Békés Megyei Hírlap, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-30 / 25. szám

Párbeszéd a telefonfejlesztésről A látványos munkák a nyáron kezdődnek Békés és Mezőberény térségében, és több, mint négyezer telefon csörrenhet meg 1995 végéig. (4. oldal) Irma néni álma Füle Irma diakonissza összegyűjtött pénzét egy békési diakonisszaintézet alapítására szánja. (6. oldal) Az érintés mágikus ereje Ha megsimogat vagy megölel bennünket valaki, tudjuk, mit érez irántunk. (10. oldal) 1995. JANUÁR 30., HÉTFŐ ÁRA: 19,50 FORINT L. ÉVFOLYAM 25. SZÁM Hírek Újból szalaghíd. Órán­ként változik a helyzet a Be­rettyón levonuló olajszennye­ződés elleni küzdelemben. A felmelegedés hatására a folyó jege elolvadt, sőt kisebb ár­hullám vonul le rajta, amely vasárnap este tetőzött Szegha­lomnál. A vízszint emelkedé­se azonban csak olyan mérté­kű, hogy a Berettyó nem lép ki a medréből, vagyis nincs szükség különleges intézke­désekre. A jég elolvadása egy­ben azt is jelenti, hogy a ko­rábban a jégbe fagyott szennyeződés ismét megin­dult a Berettyó alsó szakasza felé. A kernyelaposi részen felállított pontonnál napköz­ben és éjszaka is folyik az olajos massza kiemelése, sőt a nagyobb hatékonyság miatt a korábban a jegesedés miatt el­bontott csíkéri mélymerülésű szalaghidat újból vízre tették, itt is folyamatosan dolgoznak a vízügy szakemberei. Alkotmánybírósági ülés. Teljes ülést tart hétfőn az Al­kotmánybíróság. Az MTI-hez eljuttatott tájékoztatás szerint a testület folytatja az életüktől és szabadságuktól politikai okokból jogtalanul megfosz­tottak kárpótlásáról szóló tör­vény alkotmányossági vizsgá­latát. Megtárgyalják azt az in­dítványt is, amely szerint a bí­róságok függetlenségének el­vét sérti, hogy a bíróságok az Igazságügyi Minisztérium költségvetési fejezetébe tar­toznak, tehát nem alkotnak külön költségvetési fejezetet. Az ülés napirendjén szerepel az az indítvány, amely kifogá­solta, hogy az ingatlanok cse­réjekor nem egyformán fizet illetéket az önkormányzat és a magánfél. Báj, kellem, elegancia az eskövőiruha-bemutatón Fotó: Kovács Erzsébet Bál a jegyeseknek Gyulán Ötven pár ismerkedhetett a lakodalmi „forgatókönyvvel” Állt a bál szombaton Gyulán az Erkel gyógyszállóban es­te nyolctól kivilágos kivir- radtig. Ahogy rendes lako­dalomhoz illik, A második alkalommal megrendezett Jegyesek bálja szervezői, a Bianca esküvőiruha-szalon, valamint a Fábián Fotó tu­lajdonosai, Tóth Lajos és fe­lesége, illetve Fábián Ferenc és felesége nem is titkolták, „előlagzira” hívták a bálo- zókat. A zsúfolásig megtelt konferenciateremben a ta­valyi tizenhárommal szem­ben az idén legalább ötven, még a boldogító igen kimon­dása előtt álló pár ismerked­hetett a lakodalmi „forgató­könyvvel”. A jó hangulatról Ficzere Ferencné műsorve­zető mellett két díjnyertes vőfély gondoskodott. „Vő­fély mellény, ing és gatya, jegyesbálhoz kell a jó du­ma” — ütötte meg az alap­hangot Szabó László s máris replikázott rá Flunyadvári József: „Viszket már a tal­pam, esz engem a fene, ren­deljen a násznép, szóljon már a zene!” A zene pedig szólt, a sarkadi Hangulat együttes — Juhász Imre és Tóth Imre, utóbbi „civil­ben” polgármester Sarka­don — tolmácsolásában. Már amikor szólhatott, mert volt nyitótánc, esküvőiruha­bemutató (az amerikai De- metrios cég modelljeiből), menyecskeruha-bemutató, műtermi fotó a jegyespárok­ról, tombola, tánc hajnalig és természetesen lakodal­mas vacsora: tyúkhúsleves, sertéspörkölt, tyúksült, ital ízlés szerint és egy ötemele­tes torta az egész „násznép­nek”. A tombola .fődíját — 100 ezer forint értékben menyasszonyi- és vőlegény- mha-kölcsönzést, esküvői fo­tó- és videofelvételt, vőfélyt a lakodalomba, menyasszonyi csokrot és tortát — Matyika Tamás és menyasszonya, Ungor Anikó nyerte. Á.Z. Békési megy, a program marad Horn Gyula miniszterelnök március 1-jei hatállyal elfogad­ta Békési László pénzügymi­niszter lemondását, rövidesen ismét lesz privatizációs minisz­ter. Ezzel zárult szombaton az MSZP frakciója és elnöksége siófoki politikai vitafórumá­nak első napja. A feszültsé­gektől sem mentes többórás vitán részt vett Gál Zoltán, a parlament elnöke, valamennyi szocialista miniszter, államtit­kár, és ott voltak az MSZP megyei elnökei is. Hóm Gyula átfogó értéke­lést adott a kormány féléves tevékenységéről. A miniszter- elnök kijelentette, hogy a kor­mány tagjai továbbra is élve­zik bizalmát, és kifejtette: nincs szükség új gazdasági programra. Határozottan kiállt a kormányprogram gazdasági koncepciója mellett, ugyanak­kor szükségesnek tartja a program következetesebb ér­vényesítését. A modernizáci­ós elképzelések kapcsán a mi­niszterelnök bejelentette: ta­vaszra rövid összefoglaló do­kumentum készül a moderni­záció fő irányairól és feladata­iról. Értékelte a hazai privati­zációs politikát, ennek kap­csán bírálta a privatizációs tör­vény előkészítésének lassúsá­gát, és az egyes privatizációs döntések szakszerűtlenségét. Elengedhetetlennek tartja a parlament részvételét a priva­tizáció ellenőrzésében. Véle­ménye szerint a privatizáció felügyelete és végrehajtása önálló feladat. A frakció és a kormány együttműködéséről elmondta: a jövőben a kor­mánynak jobban kell építeni a szocialista képviselők szak­mai, politikai tapasztalataira. Több baleset, szigorúbb ellenőrzés az utakon A Békés Megyei Balesetmeg­előzési Bizottság leutóbbi ülé­sén, a hét végén Dobókői György, a megyei közlekedési felügyelet osztályvezetője beszámolt me­gyénk útjainak forgalomtechni­kai felülvizsgálatáról. Mint el­mondta, a közlekedési minisz­ter egyik tavalyi utasítása értel­mében az ország valamennyi első és másodrendű, valamint a forgalmasabb alsóbb rendű útján ellenőrzéseket tartanak. Me­gyénkben összesen 492 kilométe­ren tekintik át az útbaigazító, a sebességkorlátozó és elsőbbség adásátjelző táblákat. Az eddigi tapasztalatok összességében jók, csupán néhány csatlakozó úton tapasztaltak kisebb hiá­nyosságokat. Ezek megszünte­tésére az intézkedések lassúb­bak, ugyanis a földek tulajdon­joga megváltozott, s ezért a földutak kezelője bizonytalan. Tóth István hozzászólásában kifejtette: az ország 109 városá­ban, több mint tízezer kilométe­res útszakaszon, ütemterv sze­rint folyik a szisztematikus felülvizsgálat, s mindez a közle­kedők biztonsága érdekében. Ezt követően Balta János rendőr alezredes, a megyei bal­esetmegelőzési bizottság ügy­vezető elnöke adott átfogó tájé­koztatót a megye közúti baleseti helyzetéről. Elöljáróban el­mondta: 1993-hoz képest az el­múlt esztendőben 11,9 száza­lékkal, vagyis 94 esettel — 6 halálos, 34 súlyos és 54 könnyű sérüléses balesettel — emelkedett megyénkben a bal­esetek aránya. Összességében Békés megye útjain 867 sze­mélyi sérüléses baleset történt, (Folytatás a 3. oldalon) Brunszvik Teréz naplójegyzetei Brunszvik Teréz válogatott naplójegyzeteinek megjelente­tését készítik elő Martonvásá- ron. Történelmünk kiemelkedő nőalakja — amelynek nevét vi­seli a Szarvasi Óvóképző Főis­kola —hatvanegy füzetben örö­kítette meg gondolatait; napló­ját németül és franciául vezette, s azokon valóságos krónikás­ként adott számot a családban, az országban és a határokon túl történtekről. A kuriózumnak számító kötet várhatóan jövőre jelenik meg a Brunszvik Teréz Szellemi Hagyatéka Alapít­vány jóvoltából az Argumen­tum Kiadó gondozásában. Az előkészítő munka során számí­tógépben rögzítik a kiválogatott naplórészieteket — a jegyzetek eredeti nyelvén, németül és franciául —, a tavasszal pedig megkezdik a fordítást. A kisember nem mondhat le Kétségtelen, hogy a hétvége legnagyobb belpolitikai ese­ménye Békési László pénzügyminiszter szombati lemondása volt. Hogy régóta érlelődött-e a pénzügyi tárca vezetőjében e szándék, vagy csak „ad hoc” döntött így a siófoki MSZP-s tanácskozás privatizációs vitája t után, egyelőre nem lehet tudni. Mindenesetre tény, hogy Bé­kési azok után jelentette be a lemondását, hogy a minisz­terelnök kijelentette: elen­gedhetetlennek tartja a parla­ment részvételét a privatizá­ció ellenőrzésében, és hogy véleménye szerint a privati­záció felügyelete és végrehaj­tása önálló feladat. Békési ez­zel szemben kifejtette: annak idején azzal a feltétellel vál­lalta el a pénzügyi tárca veze­tését, hogy a gazdaságpoliti­ka irányítása (beleértve az egyik legfontosabb területet, a privatizációt is!) egy kézben (vagyis a Pénzügyminisztéri­um felügyelete alatt) marad. A történtek kapcsán több ellenzéki és koalíciós politi­kus is kifejtette a véleményét. Persze jó magyar szokáshoz híven mindenki csak találgat, keresi a bolha mögött az ele­fántot. Orbán Viktor, a fiatal- demokraták elnöke például már azt is tudni véli, hogy nem lemondásról, hanem le­váltásról van szó. Ezek után talán megbocsátható, ha a kis­emberek semmit sem értenek az egészből, hiszen még a „nagyjaink” sem tudnak ki­igazodni a politika kuszasá­gaiban. Egyet azonban min­den kisember ösztönösen érez. Nevezetesen, hogy jelen pillanatban olyan messze ál­lunk a stabil gazdaságpoliti­kától, mint Makó Jeruzsá­lemtől. Pedig egy szilárd gaz­daság megerősíthetné az időnként már cémaszálon táncoló szocialista-szabad­demokrata koalíciót, s az így kialakuló szilárdabb nemze­ti egység minden bizonnyal pozitívabb képet festhetne országunkról a fejlettebb ál­lamok kormányai előtt. Meg egyébként is! Ennyi átme­net, kísérletezgetés után a magyar kisemberekre is rá­férne már egy kis konszoli­dáció. Ók ugyanis nem mondhatnak le... Magyar Mária Lesz-e megbékélés a battonyai román iskolában? Kinevezték az igazgatót Nagy várakozás előzte meg a battonyai önkormányzatnak az elmúlt hét végén megtartott, kétnaposra sikeredett ülését. A képviselők ezen az ülésen hoz­tak döntést arról, hogy vállal­kozásba adják-e a napközi ott­honos konyhát, és hogy meg­tartják-e továbbra is a román óvoda és általános iskola in­tézményi önállóságát. A 600 adagos konyha vállal­kozásba adásának gondolata a viszonylag magas rezsiköltsé­gek miatt vetődött fel. A pénz­ügyi osztály számításai azon­ban egyértelművé tették: a konyhán dolgozó közalkalma­zottak felmentési időre járó bére és végkielégítése meghaladná a 4 millió forintot, s ez az összeg csak 5 év alatt térülne meg. A vita végén a képviselők többsé­gének az volt az álláspontja, hogy „a konyha hatékonyságá­nak javulását nem a vállalko­zásba adás, hanem a jobb kapa­citáskihasználás szolgálja”. A román általános iskola és óvoda önálló intézményként mindössze néhány éves múltra tekint vissza. Az előző képvise­lő-testület a kiváló aradi peda­gógust, Alexandru Blagát ne­vezte ki 5 éves időtartamra az intézmény élére. Blaga helyet­tesévé a Romániából áttelepült, magyarul is tudó Figuli honát választotta. Egy év után Ale­xandru Blaga feladta állását, vi- szatért Aradra. Az iskola meg­bízott igazgatója Figuli Ivona lett, aki természetesen öt évre szóló kinevezést szeretett volna kapni az önkormányzattól. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents