Békés Megyei Hírlap, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-06 / 5. szám
gKÉS MEGYEI HÍRLAP Naiv-tárlat Sarkadon. A sarkadi Márki Sándor Múzeumban január 10-én 13 óra 30- kor kiállítást nyitnak a kecskeméti Magyar Naiv Művészek Múzeumának anyagából. A kiállítást dr. Bánszky Pál művészettörténész, múzeumigazgató rendezi és nyitja meg. Az érdeklődők március 31 -éig látogathatják a tárlatot. Iskolai véradás. Január 13-án, pénteken immár másodszor tartanak véradónapot Békéscsabán, a Szabó Pál Téri Általános Iskolában. A másokat segítő, áldozatkész felnőttek 8-12-ig óráig vehetnek részt a véradásban. Újjáalakulnak. A Békéscsabai MÁV Nyugdíjas Klub január 17-én 14 órakor tartja újjáalakuló közgyűlését. A bujdosó. Háromrészes filmet készített Bokor Péter rendező A bujdosó címmel a Magyar Televízió számára. „Egy év Bethlen István életéből” alcímet viseli az alkotás, amely Bethlen István életéből az 1944-es esztendő történéseit dolgozta fel, amikor is az egykori miniszterelnök a német Gestapo elől volt kénytelen rejtőzni. A film első epizódját január 7-én, szombaton 15.05 perces kezdettel vetítik aTV2 műsorában. Adóbevallás. Január 20- ig megkapják a bevallási egységcsomagot a személyi jövedelemadó alapján adózó állampolgárok — jelentette be Pitti Zoltán, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján. A múlt évi jövedelmek bevallására szolgáló nyomtatványcsomag ez évi újdonsága, hogy az egyéni vállalkozók számára a társadalombiztosítási járulék éves összegzésére szolgáló űrlapot is tartalmazza. Ezt azonban, mint ahogy a sajtótájékoztatón részt vevő Berényi Sándorné, az egészségbiztosítási pénztár főigazgató-helyettese hangsúlyozta, nem az adóhatósághoz, hanem a társadalombiztosításhoz kell visszaküldeni. „SZEGÉNY ROKON MINDIG TÁVOLI ROKON.” (Móra Ferenc) KÖRKÉP A holland kapcsolat? Erdei Sándort (a kép bal oldalán) fogadta — Varga Imre László társaságában — dr. Simon Imre (képünkön jobbról), a megyei közgyűlés elnöke Fotó; Kovács Erzsébet (Folytatás az 1. oldalról) — Mi lenne az alapítványi tevékenység lényege? — Az alapítvány elsődlegesen konkrét gazdasági információkkal szolgálna mindkét térség kis- és középvállalkozói számára, partnereket kutatna fel — ingyenesen. Ezen túl részt kívánunk venni különféle projectekben. Debrecenben például a repülőtér hasznosítási lehetőségét, a villamosokat üzemeltető vállalat kocsiparkjának fejlesztését tekintjük át. —Ki számít az önök szemszögéből nézve kisvállalkozónak? — Akik például jó néhány alkalmazottal dolgoznak. — Hallhatnánk valamit saját magáról? — Debrecenben születtem. Varga Imre Lászlóval együtt végeztünk a Debreceni Agrártudományi Egyetemen. Később egy amerikai egyetemen, majd Maastrichtban tanultam. A debreceni polgármester gazdasági tanácsadója lettem, majd amikor meghirdették ezt az alapítványi állást, megpályáztam. Meghallgattak, nyilván értékelték, hogy angolul, s egy kicsit hollandul is beszélek, majd rám esett a választás. K.A.J. Az óvás nem járt sikerrel Gerendás polgármesterétől, Gajdács Jánostól tudtuk meg, hogy a választások után településükön két képviselőjelölt óvást nyújtott be az új testület egyetlen hölgy tagjának személye ellen, mondván, az Otlecz Sándoméra leadott szavazatok száma kétséges. A vizsgálat viszont kiderítette, hogy erről szó nincs. Miután lecsillapodtak a kedélyek, Gerendáson is megtartották a testület alakuló ülését. Dr. Mikei Mátyás korelnök köszöntőjét a választási bizottság elnökének, Szekerczés Imrének a tájékoztatója követte. Az eskütételt követően megválasztották az alpolgármestert dr. Nyerges Sándor személyében. A bizottságok közül a szociális és népjóléti mellett érveltek a képviselők, a bizottság tagjairól viszont majd a januári ülésen döntenek. cs. i. Jónak látszó „leosztás” (Folytatás az 1. oldalról) az idegenforgalmit az MDF-es dr. Pocsay Gábor, a kulturálist az MSZP-s Gulyás József, a szociálpolitikai és egészségügyit az SZDSZ-es dr. Bartóki László, a gazdasági és településfejlesztésit a fideszes Danes László vezetné majd. A gyulavári részönkormányzat élére a posztot eddig is betöltő, SZDSZ-es Makovecz Istvánt javasolom megválasztani. * Ebből bizbny valami — nem ékelődöm, nagyon is komolyan gondolom — európai megoldás is kijöhet. A feltehetően csupán formális döntést komoly előkészítő munka előzte meg. Akárhogyan is forgatjuk a kezünkben a fenti listát, itt egy nagykoalíció lehetőségei körvonalazódnak. A dolog még egyszerűbben megfogalmazható, ha a nagykoalíció értelmét kivetítjük: pártoktól független képviselői munka lehetősége. Nem naiv az ember, de ha esélyt lát, bizakodnia kell. S még valami. A alpolgármesteri cím két várományosa Lebenszky Attilával versenyben volt a polgármesterségért. E megoldással — érdemeik szerint — a városvezetés élvonalában maradnak, miként Danes ImszIó is, aki az egyik legjelentősebb bizottság vezetését kaphatja (vissza). A „leosztás” tehát jónak látszik, most már csak a lapokat kellene ügyesen megjátszani... Kiss A. János 1995. január 6., péntek Ma temetik dr. Kossuth Lászlót Életének 57. évében szívelégtelenség következtében január elsején elhunyt dr. Kossuth László, Kétsoprony volt polgármestere. Ma délelőtt 11 órakor temetik Békéscsabán, a Ligeti temetőben. Gyászol az ezerötszáz lélekszámú kis falu, és gyászolnak mindazok, akik ismerték és szerették dr. Kossuth Lászlót. Kunszent- mártonban született 1938- ban, és 1967 óta élt Kétsop- ronyban. Eredeti foglalkozását tekintve állatorvos volt, ám az utóbbi tíz évben a közéleti hivatás határozta meg életpályáját. 1985-ben társadalmi megbízatású tanácselnökké, 1990-ben pedig főfoglalkozású polgár- mesterré választották. Lelkiismeretes tevékenységével elismerést és népszerűséget váltott ki. Fáradságos munkája során a falujában élők együttes erejében bízott. Amikor egyszer megkérdeztük tőle, mit jelent számára a Kossuth név, a rá jellemző szerénységgel válaszolt: „Nagyon büszke vagyok a nevemre, de semmi több. Akkor kérkedhetnék vele, ha azt a sok mindent, amit Kossuth Lajos csinált, én tettem volna...” Kossuth doktor hosszú hónapokon át türelemmel és emberi méltósággal viselte betegségét. Nyugodjon békében. Magyari Barna A fiatalok védik a Zebrát Fórummá alakult a tegnapi tüntetés Szarvason Csütörtök délután mintegy 250 fiatal gyűlt össze Szarvason a polgármesteri hivatal előtt, hogy csendes tüntetésen tiltakozzon — mint tegnapi számunkban már jeleztük — a Zebra Klub bezárása ellen. Három óra után néhány perccel a városi önkormányzat részéről megjelent Laurenczy Jenőné, az ifjúsági és sportbizottság elnöke, dr. Réthy Vil- mosné, az ipari és kereskedelmi önálló csoport vezetője, valamint dr. Herczeg Ferenc művelődési osztályvezető. A fiatalok a klub vezetőivel együtt elsődlegesen dr. Demeter László polgármester megjelenésére számítottak, aki azonban más hivatali elfoglaltsága miatt nem tudott megjelenni. Álláspontja perceken belül kiderült, mivel a fiatalok kézről kézre osztogatták az Új Magyarország című napilap számait, amiben a polgármester a Zebra Klub tagságát egyszerűen csótányoknak nevezte. Egyéb iránt azt üzente a fiatalságnak, hogy hivatalsegédjével együtt fogja őket szétkergetni. A fiatalok válasza erre az volt, hogy színes transzparenseikkel, plakátjaikkal a már említett hivatali képviselőkkel együtt levonultak a már bezárt Zebra Klubba, a Vajda Péter Művelődési Központ pincéjébe. Itt mintegy 2, 2 és fél órás konstruktív megbeszélést folytattak vendégeikkel, az önkormányzat jelen lévő képviselőivel és Medvegy Erzsébettel, a művelődési ház igazgatójával. A megbeszélés végén úgy tűnt, hogy közösen próbálják megkeresni a klub további működésének lehetőségeit. A felszólaló fiatalok hangsúlyozták, Szarvason sajnos más helyeken is isznak, ők a nagy sikerű koncertek és a filmklub kedvéért járnak a magyar vidék ötödik legjobb klubjába. (Szenes) Nafta nélkül mit sem ér a betörő' Önvédelem vagy szándékos gyilkosság? A cigány férfit halálra rugdosták „Arról sokat cikkeznek, ha a cigányok valamelyike valamit elkövet, de arról a szörnyű esetről még egy sort sem olvastam, ami karácsonykor történt meg Csanádpalotán. Tudják önök, hogy megöltek egy tótkomlósi cigány fiatalembert?” — kérdezte komlósi olvasónk, aki megadta ugyan a nevét a Vonalban vagyunk rovat számára, de kérte, ne hozzuk nyilvánosságra (a komló- siak körében folytatott tudakozódásunk során is hasonló kérésekkel találkoztunk, mondván a téma kényes(l), nem érdemes belemélyedni)?), sok a feltételezés). Valami fogódzót viszont az egyik országos napilapban találtunk. Abból megtudtuk, hogy karácsonyi készülődés helyett forró nyomon jártak a Csongrád megyei nyomozók. A szentestét megelőző hajnalon ugyanis a csanádpalotai vasútállomáson holtan találták K. József tótkomlósi lakost. Halálát belső sérülések okozták, mivel agyba-főbe verték, rúgták. A gyászjelentés — ahonnan mi elindulhattunk — nagyon szűkszavú: Karsai József élt 27 évet, meghalt 1994. december 24-én a csanádpalotai vasútállomáson. Temetésének ideje: január 5-e. Nem hivatalos értesüléseink szerint a Karsai család két gyermeke több alkalommal is összetűzésbe került a törvénnyel. József iskolai előmenetele sok kívánnivalót hagyott maga után. A betűvetés helyett szívesebben járt az iskola mellé, így nem csoda, ha 16 éves fejjel még csak az ötödikes bizonyítvánnyal dicsekedhetett. Természetéről mindenki másként vélekedett. Volt, aki csendes, más viszont kötekedő emberként jellemezte. Az viszont tény, hogy azon a bizonyos napon — amikor (majdnem) mindenki családja körében töltötte az estét—Karsai József bulizni indult a szomszéd megyei Csanádpalotára. A halál körülményei kapcsán az emberek szörnyű brutalitásról suttognak. Az okokat viszont senki sem ismeri. Meg nem erősített információink szerint a három gyanúsítottat (ezt a szá: mot rendőrségi forrásból tudjuk) befolyásos emberekhez fűzik rokoni szálak. Az ügy részleteinek tisztázása és a tanúkihallgatás is folyamatban van. Január 3-a, reggel 6 óra 30 perc. Felföldi Zsolt kötegyáni vállalkozó kikerekedett szemmel nézte a pavilonját, ahol újságokat, cigarettát és édességeket szokott árulni. Az árusítóablak fakeretét felfeszítették, és benne a 60-szor 60 centiméteres üveget feltörték. Rögtön felmérte, mi minden tűnt el a pavilonból: kávé, újságok, cukorkák, csokoládék. Hét órakor már a helyi körzeti megbízott irodájában volt. Az eseményeket innen Szabó Sándor rendőr törzszászlós, kötegyáni körzeti megbízott mesélte tovább, aki nem régen kapott dicséretet és pénzjutalmat feletteseitől. — A helyszíni szemle és a panasz felvétele után adatgyűjtésre indultam a községbe — emlékezett vissza. — Régóta dolgozom a cégnél, így jól ismerem a környék gépkocsimozgásait. Feltűnik az idegen autó, de az is, ha az adott rendszám valamelyik bűntény kapcsán már szerepelt a nyilvántartásban. Árulkodó lehet egy eldobott cigaretta vagy csokipapír és még sok minden más. Nem is kellett sokáig mennem, a Szabadság utcában felfedeztem egy Lada személygépkocsit, amelynek a rendszáma már több bűncselekmény elkövetésénél is felmerült. Á kocsi hátuljában egy összegyűrt csokipapírt láttam, ami arról árulkodott, hogy az éjszakai betörés és a gépkocsiban utazók között minden valószínűség szerint összefüggés van. A dolgot jelentettem a kapitányságon, helyszínelő bizottságot kértem, magam pedig visszamentem az autóhoz. Ekkorra már öten álltak a Lada körül. Volt, akiket már korábbról ismertem, és biztos voltam, hogy közük van az éjszakai eseményekhez. Igazolásra szólítottam fel őket. Ellenállást nem tanúsítottak. Bekísértem őket az irodára. Tudomásom szerint jelenleg őrizetbevétel mellett folyik ellenük az eljárás. A kár ugyan alig több mint 3000 forint, Felföldi Zsolt és a kötegyáni emberek mégis fellélegezhetnek: azért mégsem lehet csak úgy büntetlenül tönkretenni a becsületes emberek munkáját, tulajdonát. A három sarkadi fivérnek, M. K.-nak, M. J.-nek és M. Z.- nek, valamint a tarhosi és a dévaványai intézetben élő társaiknak ellenben nem volt ilyen szerencséjük. A január 2-ai diszkózás és betörés után kifogyott a benzin az autójukból és kénytelenek voltak Kötegyán- ban éjszakázni. Vesztükre.---R1A
