Békés Megyei Hírlap, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-25 / 21. szám
feRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP SARKAD ÉS KÖRNYÉKE 1995. január 25., szerda | Sarkad, Éden tó Hírek Fiatalok támogatása. A 170 lelket számláló Újsza- lontán körülbelül 60 idős ember él. Félő, hogy a község népessége jelentősen megfogyatkozik, ha nem maradnak meg a faluban a fiatalok. Éppen ezért az önkormányzat az idén még fokozottabban támogatja a fitalok letelepedését, a betelepülőket, a gyerekek étkeztetését, utaztatását. Tízezer forint. A református egyházat, a gyerekeket és időseket is támogató mező- gyáni Kálvin Alapítvány számlájára nem régen tízezer forint érkezett. A feladó Oláh Imre és felesége, egy helybéli nyugdíjas házaspár volt. Az alapítvány kuratóriuma ezúton is köszöni a támogatást. Döntések átruházása. Geszten az önkormányzat valamennyi szociális kérdésben átruházta a döntési jogkört a szociális bizottságra. Kivételt csupán azok az esetek képeznek, amelyeket a testület korábban a polgármester jogkörébe utalt. Tévé nélkül. Az újszalon- tai ifjúsági klubból még tavaly nyáron ellopták a televíziót. A szalontai önkormányzat reménykedve abban, hogy majdcsak meglesz a tévé (és a tolvaj), tovább fizette a televíziós díjat. Mivel azonban a dologban semmi biztató változás nem történt, január elején lemondták az előfizetést, ám az ügyben illetékes hivatal csak februártól tudta stomírozni az előfizetést. Az oldalt írta és szerkesztette: Magyar Mária. Fotó: Kovács Erzsébet, Lehoczky Péter, Such Tamás és Ungvári Mihály Emlékhelyek Sarkad térségében „A kevés, mit végbevittem: kötelesség. Elmulasztása szégyen és gyalázat lett volna, ám teljesítése sem érdemel dicséretet.” — stílusosan ezzel a Széchenyi István idézettel kezdődik a Békéscsabai Közúti Igazgatóság Emlékhelyek és műszaki emlékek a Békés megyei utak mentén című kiadványa, amely a tavalyi év folyamán látott napvilágot. A kiadvány megszületésében nagy szerepet játszott a közúti igazgatóság sarkadi telephelyén dolgozó Ho- dosi József, aki magára vállalta a színes fotókkal tarkított könyv megszerkesztését. A kiadványt lapozgatva most elsősorban azokra a részletekre hívjuk fel Olvasóink figyelmét, amelyek Sarkad szűkebb térségére vonatkoznak. íme: A sarkadi műemlékek közül a könyv mindenekelőtt az 1867-ben épült református templomra hívja fel a figyelmet, amelynek tornyát 1880-ban készítették az időközben elpusztult Linzi templom mintájára. A sarkadi kilenctor- nyú templom egyedülálló alkotás Közép-Euró- pában. A kiadvány szót ejt a templom melletti első és második világháborús emlékművekről is. Sarkadkeresztúron az 1800-as években épült református templomra, az 1820-as évekből ismert evangélikus imaházra és az 1956-ban készült haranglábra hívja fel a figyelmet. Kötegyánban a két világháborús emlékhelyet fotózták le, amelyek közül a második világháborús emlékmű — mint azt a magyarázó szöveg is tartalmazza — csak nem régen (1992-ben) került felavatásra. Alkotója a helybéli szobrászművész: Szőke Sándor. Újszalontán a haranglábat emeli ki a kiadvány, amely mellett — mint arról már több esetben is írtunk — új református templom épül. Méhkeréken az egyik legszebb útmenti műemlék a második világháborús alkotás, amelyet szintén nem régen lepleztek le a kis román faluban. Geszten természetesen az úttól 200 méterre elterülő Tisza-kastélyt említi a helyi nevezetességek közül. A képekhez tartozó magyarázatból azt is megtudhatjuk, hogy Arany János 1851- ben és 1852-ben volt itt házitanító. Mezőgyánban az 1794-ben épült barokk stílusú református templomról szól ki előtte az 1848-as kopjafával. A Mezőgyánhoz tartozó Nagygyantén pedig Tisza István nyári kastélyáról 1840-ből, és az 1841 -ben épült ősi magtáráról. Egy fotó a kiadványból: Sarkadkeresz- túr, görögkeleti templom (egykor evengélikus imaház), mellette a harangláb Bűn lenne, ha megszüntetnék Hirpius» Huszonhét év óta sokkolják az embereket azzal, hogy megszüntetik a vasútunkat — panaszolták ottjártunkkor a kötegyá- niak. A községben nincs is más téma mostanában, csak a vasút. De ez nem csoda, hiszen a munkaképes lakosok száma kilenc- száz körül mozog, ennek negyede munkanélküli, a többiek zöme pedig bejáró. Békéscsabára, Gyulára járnak dolgozni, és bizony a munkahelyüket, a megélhetésüket veszélyezteti a vasút felszámolása. Már abba is beleegyeznének, ha ritkítanák a járatok számát, csak el ne vegyék tőlük. Fontosak lennének a reggeli járatok, amelyek a műszakkezdőket és a diákokat vinnék be a közeli városokba, fontos lenne egy déli vonat, amely a délutánosokat szállítaná, és természetesen legalább ilyen lényeges a visszafelé indulók hazaszállítása is. Az önkormányzat vezetése egyenesen úgy fogalmazott, hogy a vasút visszafejlesztése örökre vagy legalábbis hosszú időre konzerválná e térség elmaradottságát. Méhkeréken legalább annyira nagy a felháborodás, mint Kötegyánban. Igaz, hogy itt a lakosok zöme autóval rendelkezik, ám télen mégis nagyon sokan választják a sokkal biztonságosabb vasúti közlekedést. Dr. Rúzsa György polgármester nem is érti a dolgot: „Nem nyereséges — mondják. Nyugat- Európában sem nyereséges, mégis fenntartják. Az óvodák meg az iskolák fenntartása sem nyereséges, de jutnánk-e előbbre, ha bezárnánk őket? Ha mindent csak a nyereségesség irányítana, bezárhatnánk a világot. Mi most aláírásokat gyűjtünk a vasút megtartásáért, mert úgy hisszük, bűn lenne a megszüntetése.” Bár a sarkadkeresztúriakat nem érinti ilyen érzékenyen a vasútügy, mégis tiltakoznak a felszámolás ellen. Nagy Mihály polgármester a következőképpen érvelt: — Sok keresztúrinak ad munkát a vasút, meg aztán lehet még gazdasági fellendülés, amitől fellendülhet a teherforgalmunk is. Pőtszilveszter. A sarkadi Sweet Night diszkóklubban január 28-án, szombaton este pótszilvesztert tartanak. Az est sztárvendége a népszerű Mester és tanítványai együttes lesz. A szervezők éjfélkor meglepetéssel rukkolnak elő. Bizottságok munkában. Sarkadkeresztúron az önkormányzat valamennyi bizottsága megtartotta az alakuló üléseit. Az ügyrendi bizottság összeállította a testület ez évi munkatervét, a pénzügyesek alternatívákat dolgoztak ki a képviselők javadalmazására. A legtöbb dolga—úgy tűnik—a szociális bizottságnak lesz, hiszen az év első három hete alatt több mint száz szociális kérelmet kellett véleményezniük. Korszerűbb ügyvitel. Az újszalontai önkormányzat még az idén egy nagy teljesítményű számítógép vásárlását tervezi, hogy ezáltal is korszerűsítse az ügyvitelt, illetve, hogy munkaerőt spóroljanak meg, hiszen nem mindegy, mennyi pénz marad fejlesztésekre. A világ közepe? , .Tisztelt Főszerkesztő Ür! Legyen kedves az újságon keresztül megválaszolni, hogy ki van Sarkadon, aki miatt minden nap Sarkadtól csöpög a Békés Megyei Hírlap! — írja levelében a minap egy Olvasónk, majd így folytatja: Olyan érzése van az embernek, mintha más város vagy település nem is lenne a megyében. Egyébként is, kit érdekel Sarkad? Miért nem vigyáznak arra, hogy a demokratikusság, az egyenlőség érvényesüljön? Előre bo- csájtom, az nem válasz, hogy minden körzetnek felelőse van, és időnként más is megjelenik. Csak éppen nem minden nap 2—4 hír!” A levél természetesen hozzám, a terület gazdájához is eljutott, hiszen mégiscsak én vagyok levélírónk első számú „vádlottja”. Nos a kedves Olvasónk talán bizonyára tudja, hogy az újságíró feladata a közvetítés. Nem állítom, hogy Sarkad a világ közepe, dehát mit tehet szegény újságíró arról, hogy ezen a településen mindig történik valami!? Esküszöm Önnek, nem én lobbiztam ki, hogy a megyében harmadikként itt épüljön meg a MÓL 2000 töltőállomás, abban sem volt részem, hogy a Sarkadi Cukorgyár leleplezte a fekete cukor ügyet, de még csak azt sem gondolhatja valaki komolyan, hogy az újságíró egy éjszaka tűzveszélyes gazolint enged a Sarkad alatti gázvezetékekbe, csakhogy másnap sztorit csinálhasson belőle. És higgye el, hogy ahhoz a Böbe nevű tehénhez se volt semmi közöm, amelyik a sarkadi Oré- farmon hármas ikreket ellett. Mindezzel csak azt akartam elmondani, hogy az újságíró — legyen az bárki is — csak annyi hírt tud termelni, amennyi esemény történik az adott területen. Kedves reklamáló Olvasónk azt írja, legyen egyenlőség a települések között. Nos végtelenül sajnálom, de ha a hármas ikrek Sarkadon születtek (és ez a tudomásunkra jut) nem hallgathatjuk el, sem pedig nem írhatjuk azt, hogy Békéscsabán születtek, csak azért, hogy a hírarányok egyenlőé k maradjanak. Egyébként is, kit érdekel Sarkad? — kérdezi Olvasónk. Nekem lenne egy-két tippem erre is. Vegyük például a sarkadiakat. Több mint tizenegyezren laknak itt. De lehet, hogy még a Sarkad térségi településeket is érdekli. Azok nagyjából még egyszer ennyi lelket számlálnak. Szóval potenciálisan húszezer ember lehet kíváncsi nap mint nap, mi veszi körül a közvetlen környezetében. És a nagy számok törvényei szerint talán akadnak a megye más területein élők között is olyanok, akik tanulságképpen vagy más okból, de szívesen hallanak Sarkadról. Ón viszont nyilvánvalóan nem tartozik ezek közé, de ez nem baj. Ha irritálják a sarkadi hírek, javaslom, egyszerűen hagyja ki azokat. Ha máshol történik valami a megyében, egészen biztos, hogy az arról szóló híradásokat is meg fogja találni a lapunkban. Maradok ennek a ,,hírektől csöpögő" településnek (és térségnek!) a tudósítója: Első a második osztály! A geszti általános iskola szülői munkaközössége az elmúlt hét végén táti ka-versenyt rendezett a falubéli fiatalok számára. Összesen 32 diák nevezett be a népszerű versenybe, ahol egyéni kategóriában a nyolcadik osztályos Lakatos Edina vitte el a pálmát (és az első díjasnak járó vázát), a hetedik osztályos Kiss Noémi pedig második helyezett lett. A harmadik helyen a negyedikes Balogh Zsolt és Bozsányi Borbála végzett. Csoportos versenyben a második osztályos tanulók (Bozsányi Nikoletta, Balogh Barna, Farkas István, Rácz Gábor) lettek az elsők, a nyolcadikosok (Lakatos Edina, Balogh Brigitta, Ötvös Edit) a másodikok, a harmadik osztályosok (Seres Nikolett, Fenesi Éva, Nagy Katinka, Puly Krisztián, Erdei Lídia, Balogh Éva, Szilágyi Erzsébet, Balogh Veronika) pedig a harmadikok. Hol volt, hol nem volt, volt Sarkadon egy kis MÓL... A lakosság azonban szebb és nagyobb benzinkutat akart. Nosza, „térült-fordult" a város vezetése, s máris bontani kezdték a falakat Kő kövön nem maradt, cső csövön ragadt, így növögetett napról napra a szebb és korszerűbb töltőállomás Mese a múltról, aminek valóság lett a vége S íme a valósággá vált álom: a MÓL 2000, a jövő benzinkútja. Már csak napok kérdése, és a sarkadiak is megtudhatják, milyen érzés Európában tankolni...
