Békés Megyei Hírlap, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-27 / 23. szám

iRÉKÉS megyei hírlap BATTONYA A REMI Mediterrán Kft. 120 milliós fejlesztésbe kezdett Takarmányadalékok Battonyáról A gyártási folyamat utolsó fázisa. A teli zsákokat targoncával a raktárba szállítják Az oldalt szerkesztette: Ménesi György. Telefon és fax: Battonya, 310. Rádiótelefon: 06 (60) 302-933. Fotó: Such Tamás Hírek Ismét mütik. A daganatos betegségben szenvedő kis­lány, Bogár Enikő gyógykeze­lésére 50 ezer forint támoga­tást szavazott meg a battonyai képviselő-testület. Enikő újabb tartós gyógykezelésére a közeljövőben kerül sor. A kis­lány gyógyítására szánt pénz­adományokat az OTP batto­nyai fiókjánál vezetett 626- 1497-es vagy a Budapest Bank békéscsabai fiókjánál vezetett 261-10-996-os számlára lehet befizetni. Tízkor indul. Véradóna­pot tartanak Kisdombegyhá- zon az egészségházban a kis- és magyardombegyháziak ré­szére január 31 -én, kedden 8 és 12 óra között. Magyardomb- egyházról 10 órakor indul Kisdombegyházra a véradókat szállító autóbusz. Bérbe vették. A magyar- dombegyházi önkormányzat bérbe vette a Zalka utcai élel­miszerboltot a Battonya— Dombegyház és Vidéke ÁFÉSZ-tól, s így munkahelyet teremtett egy helyi lakosnak. A döntés ereményeként kevés­bé fognak emelkedni a fo­gyasztói árak, mintha tovább­ra is magánszemély bérelné az üzletet. Közelebbről. A magyar- dombegyházi önkormányzat január 1-jétől már nem Kun- ágotáról, hanem a közelebb lé­vő Kisdombegyházról szállít­ja az előfizetéses ebédet. A változás a lakosságnak ada­gonként 6, az önkormányzat­nak pedig 10 forint megtakarí­tást jelent* A battonyai ÁTEV-üzemet megvásárló szegedi székhelyű REMI Mediterrán Kft.-t 1991- ben alapította egy négytagú palicsi magyar család. A RE­MI betűszó a családtagok ke­resztnevének (Rózsa, Emil, Mónika és István) első betűit tartalmazza. — Battonyán eredetileg vá­góhídi hulladékból csont-, táp-, toll- és szőrlisztet, vala­mint ipari zsírt gyártottak. így volt ez tavaly ősszel is, amikor megvásároltuk az üzemet — mondja Szabó János, a kft. ter­melési és kereskedelmi mene­dzsere. — Amíg ezek a termé­kek gazdaságosak, nem is kí­vánjuk megszüntetni a gyártá­sukat. — Ez azt jelenti, hogy meg­tartják a dolgozókat is? — Igen. Miután elnyertük az ÁTEV Rt. nyilvános pályá­zatát, október elsejével át­vettük az üzemet. Egyetlen dolgozót sem küldtünk el, leg­alább fél évig kötelesek va­gyunk foglalkoztatni őket. Azonban hat hónap után sem kívánunk megválni senkitől. Sőt! Azt tervezzük, hogy a fej­lesztés első fázisában további 30 dolgozót alkalmazunk. 1995 végéig ugyanis fel­építünk egy vegyi üzemet Bat­tonyán. Már el is kezdtük en­nek a 120 millió forintos beru­házásnak a megvalósítását. — Kérem beszéljen erről részletesen! — A battonyai üzemben az A közelmúltban tartották Sar­kadon az Implom József helyes­írási verseny megyei döntőjét. A battonyai gimnazistákat a IV. B osztályos Acs Anita, a szakkö­zépiskolásokat pedig a II. D-be járó Szitás Zoltán képviselte. — Anita évek óta a megyei élmezőnyhöz tartozik — tud­általunk kifejlesztett és ipari szinten kipróbált kalcium­foszfát alapanyagú takar­mányadalékok gyártását ter­vezzük. A takarmánykeverők tőlünk szerezhetik majd be a mono- és a dikalcium-foszfá- tot, valamint a minerális pre- mixeket. Termékeink minden­ben megfelelnek a hazai köve­telményeknek és az erurópai előírásoknak, az áruk viszont mintegy 10 százalékkal lesz alacsonyabb az importból származókénál. Közvetlenül a beruházás elkészülte után évi 25 ezer tonna monokalcium- foszfátot kívánunk gyártani a hazai felhasználóknak. Két évvel később már exportálni is szeretnénk mintegy 15 ezer tonnát. tűk meg felkészítő tanáruktól, Sándor Lajostól. — Tavaly­előtt a harmadik, tavaly a má­sodik helyen végzett. Most, az írásbeli munkák kijavítása után úgy tűnt, hogy egyértel­műen ő az idei megyei győz­tes. Aztán a kolleginák addig variáltak, mígnem sikerült — Más irányú fejlesztéseik is lesznek? — Hosszú távú terveink kö­zött szerepel különleges típusú műtrágyáknak, csávázó- és növényédő szereknek, illetve takarmánykoncentrátumok­nak az előállítása. Ez utóbbiak alkalmazásával nyereségeseb­bé tehető a hústermelés. — Visszatérnék a csonterő­sítő találmányhoz, a mono- kalci umfoszfáthoz. — Ügyvezető igazgatónk, Erős István Jugoszláviában 8-10 évig dolgozott ezen előbb elméleti szinten, később pedig laboratóri­umi körülmények között. Aztán Hódmezővásárhelyen megépí­tettük a kísérleti üzemet, s ez igazolta a várakozásunkat. Ez­utánjöttünk Battonyára... Anitát visszapontozniuk a má­sodik helyre. Megjegyzem, Zolival is hasonló dolog tör­tént: ő a biztosnak hitt harma­dik helyről a negyedikre csú­szott vissza. Szerencsére a két diákot kevésbé viselték meg a történtek, mint a tanárukat. — Már általános iskolás ko­romban részt vettem helyes­írási versenyeken — mondja Szitás Zoli.—Tavaly a közép­iskola háziversenyén hatodik lettem, az idén pedig a megyei döntőbe is bejutottam. Műsza­ki főiskolán szeretnék tovább­tanulni; a helyesírásról az a véleményem, hogy mindenki­nek kötelessége lenne minél tökéletesebben elsajátítani. — Ellentétben Zolival, én magyar szakos tanár szeretnék lenni —jelenti ki Anita. — És már csak ezért is egyetértek azzal, hogy a helyesírás vala­mennyiünk közös ügye! Sándor Lajos, a battonyai középiskola tanára diákjaival Helyesírásból jeles! Uj polgármester, régi gondok Ottjártunkkor nagy munkában találtuk Magyardombegyház új polgármesterét és körjegy­zőjét: a két hölgy a település idei költségvetését igyekezett megtervezni. Rácz Mihályné polgármester asszonyt rövid időre feltartottuk, megkérve őt a bemutatkozásra. — Magyardombegyházi vagyok, ötven éve itt élek, is­merek minden embert, min­den házat a faluban — mond­ta. — Közgazdasági, illetve pénzügyi-számviteli végzett­ségem van, ilyen munkakö­rökben dolgoztam az áfésznél és a téeszben, az utóbbi helyen éppen 20 évig. Másodszor vál­laltam a polgármester-jelölt­séget, négy évvel ezelőtt 7 szavazattal maradtam alul Gyüre Andrással szemben. Most viszont a 217 leadott szavazatból megkaptam 118- at, ami 55 százaléknak felel meg. — Nyilván eddig is jól is­merte a település helyzetét. Most, hogy megválasztották, mennyivel lett árnyaltabb a kép? —Tavaly—a pályázati pén­zeket is beleértve — 16 millió forintból gazdálkodott az ön- kormányzat. Az idén az állami költségvetésből 8 millió 700 ezer forintot kapunk, ez a tava­lyi összbevételnek mindössze 54 százaléka. A kiadások közül első helyen említeném az isko­lával és az óvodával kapcsola­tos költségeket. Iskolásaink Dombegyházra járnak, a 41 ezer forintos fejkvótát valószí­nűleg ki kell egészítenünk, bár erről még nem tárgyaltunk a dombegyháziakkal. Az óvodai és az egészségügyi ellátásról közösen gondoskodunk a kis- dombegyházi önkormányzat­tal. Egy óvodás ellátása 71 ezer forintba kerül, a fejkvóta vi­szont mindössze 27 ezer 500 forint. További súlyos gondot jelent, hogy az aktív korú lakos­ság több mint 60 százaléka munkanélküli. A korábbi legna­gyobb munkahely, a téesz mindössze néhány embert al­kalmaz, főleg időszaki munká­ra. Az állami gazdaság domb­egyházi kerületét egy kft. üze­melteti... A helyzetünk azért is kilátástalan, mert messze va­gyunk a nagyobb települések­től, a bejárás szinte megoldha­tatlan. A közelmúltban a Pan- nbnliver megszüntette a mun­kásjáratát, erre hivatkozva el­bocsátották az ott dolgozó 6-8 magyardombegyházit. Ezek az emberek most az 5984 forintos jövedelempótló támogatásból élnek. Egyikük meg is kérdezte: „Ilonka néni, maga szerint ez mire elég?” — Van-e kiút ebből a hely­zet bed? — Az öttagú képviselő- testület egyetértésével pályáz­ni fogunk és... takarékoskodni. Szeretnénk elérni, hogy a kon­zervgyár szerződést kössön az itt lakókkal zöldségfélék ter­mesztésére. Feltett szándé­kunk felkutatni és kihasználni a lehetőségeket. 1995. január 27., péntek „...egy bánat marad” A battonyai képviselő-testület decem­ber 29-ei üléséről készült jegyzőköny­vet olvasgatom. A több mint 20 oldalas dokumentum lényegében arról szól, hogy mennyire nincs pénze a városnak intézményei fenntartására. Ha kevés a pénz, takarékoskodni kell, ez nyilván­való. Csakhogy Battonyán (és ki tudja, még hány településen?) már odáig ju­tottak, hogy a megszorítások veszélyeztetik a fennmara­dást, a működőképességet. Itt van például a szerb iskola ügye. Ilyen intézmény mindössze kettő van az országban, a másik Budapesten található. „Szégyen, hogy ezt a két iskolát nem lehet tisztességesen fenntartani. A kisebbségi önkormányzat ragaszkodni fog az egyetértési jogához az iskolát érintő döntések meghozatalakor” —jelentette ki az egyik nemzetiségi képviselő. „Mi itt nem tudunk nemzeti­ségi politikát folytatni. A Művelődési és Közoktatási Mi­nisztériummal kellene megállapodást kötni a nemzetiségi iskolák fenntartásáról” —mondotta egy másik képviselő. Majd hozzátette: a dolog megérné, hogy országos sajtó- visszhangja legyen. Magamban rábólintok erre a „sajtóvisszhangra". Az­tán Dombiratos, Kevermes, Magyardombegyház idei kilá­tásaira gondolok... Az őhelyzetük legalább olyan remény­telen, mint a battonyai. jQ _ Megünnepelték a kultúra napját Verssel, zenével, tánccal, sporttal ünnepelték meg a bat­tonyai középiskolások a ma­gyar kultúra napját január 20- án a József Attila Művelődési Központ nagytermében. Az immár hagyományos­nak számító rendezvény Budai Zsuzsanna műsorvezetőnek az ünnepet méltató szavaival kezdődött. Ezután az elsős gimnazisták adták elő a Him­nuszt és annak versszakonkén­ti értelmezését. Csathó Éva zongorajátéka után diákköltők verseit hallhattuk, majd a har­madikos lányok szerb táncá­ban gyönyörködhettünk. So- mogyvári Zita felolvasta az el­ső félévi megyei és iskolai ta­nulmányi versenyek helye­zettjeinek nevét, majd a szak­tanárok által megdicsért tanu­lók névsora hangzott el. Álta­lános tanulmányi dicséretben négyen részesültek: Szatmári Zsolt II., Bánszki Melinda, Karlik Viktória és Trenovszki Zsuzsanna IV. osztályos tanu­lók. A IV. C osztályos Láda Mihály nagy sikerű zenei pro­dukciója után — Kölcsey-mű- vek interpretációja közben — a fizika történetéből hallhatott szemelvényeket a közönség. A műsor második részében lát­ványos sportbemutató követ­kezett könnyűzenére. A gúlák, spárgák, ugrások, szaltók sze­replői a mozgás, a testkultúra szükségességét és szépségét érzékeltették. Az ünnepség szervezői vol­tak: Sándor Lajos magyar- történelem és Németh Mihály testnevelés szakos tanár, vala­mint Gellény Mária IV. osztá­lyos tanuló. Rendkívüli ülést tartottak A dombegyházi önkormány­zat 6 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert a kommunális szemétlerakó hely és ideiglenes állatitetem­tároló megépítésére a Környe­zetvédelmi és Területfejlesz­tési Minisztérium pályázatán. A támogatásból 5 milliót az idén, 1 milliót pedig jövőre lehet felhasználni. Ugyanerre a célra tavaly már kapott a kormánytól 2 millió 960 ezer forintot az önkormányzat. A tavalyi és az idei központi tá­mogatás, valamint az erre a célra elkülönített saját erő bir­tokában a dombegyháziak szeretnék minél előbb elkez­deni a beruházást — erről született döntés a tegnapi rendkívüli képviselő-testületi ülésen. A tanácskozás máso­dik részében a Népjóléti és a Belügyminisztériumnak azt a pályázati felhívását vitatták meg, amely bentlakásos idősek otthona építéséhez kí­ván központi támogatást nyúj­tani. Ellenpont II. Még néhány napig megtekinthető a battonyai városi könytárban Nagy Károly kiállítása. A Szegeden élő művész festményekkel, grafikákkal, kollázsokkal és montázsokkal mutatkozott be a battonyai közönségnek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents