Békés Megyei Hírlap, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-06 / 5. szám

gKÉS MEGYEI HÍRLAP Naiv-tárlat Sarkadon. A sarkadi Márki Sándor Múze­umban január 10-én 13 óra 30- kor kiállítást nyitnak a kecske­méti Magyar Naiv Művészek Múzeumának anyagából. A kiállítást dr. Bánszky Pál mű­vészettörténész, múzeum­igazgató rendezi és nyitja meg. Az érdeklődők március 31 -éig látogathatják a tárlatot. Iskolai véradás. Január 13-án, pénteken immár má­sodszor tartanak véradónapot Békéscsabán, a Szabó Pál Téri Általános Iskolában. A máso­kat segítő, áldozatkész felnőt­tek 8-12-ig óráig vehetnek részt a véradásban. Újjáalakulnak. A Békés­csabai MÁV Nyugdíjas Klub január 17-én 14 órakor tartja újjáalakuló közgyűlését. A bujdosó. Háromrészes filmet készített Bokor Péter rendező A bujdosó címmel a Magyar Televízió számára. „Egy év Bethlen István életé­ből” alcímet viseli az alkotás, amely Bethlen István életéből az 1944-es esztendő történése­it dolgozta fel, amikor is az egykori miniszterelnök a né­met Gestapo elől volt kényte­len rejtőzni. A film első epi­zódját január 7-én, szombaton 15.05 perces kezdettel vetítik aTV2 műsorában. Adóbevallás. Január 20- ig megkapják a bevallási egy­ségcsomagot a személyi jöve­delemadó alapján adózó ál­lampolgárok — jelentette be Pitti Zoltán, az Adó- és Pénzü­gyi Ellenőrzési Hivatal elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján. A múlt évi jövedelmek bevallá­sára szolgáló nyomtatvány­csomag ez évi újdonsága, hogy az egyéni vállalkozók számára a társadalombiztosí­tási járulék éves összegzésére szolgáló űrlapot is tartalmaz­za. Ezt azonban, mint ahogy a sajtótájékoztatón részt vevő Berényi Sándorné, az egész­ségbiztosítási pénztár főigaz­gató-helyettese hangsúlyozta, nem az adóhatósághoz, hanem a társadalombiztosításhoz kell visszaküldeni. „SZEGÉNY ROKON MINDIG TÁVOLI ROKON.” (Móra Ferenc) KÖRKÉP A holland kapcsolat? Erdei Sándort (a kép bal oldalán) fogadta — Varga Imre László társaságában — dr. Simon Imre (képünkön jobbról), a megyei közgyűlés elnöke Fotó; Kovács Erzsébet (Folytatás az 1. oldalról) — Mi lenne az alapítványi tevékenység lényege? — Az alapítvány elsődlege­sen konkrét gazdasági infor­mációkkal szolgálna mindkét térség kis- és középvállalkozói számára, partnereket kutatna fel — ingyenesen. Ezen túl részt kívánunk venni különfé­le projectekben. Debrecenben például a repülőtér hasznosítá­si lehetőségét, a villamosokat üzemeltető vállalat kocsipark­jának fejlesztését tekintjük át. —Ki számít az önök szemszö­géből nézve kisvállalkozónak? — Akik például jó néhány alkalmazottal dolgoznak. — Hallhatnánk valamit sa­ját magáról? — Debrecenben születtem. Varga Imre Lászlóval együtt végeztünk a Debreceni Agrár­tudományi Egyetemen. Ké­sőbb egy amerikai egyetemen, majd Maastrichtban tanultam. A debreceni polgármester gaz­dasági tanácsadója lettem, majd amikor meghirdették ezt az alapítványi állást, megpá­lyáztam. Meghallgattak, nyil­ván értékelték, hogy angolul, s egy kicsit hollandul is beszé­lek, majd rám esett a választás. K.A.J. Az óvás nem járt sikerrel Gerendás polgármesterétől, Gajdács Jánostól tudtuk meg, hogy a választások után te­lepülésükön két képviselője­lölt óvást nyújtott be az új testület egyetlen hölgy tagjá­nak személye ellen, mondván, az Otlecz Sándoméra leadott szavazatok száma kétséges. A vizsgálat viszont kiderítette, hogy erről szó nincs. Miután lecsillapodtak a kedélyek, Ge­rendáson is megtartották a testület alakuló ülését. Dr. Mikei Mátyás korelnök köszöntőjét a választási bi­zottság elnökének, Szekerczés Imrének a tájékoztatója követ­te. Az eskütételt követően megválasztották az alpolgár­mestert dr. Nyerges Sándor sze­mélyében. A bizottságok közül a szociális és népjóléti mellett érveltek a képviselők, a bizott­ság tagjairól viszont majd a ja­nuári ülésen döntenek. cs. i. Jónak látszó „leosztás” (Folytatás az 1. oldalról) az idegenforgalmit az MDF-es dr. Pocsay Gábor, a kulturálist az MSZP-s Gulyás József, a szociál­politikai és egészségügyit az SZDSZ-es dr. Bartóki László, a gazdasági és településfejlesztésit a fideszes Danes László vezetné majd. A gyulavári részönkor­mányzat élére a posztot eddig is betöltő, SZDSZ-es Makovecz Ist­vánt javasolom megválasztani. * Ebből bizbny valami — nem ékelődöm, nagyon is komo­lyan gondolom — európai megoldás is kijöhet. A felte­hetően csupán formális dön­tést komoly előkészítő mun­ka előzte meg. Akárhogyan is forgatjuk a kezünkben a fenti listát, itt egy nagykoalí­ció lehetőségei körvonala­zódnak. A dolog még egysze­rűbben megfogalmazható, ha a nagykoalíció értelmét kivetítjük: pártoktól függet­len képviselői munka lehető­sége. Nem naiv az ember, de ha esélyt lát, bizakodnia kell. S még valami. A alpolgár­mesteri cím két várományo­sa Lebenszky Attilával ver­senyben volt a polgármester­ségért. E megoldással — ér­demeik szerint — a városve­zetés élvonalában marad­nak, miként Danes ImszIó is, aki az egyik legjelentősebb bizottság vezetését kaphatja (vissza). A „leosztás” tehát jónak látszik, most már csak a lapokat kellene ügyesen megjátszani... Kiss A. János 1995. január 6., péntek Ma temetik dr. Kossuth Lászlót Életének 57. évében szívelégtelenség következtében január elsején elhunyt dr. Kossuth László, Kétsoprony volt polgármestere. Ma délelőtt 11 órakor temetik Békéscsabán, a Ligeti temetőben. Gyászol az ezerötszáz lé­lekszámú kis falu, és gyá­szolnak mindazok, akik is­merték és szerették dr. Kos­suth Lászlót. Kunszent- mártonban született 1938- ban, és 1967 óta élt Kétsop- ronyban. Eredeti foglalko­zását tekintve állatorvos volt, ám az utóbbi tíz évben a közéleti hivatás határozta meg életpályáját. 1985-ben társadalmi megbízatású ta­nácselnökké, 1990-ben pe­dig főfoglalkozású polgár- mesterré választották. Lel­kiismeretes tevékenységé­vel elismerést és népszerű­séget váltott ki. Fáradságos munkája során a falujában élők együttes erejében bí­zott. Amikor egyszer meg­kérdeztük tőle, mit jelent számára a Kossuth név, a rá jellemző szerénységgel vá­laszolt: „Nagyon büszke vagyok a nevemre, de sem­mi több. Akkor kérkedhet­nék vele, ha azt a sok min­dent, amit Kossuth Lajos csinált, én tettem volna...” Kossuth doktor hosszú hó­napokon át türelemmel és emberi méltósággal viselte betegségét. Nyugodjon bé­kében. Magyari Barna A fiatalok védik a Zebrát Fórummá alakult a tegnapi tüntetés Szarvason Csütörtök délután mintegy 250 fiatal gyűlt össze Szarvason a polgármesteri hi­vatal előtt, hogy csendes tünte­tésen tiltakozzon — mint teg­napi számunkban már jeleztük — a Zebra Klub bezárása el­len. Három óra után néhány perccel a városi önkormányzat részéről megjelent Laurenczy Jenőné, az ifjúsági és sportbi­zottság elnöke, dr. Réthy Vil- mosné, az ipari és kereskedel­mi önálló csoport vezetője, va­lamint dr. Herczeg Ferenc mű­velődési osztályvezető. A fia­talok a klub vezetőivel együtt elsődlegesen dr. Demeter László polgármester megjele­nésére számítottak, aki azon­ban más hivatali elfoglaltsága miatt nem tudott megjelenni. Álláspontja perceken belül ki­derült, mivel a fiatalok kézről kézre osztogatták az Új Ma­gyarország című napilap szá­mait, amiben a polgármester a Zebra Klub tagságát egyszerű­en csótányoknak nevezte. Egyéb iránt azt üzente a fiatal­ságnak, hogy hivatalsegédjével együtt fogja őket szétkergetni. A fiatalok válasza erre az volt, hogy színes transzparenseikkel, plakátjaikkal a már említett hi­vatali képviselőkkel együtt le­vonultak a már bezárt Zebra Klubba, a Vajda Péter Művelő­dési Központ pincéjébe. Itt mintegy 2, 2 és fél órás konst­ruktív megbeszélést folytattak vendégeikkel, az önkormány­zat jelen lévő képviselőivel és Medvegy Erzsébettel, a műve­lődési ház igazgatójával. A megbeszélés végén úgy tűnt, hogy közösen próbálják megke­resni a klub további működésé­nek lehetőségeit. A felszólaló fiatalok hangsúlyozták, Szarvason sajnos más helyeken is isznak, ők a nagy sikerű kon­certek és a filmklub kedvéért járnak a magyar vidék ötödik legjobb klubjába. (Szenes) Nafta nélkül mit sem ér a betörő' Önvédelem vagy szándékos gyilkosság? A cigány férfit halálra rugdosták „Arról sokat cikkeznek, ha a cigányok valamelyike valamit elkövet, de arról a szörnyű esetről még egy sort sem ol­vastam, ami karácsonykor tör­tént meg Csanádpalotán. Tud­ják önök, hogy megöltek egy tótkomlósi cigány fiatalem­bert?” — kérdezte komlósi ol­vasónk, aki megadta ugyan a nevét a Vonalban vagyunk ro­vat számára, de kérte, ne hoz­zuk nyilvánosságra (a komló- siak körében folytatott tudako­zódásunk során is hasonló ké­résekkel találkoztunk, mond­ván a téma kényes(l), nem ér­demes belemélyedni)?), sok a feltételezés). Valami fogódzót viszont az egyik országos napilapban ta­láltunk. Abból megtudtuk, hogy karácsonyi készülődés helyett forró nyomon jártak a Csongrád megyei nyomozók. A szentestét megelőző hajna­lon ugyanis a csanádpalotai vasútállomáson holtan talál­ták K. József tótkomlósi la­kost. Halálát belső sérülések okozták, mivel agyba-főbe verték, rúgták. A gyászjelentés — ahonnan mi elindulhattunk — nagyon szűkszavú: Karsai József élt 27 évet, meghalt 1994. decem­ber 24-én a csanádpalotai vas­útállomáson. Temetésének ideje: január 5-e. Nem hivatalos értesülése­ink szerint a Karsai család két gyermeke több alkalommal is összetűzésbe került a tör­vénnyel. József iskolai előme­netele sok kívánnivalót ha­gyott maga után. A betűvetés helyett szívesebben járt az is­kola mellé, így nem csoda, ha 16 éves fejjel még csak az ötö­dikes bizonyítvánnyal dicse­kedhetett. Természetéről min­denki másként vélekedett. Volt, aki csendes, más viszont kötekedő emberként jellemez­te. Az viszont tény, hogy azon a bizonyos napon — amikor (majdnem) mindenki családja körében töltötte az estét—Kar­sai József bulizni indult a szom­széd megyei Csanádpalotára. A halál körülményei kapcsán az emberek szörnyű brutalitásról suttognak. Az okokat viszont senki sem ismeri. Meg nem erő­sített információink szerint a három gyanúsítottat (ezt a szá: mot rendőrségi forrásból tud­juk) befolyásos emberekhez fű­zik rokoni szálak. Az ügy részleteinek tisztá­zása és a tanúkihallgatás is fo­lyamatban van. Január 3-a, reggel 6 óra 30 perc. Felföldi Zsolt kötegyáni vállalkozó kikerekedett szem­mel nézte a pavilonját, ahol újságokat, cigarettát és édes­ségeket szokott árulni. Az áru­sítóablak fakeretét felfeszítet­ték, és benne a 60-szor 60 cen­timéteres üveget feltörték. Rögtön felmérte, mi minden tűnt el a pavilonból: kávé, új­ságok, cukorkák, csokoládék. Hét órakor már a helyi körzeti megbízott irodájában volt. Az eseményeket innen Szabó Sándor rendőr törzszászlós, kötegyáni körzeti megbízott mesélte tovább, aki nem régen kapott dicséretet és pénzjutal­mat feletteseitől. — A helyszíni szemle és a panasz felvétele után adat­gyűjtésre indultam a községbe — emlékezett vissza. — Rég­óta dolgozom a cégnél, így jól ismerem a környék gépkocsi­mozgásait. Feltűnik az idegen autó, de az is, ha az adott rend­szám valamelyik bűntény kap­csán már szerepelt a nyilván­tartásban. Árulkodó lehet egy eldobott cigaretta vagy csoki­papír és még sok minden más. Nem is kellett sokáig mennem, a Szabadság utcában felfedez­tem egy Lada személygépko­csit, amelynek a rendszáma már több bűncselekmény el­követésénél is felmerült. Á ko­csi hátuljában egy összegyűrt csokipapírt láttam, ami arról árulkodott, hogy az éjszakai betörés és a gépkocsiban uta­zók között minden valószínű­ség szerint összefüggés van. A dolgot jelentettem a kapitány­ságon, helyszínelő bizottságot kértem, magam pedig vissza­mentem az autóhoz. Ekkorra már öten álltak a Lada körül. Volt, akiket már korábbról is­mertem, és biztos voltam, hogy közük van az éjszakai eseményekhez. Igazolásra szólítottam fel őket. Ellenál­lást nem tanúsítottak. Bekísér­tem őket az irodára. Tudomá­som szerint jelenleg őrizetbe­vétel mellett folyik ellenük az eljárás. A kár ugyan alig több mint 3000 forint, Felföldi Zsolt és a kötegyáni emberek mégis fel­lélegezhetnek: azért mégsem lehet csak úgy büntetlenül tönkretenni a becsületes em­berek munkáját, tulajdonát. A három sarkadi fivérnek, M. K.-nak, M. J.-nek és M. Z.- nek, valamint a tarhosi és a dévaványai intézetben élő tár­saiknak ellenben nem volt ilyen szerencséjük. A január 2-ai diszkózás és betörés után kifo­gyott a benzin az autójukból és kénytelenek voltak Kötegyán- ban éjszakázni. Vesztükre.---R1A

Next

/
Thumbnails
Contents