Békés Megyei Hírlap, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-28-29 / 24. szám

Mi fáj a gyógyszertáriaknak? A gyógyszerészek és asszisztenseik bizonytalansága nem csak Békés me­gyében okoz fejtörést. (4. oldal) 5-12. oldal Összeesküvés a Vatikánban? Fárasztó utak, nagyszabású tervek, de mire futja-a 74 éves pápa erejéből — kérdezik a Vatikánban. (12. oldal) 1995. JANUÁR 28-29., SZOMBAT-VASÁRNAP ÁRA: 19,50 FORINT L. ÉVFOLYAM 24. SZÁM Polgármesterek találkozója Sarkadon Tegnap első ízben találkoztak Sarkadon a térség újonnan vagy ismételten megválasztott pol­gármesterei, hogy folytassák azt a kistérségi párbeszédet, amelynek hagyományát az elő­ző településvezetők teremtették meg az elmúlt évek során. A tegnapi találkozó egyik fő napirendi pontja a védelmi szer­vezetek és az önkormányzatok közötti együttműködés megtár­gyalása volt. A témához vendé­geket is hívtak a településveze­tők a védelmi bizottságtól, a hadkiegészítő parancsnokság­tól és a polgári védelemtől. A meghívottak elsősorban a jog­szabályok által előírt kapcso­lódási pontokról tájékoztatták a megjelenteket. Bencsik Má­tyás, a Békés Megyei Védelmi Bizottság titkára mindemellett arra kérte a polgármestereket, hogy amennyiben a települé­sekre kérdőíveket küldenek, azokat ne süllyesszék a fiókok mélyére, hiszen a védelmi szervezetek munkája, tervké­szítése sok esetben csak az ön- kormányzatok által megadott adatokon alapszik. A polgármesterek, jegyzők találkozójának másik fő napi­rendje a falugazdász-hálózat­tal kapcsolatos kérdőjelek tisztázása volt. Dr. Kasza Pál, az FM megyei hivatalának ve­zetőhelyettese ez ügyben megnyugtató híreket hozott. Mint mondta, a január elején bizonytalanságban hagyott fa­lugazdászok végre megnyu­godhatnak, mert az FM-hiva- talok június végéig meg­hosszabbíthatják a szerződé­seiket. Ezután pedig minden valószínűség szerint az Agrár­kamarához tartozik majd e munkakör.-RIA Ahol a vasút létkérdés Tiltakozó közleményt fogadott el a vésztői fórum A megye vasúti szárnyvonalainak megszüntetése volt ismét a téma azon a fórumon, amelyet tegnap délután tartottak Vésztón a térség polgármesterei­nek részvételével. A helyi művelődési központban legalább négyszázan zsúfolódtak össsze, ami a la­kosok nagy érdeklődését jelzi. A fórumra meghí­vást kapott három miniszter — Lotz Károly, Baja Ferenc és Vastagh Pál —, ám egyikőjük sem volt jelen, sőt a megye országgyűlési képviselői közül is csak Matuska Sándor és Pallag László vett részt a rendezvényen. Kaszai János, Vésztő polgár- mestere bevezetőjében Össze­foglalta, hogyan is áll jelenleg a környék vasútvonalainak felszámolása elleni harc, amely időközben már a vész­tői fűtőház megmaradásáért is folyik. Elmondta, már több, mint tízezren írták alá azt a tiltakozást, amely nyomatékot ad a térségbeliek harcának a létfontosságú vasútvonalért. Utalt rá, nagyon sok a bizony­talanság, a válaszra váró kér­dés. Matuska Sándor, a térség országgyűlési képviselője ki­jelentette, mindent megtesz a vasútvonalak megmaradása érdekében. Pelcsinszki Bo- leszláv, a megyei közgyűlés alelnöke tájékoztatta a megje­lenteket, hogy a megyei köz­gyűlés tegnap határozatot fo­gadott el az ügyben. Ezt köve­tően a résztvevők ismét mege­rősítették, hogy a vasút létszükséglet, keményen bí­rálva azokat a törekvéseket, amelyek vélt vagy valós gaz­dasági okokból, de a térség érdekeit teljesen figyelmen kívül hagyva a megszüntetést erőltetik. Kacsari János, a MÁV Szegedi Üzletigazgató­ságának osztályvezetője el­mondta, nem szeretnének egyetlen szárnyvonalat sem megszüntetni, ám a most folyó vizsgálatok végeztével esetleg kényszerintézkedésekre is sor kerülhet. A vésztői fűtőház ügyében a dolgozók képviselői meggyő­ző gazdaságossági érvelések­kel támasztották alá, hogy sok­kal többe kerül a megszünte­tés, mint a további itteni üze­meltetés. Munkahelyük meg­maradásáért vívott küzdelmük egyelőre annyi eredményt ho­zott, hogy az illetékesek az ügyet újból megtárgyalják, re­mélhetően figyelembe véve az itt elhangzottakat. A tanácskozáson elfogad­tak egy tiltakozó közleményt is a vasútvonalak felszámolása és a fűtőház megszüntetése el­len. Gila Károly Hírek Figuli nyert. A battonyai képviselő-testület csütörtök­ről tegnapra halasztotta a dön­tést a román általános iskola igazgatói állásáról. A négy pályázat újratárgyalása után a testület 5 évre Figuli Ivónát nevezte ki az intézmény élére. Az angolszász modell. A békéscsabai Körösi Csorna Sándor Főiskola egyike azon ti­zenegy hazai felsőoktatási in­tézménynek, amely a jövőben részese lesz az országosan ki­emelt fejlesztési programnak. Már évek óta az úgynevezett angolszász modell szerint dol­gozunk, s a művelődési tárca ma ezeket a térségi perspektívák­ban gondolkodó intézményeket részesíti előnyben. A csabaiak remekül döntöttek, amikor a pe­dagógusképzés mellé a közgaz­daságit választottuk, hisz ennek beindítási költsége — mivel több feltétel már adott volt — minimálisra csökkent. A mene­dzserképzés elindítása pedig a már meglévő tanszékekkel megvalósítható. Mára a főis­kola megküzdött „önmagá­val”, s minden további fejlő­déshez megteremtődött a szükséges személyi állo­mány — tájékoztatta lapunkat dr. Köteles Lajos főigazgató. Viharos szél. Délnyugati irányból, időközönként észak­nyugat felől erős szél vonult át tegnap az országon, mely he­lyenként már a viharos sebes­séget is elérte. Az erős lég­áramlat megyénket is elérte. Lökösházáról kaptunk jelzést: a szemtanú szerint egy lakó­épület tetőzetét rongálta meg a szél. Germán Géza polgár- mester a történettel kapcsolat­ban elmondta: a reggeli órák­ban valóban erős szél sepert végig a falun, de ő semmilyen hasonló esetről nem tud, ennek ellenére nem cáfolta a tőlünk hallottakat. Felújításra nem futja. Az önkormányzati tulajdon­ban lévő lakások bérleti és energiaár-térítési díjairól érdek­lődtünk Békésen Gyulán, Orosházán és Szarvason"* (Kör­képünk a 3. oldalon) Fotó: Kovács Erzsébet Eddig elkerülték a hitelfelvételt, de mi lesz 1995-ben? Forráshiány a költségvetés-tervezetben Az előkészítés szakaszában máris jelentős forráshiány lát­szik, a megyei önkormányzat­nak mindenekelőtt a kötelező, törvény által előírt feladatokra kell koncentrálnia a szűk moz­gástérben. Dr. Simon Imre, a megyegyűlés elnöke ezekkel a gondolatokkal vezette be Bé­kés Megye Képviselő-testüle- te tegnapi ülésén a költségve­tés előkészítésének témáját. Markó István, a pénzügyi bi­zottság elnöke mindezekhez hozzátette: kissé borúlátó, mert félő, hogy 1995-ben a megyei önkormányzat már nem kerülheti el a hitelfelvé­telt. Sürgős intézkedést java­solt a megyei önkormányzat és Békéscsaba megyei jogú város kapcsolatának javítása érde­kében — szakemberekből álló kétoldalú bizottság felállításá­val. Napirend előtt a képviselők meghallgatták Kasza Pált, a megyei Földművelésügyi Hi­vatal helyettes vezetőjét, aki tá­jékoztatásul elmondta, a falu­gazdász-hálózat június 30-áig (Folytatás a 3. oldalon) Nyelvoktatás Oxford-módra Jobbágy Ilona, az Egyetem Nyomda Angol Nyelvtanítási Információs Központ vezetője (Oxford University Press ÉLT Information Centre) tegnap délután szemináriumon talál­kozott a megyében angolt taní­tó pedagógusokkal. A 1-es számú általános is­kolában tartott konzultációt a Békéscsabán működő Interax- Oxford Könyvesbolt vezetője, Pete Istvánná szervezte. Bé­késcsabán évente kétszer ta­lálkozik hasonló programon a megye háromszázhúsz angol- nyelvtanára, s itt ismerkednek meg a legújabb nyelvi segéd­anyagokkal, szöveggyűjtemé­nyekkel, videofelvételekkel, amelyek segítséget jelentenek nemcsak az oktatók, de az an­gol nyelvet tanulók munkájá­ban is. Média-mennybolt mint vigasz Visegrádon, a Silvanus Ho­telben három napon át tanács­koztak a Kárpát-medence magyar média-szakemberei. Alapítványi, állami és MTV- segédlettel. S tűnődöm... Nagyhatalom, ha lennénk, tán szavatolhatnánk a határon túli magyarok mentelmi jo­gát Ha birodalom lennénk, gaz- dasági-politikai-katonai erő, ta­lán meggondolnák a szomszéd­ban is, hogyan bánjanak a ma­gyarokkal. De kis ország va­gyunk, majdnem incifinci. Fura lenne, ha nagyhatalmi basszus hangon dörögnénk. Nem visel­kedhetünk úgy, mintha tízezer tankunk, adósságunknál száz­szor nagyobb vagyonunk, s annyi milliárd márkánk lenne, mint ahány százezer munka- nélkülink. Tőlünk ma nem fél senki, és eszünk ágában sincs ijesztő politikai busómaszkot ölteni. Kénytelenek vagyunk hát el­vekhez, joghoz, igazsághoz folyamodni. Miként a gyön­gék tízezer éve. Egyébként ma a nagy országok sem igen védhetnek meg senkit. Fran­ciaország valamicskével erő­sebb, gazdagabb nálunk, Algé­riában mégis úgy öldösik a fran­ciákat, hogy tévéhíradó közben behunyjuk a szemünket. Minden hivatkozásunk emberi jogra,, európai nor­mákra és minden politikai szenteltvízre — bakfitty. Ha az európai beléptidíj kötelező melléklete lesz a kisebbségi jogok tisztelete, némely szomszéd majd legyintve alá­írja; vállalja és kuncog hozzá. S úgy respektálja, mint Tria­non óta mindig, A magyar külpolitika tehát már rég e kényszerhelyzet megideolo- gizálása, gyöngeségünk, nemzetközi magányunk föl­ismerése. Másra nem telik. Csakhogy ez nem kezdemé­nyező önvédelem, melyben az erő helyében főszerephez jut a szellemi erély, eredeti­ség, politikai lelemény. Új helyzetben klasszikusan el­avult eszköztár a miénk. Ta­lán ideje lenne létrehozni a határokon, állampolgárságo­kon átnyúló magyar szellemi uniót. Ámely ugyan nem bi­rodalom, nem katonai, gaz­dasági erő, „csak” műholdas mennybolt. Vigasz, amely­nek média az egyik neve. Bodor Pál Nem elbocsátanak, hanem felvesznek dolgozókat Azzal a hírrel keresték fel szer­kesztőségünket, hogy a Békés­csabai Konzervgyárból töme­gesen bocsátják el a dolgozó­kat. Dr. Ancsin György meg­bízott igazgató nem cáfolja a hírt, csak pontosít: — Csupán technikai kér­désről van szó — kezdi a tájékoztatást dr. Ancsin György. — Február 28-án ugyanis átveszi gyáraikat az új tulajdonos, a Magyar Be­fektetési és Fejlesztési Bank. Mielőtt azonban ez megtörté­nik, ki kellett küldenünk a fel­mondásról szóló értesítést. — Mi ebben a formai kér­dés? — A birtokbaadás előtt megszűnik a felszámolás alatt álló konzervgyár. A dolgozók végkielégítést kapnak. — Hány dolgozót érint az intézkedés? — Hatszázhúszat. — Mennyi pénzt fizetnek ki végkielégítés címén? — Erre nem válaszolhatok, ugyanis nem publikus. Nem kis pénzt! — Az új tulajdonos minden dolgozót átvesz? — Azt hiszem, igen. Sőt! Nemhogy elbocsátásokra nem kerül sor, de ha az elképzelt tervek megvalósulnak, akkor a szezonban, június 1. és decem­ber 31. között legalább 200- 250 dolgozót kell felven­nünk. BÉ

Next

/
Thumbnails
Contents