Békés Megyei Hírlap, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-06 / 5. szám
GAZDASÁG 1995. január 6., péntek Hírek APEH-üzemanyagárak. Január 1-jétől változnak azok az adóhatóság által elismert üzemanyagárak, amelyekkel a magánszemélyek bizonylat nélkül számolhatják el gépkocsihasználatuk üzemanyag- költségét. A figyelembe vehető ár az EN 91 plusz ólommentes benzin esetében 91,60 forint, az Eurosuper 95-ösnél 93,60 forint literenként. AZ AB—92-es ólmozott benzinnél és az AROL—2T motorolajnál 95,80 forinttal lehet számolni. Az AB—98-as ólmozott benzin elismert ára 97,60 forint, míg a közepes kéntartalmú A- B gázolajnál 80,60 forintot lehet elszámolni literenként. Drgább vitamin. Tizenkét százalékkal emelkedik a SED Kft. által forgalmazott Juvamine vitaminok fogyasztói ára, mivel a termék általános forgalmi adója január 1- jétől a korábbi 0 százalék helyett 12 százalék lett — mondta az MTI érdeklődésére Cser Ágnes, a vitaminokat forgalmazó kft. ügyvezető igazgatója. Rámutatott arra is, hogy a legutóbbi 1,4 százalékos forintleértékelést még nem, de az áfaemelést már kénytelenek a fogyasztókra áthárítani. A három évvel ezelőtt a francia Société Européennek de Diffusion cég által egymillió forintos tőkével alapított, 100 százalékban francia tulajdonban levő kft. az anyavállalat Juvamine termékcsaládját forgalmazza Magyarországon. A készítmények értékesítése évről évre növekedett: 1992- ben 22 millió forint, 1993- ban 46 millió forint, 1994- ben pedig 70 millió forint értékben adtak el a magyar piacon. Telefon önerőből Hoay kinek, mikor jut telefon? Jobbára szerencse és talán összeköttetés dolga... Mind többen próbálnak saját erőből telefonhoz jutni. Rendszerint az önkormányzatok kezdeményezésére alakulnak az önerős telefon- társaságok, mert sok helyen tudomásul kell venni: aki azt szeretné, hogy lakásában előbb-utóbb megcsörrenjen korunk e nélkülözhetetlen kelléke, kénytelen a zsebébe nyúlni és hozzájárulni a Matáv kiadásaihoz. Hogy kinek, mikor jut telefon? Jobbára szerencse és talán összeköttetés dolga, mert a telefonhoz jutás sorrendjéről szóló rendelet csupán a hagyományos fejlesztések esetében szabályozza a kérdést. A távbeszélő-állomások létesítésére vonatkozó igények teljesítésének rendjéről szóló 12/1991-es kormányrendelet elfeledkezik az önerős fejlesztések sajátos szolgáltatásainak pontos szabályozásáról: nem említi sem a rendelkezési jogot, sem azt, hogy a beruházási költségek egy részét jóvá lehet-e írni a beszélgetések díjában, vagy sem, s ha igen, milyen ütemben lehet „lelakni” a fejlesztésre kifizetett pénzt? Árról sem rendelkezik semmilyen paragrafus, hogy az önerős fejlesztések beindításáról ki kell-e értesíteni a korábbi telefonigénylőket, vagy sem? Sokan ezért lemaradnak a lehetőségről, hiszen az ilyen kedvezményes akciókhoz utólag már nem lehet csatlakozni. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az igénylő és a Matáv mellett az önerős fejlesztések harmadik résztvevője az önkormányzat. Milyen jogai vannak? Felléphet-e tulajdonosként, részesedhet-e a szolgáltatások hasznából? A Matáv és az önkormányzatok között születő szerződést általában a telefonra váró ügyfél nem ismeri s ez már önmagában is visszás helyzetet teremt. A jogszabályi hézagokat egy látszólag jól felépített belső szabályzat hivatott kitölteni, ám a háromszintű gépezet legalsó szintjén, a távbeszélő-üzemekben a rendszeres szakmai továbbképzések ellenére is pontatlan, esetenként kifejezetten téves felvilágosítást adnak a gyanútlan és felkészületlen érdeklődőknek. Nem tartják be azt a belső szabályt §em, hogy mindenekelőtt a régi igénylőket kell az önerős fejlesztések során felkeresni, őket kell előnyben részesíteni a vonalak elosztásakor. Az új telefontulajdonosokat sem mindig világosítják fel a jogaikról, sokszor „elfelejtik” közölni az érintettekkel, hogy aki az önerős fejlesztés során a rendelkezési jogot is kiköti, később szabadon „gazdálkodhat” a telefonjával, ha elköltözik átadhatja vonalát az új tulajdonosnak, sőt, az új lakásába is magával viheti azt. Ez esetben akkor sem kell még egyszer részt vennie egy önerős akcióban, ha az új lakhelyén még nincs telefonvonal. A Matáv dolga, hogy ilyen esetben a következő fejlesztéskor figyelembe vegye régi ügyfele jogait és az elsők között adjon vonalat korábbi beruházó partnerének. (hajdú) FEB Mezőgazdasági terméseredmények A fontosabb szántóföldi növények termésmennyisége és .átlaga — a napraforgó kivételével — az elmúlt évben emelkedett ugyan 1993-hoz képest, de még mindig nagymértékben elmaradt az 1986—1990- es évek átlagaitól — állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal jelentése. Az adatok szerint 1994-ben valamivel több mint 11,6 millió tonna gabona termett, s ez 40 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbihoz képest, de az összehasonlítási alapul vett 1986—90-es évek átlagánál csaknem 17 százalékkal kevesebb. Ugyanakkor a vetésterület 3,2 százalékkal növekedett a megelőző esztendőkhöz viszonyítva. Kukoricát 1,2 millió hektáron termesztettek, a vetés- terület 7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a 4,7 millió tonnányi termés viszont 19 százalékkal volt több, mint 1993-ban. A hektáronkénti termésátlag az 1986— 90-es évekénél 31 százalékkal alacsonyabb volt. Cukorrépát 11 ezer hektárral nagyobb területen vetettek az egy évvel korábbinál, a hektáronkénti 32,6 tonnás hozam 42 százalékkal haladta meg az előző évit. A 3,47 millió tonnányi termésmennyiség csaknem 59 százalékkal volt több, mint 1993-ban. Napraforgót is nagyobb területen termesztettek, mint korábban, a termésátlag azpnban gyengébb volt. Összesen 664 ezer tonnát takarítottak be, a hektáronkénti hozam tehát mindössze 1,6 tonna volt. Burgonyával csaknem azonos területet ültettek be, mint az előző években. A termés- mennyiség és a termésátlag kismértékben növekedett: 58 ezer hektárról 13,6 tonnás átlagtermést, összesen 786 ezer tonnát takarítottak be. A takarmánynövények közül lucernából körülbelül ugyanannyi termett, mint az előző években, vörösheréből azonban csak fele annyi, mint az 1986- 1990-es években. Ez elsősorban az állatálllomány csökkenésének tulajdonítható. Határidők cégvezetőknek Január 10. A társasági adó előlegének befizetése. Január 10. Társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék befizetése. Január 15. Munkabalesetek és foglalkozási betegségek bejelentése. Január 15. Átképzési támogatás igénylése. Január 15. Vízkészlet-használati díj és pótdíj befizetése. Január 15. Fogyasztási árkiegészítés igénylése. Január 15. Útalap-hozzájárulás visszaigénylése. Január 15. Idegenforgalmi adó befizetése. Aktuális változás Társasági adó. A társasági adó leglényegesebb változása az osztott adókulcs bevezetése, amely a vállalkozásoknál visszatartott, működő nyereségnél alacsony adókulcsot (18 százalék) határoz meg, míg a kiosztott jövedelmek után a fentieken túl ún. kiegészítő adót (23 százalék) is fizetni kell. Az általános adókulcs (18 százalék) csökkenése mellett szűkült az igénybe vehető adókedvezmények köre is. így pl. adókulcskedvezményt csak a számított adóból, annak 70 százalékáig lehet igénybe venni. Ezzel kapcsolatban a módosítás természetesen tartalmaz kivételeket is. Változott az alapítványoknak adott, illetve a közérdekű célra juttatott adományok adózása, a jogalkotók továbbá módosították a szakmunkástanulók és munkanélküliek foglalkoztatására vonatkozó előírásokat. Az értékcsökkenés, lízing- elszámolás szabályai stb. ugyancsak megváltoztak. Személyi jövedelemadó. Jelentős változás, hogy megszűntek az adóalap-csökkentési lehetőségek. A korábban e jogcímen igénybe vehető kedvezmények egy részét a magánszemélyek mint adókedvezményt vehetik figyelembe majdani adójuk megállapítása során. Az osztalék és az árfolyamnyereség adója 1995.január 1 -jétől egységesen 10 százalék. E jövedelem első 100 ezer forintja után a levont adót a magánszemély visszaigényelheti adóbevallásában. Adóköteles természetbeni juttatásnak minősül a tulajdonos cég belföldi forgalmi rendszámmal ellátott személygépkocsijának a törvény által vélelmezett használatából származó jövedelem, amely után havi tételes adót kell fizetni. Az egyéni vállalkozók, a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén, 1995. január 1-jétől választhatják a most bevezetett átalányadózást. Módosult továbbá az adóelőleg levonására és az adóbevallásra vonatkozó előírás is. Általános forgalmi adó. A jogszabály-módosítás során pontosították az adóalanyi kör, a termékértékesítés fogalmát, az egyes adófizetési, illetve levonási kötelezettségekre vonatkozó előírásokat. 1995v január 1 -jétől adóköteles a vámmentes termékimport közül a gazdasági társaságnál lévő nem pénzbeli betét, hozzájárulás, akkor is, ha azt az alaptőke növelésére fordítják a tagok. Mostantól az alanyi adómentességre jogosító határ egységesen 1 millió forint. A szabadalmi jog szabályozása Az igazságügyi tárca elkészítette és még a múlt év decemberében a kormány elé terjesztette a találmányok védelmi oltalmáról, valamint a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvénytervezeteket. Ficsor Mihály, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője elmondta, hogy a szabadalmi jogok újraszabályozását Magyarország európai uniós társult tagságából fakadó jogharmonizációs kötelezettségek teszik szükségessé. A társulási megállapodás külön előírja, hogy Magyarországnak a szerződés hatályba lépését követő öt éven belül ki kell alakítania a szellemi tulajdonjogok védelmének az uniós szabályozáshoz illeszkedő rendszerét. A szabadalmi jogok vonatkozásában ez azt jelenti, hogy hazánknak az említett határidőn belül kérnie kell csatlakozását az Európai Szabadalmi Egyezményhez. Ennek rendszere lehetővé teszi, hogy a csatlakozó államok feltalálói egy eljárás keretében több országban is szabadalmi jogot szerezzenek. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvénytervezet három feltétel teljesüléséhez köti a találmányok szabadalmazhatóságát. Ezek: az újdonság, a feltalálói tevékenység és az ipari, illetve a mezőgazda- sági alkalmazhatóság. A tervezet rögzíti azoknak a kizárólagosjogoknak a körét, amelyek a szabadalmast a találmány hasznosításával kapcsolatban megilletik. Az előterjesztés a munkaviszonyban alkotott találmányok esetében megőrizné azt a szabályt, hogy a szabadalmi jog a munkáltatót illeti meg. BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP munkatársat keresek. Olyan korán kelő, pontos, megbízható jelentkezőt várok, aki DÍVAVÁNYÁN naponta eljuttatja az újságot az előfizetőknek, beszedi a díjat és új előfizetőket szervez. JELENTKEZNI LEHET a Békés Megyei Hírlap ügynökségén Borbély Éva ügynökségvezetőnél, Békés, Veres P. tér 8. sz. III. em. 7. Telefon: 445-067. Vevők vagyunk a tehetségére! A Dél-alföldi régió hírlap-kereskedelmének döntő hányadát bonyolító, dinamikusan fejlődő részvénytársaság keres békéscsabai munkahelyre marketing menedzsert. Alkalmazási feltételek: — szakirányú felsőfokú végzettség — 35 év alatti életkor — kreatív gondolkodás, tárgyalóképesség — jogosítvány A részvénytársaság: — a feladattal arányos vonzó jövedelmet — a munkavégzéshez gépkocsit biztosít. Szakmai önéletrajzzal (iratmásolatokkal, fényképpel) ellátott pályázatát 1995. január 20-áig várjuk. Postacím: DÉLHÍR Rt., 6701 Szeged, Pf. 207. SZENZÁCIÓ!!! A SZEZON KÖZEPÉN! Téli cipővásár 40—50—60%-os árkedvezménnyel — amíg a készlet tarts Ajánlatunkból: Réel ár Úi ár — import női csizma 6 400,2 400,— import női száras cipő 3 360,1 700,— import női száras cipő 3 290,2 200,— import női félcipő 1 890,950,— import női körömcipő 2 190,950,— import női félcipő 1 190,490,— import férfi száras cipő 3 600,2 200,— import férfi hótaposó 4 140,2 400,— import fiú száras cipő (31—35-ös méretig) 2 690,1 700,VÁRJUK ÖNÖKET! Ül ÁRUHOZ J0-
