Békés Megyei Hírlap, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-23 / 19. szám
Öröm az adventista otthonban A gyulai adventista szeretetotthonban szombaton adták át az építkezés második ütemét. (3. oldal) Darts A gyulai Körös-parti borozó különterme feszültséggel telik meg. A játék, netán szenvedély neve: Darts. (8. oldal) Megszaporodtak az adózási bűncselekmények A legtöbb állampolgár mindezek ellenére becsületesen teljesíti befizetési kötelezettségét. (9. oldal) 1995. JANUÁR 23., HÉTFŐ ÁRA: 19,50 FORINT L. ÉVFOLYAM 19. SZÁM A daganatos gyermekekért szombaton este Békéscsabán, a Fiume Szállóban és a VigadóD an jótékonysági bálát rendeztek. A nyitótáncot a Regionális Színházművészetért Alapítvány harmadéves hallgatói adták elő. Tudósításunka 3. oldalon. Fotó: Such Tamás Mentősök és rendőrök biztosították a nagy semmit „Jegelték” a lubickolást a Körösben / ígéreteket kapnak, de aztán általában elfeledkeznek róluk „Mostohagyerek” a nyugdíjas-egyesület? Hírek Kölcsey-emlékünnepség. Kölcsey Ferencre emlékeztek a Magyar Kultúra Napján, vasárnap, Szatmárcsekén, ahol a reformkor nagy költője és politikusa élete utolsó éveit töltötte, s ahol megírta 1823. január 22-én a Himnuszt. Koszorút helyezett el a nagy költő örök nyugvóhelyénél Sződe- meter, Kölcsey erdélyi szülőfalujának polgármestere is. Politikai foglyok. Zárónyilatkozat elfogadásával fejezte be munkáját vasárnap a volt vasfüggöny mögötti országok politikai foglyainak és üldözöttéinek nemzetközi szövetsége által Budapesten rendezett IV. nemzetközi kongresszus. A dokumentum szerint a fasizmus világméretű elítélése megköveteli a bolse- vizmus-kommunizmus ugyanilyen kezelésének törvénybe iktatását. A résztvevők a zárónyilatkozatban közös pénzügyi alap létesítését javasolják, és szorgalmazzák a nemzetközi szövetség csatlakozását a Páneurópai Unióhoz. A kongresszus három társelnököt — román, horvát, magyar — választott, és döntöttek arról, hogy következő összejövetelüket a horvátországi Opatiaban rendezik. A magyar társelnök Kováts Tibor, a POFOSZ tagja lett. Nivódíj. A Magyar Rádió Alapítvány a Magyar Kultúra Napja alkalmából odaítélt nívódíjait vasárnap adták át a budapesti Városháza dísztermében. A rádió bemondói titkos szavazással „Az év női bemondója” címre Acél Annát és Zaho- rán Adriennét, „Az év férfi bemondója” címre pedig Bá- tonyi Györgyöt és Szalóczy Pált választották. A szenzációs megmártózáshoz a békéscsabai Élővíz-csatornában, méltó volt a körítés. Mentős mozgóőrség érkezett tegnap az ifjúsági ház elé és rendőrautók futottak be, hogy az érdeklődők tömegét irányítsák, ha kell a forgalmat is eltereljék. A csabaiak azonban nem dőltek be és nem áldozták fel vasárnapi ebédjüket egy Több, mint 700-an tekintették meg a hét végén Békéscsabán, a helyőrségi klubban az I. Országos Makettkiállítást és -Vásárt, melyen 162 makettet nézhetett meg a közönség. Fekete László békéscsabai ma- kettklub-vezető elmondta, hogy jövőre már egyhetesre tervezik az eseményt és szeret„beetetés” oltárán. Az említetteken kívül csak dr. Bumbera József, a megyei mentőszolgálat főorvosa sétált ki, hogy szemtanúja legyen a csodának. — Szabályos kérelmet nyújtott be Laurinyecz Mátyás, hogy biztosítsuk a jeges fürdőzést — mondta, míg várakoztunk a hősökre. — A nék, ha nem csak a megyéből érkeznének kiállítók. Kiemelte és megköszönte a helyőrségi klub vezetőjének Mizó Ferencnek a segítségét a lebonyolításában, valamint a békéscsabai Szakái Tamásnak a színvonalat emelő papírautókat. A zsűri különböző kategóriákban hirdetett eredményt. A szervező kifejtette, hogy 11 méteres távolságban léket vágnak a jégen és ezt a szakaszt teszik meg a víz, illetve a jég alatt. Árulkodó jeleket is láttunk, no nem a Körösben, hanem az ifiház ajtajában. Két mankó, egy sámli, egy csengővel felszerelt, adakozásra csábító (Folytatás a 3. oldaton) felnőtt győztesek: repülő: Nemes Sándor (Békéscsaba), harcjármű: Bőm László (Békéscsaba), autó, motor, kamion: Zsila Lajos (Békés), hajó: Szelezsán András (Gyula), figura: Garbár Sándor (Békés), dioráma: Born László. A közönségdíjat szintén Bőm László kapta. Ny. L. A nyugdíjas-társadalom nem kapott megfelelő erkölcsi és anyagi elismerést, megértést, támogatást a békéscsabai ön- kormányzattól és egyéb társadalmi szervek is megfeledkeztek e generáció fogadásáról — mondta Baukó Mihály, a városi nyugdíjas-egyesület leköszönő elnöke szombati küldöttgyűlésükön. Baukó Mihály három évig állt az egyesület élén és ezalatt a legnagyobb tagsággal rendelkező békéscsabai civil szervezetté nőtték ki magukat. 1992-ben 87 taggal alakultak meg és jelenleg 1470 fizető, és 4600 jogi taggal rendelkeznek. Az irányításról lemondó elnök eddigi tevékenységüket is értékelte. — A nyugdíjasok érdek- képviseletét, érdekvédelmét vállaltuk fel elsősorban és 2500 rászoruló személynek a nyugdíjemelési ügyében jártunk el sikerrel — kezdte. — Tavaly 150-en 5—9 ezer forint egyéni segélyt kaptak közreműködésünkkel a társadalombiztosítástól. Hozzáteszem, nemcsak a tagjainkra és a városra korlátozódtak ezen tevékenységeink. Ingyenes jogi tanácsadást szerveztünk hetenként, környezettanulmányt készítettünk a nyugdíjasok szociális helyzetéről, feltártuk problémájukat és ezt közvetítettük az önkormányzat felé. Más kérdés, hogy az egyesületet nem kezelték súlyának megfelelően. Négyszeri kérés után, tavaly kaptunk 500 ezer forintot műkö- (Folytatás a 3. oldalon) Létszámában a legnagyobb békéscsabai civil szervezető nyugdíjasegyesület, de az önkormányzati támogatás szerintük nem áll ezzel arányban Fotó: Lehoczky Péter Makettkiállítás: sikeres premier Ruhaadomány Csíksomlyóra A Magyarok Világszövetségének Békés megyei karitatív szervezete már hosszabb ideje gyűjt ruhaadományokat a csíksomlyói árvaház lakói számára. Szabó Károlynétól, a szervezet megyei elnökétől megtudtuk, hogy a lakosságtól, valamint a közületektől kapott alsó- és felsőruhaneműkkel kedden hajnalban négy kisbusz indul Erdélybe. Két gépjármű Gyuláról, kettő pedig Békéscsabáról viszi az adományt Csíksomlyóra. Szabó Károlyné szólt arról is, hogy a gyűjtést a jövőben is folytatják és más erdélyi, illetve kárpátaljai és délvidéki területekre is eljut majd segélyszállítmány. Játsszunk nemzetállamosdit! Vásározó ismerősöm azt mondja, hogy rontják az üzletét a románok. A kétgyermekes fiatalasszony ellenben némi büszkeséggel mutatja a románoktól olcsón megkapott melegítőket, zoknikat. Megyénk több településén dolgoznak román háziorvosok; a kórházból hazatérő rokonom dicshimnuszokat zeng egy román ápolónőről... Az érintetteket kezdetben porig sújtotta a románozás, néhányan még a sajtóban is tiltakoztak ellene. Aztán maradt minden a régiben: akinek Romániában van, vagy valameddig ott volt a lakhelye, az román. Legalábbis ezt sugallja a köznapi szóhasználat erre mifelénk, a Maradék-Magyaror- szág keleti régióiban. Gondolom, az északon élő honfitársaink oroszoznak, szlovákoznak, ukránoznak, míg a délen lakók leszerbezik, lehorvátozzák vagy leszlovénezik az egykori Jugoszlávia utódállamaiból érkező (igen gyakran: menekülő!) magyarokat. Az effajta egyszerűsítés nem újkeletű. Annak idején hasonló „felemelő élményben” lehetett részük az Osztrák— Magyar Monarchia vagy a Szovjetunió népeinek is. E birodalmak polgárai külföldön egyszerűen csak „osztrákok” vagy „szovjetek” voltak. Vagyis a nemzeti hovatarozás nem mindig azon múlik, hogy ki minek tartja magát. A tornyai Péterszabó néninek például 70 éves koráig eszébe sem jutott, hogy más is lehetne, mint magyar. Át kellett jönnie a battonyai piacra, hogy megtudja: ő a gatyákat áruló román öregasszony. Tornya 8-10 kilométerre lehet Battonyától, az első világháborúig a battonyai járás ugyanolyan községe volt, mint Dombegyház vagy Revenues. Aztán meghúzták a határt. Akik odaát maradtak, azok a románok. Mégpedig egy nagy és egységes nemzet-állam románjai. Es ez a nemzetállam nem tud mit kezdeni se az RMDSZ-szel, se az általa szorgalmazott kisebbségi autonómiával. Illetve dehogynem: legszívesebben kitörölne, betiltana, törvényen kívül helyezne mindent, ami magyar. Csak meg ne kapjuk egyszer mindehhez buzgón asszisztáltunk... a nyelvünkkel! Ménesi György Szentetornyai dilemmák Rucz József, vállalkozó a decemberi helyhatósági választásokon második helyezést ért el a szentetornyai választókörzetben. Mindössze két szavazattal maradt Görbics János mögött. Ennek ellenére nem hagyta abba a közéleti tevékenységet: szombatra falugyűlést hívott össze, melynek témája Szente- tomya leválása Orosházáról. Rucz József hangsúlyozta, hogy ajánlásgyűjtéskor döbbent rá, milyen szegénységben élnek a szentetomyaiak. Azóta meggyőződése, hogy ha a város kasszájába befizetett pénzt helyben használnák fel, akkor rendeződnének a problémák, sőt beruházásokra is futná. Többen a számokat hiányolták Rucz József előadásából — így Görbics János önkormányzati képviselő és Volencsik Zsolt alpolgármester. Ez utóbbi hangsúlyozta, hogy a Rucz József által elmondottak elsősorban az érzelmekre próbálnak hatni. A jelenlévők nagyobbik része egyébként elutasította a szétválást, ugyanis Szentetor- nyán kevés adófizető él, annál több nyugdíjas és munka- nélküli. —Ez a falu már nem az a falu — mondta egyikük. — A fiatalok nem maradnak itt, beköltöznek a városba. A vita tulajdonképpen eredmény nélkül ért véget, azonban mint megtudtuk Rucz József nem adja fel: a közeljövőben megkezdődik az aláírások gyűjtése. Amennyiben 525-en kérik, úgy az önkormányzat helyi népszavazást köteles kiírni. 1051 résztvevő esetén érvényes a szavazás és ha ebből 526 fő igent mond, akkor Szentetomya önállóvá válhat. Cs.I.
