Békés Megyei Hírlap, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-06 / 5. szám
Anekdota Munkácsyról Malonyai Dezső írta Munkácsyról és híres képéről, a Honfoglalás-ról: »A Honfoglalás-ban a kép bal oldalán nem akartak légtávlatban domborodni az alakok. Hetekig vesződött ezzel Munkácsy, amíg elhitette magával, hogy most már jól van. Máskor villámgyorsan sikerült a munka. Jókai fejét egy marcona öreg vezér fejének két óra alatt festette, bár bajos volt a poétakirály barátságos arcát és szelídkék szemét (szemeit) harmóniába hozni a harcias környezettel. Egy kis arckép után dolgozott, mely födetlen fővel ábrázolta Jókait, a képen pedig kalpagot kellett a fejére adni. Megvolt már egészen, de Jókai úgy nézett a vitézekre, mintha azt mondta volna: — Ugyan, miért nem hagytok már békét egymásnak? Te- szitek le rögtön azokat a kardokat?!! Engem pedig eresszetek innen abba a sátorba, majd meglátjátok, milyen szép regényt írok én nektek erről az egész históriáról, ha békében hagytok... Munkácsy tehát néhány ecsetvonással szigorúbbá tette a szemöldökeit. De ekkor meg nem hasonlított Jókaihoz! — Mit csináljak vele? — kiáltott fel Munkácsy.—Nem tud ő haragudni ezekre a tótokra! Végre megtalálta, amit keresett, Árpád felé fordította Jókai fejét! így már aztán jó volt: egy öreg vezér, aki büszkén nézi fiatal fejedelmét, szeméből gyönyörűség sugárzik, mellét délcegen feszíti, mintha ezt mondaná: így van ez jól, fiam. Csakhogy ezt még megérhettem veletek együtt! Most már magyar lesz a magyar! ASrékés megyei hírlap MEGYEI KÖRKÉP 1995. január 6., péntek Viharos közgyűlés Nagykamaráson / Érzelmek hullámzása a Boda-tó partján Nagykamarás és Almáskamarás képviseletében közel 200 részarány-földtulajdonos vett részt tegnap a nagy- kamarási művelődési házban rendezett közgyűlésen. A tanácskozásra az a Békés Megyei Földművelésügyi Hivatalhoz elküldött levél szolgáltatta az indítékot, amelyben Bojtos Sándor, a helyi földkiadó bizottság tagja — a bizottság működésképtelenségére hivatkozva — a részaránytulajdonosok közgyűlésének összehívását kérte. E jelzése alapján Varga József- né jegyző, egyben az ülés levezetője, hívta össze az érintetteket. A vitában a bizottság létjogosultságáról, a földtulajdonok további kimérésének esélyeiről, valamint a jövőbeni működés feltételeiről esett szó. Külső és belső akadályok A földkiadó bizottság 1993. február 13-án alakult 17 taggal és három póttaggal. Két éve végzik társadalmi tevékenységként e nem könnyű munkát. A törvényesség szerint, a két településen összesen 2009 az igénylők száma, ami közel 60 ezer aranykoronát érint. A részarány fedezetéül 26 táblában 76 200 aranykoronát jelöltek ki, amely földmennyiség elégséges a beadott kérelmekhez. — A földművelésügyi hivatalhoz levélben benyújtott sorsolási manőverek és egyéb kifogások ellenére az a véleményem, hogy a közgyűlés kezdeményezésének egészen más oka van — kezdte a beszámolóját Kovács Ferenc, a bizottság elnöke. — A bizottság ugyanis visszatartott két vitás területet, amelyre éppen Bojtos úr nyújtott be kérelmet. Ezek egyike szántó, míg a másik a Boda-tó és közvetlen környezete — mondta. (A tó, valamint az azt övező erdő és nádas közkedvelt horgászparadicsom, illetve kikapcsolódási lehetőség a faluban és környékén lakóknak. Vitathatatlan, hogy a település szempontjából fontos, érzelmi tartalmat is hordozó terület. Az itt lakók joggal tekintették közkincsüknek, amelyet most féltenek, hogy magánkézbe kerül — szerk.) A bizottság részletes beszámolójából az is kiderült, hogy mivel kínos módon többször vissza kellett térni az esetre, volt aki nem járt el az ülésekre. így előfordult, hogy nem volt meg a munka továbbviteléhez szükséges határozatképesség. Emelíett még két alapvető gond jelentkezett. Egyik, hogy a végleges birtokba adáshoz szükséges kimérési költségeket az érintettek nem fizették be — s ebben jelentős a lemaradás —, másrészt a határozatot követő vázrajzot és egyéb dokumentációkat sem kapták meg a méréssel megbízott Geosz Kft.-től. A munkák folytatását tehát egyaránt belső és külső problémák akadályozták és nem a bizottság hanyagsága. Igaz, de nemez az igazság — Nem felelőtlenül és nem a saját érdekemben írtam a megyei földművelésügyi hivatalnak, hanem azok nevében, akik még nem juthattak hozzá a földjeikhez — hangsúlyozta hozzászólásában Bojtos Sándor. — A kérésem teljesen törvényes volt. Az igaz, hogy a bizottság 1993. december végéig rengeteget dolgozott, viszont 1994-ben — a sorsolások megtörténte után — az ülésező 6—8 ember csak beszélgetett és valójában nem végzett érdemi munkát. Ami elhangzott az mind igaz, de nem ez az igazság. — Tudtam, ha ezekre a részekre nincs beadva igény, akkor nyilvános sorsoláson kell dönteni és nagy vita várható. Nekem az a néhány aranykorona se ide, se oda és ha ennyire értékes, akkor felajánlom a dinnyeföldek kiegészítéséhez — mondta, s mivel a Geosz Kft.-ben is érintett, igyekezett rávilágítani a kimérési költségek be nem fizetésének hátrányaira. Mint elmondta, tavaly tavasszal csak „nagy cirkuszok” árán haladt a kimérés, amelyben végül a szövetkezet igyekezett segíteni. Ekkor vetődött fel: „Ha odaadjuk a Boda-tavat, akkor csinálod?” Ősszel sokan várták a jogos igényeik rendezését. — Én nem teszem ki magam ismét ilyen hercehurcának — emelte ki, majd felhívta a figyelmet a törvényesség ügyészi vizsgálatának lehetőségére is. ígérete szerint a kft. a kimérési munkát továbbra is elvégzi úgy, ahogyan azt a bizottság megrendeli. Elmondása szerint, több más kérdésben sem jutottak eredményre, ezért javasolta egy új bizottság létrehozását, amelyben ő maga már nem kíván tevékenykedni. Mint szakértő és kívülálló azonban szívesen segít a hozzáfordulóknak. A tó 0 aranykoronát képvisel A beszámolók utáni felszólalók sérelmezték, hogy amíg a kárpótolt földek kimérése ingyenes volt, addig a részarány-földtulajdonosoknak magas összegeket kell befizetni. Ezért van az, hogy sokan nem fizetnek — állították többen. Elismerték a bizottság munkáját, de emellett több egyéni sérelem is felszínre került. Felvetések hangzottak el a földet a téesz- ben hagyok és a saját művelésbe vevők igényei terén és nem tisztázott az utak és egyéb kivett területek sorsa. Ezek rendezése továbbra is a bizottságra vár. A jegyzőnő hozzászólásában elmondta: tudják sok az egyéni gond, de a közgyűlés összehívása elsősorban a bizottság további működésének megteremtésére irányult. A tájékoztató adatokban szerepelt, hogy a 4 hektáros területű tó 0 aranykoronát képvisel, mivel a földhivatali nyilvántartásban eredetileg mocsárként szerepelt. A közösség érdeke, hogy a tó megmaradjon és mivel a lakosságnak a szóbeli felajánlásban már nincs bizalma, ezért célszerű lett volna ezt írásban megfogalmazni. Ennek ellenére a leendő bizottságnak — amelyet egyébként 17 taggal és egy póttaggal újraválasztottak — mihamarabb folytatni kell a munkát és megkezdeni a még nem rendezett ügyeket, a tó kérdésében pedig még mindig hozhatnak más döntést. Halasi Mária Elődöntők március 15. és 19. között, döntő április 27-én // Öze Lajos vers- és prózamondó verseny Országos vers- és prózamondó versenyt hirdet az Alapítvány a dadogókért Őze Lajos színjátékos emlékére. A neves színész ugyanis, bár ez kevéssé közismert, dadogással küszködött. Az elmúlt év augusztusában létrejött alapítvány célja, hogy elősegítse a beszédzavarban szenvedő hazai gyermek- és felnőttkorú állampolgárok beilleszkedését a társadalomba. A versengésre 14-20 év közötti, beszédzavarban nem szenvedő fiatalok is jelentkezhetnek. A pályázóknak nyolcperces szabadon választott műsort kell összeállítaniuk, amelyben elsősorban magyar szerzők műveit tolmácsolják. Az érdeklődők január végéig jelentkezhetnek: Őze Lajos verseny, Józsefvárosi Művelődési Ház (1088 Budapest, József krt. 70.) címen. Az elődöntőket március 15. és 19. között rendezik meg Budapesten, illetőleg vidéki településeken, ezek helyszíneiről írásban kapnak tájékoztatást a résztvevők. A döntőt április 27-én—Őze Lajos születésének 60. évfordulóján — tartják meg a Merlin Színházban. Az azt követő gálaműsorban együtt lépnek fel az Őze Lajos vers- és prózamondó verseny díjazottai, valamint neves előadóművészek. Mondatok a Helyzetről Kapáló pilóták Az a frazeológia, ami főleg az MDF-ből, de a KDNP-ből és a Magyar Út Körökből is jött, hogy a régieket miért nem rúgták ki, miért vannak még mindig „azok” ott, az ártalmas frazeológia volt. Itt körülbelül olyan helyzet állt elő, mintha az összes pilótát elküldjük kapálni, és a gépek pedig lezuhannak. Ezt nem akarták elismerni, nagyon sokan ma sem ismerik el, holott kitenyészett a közigazgatásnak egy, a régiekből származó ága, és most, ’94 nyarán szomorúak. Volt egy adag szakértelem. Sőt, most elküldenek olyan vezető beosztású közigazgatási embert is, akit nekem négy évig kellett védenem az MDF-től. A legjobb közigazgatási államtitkár volt. Ennyit a szakértelemről. (Surján László, a KDNP pártelnöke) Tiszta víz a pohárban Azt, hogy mi a különbség a két liberális párt között, ebben az országban soha senkinek nem kell elmagyarázni többé. Ők egy kormányban vannak az MSZP-vel, mi meg nem. Tiszta víz került a pohárba. Az MDF nem volt megmenthető a radikális közhangulat miatt. Éppen a parlamentáris demokrácia stabilizálása érdekében volt szükség a kormányváltásra. A kérdés nem az volt, hogy marad-e, hanem az, hogy mi jön utána. Mi erre kívántunk választ, az MSZP szintén; az ő válaszuk nyerte el a polgárok tetszését. (Orbán Viktor, a Fidesz elnöke) Kormos a sajtónak Nem volt sajtópolitika, illetve ami volt, az bár ne lett volna. A viszonyunk „a miniszterelnök lekeverése a választás éjszakáján” szimbólumban tulajdonképpen eldőlt, de ebből a helyzetből mehettünk volna másfelé is. Ám a bizalmatlanság szörnyű légkörében azokat a kinyújtott kezeket is inkább körmössel illettük, amelyeket sokkal bölcsebb lett volna megfogni. (Surján László, a KDNP pártelnöke) A szarság, mint olyan Abból, hogy most a szocialisták nyertek, semmi jó nem következik visszamenőleg a Kádár-korszakra vonatkozóan. Semmi. Velejéig hazug, mocskos vidék, egy szarság mint olyan, amelyben, ettől eltekintve, lehetett élni, eltekintve attól, hogy ettől nem lehetett eltekinteni, noha eltekintettünk volt. (Esterházy Péter író) Pályázati hirdetmény A BAREX Gazdasági Tanácsadó, Kereskedő' és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (5540 Szarvas, Rákóczi u. 5.), mint a csaba- csudi BARNEV Mezőgazdasági Termelő' és Kereskedő' Kft. (5551 Csabacsú'd, Szabadság u. 42.) „FA” felszámolója, pályázatot hirdet az alábbi vagyontárgy értékesítésére: Csabacsííd, pulykatenyésztö telep (027 hrsz.) 31 000 000 Ft + áfa. A pályázatokat 1995. január 20-án 15 óráig írásban a BAREX Kft. irodájában (5540 Szarvas, Rákóczi u. 5.) „VÉTELI AJÁNLAT" jeligére, zárt borítékban kell leadni. A pályázatnak tartalmaznia kell: — a pályázó megnevezését — az ajánlott vételárat — a vételár megfizetésének feltételeit és biztosítékait. A pályázatok bontása közjegyző jelenlétében történik. A pályázatok nyilvános értékesítési ártárgyalás keretében történő értékelésére 1995. január 25-én 14 órakor kerül sor a BAREX Kft. irodájában, melyre csak a vételi ajánlatot benyújtók kerülnek meghívásra, jelen hirdetmény alapján. A nyilvános értékesítésen megjelent pályázóknak — az értékesítési tárgyalást megelőzően — a bruttó vételár 3%-át bánatpénzként letétbe kell helyezni, ami eredményes pályázat esetén foglalóként a vételárba beszámításra, a többi pályázónak pedig azonnali visszafizetésre kerül. Az értékesítéssel kapcsolatban Pákozdi János felszámolóbiztos ad felvilágosítást a (66) 313-597-es telefonszámon. A felszámoló fenntartja magának a jogot, hogy a vagyontárgy esetében a nyilvános értékesítést indoklás nélkül eredménytelennek nyilvánítsa. BAREX Kft., Szarvas (felszámoló)
