Békés Megyei Hírlap, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-27 / 23. szám
1995. január 27., péntek HAZAI TÜKÖR pKÉS MEGYEI HÍRLAP Rendőr leszel vagy katona? Végzősök a zászlősképzőn Békéscsabán (A Körzeti találkozón a közművelődés dolgozói Kapcsolat és kölcsönös információ 26. filmszemle. A február 4—8. között megrendezendő 26. Magyar Filmszemlén tizennégy játékfilm és harminckilenc dokumentumfilm verseng. A 39 versenybe került dokumentumfilmet 160 alkotásból választotta ki egy háromtagú zsűri, személy szerint Ardai Zoltán, Pintér Judit és Simó György filmkritikusok. A kisjátékfilmek kategóriában három alkotás áll versenyben: Siklósi Szilveszter: Az igazi Mao, Csöndes Mátyás—Uborka Ferenc: Madarak 2., valamint Sára Júlia: Minden úgy van, ahogy van. Mielőtt félreértenék... „Félreérthető mondat jelent meg a csütörtöki lapszámukban közölt, velem készült interjúban — mondta Fetser János, Orosháza polgármestere. — Nem általánosságban beszéltem az újraválasztott polgármesterek helyzete és az én körülményeim közötti különbségről, hanem arra kívántam utalni, hogy amíg ők a folyamatosságra építhetnek, nekem, akinek erre nincs módom, nem az a dolgom, hogy az elődeim döntéseit magyarázgassam, hanem meg kell oldanom a rendezetlen vagy rosszul rendezett dolgokat. Az újraválasztott polgár- mesterek nyilvánvalóan megérdemelten kaptak ismét bizalmat, megítélésük amúgy sem az én tisztem, jogom sincs hozzá.” Szakképzés. A kormány az eddiginél nagyobb támogatást kíván nyújtani a szakmunkások gyakorlati képzését vállaló gazdálkodóknak. A szaktárca többek között azt javasolja, hogy 2000 forintról emeljék 5000 forintra tanulónként a gyakorlati képzésre vállalkozó gazdálkodók havonkénti adóalapkedvezményét. Az Országos Rendőr-főkapitányság és a Honvédelmi Minisztérium között olyan megállapodás született, ami sok pályaválasztás és katonai szolgálat előtt álló fiatal számára megoldást jelenthet majd. A megállapodás lényege, hogy azok a fiatalok, akik a katonai sorozáson alkalmasnak találtattak és rendőriskolában szeretnék folytatni tanulmányaikat, a rendőrképzés első évét a katonai szolgálat idejébe beszámolják, vagyis nem kell bevonulniuk katonának. — Sokaknak csábító lehet ez az ajánlat, hiszen a Budapesten és Miskolcon működő kétéves rendőr-szakközépiskolán szerzett szakképzettség szinte biztos elhelyezkedést biztosít. Sőt, már az első tanévben havi 14 500 forint pénzbeni juttatást, térítés- mentes oktatást, étkezést, ruházati ellátást, kollégiumi elhelyezést ígérnek — mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Dinók András alezredes, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság személyzeti osztályvezetője. — Várjuk azok jelentkezését, akik leérettségiztek, de még nem töltötték be a 26. életévüket, magyar' állampolgárok, büntetlen előéle- tűek, fegyveres szolgálatra alkalmasak és magasságuk eléri férfiaknál a 170, nőknél a 162 centimétert. Felvételi követelmény még a BM alkalmassági vizsgán és a tanintézeti felvételi vizsgán való megfelelés, a hivatásos rendőri szolgálat vállalása és egy tanulmányi szerződés aláírása. — A rendőri szakismereteken túl milyen képzésben vesznek még részt a tanulók? — Számítástechnikai, idegennyelvi, gépjárművezetési és önvédelmi oktatás is folyik az iskolában. IÍV fotó} — Békés megyéből előreláthatóan hányán és melyik iskolába nyernek majd felvételt? — Megközelítőleg 40 jelentkezőt tudunk felvenni, akik két évig Miskolcon tanulnak, utána lehetőség szerint a lakóhelyhez legközelebb eső rendőrkapitányságon állhatnak munkába. — Hol és meddig lehet jelentkezni ebbe az iskolába? — Bármelyik rendőrkapitányság parancsnoka felvilágosítást tud adni, nem kell feltétlenül Békéscsabára utazni emiatt. A jelentkezési határidő pedig azoknak, akik idén érettségiznek, február 20., a korábban érettségizetteknek — ha voltak már sorozáson — június 26. A lényeg az, hogy akik még nem vettek részt katonai sorozáson, azokat kérésünkre soron kívül behívhassák alkalmasságuk vizsgálatára. Antal Gyöngyi A címben szereplő kifejezések akár mottójául is szolgálhatnak annak a tegnap délelőtti körzeti találkozónak, amelyet a művelődési házak igazgatói és szakmai dolgozói részére tartottak Medgyesegy- házán. A rendezvényen szakmai tanácsadóként Pocsajiné Fábián Magdolna és Dombi Ildikó, a megyei művelődési központ munkatársai vettek részt. — Örömünkre szolgál, hogy a tavaly Mezőkovácshá- zán elindított kezdeményezés második otthonát adó települése éppen Medgyesegy- háza — mondta Nagy Béla polgármester köszöntőjében, majd röviden bemutatta a települést. Ezt követően Farkas Gyula, a helyi művelődési ház megbízott vezetője szólt a helyi kezdeményezésekről, a házban, illetve a bánkúti kasA nagyközségben a minap tartották meg az idei év közmeghallgatását. Az új képviselő- testület tagjainak bemutatása után az 1994-ben elvégzett feladatokról szólt Kaczkó Mihály polgármester. Mint mindig, nagy volt az érdeklődés a ’95 évi költségvetés tervezete iránt, amelyet részeletesen ismertettek a nagy számban megjelent hallgatóság előtt. A település idén 192,8 millió forintból gazdálkodhat, s ez az összeg tartalmaz 6 százalékos költségvetési tartalékot is, amellyel nem sok település dicsekedhet. Még a választások idején — a kampányok során — a lakosság köréből többen felvetették a dögtér állapotával kapcsolatos problémát, melynek gyors orvoslásaként konténereket télyban folyó munkáról. A megyei tervek és elképzelések elhangzása után Argyelán György, a mezőkovácsházi művelődési központ vezetője javaslatokat tett arra, hogy miként tudnának a jelenlevők a közművelődésben még hatékonyabban együtt dolgozni. Mint az többször is megfogalmazódott, egy népművelő nem engedheti meg magának, hogy bezárkózzon a négy fal közé, mert kapcsolatok és információ nélkül elveszett. A települések egyik leghatékonyabb eszköze, a helyi újság, a rádió és a kábel-tv mellett a — később talán számítógépre vihető — információs hálózat kiépítése lehet. A tanácskozás kötetlen beszélgetéssel és a tapasztalatok kölcsönös cseréjével zárult. H.M. vásároltak. A későbbiekben további pozitív változások várhatók. A hozzászólásokban a településen több olyan pontra mutattak rá, ami nagytakarításra szorul, így a Bajcsy-Zsi- linszky utcában is, ahol a munkálatok már megkezdődtek. A jövőben pedig játszótér kialakítására kerül sor. Egy szarvasmarha-tenyésztő éppen az ágazat felívelése okán azt kérdezte, visszakaphatja-e a község a valamikori gyepet? A jelenlegi rendelkezések -értelmében nem — hangzott a válasz, de akinek erre szüksége van, a februári kárpótlási árverésen jelentős mennyiségű legelőre és rétre licitálhat. J. Vági Kata Stabil költségvetés született Nagyszénáson Boldog születésnapot! Hetvenéves a magyar keresztrejtvény Ma már milliók kedvelt és hasznos időtöltése világszerte a keresztrejtvényfejtés. Amerikából indult hódító útjára ez a szórakoztató játék. A legelső keresztrejtvény 1913. december 21-én jelent meg a New York World című újság Fun nevű hétvégi mellékletében. Kitalálója és készítője Arthur Wynne volt. Az újfajta fejtörő gyorsan népszerű lett, Amerikában valóságos rejtvényláz tört ki. Hamarosan átkerült Európába is. Párizsban, Londonban, Berlinben a húszas évek elején már klubok is alakultak. Ebben az időben a Budapesten megjelenő Ma «Este című újság egyik fiatal munkatársa, Kristóf Károly, aki szorgalmasan böngészte a szerkesztőségbe érkező külföldi lapokat, felfigyelt bennük valamiféle kockás ábrára. Amikor már szinte minden jelentős európai lapban felfedezte ezeket és kezébe kerültek amerikai újságok is, ebből megtudta, hogy a rejtvényt Cross-Word-Puzzle- nak hívják. Elhatározta, hog a Ma Estében is meghonosítja. Az újságban addig nem közöltek fejtörőket, így hát legelőször is meg kellett győznie a főszerkesztőt az új rejtvény nagyszerűségéről, és hogy ez jelentősen növeli majd olvasótáborukat. Ez, ha nehezen is, de végül sikerült. Kristóf Károly később így mesélte el az első magyar keresztrejtvény megszületését: — Az első rejtvényt gyakor- latlanul, sok fejtörés után készítettem el. Az 1925. január 22-ei számban jelent meg, a lap 43. oldalán. Az ábra 10x10 négyzet nagyságú volt, de a rejtvény maga — hibás. Végül azért meg lehetett fejteni. A meghatározások „vízszintesen olvasandó, függőlegesen olvasandó” alcímmel sorakoztak egymás alá. Érdekessége, hogy a legelső meghatározás egy fővárosi színházról szólt, s tíz négyzetbe a Vígszínház szót kellett beírni. Az újfajta rejtvény bemutatása előtt, ugyanazon az oldalon hosszú cikkben hívta fel a figyelmet az újdonságra. Ezzel a háromhasábos címmel kezdődött az ismertető: Itt az amerikai rejtvényláz! Alatta pedig ez a hosszú sor állt: A bostoni főiskolákon kötelező tantárgynak vezetik be a keresztrejtvényt. A Ma Este is kiírja a pályázatot. A színes írás történeteket mesél el az amerikai rejtvénylázról, aztán ismerteti, hogyan kell a keresztrejtvényt fejteni, majd végül felsorolja a pályázati tudnivalókat és a díjakat. Az angol elnevezés szó szerinti fordításával keresztszó- rejtvénynek nevezte el a szerző az új fejtörőt, csak később rövidült a cím keresztrejtvényre. Az első pályázatra egyébként mintegy száz megfejtés érkezett. Az első díj egy mahjong játék volt, amely akkoriban Magyarországon is hódított. Ez kínai eredetű, 144 kővel játszották, a dominóhoz hasonló, négyszemélyes játék. Alig telt el két hét az első rejtvény megjelenése után, amikor Az Újság című napilap szintén megjelentetett egy keresztrejtvényt. A későbbi rejtvénykirály, Grátzer József volt a készítője. Ekkor kezdődött évtizedekig tartó vezető szerepe a rejtvények világában, nem véletlenül kapta a megtisztelő rejtvénykirály nevet. A rejtvényfajtát aztán más lapok is átvették. Elindult hódító útjára a magyar kereszt- rejtvény is! A Ma Este rövidesen beolvadt a Színházi Életbe, amely továbbra is közölt fejtörőket, közöttük a keresztrejtvény volt a sláger. A Színházi Élet meghirdette a keresztrejtvényfejtő bajnokságokat, az elsőt Magyarországon. Érdekesek a díjak. Az első díj: Ilos- vay Rózsi autogramos fényképe, a második díj egy doboz Stühmer bonbon, a harmadik díj egy üveg Gessler-féle valódi málnaszörp. Ilosvay Rózsi egyébként a kor kiváló színésznője és előadóművésznője volt. Még 1925-ben megjelent az első rejtvényújság is, Keresztrejtvénykönyvtár címmel. Sorra követték az újabb és újabb lapok: a Rejtvényújság, a Rakéta, az Izó, a Szivárvány, a Magyar Rejtvényújság, a Füles Bagoly, majd 1957-től a Füles. Ma már sok tucat rejtvényújság között válogathatnak a fejtörők kedvelői. Már az első évtizedben kialakultak a rejtvénykészítés szabályai, amelyeket ma is illik betartani. Ezek például előírják, hogy a fekete négyzetek száma nem lehet több az összes négyzet 1/6-ánál, főnév lehetőleg egyes szám alanyesetben álljon, igéknél a jelen idejű egyes szám harmadik személy a legértékesebb alak, tilos a plusz vagy mínusz ékezet alkalmazása. Egyedülálló különlegessége is van a magyar keresztrejtvénynek. Csak a mi rejtvényeinkben vannak kanyarodó sorok. így építhetők be a rejtvényekbe versidézetek, aforizmák, viccpoénok. Más országokban, más nyelvű rejtvényekben ez szinte ismeretlen. Valóban, hogyan is készül a keresztrejtvény? Nagyon eredeti módon fogalmazta meg ezt Bednay Jószef, az egyik kiváló rejtvénykészítő, aki sajnos már nem él. — Előveszek egy kockás papírt, ceruzát és radírt. Betűket, szavakat írok a négyzetekbe, ha nem odaillők, akkor kiradírozom őket és újakat írok. Radírozok, írok, radírozok, írok. Amit nem radíroztam ki, az a keresztrejtvény! A magyar keresztrejtvény hetvenedik születésnapján azt kívánhatjuk, hogy minél több jó, szellemes rejtvény készüljön e műfaj szerelmeseinek legnagyobb gyönyörűségére. Tiszai László
