkben is bevezetett drog- és AIDS-megelőző oktatómódszer), de ne cserélődjenek az ezzel foglalkozó rendőrök, pszichológusok. így szerezhetnek tapasztalatot és biztosítják a folyamatosságot. A fiatalok, főként a leggazdagabb és a legszegényebb családok gyermekei a legveszélyeztetettebbek. Azok a serdülők, akik távol élnek a családtól, alkoholista, érzelmi feszültségektől terhes és sze- retetnélküli légkörben nőnek fel. A A szeretet mennyisége mérhetetlen... — Rövid az idő, amióta nyíltan beszélünk a kábítószer-problémáról. Felkészülhettünk-e a védekezésre úgy, ahogyan a fejlettebb, egyben fért őzöt tebb országok? — A drogellenes politika fő mozgatóereje a kábítószer-kínálat és -kereslet egyensúlyának csökkentése. Olyan nincsen, hogy a kábítószerfogyasztást nullára lehessen szűkíteni vagy a gondot teljesen felszámolni. Egy dolgot tehet egy kormány: a lehető legkisebb mértékre próbálja szorítani a kábítószer-forgalmazást. A drog speciális probléma, nem lehet az alkoholizmushoz hasonlóan kezelni. A drogfüggők sajnos már „csak” a végtermékét jelentik a problémának, ami szűk szelete a nagy körnek. — Mennyire lehet hatásos a drogellenes stratégia? — A felvilágosító akciókra, a helyi közösségek megelőző munkájára van szükség. Az egyszerű információ nem elegendő, a fiatalok felvilágosítása külön tudomány és a különböző drogfelvilágosító áltudományos, a nemzetközi kutatásokat nem ismerő kiadványok nem sokat lendítenek a dolgon. Egy pusztán tiltó útmutatás inkább az ellenkező hatást válthatja ki a kamaszgyerekeknél. ' — Beszélhetünk magyar kábítószergyártásról, -termelésről? — Megpróbálkoznak vele, de előbbutóbb mindenki lebukik. Például volt egy borsodi vegyigyár, amely nem kellő körültekintéssel engedélyezett anyagot gyártott illegális célra. Az illegális laboratóriumokat talán könnyebb a rendőrségnek felderíteni. Ha valaki észreveszi, hogy egy tanyára rendkívül sok vegyszert szálSzomor Katalin a Kábítószerügyi Tárcaközi Bizottság titkára lítanak hordókban, bizonyos, hogy felmerül a gyanú, valakik jelzik és kiderül a valódi ténykedés. —Melyek nálunk a legveszélyeztetettebb, fertőzöttebb területek? — Elsősorban a nagyvárosok, de a problémát először Szegeden fedezték fel, írták fe, Budapesten csak némi késéssel. Itt a délvidék a Balkán felől érkező drogok belépési helye, ahol a kamionosok egy részének és a prostituáltaknak van szerepe a kábítószerkereskedelemben. — Milyen korban, közegben és rétegekben érdemes megkezdeni a megelőzést és a felvilágosítást? — Az itthoni fogyasztókat már 14- 16 éves kortól jelzik az adatok. Legkésőbb az általános iskola első osztályától önálló tanterv alapján — különórán vagy osztályfőnöki foglalkozáson — fel kellene világosítani a tanulókat a drog hatásairól éppúgy, mint a dohányzás, az alkoholfogyaszszeretet mennyisége mérhetetlen, de egy életre meghatározó. — Van-e az ad hoc bizottságuknak égetően sürgős feladata? — Az elsőt a Konrád György keltette vita (az enyhe kábító hatású szer fogyasztása személyiségi jog) váltotta ki. Emögött ugyanis komoly marketing érdekek, az érdeklődés, a kíváncsiság felkeltése áll. Az embereket pontosan tájékoztatni kell, hogy igenis a gyenge kábító hatású szerfogyasztók körében gyakoribb a genetikai károsodás, a memóriazavar, a skizofréniára való hajlam és a rászokás lehetősége a komolyabb drogokra. Ez sok pénzbe kerül, nekünk viszont nincs annyi, mint a kábítószermaffiának. A televízió nem bizonyult igazán jó partnernek. A kötelező iskolai drogellenes program bevezetése a célunk, de szigorúan szakszerű, tudományos tényeken alapuló információs anyagokkal és jó szakemberekkel. Az iskola ezt és a tanárok továbbképzését nem tudja megfizetni. A pénzügyi feltételeket szeretnénk megte% remteni. Életvezetési ismeretek címmel kidolgoztunk egy jól használható tananyagot, amelynek lényege, hogy a gyermek lelki képességeit alakítja a kudarcokkal szemben (a szerelmi csalódást, az iskolai sikertelenséget könnyebben viselje el, a kommunikációkészségét fejlessze, a saját örömét, szerencséjét önállóan megtalálja). Elsietett intézkedések hatására szűntek meg az ifjúsági klubok, drága, vagy nincs napközi és nem született a helyükbe más szabadidős tevékenység. Sok gyerek került az iskolából az utcára. A különböző vallások gyakorlása a fiatalok tömegei számára nem pótolják a közösséget. Szegény ország A leszoktatásra váró drogosnak a fertőzésveszély elkerüléséért intézményesítetten cserélik az injekcióstűjét. Ez gyakoribb használatra is ösztönözhet Fotó: Such Tamás vagyunk, de biztos, hogy vannak emberek, akár nyugdíjasok is, akik ingyen is, hozzáértéssel és szívesen foglalkoznának a fiatalokkal. Tömegsportot kellene szervezni, és a szabadidő értelmes eltöltését, főként politikamenteset, már kicsi kortól kezdve. — Mennyire derűlátó a gyógyítás hatásosságát illetően? — Valaki kiszámolta (szerintem szerényen), hogy egymillió forintba kerül egy drogos gyógyítása. Persze nemcsak a pénzről van szó, hanem a környezetének a károsodásáról, a visszaeshetőségről is. Fal talán van elég, amelynek védelmében gyógyítani lehetne a drogosokat, de a szakértelem még kevés. Egységes egészet kellene képeznie a megelőző-, védekező-, gyógyítórendszemek. Például nem megoldott a korai diagnózis kérdése sem. Az iskolában a tanárnak, otthon a szülőnek kellene észreven- nie, hogy baj van a gyerekekkel. Kevés helyen van pszichológiai tanácsadás és más korai beavatkozást, segítséget nyújtó lehetőség. A kórházakba a kezelés ideje alatt is bejuthatnak drogkereskedők, volt már példa halálos következményekre. A drogambulanciáról visszamegy a beteg a saját környezetébe, ahol ugyanazok a hatások érik, ezért könnyen visszaeshet. Nincsenek olyan átmeneti közösségek, házak, amelyek a társadalomba való visszailleszkedésüket segítenék. — Hallottunk bizonyos elérési programról is... — Lényege, hogy a kezelőintézet kinyúl és begyűjti a drogosokat. Ilyen lehet a szegedi drogambulancia. Hamar bevonja őket a kezelésbe, az elvonásba, a meggyőzésbe. Minél több idő telik el a drogfogyasztással, annál nehezebb gyógyítani. Sűrű a visszaesés, ahol a gyógyítóintézmény épülete nem eléggé elkülönített, a szakemberek nem eléggé képzettek. Az is külföldi tapasztalat, hogy ahol a leszoktatás folyamatában, a fertőzésveszély elkerüléséért korán kezdték az injekcióstűk cseréjét, nem csökkent, hanem megnőtt a drogfogyasztók száma. Mert biztonságosabbnak érezték így a helyzetüket. Tehát ezt a módszert is megfontoltan kell alkalmazni. Olyan drogrendezvényekre van szükség, amelyeken részt vesznek a fiatalok. Ahol egymásnak adják át a tapasztalatokat, maguk akarják a „drogmentes iskolát, diszkót”, ahol maguk is törődnek egymással. Ez hatásosabb, mint amikor a felnőttek biztatják erre őket. Bede Zsóka
