Békés Megyei Hírlap, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-25 / 21. szám

CSABAI NAPLÓ _ • _ 1995. január 25., szerda Köztéri szobraink Vígh Tamás: Bartók Béla Gyakran megyünk el köz­téri szobraink mellett anélkül, hogy akár csak egy pillantást vetnénk rá­juk. Nem szabad, hogy közömbösek legyünk irántuk, hiszen nekünk, értünk készültek. Sorozatunkban Flen- der Mariann főiskolai hallgató szakdolgozata nyomán látogatjuk végig köztéri alkotásainkat. A főiskolás Banner Zoltán művészettörténész, tan­székvezető tanár útmuta­tásai, konzultációja segít­ségével készítette el mun­káját. Városunk egyik leg­szebb részén, az Árpád sor jobb oldalán húzódik a csabai szoborsétány. Az árnyas lombok alatt, a szabadtéri kiállításnak is tekinthető szoborsétá­nyon kilenc portré látha­tó. A Bartók Béla emlékét őrző alkotás 1975 óta áll váro­sunkban. A bronz plasztiká­ban a személyiség jellemző tulajdonságai, értékei mu­tatkoznak meg. Formai összefogottság, lényegre koncentráltság figyelhető meg. Érzékeny, lendületes a mintázás, és az anyag termé­szetes anyagszerűségében van jelen. A fej tömegét, zártságát a formálási mód megbontja, és ennek az el­lentétes hatásnak az ered­ménye az arc feszültsége, szigorúsága, tisztasága. Bartók Béla a „szigorú, szilaj, agresszív nagy zenész" — írja róla Illyés Gyula. Mindemellett a szobor lágy, esendő, emberi is, hisz az ábrázolt személy nem pózol fontos egyéniségként, ha­nem halandó, mint mi. Mégis több nálunk, mégis érezzük nagyságának szár­nyalását, és a bartóki zene rendteremtő erejét, mélyről jövő tisztaságát, melyet ma­ga köré varázsol a kompozí­ció. A kisebbségi önkormányzati tagokról A szlovák, román és cigány kisebbségek képviseletében Békéscsaba város címere Az oldalt írta és szerkesz­tette: Bede Zsóka. Munka­társak voltak:Antal Gyön­gyi, Takács Mariann, Virág Agnes. Olvasóink leveleit, véle­ményét várjuk: Békés Me­gyei Hírlap szerkesztősé­ge, 5600 Békéscsaba, Mun­kácsy utca 4. Telefon: (66) 450-450. A megye többi települé­sén ma ezen az oldalon Sar­kadról és környékéről ol­vashatnak. A megyeszék­helyen békéscsabai olvasó­inknak szerkesztettünk különoldalt. Hírek a városból Balesetmegelőzés. Pénteken a megyei rendőrfő­kapitányság II. emeleti tanács­kozótermében ülésezik a me­gyei balesetmegelőzési bizott­ság. Téma: a forgalomtechni­kai felülvizsgálat helyzete Bé­kés megyében, az új esztendő munkaterve és költségvetése, a közúti balesetek tavalyi ada­tai és beszámoló a bizottság munkájáról. Mértékhitelesités. Ja­nuár 31-ig és február 1—10 között reggel 8-tól 14 óráig időszakos mértékhitelesítést tart az Országos Mérésügyi Hivatal Mértékhitelesítő Ki- rendeltsége a Justh Gyula utca és a Hunyadi tér sarkán lévő épületében. A piaci árusok és őstermelők számára is fontos tudnivaló, hogy a nem hitelesí­tett vagy lejárt hitelsítésű mér­legek használatát megbünteti a hatóság. Hagyományaink. Csü­törtökön 10 órától a megyei könyvtárban Kolarovszki Má­ria népviseletkészítő és Mli- nár Pál koreográfus, valamint a Békés Banda tart rendhagyó órát 3. és 4. osztályosoknak. Ezúttal a megye népzenéjéről, néptáncáról és népviseletéről lesz szó. Békéscsabán három kisebbségi önkormányzat alakult; cigány, román és szlovák. Határozatké­pes alakuló üléseiken megvá­lasztották tisztségviselőiket. A szlovák kisebbségi ön- kormányzat elnöke, Vozár Márton, helyettese Hornokné Uhrin Erzsébet. A román ki­sebbségi önkormányzat elnö­ke Grósz György, helyettese Kozma János. Á cigány ki­sebbségi önkormányzat elnö­ke Farkas Gyula, helyettese Kovács Erzsébet. Műkö­désükhöz igényelnek a megyei jogú várostól egy-egy helyisé­get és az adminisztrációs fela­datok ellátásához egy főállású dolgozót. Felmérik céljaikat, lehetőségeiket, feladataikat, megfogalmazzák igényeiket a létükhöz szükséges eszközök­ről is. A szlovákok és cigányok szeretnének külső tagként a közgyűlés különböző bizott­ságaiban helyet kapni. A ci­gány klubnak ugyancsak he­lyet kémek a kisebbségi ön- kormányzat képviselői. Költségtérítés a város vezetőinek A polgármesteri tisztség ellá­tásával kapcsolatban a kötele­zettségek teljesítése során különféle költségek merülnek fel, amelyek a polgármester magánkiadásait terhelik. Ezek a költségek nehezen számsze­rűsíthetők, illetve nem vá­laszthatók el a magánkiadá­soktól. Ennek fedezetére a közgyű­lés legutóbbi határozatában Pap János polgármester, Sisák Péter és Végh László alpolgármeste­rek részére költségtérítést álla­pított meg, melynek havi össze­ge az önkormányzat rendeleté­ben megállapított mindenkori képviselői alapdíj. A moziban is látható lesz: A pestis Kérdések a „csillagpontosról” Camus 35 éve halt meg autó­szerencsétlenség következté­ben. Véletlen és váratlan halá­la olyan pillanatban érte, ami­kor úgy érezte, még pályája kezdetén áll. Második regénye és legnagyobb sikere az 1947- ben megjelent „A pestis”. A pestis egy észak-afrikai városban, Oranban tör ki. A sokáig ismeretlen lázként de­finiált járvány megjelenését döglött patkányok jelzik. Az ismert mondás szerint a pesti­sek és a háborúk az embereket mindig készületlenül találják. A lakosság sokáig nem vesz tudomást a veszélyről, hiszen a csapás valószínűtlen, rossz álom, ami velük nem történhet meg, ha mégis, majd csak el­múlik. A járvány miatt vesztegzár alá helyezett városban elsza­badul a rettegés és a pánik, jogtalanság és az erőszak, A kiszolgáltatottság és a félelem lemossa a civilizáció mázát: addig normális hétköznapi emberekből vallási fanatiku­sok válnak, vagy eszelősen kergetik a személyes szabad­ságuk látszatát, esetleg a ká­oszt kihasználva anyagi ha­szonra hajtva spekulációba kezdenek. Az elbeszélő, a pestis egész tartama alatt jelenlevő Rieux doktor, aki a tárgyilagos tanú hangnemében számol be az eseményekről. Bár a történet végén legyőzik a járványt, ez a győzelem nem végleges. A könyvről készült filmet az argentin Luis Puenzo rendezé­sében a hónap végén a békés­csabai Phaedra moziban lát­hatják. Olvasóink továbbra is több kérdést tesznek fel a csillag- pontos rendszer építésével kapcsolatban, ezeket közvetí­tettük a Csaba-kábel Kft. veze­tőinek. — Bejelentették egyáltalán valahová a kft. működését? — Természetesen, bármi­kor ellenőrizhető a cégbíró­ságnál. — Milyen tervek alapján végzik a munkákat és ki enge­délyezte azt? Milyen képesíté­se van a szerelőknek? — A rendszer építése szak­hatóság által engedélyezett tervek alapján folyik. A szere­léseket részben saját embere­ink végzik, ők elektroműsze­részek, illetve tv-antennasze­relők. Másrészt pedig alvál­lalkozók, akik minimum vil­lanyszerelői, illetve techniku­si végzettséggel rendelkez­nek. —Joga van-e a szerelőknek a Démász szekrényekbe be­nyúlnia? — Ahol az erősítők táplálá­sát a Démász hálózatáról biz­tosítjuk, ott a velük kötött megállapodás alapján a szere­lők természetesen munkájuk során ezekben a szekrények­ben dolgozhatnak. Az áramdí­jat mi fizetjük és az se té­vesszen meg senkit, hogy nem lát külön villanyórát, mert áta­lánydíjai fizetünk a Démász- nak. A városban 14 helyen született ilyen megállapodás. Mezó'megyer asszonyai énekelnének A minap örömmel fedeztem fel, hogy a Mezőmegyeri Asszonykórus énekel a Nép-, dalkörök és citerazenekarok című rádióműsorban. Ez alka­lomból kerestük fel az asszo­nyokat. — Mikor alakult meg a kó­rus? — Ezerkilencszázhetven­háromban — válaszol a klub­vezető, Szalai Lászlóné és a kórusvezető Diós Józsefné. — Kik a tagok? Mivel fog­lalkoznak? — Nyugdíjasok vagyunk, aktívan már nem dolgozunk. — Meséljenek egy kicsit a múltról... — A hetvenes, nyolcvanas években rengeteg helyen fel­léptünk. 1975-ben a Pávakö­rök Országos Minősítő Verse­nyén elértük a Parasztkórus cí­met. Ez a pávaköméi már ma­gasabb fokozat. Rádiófelvétel készült velünk a nagyrédei or­szágos találkozón, ahol hato­dikok lettünk. Mi rendeztük meg 1987-ben a megyei páva­körök találkozóját Mezőme­gy eren az Arany János Műve­lődési Házban. Alakulásunk huszadik évfordulóját ugyan­csak itt ünnepeltük. Tavaly nyáron Ungváron jártunk, ahol nemzetiségi találkozón vettünk részt. Közben előkerülnek a fény­képek és velük felélénkül az emlékezés. — Ma már sajnos nincs le­hetőségünk és főleg pénzünk a fellépésekre. Régebben anya­gilag támogatott bennünket a helyi termelőszövetkezet, de ez napjainkra megszűnt. Na­gyon kellene valaki, aki ezt az asszonykórust pénzügyileg tá­mogatná. —A városban működik má­sik hasonló hagyományőrző énekkar is? — Tudomásunk szerint a szlovák nemzetiségi kórus. — Az elmúlt ősszel avatták fel a kerületben a második vi­lágháborús emlékművet. Önök is segítettek az áldozatok neve­inek összegyűjtésében... — Igen. 1981-ben vetődött fel az ötlet: össze kellene gyűjteni azoknak a nevét, aki­ket elvittek innen a frontra és ott elestek, hogy később aztán a tiszteletükre emlékmű készüljön. A neveket Püski Lajosné és Kindli Istvánné, valamint családtagjaik gyűj­tötték. Az asszony kórus sorsa tehát most 1995 elején még kilátás­talannak tűnik. Ki tudja mit hoz a jövő? Várják az anyagi segítséget — mint napjaink­ban oly sok klub —, hogy szép és hasznos együttlétüket, dalo­lásukat ne kelljen egyik pilla­natról a másikra abbahagyni­uk. Reménykednek: a har­mincéves évfordulót is közö­sen ünnepelheti Petrovszki Pálné, Kiss Lászlóné, Bondár Mihályné, Apáti Istvánné, Kiss Jánosné, Lukoviczki Andrásné, Püski Lajosné, Szántó Józsefné, Urbán Mihályné, Túrái János­né, Frizsnyicz Andrásné, Kindli Istvánné, Csemai Jánosné, Péli Jánosné, Szabó Istvánné, Nagy Andrásné és Nagy Imréné kó­rustag. Európai városok együttműködése A címben jelzett program rö­vidítése ECOS, amelyet az Eu­rópai Közösség Tanácsa hir­detett meg és ebben Békéscsa­ba városa az olasz Treviso me­gyével és a spanyol Salamanka városával együtt vesz részt. A program célja a tapasztala­tok átadása a városfejlesztési és a regionális gazdasági fejlesztés területén. Vállalkozások alapí­tásának elősegítése, és különbö­ző ágazató nemzetközi együtt­működés szervezése is elképze­léseik közé tartozik. Első ta­nácskozásuk Trevisóban volt tavaly októberben, a második találkozónak Békéscsaba adott otthont novemberben. Február 8-tól 12-ig a munkacsoportok a spanyolországi Salamankában tanácskoznak. Eddig megbe­szélték a konkrét munkaterüle­teket, a célokat és munkamód­szereket, a feladatokat és az idő­rendet. Városunkból delegáció uta­zik Salamankába, vezetője Domokos László, tagjai: dr. Sarkadiné dr. Lukovics Éva, Hideg András, Zahorán József és Sztankó János lesznek. Diákistentisztelet. Szerdán 19 óra 45-től az evangélikus kistemplomban diákistentisztelet lesz. Gedó József és neje, Kiss Veronika a napokban ünnepelte aranylakodalmát. Az idős házaspárt körülvette lánya, veje, kilenc unokája és négy dédunokája

Next

/
Thumbnails
Contents