Békés Megyei Hírlap, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-31 / 26. szám
■ . SPORT 1995. január 31., kedd £ \ © Ilyen még nem volt: jövőre hazánkban is avatnak salakmotoros világbajnokot A beteg még gyógyítható... Bár mélyebben nem ástunk bele a statisztikákba, de aligha járunk messze az igazságtól, ha azt állítjuk: nincs még egy olyan sportág Magyarországon, amelyet a tavaly leigazolt kezdőket is beleszámítva kevesebb mint ötvenen (egészen pontosan 34-en) űznek, a legutóbbi időkig mégis rendre jelen voltak a mieink a világbajnoki döntőkben, mi több, 1990-ben — már a jócskán szűk esztendőkbe lépve — az Adorján Zoltán—Tihanyi Sándor páros bronzérmet nyert a németországi Landshutban. Szintén sportágtörténeti lesz azonban 1996 is, miután hazánk először rendez világfinálét, ha nem is a közben atlétákéhoz hasonlatos Grand Prix-rendszerű egyénit, hanem a csapatdöntőt! Óriási jelentőségű esemény ez, az úgynevezett keleti országok közül csak kevesek és ritkán kaptak hasonló jogot. Nádasdi János a nemzetközi szövetségben is tekintélyes posztot tölt be Nádasdi János, a Magyar Autó- és Motorsport Szövetség főtitkára mégsem repes a boldogságtól, amikor leülünk beszélgetni. Láthatóan töprengve kezd hozzá a válaszokhoz, minden mondatot alaposan meggondol, érzékeltetve, hogy ez a szakág is ezernyi gonddal küszködik és nem biztos, hogy attól javulna a helyzet, ha kiborítaná a kosarat mindenestől. A salakon nehezebb előrejutni... — Mitől gondterhelt leginkább? — Hogy napról-napra szűkül a kör, kevesebb a versenyző, mert a meglévő pályák, létesítmények léte is kockán forog s ha kadnak is, akik minden tiszteletet érdemlően nem egyszer mélyen a zsebükbe is nyúlnak, összességében minden téren kevesebb pénz jut a sportra, a technikai feltételek előteremtésére. Ráadásul a salakmotorozás különleges olyan szempontból, hogy még a hazai élvonalba sem lehet eljutni többéves, kitartó munka nélkül, méginkább talán a speciális technika hiánya miatt. Egészen más a helyzet a terepmotorosoknál, a ralisoknál, a túrásoknál, ahol az utcai motorok többsége használható a versenyeken is. Csak egy-két esetet ismerek, hogy valaki tízéves fiának salakmotort szerzett be. Ha mégsem sajnálja valaki a pénzt, a gyerek is ügyes, akkor nem talál pályát, öltözőt, szóval eljutottunk oda, hogy kimerülni látszik minden tartalék... És közben fájó szív vel vesszük tudomásul, hogy az annak idején Európa egyik legkorszerűbb salakstadionjaként számon tartott szegedi az ebek harmincadjára jut. Nyíregyházán pedig a szakosztályát szüntette meg a klub. A többiek — Debrecen, Gyula, Miskolc, Cserénfa — is csak a legnagyobb nehézségek árán tudnak egyáltalán létezni. Miközben nyilvánvaló, hogy egy beteg felgyógyulásához mindig sokkal több remény van, a halottat azonban már nem lehet feltámasztani. Félő, hogy ahol most kihal egy bázis, végleg elfelejthetjük, hiszen az egykor húszmillió forintért elkészült szegedi stadion holnap az ötszörösébe kerülne. Pillanatnyilag a Borsodi Építők Volán az egyedüli, amelyik megnyugtató a jövőjét illetően, s nem véletlen, hogy az idén a nagyon rangos egyéni Európa-döntőnek, jövőre pedig a csapatvilágbajnoki finálénak adhat otthont. Itt szeretnék azonban Gyulára is kitérni, mert minden elismerés a klubnak, amely a tavalyi junior vb-elődöntőt kiválóan rendezte meg, nagyon komoly külföldi elismerést kapott utólag, így csak rossz emlék, hogy az utolsó pillanatig kétséges volt, miből teremtik elő a pénzt. Örömmel hallottam, hogy újra egyetértés van a vezetőség között. Sok pályával ellentétben Gyula most három évre kapott nemzetközi licencet! Tulajdonképpen egy- egy nagy eseményhez még csak-csak találni országos támogatót — a Hungária Biztosítót semmiképpen sem hagyhatom ki ezek közül —, de a folyamatos működéshez bizony hiányoznak a feltételek. S lám, úgy tűnik nagy úr a megszokás, Cse- rénfán a jelek szerint minden erőfeszítés ellenére sem sikerült eddig „elültetni” a szakágat—a cross mellé. Nem adnak, de nem is kérnek — Az elmondottakból kiolvasható, hogy a szövetség nem sokat tud adni. — Ha a pénzre gondol, akkor egy fülért sem tud adni a versenyzőknek semmilyen célra, igaz, amit a legjobbak keresnek, azt mind meg is tarthatják. Hozzáteszem, azért olykor érzésem szerint a szurkolók téves információk alapján ítélnek. Kapcsolatai révén természetesen igyekszik segíteni a szövetség a klubokat. — A versenyzői engedélyek ára elég borsos, ezeket mégiscsak a sportág teszi zsebre... — Pontosabban a nemzetközi szövetség, de itt rögtön ponto- sítsunk: nem igaz, hogy horribilis összegű a licenc és engedmények is vannak. Kétségtelen, hogy a tavaly i 70 svájci frankkal szemben az idén 500 egyévi engedély, de egy eseményre is hamar kiváltható s csak 125 frankba kerül. Három jó eredménnyel pedig vb-döntőbe lehet jutni, egyben komoly pénzt is keresni. Például az idén induló Grand Prix-sorozaton minden alkalommal 10 ezer dollár üti a győztes markát, de a 16—17— 18. helyezett is kap 1500-at. — Ha már itt tartunk, milyenek a magyarok esélyei az idén a világversenyeken, amelyek a kívülálló számára nem könnyen érthető rendszerben épülnek fel. Csak az „öregek” tartsanak ki! — Az idén két fronton folyik a harc; az egyéni világbajnokság tavalyi legjobbjai május 20-án Wroclawban kezdik meg GP- sorozatukat, majd Wiener- Stadtban, Landshutban, Kum- lában, Vojensben találkozik a mezőny és szeptember 30-án az angliai Coventry lesz a záróviadal, értelemszerűen itt dől el a világbajnoki cím is. Miközben a korábban megszokott felmenő rendszerű selejzetőkben zajlik a jövő évi 8 státuszért is a harc. Ők és a GP 9—16. helyezettje augusztus közepén megmérkőznek egymással — s nyolcán újra GP-résztvevők lesznek. A selejtezőkbe négy helyszínen, áprilistól fokozatosan nyolc magyar is bekapcsolódik, de nagyon örülnénk, ha a július 30-ai miskolci Eu- rópa-döntőbe esetleg több magyar is bekerülne. Nagy kár, hogy a kétségtelenül legjobb magyar salakmotoros, Adorján Zoli tavaly nem tudta kivívni a GP-mezőnybe való kerülést, mert tudása alapján ott lenne a helye s azt hiszem, ez esetben ő lehetett volna az első igazi nagy profink. Másokkal együtt azonban neki is van lehetősége, hogy a lengyel, német, cseh bajnokságokban — abszolút önellátó módon, saját maga által kötött szerződéssel — kamatoztassa tudását és élnek is ezzel a mieink, bár a legolajozottabban működő „keleti bajnokságban”, a lengyeleknél az idén már nem két, hanem csak egy külföldi szerepelhet egyszerre. Újság, hogy a több évet Angliában töltött Nagy Róbert az idén már nem tér vissza a szigetországba, ahol — mint erről számos újsághíradást láttam — kétségtelenül öregbítette a magyarok hírét Glas- gow-ban. Az az igazság, hogy most egyetlen célunk lehet, hogy a mai, jobbára harmincasokból álló tapasztalt magyar hatos méltóan szerepeljen majd 1996-ban is Miskolcon, ahol a rendező jogán a világ- bajnoki döntő egyik résztvevője. És közben reménykedünk, hogy — a körülmények javulásával — mégis kezd hozzájuk felzárkózni a fiatalabb generáció, hiszen önmaga az a tény, hogy tavaly két fiatalunk is eljutott a világdöntőbe, mégis csak jelzi, salakfronton sem vagyunk tehetségek híján. Miközben azt se feledjük el hozzátennni az elhangzottakhoz, hogy Nádasdi Jánost tavaly megerősítették a nemzetközi szövetség pályaalelnöki posztján s ugyancsak sportdiplomáciai siker, hogy az idén számos más rangos viadal mellett a GP-t záró angliai szuperviadal zsűrielnöke is lesz. Fábián István Ez jelentené a mélypontot? A szerző felvételei Játékvezetői tanfolyam ^ A békéscsabai sportiroda labdarúgó-szövetsé- yit ge önköltséges alapfokú labdarúgó-játékvezető tői tanfolyamot rendez. Jelentkezni Békéscsabán a sportiroda Szent István tér 7. szám alatti 35-ös számú irodahelyiségében, vagy telefonon: a 441- 515-ös számon lehet. Jelentkezési határidő: 1995. február 10. Megérdemelt vendég siker Orosházi MTK—Hódmezővásárhely 4:8 É OB Il-es sakk csapat- Az idei csb-nyitányon az bajnoki-mérkőzés, utóbbi fordulókban egyre jobb Orosháza. Hazai teljesítményt nyújtó hódme- győztesek: Bacsúr I., - zővásárhelyiek megérdemel- Szakáll T. Döntetlen: Bánki ten nyertek a szomszédvár H. I., Mónus, Kómár, Váczi. orosháziak otthonában. Csapathirdetés a Forma—1-ben Schumachertól Frentzenig A Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) közzétette az 1995- ös Forma—1-es autós gyorsasági világbajnokságon részt vevő csapatok és pilóták névsorát. Az idei versenysorozatra 14 csapat nevezett, a 28 pilóta közül azonban tíz személye egyelőre még kérdéses. Az üres helyekre március 9-ig kell megnevezni a versenyzőket. A lista egyébként nem okozott különösebb meglepetést, a hagyományoknak megfelelően az 1-es rajtszámot ezúttal is a legutóbbi világbajnok, vagyis a német Michael Schumacher kapta. A legnagyobb versengés a Benetton két helyéért volt, ahol a brit Damon Hillt és honfitársát, David Coulthardot jelölték a listára. Érdekesség, hogy a McLaren nem nevezte meg első pilótáját, s ezzel meghagyta a lehetőséget az 1992-es világbajnok Nigel Mansellnek. Az 1995-ös Forma—1-es autós gyorsasági világbajnokságon részt vevő csapatok és pilóták listája (elöl a versenyzők rajtszáma): 1. Michael Schumacher (német, Benetton-Renault) 2. Johnny Herbert (brit, Benetton-Renault) 3. Ukyo Katayama (japán, Tyrrell-Yamaha) 4. később nevezik meg a versenyzőt (Tyrrell-Yamaha) 5. Damon Hill (brit, Williams-Renault) 6. David Coulthard (brit, Williams-Renault) 7. később nevezik meg a versenyzőt (McLaren-Mercedes) 8. Mika Häkkinen (finn, McLaren-Mercedes) 9. később nevezik meg a versenyzőt (Footwork-Hart) 10. később nevezik meg a versenyzőt (Footwork-Hart) 11. Hideki Noda (japán, Simtek-Ford) 12. később nevezik meg a versenyzőt (Simtek-Ford) 14. Rubens Barrichello (brazil, Jordan-Peugeot) 15. Eddie Irwine (Jordan-Peugeot) 16. később nevezik meg a versenyzőt (Pacific-Ford) 17. később nevezik meg a versenyzőt (Pacific-Ford) 19. később nevezik meg a versenyzőt (Larrousse-Ford) 20. Erik Comas (francia, Larrousse-Ford) 21. Pedro Paulo Diniz (brazil, Forti-Ford) 22. később nevezik meg a versenyzőt (Forti-Ford) 23. Pierluigi Martini (olasz, Minardi) 24. Luca Badoer (olasz, Minardi) 25. később nevezik meg a versenyzőt (Ligier-Mugen Honda) 26. Olivier Panis (francia, Ligier-Mugen Honda) 27. Jean Alesi (francia, Ferrari) 28. Gerhard Berger (osztrák, Ferrari) 29. Karl Wendlinger (osztrák, Sauber-Ford) 30. Heinz-Harald Frentzen (német, Sauber-Ford) Nigelt még várja a McLaren-Mercedes egyes számú autója...
