Békés Megyei Hírlap, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-04 / 3. szám

o MEZŐKOVÁCSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE Hírek Óvodai nyeremény. A mezőkovácsházi óvodák az ünnepek előtt beneveztek a Qvelle katalógusban meghir­detett nyereményakcióba. A szerencse ezúttal a kovácsházi gyerekeknek is kedvezett, így az 1-es és az 5-ös számú óvoda összesen 7000 forint értékű ajándékot kapott. A kicsinyek örömére ezúttal sok színes ce­ruza, gyurma, festék és többfé­le hasznos munkaeszköz kerülhetett a karácsonyfa alá. Tőtika-show. Az ünnepek ideje alatt több színes prog­rammal várták a mezőkovács­házi gyerekeket a helyi műve­lődési központba. A színvona­las előadások közül kiemelke­dő sikere volt annak a Tátika- shownak, amelyen 29 produk­ció, 53 versenyző, összesen 74 bemutatkozó és közel 200 perc műsoridő kötötte le a kíváncsi tekinteteket. Az ötletes ver­senyszámok felnőtteknek, gyerekeknek egyaránt emlé­kezetes maradt! Új lap lesz a régi? A mezőkovácsházi körzetben rendszeresen megjelenő Med- gyesegyházi Hírlap, valamint a Magyarbánhegyesi Hírmon­dó mellett Mezőkovácsházán ismét megpróbálkoznak a Me­zőkovácsházi Hírlap „életre keltésével”. Az első próba­szám — egyelőre különkia­dásként — szilveszter előtt lá­tott napvilágot, amelyet az ön- kormányzat segítségével jut- tatnakel minden családi ház­hoz. Az oldalt írta és szerkesztette: Halasi Mária. Telefon: (68)381-555. Fax: (68) 381-851. • A fotókat készítette: Lehoczky Péter Mikroelem-tartalmú tejtermék a Cinki Rudi Mostanában találkozhattunk a boltokban a nagybánhegyesi Zalka-Tej Rt. által gyártott új termékkel, a Cinki Rudival. Erről Szabovik Tiborral, a tár­saság ügyvezetőjével beszél­gettünk. — A nagybánhegyesi üzem 1981. óta gyártja a Túró Rudit. A hagyományos citromos és ka­kaós íz mellett elsőként je­lentünk meg a diós és mogyorós ízesítéssel, ahol valódi dió és mogyoróbelet használtunk fel. Az rt. fejlesztése során — mivel közben mások is „lekoppintot­ták” a terméket — kerestük a lehetőségeket, olyan termékek után, amely kiemel bennünket a többi hasonló üzem közül. Mi­vel az egészséges táplálkozás egyre nagyobb prioritást (el­sőbbséget) élvez, ezért léptünk a cukor helyett a méz, illetve később a xilit alkalmazásával. A fogszuvasodás megelőzésére eredeti elképzelésünk a teljesen cukormentes termék előállítása volt. A bevonó masszát azon­ban különféle okok miatt cukor nélkül nem tudták szállítani, így először a töltelék 50 százalékát váltottuk ki a cukomélküli anyaggal. Ha sikerül teljesen cukormentes bevonót alkal­maznunk és ez jól vizsgázik a technológia során — melyre van remény! —, akkor előállít­hatjuk a régen várt diabetikus termékeket is. Másik célunk, hogy az íz semmiképpen se tér­jen el a natúr Rudi ízétől. A legújabb termékünk is ezen egészségmegőrző programhoz csatlakozott azzal, hogy a cin­ket választottuk bedolgozni a Túró Rudiba. A cink több mint 200 emberi enzim fém összete­vője, valamennyi szervrendszer normális működéséhez elen­gedhetetlenül szükséges. A gyermekek testi és szellemi fej­lődését jelentősen befolyásolja, de ugyanígy hatékony az idős embereknél. A táplálkozási fel­mérések szerint minden ember­nek szükséges a cinkhiány pót­lása, másrészt nem mérgező, te­hát nem áll fenn a túladagolás veszélye sem. Csökkenti a szív-, a keringési-, a rák- és a cukorbetegségek kialakulásá­nak kockázatát. A mérgező mikroelemekkel történő köl­csönhatása miatt gátolja az ólom, a cigarettafüstből szár­mazó káros elemek felvételét. Elegendő cink fogyasztásával, tehát társadalmi méretekben is befolyásolhatjuk a betegségek megelőzését. Munkánkban to­vábbra is a döntő érv: termék- fejlesztésünket az egészséges táplálkozás jegyében valósít­juk meg. Talán ez a fenti megnevezés illene legjobban arra, a két ün­nep között Mezőkovácsházán a könyvtárban megrendezett játszóházra, ahol az itt dolgo­zók és a pedagógusok felügye­lete mellett mókázhattak, szó­rakozhattak a gyerekek. Közülük Farkas Anikó 7 a és Kiss Magdolna 5 a osztályos tanulókat kérdeztük meg: hogy érzitek magatokat? — Szerintem minden érde­kes és nagyon jó! — kezdi a bemutatkozást Anikó. Külö­nösen a lufi újságpapírba törté­nő „öltöztetése”, a gyöngyfű­zés, a csuhézás, a papírhajto­gatás és a tenisz-játék tetszett. Még soha nem készítettem makramét, de most azt is megta­nultuk. Az asztalidíszeket haza­vittük, ami anyunak is nagyon tetszett. Egy percet se unatko­zunk, nem úgy mint esetleg ott­hon. Az is jó, hogy új barátokat szerezhetünk játék közben. — Nekem a versenyek tetszettek a legjobban — folytatja Magdika — a Ki mit tud? csapatverseny­ben és a mesemondásban I. lettünk. Anikó a hajtogatásban jeleskedett. A könyvtárosok és a pedagógusok sokat segítenek, együtt játszunk velük. Jó még, hogy állandóan van szendvics, üdítő és édesség! így a gyom­runk se koroghat. Mint hallot­tuk, mindezt ajándékba kaptuk — mondták a gyerekek és be­valljuk, a látottak alapján „irigykedhettünk” is rájuk. Végül — kérték — a korábban közölt szponzorok mellett fel­tétlen említsük meg azok nevét is, akik kimaradtak, illetve ké­sőbb csatlakoztak az „ellátás­hoz”: Colonia Biztosító, Jurá­nyi Ferencné, Gál Pál, Márta Attila, Marócsik Pálné, Kábel TV, Schwarcz Gyöngyi, jurányi Józsefné, Vetró kereskedés, Be­köt és Kovácsáé Tóth Ildikó. Köszönet érte! Elmaradt jelöltség... Az elmúlt négy év egyik legvi­tatottabb önkormányzati pere Mezőkovácsházán, a válasz­tott polgármester, dr. Szarvas Attila és a képviselő-testület között zajlott. A korábban többször is megválasztott pol­gármester valójában a négy év alatt egyetlen hétig sem tölt­hette be hivatalát, s az egyre „bonyolódó” ügyek a város életébe is békétlenséget hoz­tak. A decemberi választáson sokan várták az „utolsó nagy csatát”, a volt polgármester azonban nem élt a jelölés lehe­tőségével. Miért? — kér­deztük meg. — A jelöléstől való távol- maradásomnak több oka volt, de főként egy az, ami az elha­tározásomra pontot tett. Egyik, hogy — az önkormány­zatok működésének jogi sza­bályozása miatt — a bíróság a négy év alatt nem helyezett vissza a munkakörömbe, amit pedig nagyon vártam. Az el­múlt időszakban jogállamisá­got és demokráciát hirdettek, de a gyakorlatban ez nem mű­ködött. Elgondolkodtató, hogy a választójog módosítá­sánál sem teremtettek rendet a polgármesteri, a testületi és a jegyzői feladatok elosztásá­ban. A választáskor — mint az sok helyen most is történt — teljesen más pártállású, gon­dolkodású polgármestereket választottak, mint a testület. Ha Mezőkovácsházán is ez is­métlődött volna, akkor ugyan­az a helyzet állna elő, mint korábban. A jogba a testületi tagok visszahívhatósága sem került beépítésre. Sőt az elkép­zelt „francia modell”, amely szerint a polgármesterjelöl­teknek beleszólása van a testület összeállításába, sem realizálódott. Harmadszor köztudott, a médiákban is megjelent, hogy a nagyobbik lányom és a feleségem idegi­leg nem bírta azokat az „ese­ményeket”, amelyek körülöt­tem történtek. Szerencsére a lányom teljesen rendbejött, a feleségemnél azonban a teljes gyógyulás még nem követke­zett be. Vagy polgármesterség vagy a család? — vetődött fel döntő érvként. Ilyen esetben józanul gondolkodó ember csak egy dolgot választhat — összegezte a döntése okait dr. Szarvas Attila. — Szóbeszéd alakult ki a városban az itt épült családi házukkal, illetve személyével kapcsolatban. Ezek biztosan eljutottak Önhöz? — Igen, Éppen ezért hang­súlyozni szeretném, hogy a la­kásunk nem eladó. Másrészt igaz, hogy jelzáloggal terhelt, mert az egyik pénzintézetnek még tartozunk. Ehhez meg­jegyzem, hogy a négy év alatt — bár egy kivételével minden pert megnyertem — összesen csak négyhavi fizetést kaptam meg. Ha rendeződik a munka­Dr. Szarvas Attila: „Szerelnék továbbra is az itt élő emberekért tenni" bérem és vonzatainak kifizeté­se, akkor én is tudok teljesíte­ni. Az is igaz, hogy a pénzinté­zet nem tud annyit várni, mint amit én kényszerülök az ü- gyem rendezésében, ezért a tartozásra bírósági végrehaj­tást kértek. De egyelőre árve­rezésről nincs szó. Állandó lakhelyem továbbra is Mező­kovácsházán van. Hogy az előző testület vagy abból egyes személyek hol jelentet­1995. január 4., sz.erda Eredményekben gazdag... Ahogy visszáemlékszem az évek múlá­sára úgy tűnik, a kor növekedésével egyre fogyott az év végi fogadkozások száma. Mára alig akad már egy-két vágyálom, de a tartalmuk, súlyuk annál nehezebb. Egy gyors felmérést készítettem ismerőseim körében, hogy mit szeretnének az 1995- ös évre, s meglepődve tapasztaltam mennyi az „egybevágó” kívánság. Mert mitől is félünk a legjobban? Elsősorban attól, hogy lesz-e a család minden tagjának munkahelye? Ezzel párhuzamosan attól, hogy lesz-e elegendő pénz arra, hogy a növekvő kiadásokat fedezni tudjuk? Sokan a gyerekekért aggódnak, hogy bírja-e a család a taníttatásukat, mások a szűk nyugdíja­kat teszik mérlegre. A vállalkozók az adótól, a termelők az időjárástól és az alacsony áraktól félnek, a hivatalnokok pedig az őket megrohanó kérelmezőktől. Az átlagember már rég nem a színes tévéről, a nyaralásról és az új szobabútorról álmodik, csupán egyet szeretne: valahogy élni, boldogulni a jövőben is. T alán ebből adódik, hogy az év végi jókívánságo­kat nem a „békés és boldog” szavakkal kezdjük, hanem mindinkább fontossá válik az „eredményekben gazdag” kifejezés. Mert mint tudjuk, többek között ez utóbbi határoz­za meg az elsőt. Éppen ezért a nyilvánosságot felhasználva kívánok a körzet lakosságának, az újonnan választott önkor­mányzatoknak és minden olvasónknak eredményekben gaz- da8 újévet! „Nem az MDF kezdeményezte!” Reformátuskovácsházán 1994. december 17-én 7 alapító tag létrehozta a Reformátuskovács- házáért Baráti Kört. A decem­ber 19-ei, első taggyűlésen a tagok száma 59-re emelkedett — olvashattuk azon a szóróla­pon, amelyet minden reformá­tuskovácsházi családi házhoz eljuttattak. Mint megtudtuk, a kör alakulását nem mindenki fogadta kedvezően, sőt voltak, akik többféle politikai indékot „gyanítanak” a dolgok hátteré­ben. A kör célkitűzései között ugyanis elsőként az önálló ön- kormányzat létrehozása szere­pel. További táptalajt adott a szóbeszédnek, hogy mivel az MDF helyi alapszervezetének és a baráti körnek az elnöke ugyanaz a személy, ezért nem kizárt, hogy a kezdeményezés az MDF-től ered. Ezzel kapcso­latban Lezsák Károly, az MDF pártalapszervezet nevében szerkesztőségünknek elmond­ta, hogy a reformátuskovácshá­zi kezdeményezéshez az alap­szervezetnek semmi köze. Nekünk az a véleményünk — emelte ki —, hogy ezen a te­lepülésrészen lakó polgároknak a joguk, hogy maguk döntsenek a sorsuk felett. Ebbe pedig ter­mészetesen beletartozik az is, hogy az itt élők maguk döntsék el: kezdeményeznek-e a jelen­leg fennálló községegyesítés megszüntetésére népszava­zást? A párt és a baráti kör mun­kája semmilyen formában nem fonódik össze — hangsúlyozta végül. Nem választottak alpolgármestert Végegyházán is megtartotta el­ső ülését a frissen megválasztott képviselő-testület. A korelnök üdvözlő szavai után Szlamcsik András, a választási bizottság elnökeként ismertette a szava­zatok megoszlását, elismerte annak tisztaságát. A polgármes­ter ismét Csák István lett, aki megkapta a szavazatok 70 szá­zalékát. Az eskütételt követően átadták a megbízóleveleket és a polgármester megtartotta prog­rambeszédét. Ebben ígéretet tett eddigi tevékenységének tek fel azt már követni sem tudom. Egy biztos: semmiféle bírósági eljárás nincs folya­matban ellenem. A találgatá­sok ellenére sehol máshol sem vállaltam polgármesteri jelölt­séget. — Sokakat érdekel, hogy mivel foglalkozik most? — A választás napjáig tevé­kenységem a polgármesteri munkakörömhöz volt kötött. Egyenlőre nincs konkrét el­képzelésem, hogy milyen munkát végezzek főfoglalko­zásban. Természetesen az el­múlt időszakban sem ültem öl­be tett kézzel. Megpróbáltam állami, kormányzati kapcsola­tokat keresni a keleti orszá­gokkal, amit különböző cégek és állami megbízásból is tet­tem. Ezek közül egy különö­sen megérett arra, hogy a me­gyének, de Mezőkovácsházá- nak is hasznot hozhasson. Leg­utóbb például decemberben az Azerbajdzsáni köztársasági elnökkel volt két négyszem­közti tárgyalásunk és egy mé­diák előtt zajló (erről lapunk is folytatására, a település további fejlesztésére, a közintézmé­nyek minőségi munkájának tá­mogatására, a szociális feszült­ségek kezelésére és a takarékos gazdálkodásra. Rövid közjáték után elfogadták a polgármester bérét, viszont az alpolgármester személyében nem jutottak dű­lőre a képviselők. Mivel egyet­len jelölt sem kapta meg a szük­séges szavazati arányt, így a községnek egyelőre nincs ilyen tisztségviselője. KálmánJános hírt adott — szerk.), amelyre több megyei gazdaságvezető meghívást kapott. Úgy gondo­lom, a jövőben a megyében megtermelt mezőgazdasági és élelmiszeripari cikkeket biz­tonsággal lehet elhelyezni ezen a piacon. Ezúton is fela­jánlom az új testületnek és a polgármesternek az együttmű­ködésem a mezőkovácsházi emberek életkörülményeinek javítása érdekében. Ismerve a személyi „összeállítást”, úgy gondolom, hogy ezzel a testülettel — ha igényt tart rá — együtt lehet dolgozni. Re­mélem már nem kell bíróságra járnom, hanem peren kívüli egyezséggel lezárhatjuk ezt a hosszú békétlenségi folyama­tot. Végül megragadom az al­kalmat, hogy azoknak az em­bereknek, akik kitartottak mellettem köszönetét mond­jak, akik pedig ellenem voltak, azoknak megbocsájtok. Üze­netem ennyi: „semmi sem örök, csak a változás”, én ma is az emberek, a lakosság pártján állok. A játék öröme. Hinné-e valaki, hogy az apró, pici gyöngyökből milyen csodálatos pillangót vagy méhecskét lehet varázsolni? Játékos varázs, varázsos játékok

Next

/
Thumbnails
Contents