Békés Megyei Hírlap, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-21-22 / 18. szám

Járvány nincs, védőoltás kapható Az influenza elleni komplex védőoltásért bizony fizetni kell. Új, korszerű védőoltóanyag a Fluarix. (3. oldal) Kispest helyett újabb két év Csabán Fodor Tibor a Békéscsabai Előre FC labdarúgója ritkán szerepel a sajtóban. (16. oldal) 1995. JANUÁR 21-22., SZOMBAT-VASÁRNAP ÁRA: 19,50 FORINT L. ÉVFOLYAM 18. SZÁM Hírek Tankönyvrendelés. A tankönyvkiadók február kö­zepéig elfogadják az iskolák tankönyvrendeléseit. A janu­ár 31-i határidőt azért módo­sították, mert több, a tan­könyvjegyzéken feltüntetett kiadvány még nem került a tankönyv-bemutatóhelyekre, így azokat a pedagógusok nem tanulmányozhatták. A bemu­tatóhelyek várhatóan január végéig tudják teljessé tenni készleteiket. Zöld Kéz. Alakuló ülését tartotta tegnap este a Medgyes- egyházi Zöld Kéz Környezet- védelmi Egyesület. Az ülésre a helyi fiatalok mellett a megye több településéről, sőt az or­szág más tájairól is érkeztek résztvevők. A bevezetőben ifj. Molnár Sándor, az egyesület kezdeményezője ismertette a szervezet fő célkitűzéseit és terveit. Az egyesület nyitott minden olyan helyi, térségi vagy országos kezdeménye­zésre, amely a fiataloknak ér­telmes elfoglaltságot adhat. Legközelebbi terveik között szerepel egy teaház és egy filmklub létrehozása, vala­mint madáretetők építése és elhelyezése a településen. Beszámoló kritikával. Orosházán az Új Élet Mező- gazdasági Szövetkezet veze­tősége második alkalommal hívta össze tagjait közgyűlés­re. A mostani, határozatképes közgyűlés napirendjén az igazgatóság tavalyi évre vo­natkozó beszámolója szere­pelt, amit a többség éles kriti­kával illetett. Többen rossz né­ven vették, hogy a nyugdíjaso­kat a vezetők az aktív dolgo­zók ellen hangolják. A köz­gyűlés napirendjén szerepel­tek még az idei év gazdálkodá­sára vonatkozó elképzelések és az alapszabálymódosítás. A Dégáz szerelői éjjel-nappal szolgálatot teljesítenek Fotó: Lehoczky Péter Hétezer liter gazolin a gázvezetékekben Míg a MÓL Rt. füzesgyar­mati és méhkeréki adatai szerint egyetlen deciliter ga­zolint sem tartalmazott az elmúlt napokban Sarkadra szállított földgáz, péntek ko­ra délutánig majdnem hét­ezer liter gazolint vittek el a városból a gázszolgáltatási zavar szerdai észlelése óta — mondotta Tóth Imre pol­gármester Sarkadon a város­házán tegnap megtartott saj­tótájékoztatón. Nem rend­kívüli, egyszeri esetről van szó, mert MOL-osoktól ka­pott tájékoztatás szerint 1993-ban és 1994-ben több­ször is előfordult, hogy ga­zolinnal kevert földgáz ju­tott el Sarkadra, ám akkor még volt állandó felügyelő a fogadóállomáson, aki a tar­tályban összegyűlt veszé­lyes mellékterméket időben eltávolította. Újabban taka­rékossági okokból nincs fo­lyamatos személyi felügye­let a sarkadi állomáson. Ál­landó veszélyforrást jelent az egész megyének, hogy a MÓL Rt. meg akarja szün­tetni a többi helyen is a hely­színi felügyeletet. A sarkadi polgármester a sajtótájékoztatón bejelentet­te: azzal a kéréssel fordul az Ipari Minisztériumhoz és a MÓL Rt. illetékes vezetőjé­hez, állapítsák meg, hogy ki a felelős a vezetékes gázt hasz­nálók veszélyeztetéséért. Erdei Rezső, a Dégáz Rt. békéscsabai igazgatóságának a vezetője elmondotta: a föld­gázt a MOL a füzesgyarmati gázmezőről a méhkeréki ál­lomás közbeiktatásával jut­tatja el Sarkadra. Mindkét he­lyen tisztítják ■— egyebek közt a gazolintól szabadítják meg — a fűtőgázt, így a gáz- szolgáltató vállalat már tiszta gázt kap. A Dél-alföldi Gáz- szolgáltató Részvénytársaság az esetleges kárigényt a szer­ződéses partnerrel, a MOL- lal szándékozik rendezni. Mint megtudtuk, a rend­őrség vizsgálatot nem kez­deményezett, mindössze is­mereteket szerzett be a sar­kadi ügyről, melyben a szol­noki székhelyű bányamű­szaki felügyelőség illetékes eljárást kezdeményezni. (Sarkadon még sokakban él a félelem címmel riportunk a 4. oldalon.) Békés megyei pedagógusokat tüntettek ki Szegeden Tegnaptól két katedrájuk van Szegeden a megyei közgyűlés székházában tegnap a Dél-Ma­gyarországi Tankerület igazgató­ja, dr. Ujfaludi László Arany ka­tedra emlékplakettet adott át dél­alföldi pedagógusoknak. A Ma­gyar Kultúra Napja alkalmából rendezett ünnepségen összesen heten — köztük négy Békés megyei — vehette át a művelő­dési és oktatási miniszter által adományozott kitüntetést. Az Arany katedrát — amely meg­lepő módon csupán erkölcsi elis­merés— 1992 márciusában alapí­tották, s évente százat adnak ki belőle, ötvenet a Magyar Kultú­ra Napján, ötvenet pedig a peda­gógusnapon. Megyénkből teg­nap Illésné Urban Dorottya, a csabai Nevelési Tanácsadó nyugdíjas igazgatója (aki nem tudott megjelenni az ünnepsé­gen), Sija Éva, a békéscsabai Szigligeti utcai óvoda óvónője, Such Sándor, a békéscsabai 635. Számú Ipari Szakmunkás- képző Iskola tanára és Tarko­vács Eszter, a békési középisko­lai kollégium nevelőtanára ka­pott Arany katedra plakettet. Ok négyen tehát mostantól a tanin­tézeti .mellett egy másik kated­rát is magukénak vallhatnak. (A kitüntetetteket lapunk 3. olda­lán mutatjuk be.) Végveszélyben 170 munkahely Vésztón Vésztőre, a vontatási főnökség­hez érkezett tegnap délelőtt Má- ri Gábor, a Vasutasok Szakszer­vezete Szegedi Területi Bizott­ságának vezetője, hogy a helyi dolgozókkal, vezetőkkel be­széljen. A téma rendkívül fon­tos, ugyanis napirenden van a vésztői fűtőház felszámolása, amely ellen tiltakoznak nem­csak az érintettek, hanem az érdekképviseletek is. A beszélgetés során sok minden szóba került. Például az, hogy a MÁV vezetése megpróbálja kijátszani a vas­utasokat a térség többi lakója ellen. Teljesen hamis ugyanis az az állítás, hogy a környék vasútvonalai megmaradásá­nak „ára” a fűtőház megszün­tetése. Ez nem lehet alternatí­va, hangsúlyozták a megjelent dolgozók és vezetők. Ázt is hozzátették, hogy a fűtőház megszüntetése az első lépés lehet a végleges vasútfelszá­molás felé. Valamennyien egyetértettek abban, hogy szükséges és fontos lépés a va­sút racionalizálása, amelyet a kormány rendelt el. Azt vi­szont nem tudják elfogadni, hogy miért kell épp a vésztői fűtőházat megszüntetni, ahol 170 ember dolgozik jelenleg. Semmiféle gazdaságossági számítás nem teszi ezt indo­kolttá, sőt a jelenlévők egybe­hangzó véleménye szerint sokkal többe kerül, ha ezentúl Békéscsabáról vagy Püspökla­dányból kell motorvonatot a térségbe vezényelni. Itt egy begyakorlott, mindenütt elis­mert, jó szakembergárda dol­gozik, amelynek hosszú évek után épp most sikerült megfe­lelő feltételeket biztosítani. Ha a dolgozóknak naponta négy órát kell vonatozniuk csa­bai munkahelyükre, előbb- utóbb belefáradnak és feladják. (Folytatás a 3. oldalon) Békésből készülnek Az elkövetkezendő fél év fel­adatairól beszélgettek a Magyar Szocialista Párt Békés megyei országgyűlési képviselői teg­nap délután Békéscsabán. Mint dr. Vastagh Pál, az orosházi vá­lasztókerület MSZP-s képviselő­je, igazságügyi-miniszter lapunk­nak elmondta, a kiindulópont az volt: a megyei szocialista hon­atyák hogyan tudnak többet ten­ni a térség helyzetének javításá­ért. Javasolta, külön készülje­nek azokra a kormány elé is kerülő témákra, amelyek köz­vetlenül érintik Békés megyét, mint a területfejlesztési törvény, az Alföld-program, a határmenti regionális együttműködés, a me­gyei területfejlesztési tanácsok lét­rehozása. Ä képviselőcsoport egyetértőén nyilatkozott a felve­tésre, leszögezve, hogy a fel­készülésben külön figyelmet for­dítanak az említett területekre. L. E. Szatmári Feri bácsi volt a leg­nagyobb magyar a tanyabo­korban. Kemény, bajszos, erős kovácsember, nyugdíjas korában is rendtartó, szorgal­mas, kevés beszédű. Neki volt a legszebb kovácsolt vas­kerítése a környéken -— nem csoda: ő nem az a varga, aki lyukas cipőben jár. Az első súlyos csapás ak­kor érte, amikor váratlanul meghalt a felesége. Össze­szorította a fogát, s tette a dolgát egyedül: művelte a kertet, főzte a paprikás krumplit. A portáján nem látszott meg, hogy nincsen asszony — csak a lelkében. A második csapás a szélütés volt. Feküdt a kór­házban, félig bénán, és égé­szén némán. Aztán lassan — görcsösen, kínlódva — da­dogni kezdett. Aki érteni akarta, annak mintha idegen nyelvet kellett volna megta­nulnia. Talpra állt, oldalasán mozgott, húzta a lábát. Egyik gyerekéhez került, a városba; nem szerette. Visszamakacskodta magát a tanyára. Tíz napig evett egy kiló kenyeret, konzerven élt és napi egy kupica cseresz­nyepálinkán. Csakhogy zsémbes lett, s minél nehe­zebben beszélt, annál könnyebben kapott össze r mindenkivel. Szidta azt is, aki segített rajta. Engem, legalábbis a szemembe, nem. Olykor-olykor bevásá­roltam neki, amikor írtam a listát, a pálinkát diktálta fel a legnehezebben. Mindig a végére hagyta, s nem nézett rám, szemérmesen mondta: „És kis jó magyar itókát.” Jött a tél, fagytak is a vere­bek a fáról. Szatmári Feri bácsi egy ott­honba került. Merthogy ott azért mégis ápolják, jár be az orvos, a személyzet nem szí­vességből teszi a dolgát, azért fizetik. Ezt valahogy könnyebben fogadta el. Bár, ki tudja, talán zsémbelt ott is. A derék öreg magyar még otthonba vonulása előtt el­mondta, hogy szatmári sváb, és Schwartzkopfnak hívták. Szatmári bácsi ma meghalt a szeretetotthonban. Bodor Pál Számítógép figyeli a csabai jelzőlámpákat Békéscsabán már elkészült a műszaki része a jelzőlámpák for­galomirányító központjának. Az önkormányzat és a rend­őrség illetékesei tegnap egy be­mutató keretében ismerkedtek a forgalomirányító központ mű­ködésével es szolgáltatásával. fíánfi Adám városi főmér­nöktől, a városüzemeltetési iro­da vezetőjétől megtudtuk: a lám­pákkal kapcsolatos összes infor­máció (műszaki hiba, égőkiégés vagy rongálás) azonnal beérkezik a központba. Az adatokat számí­tógép rögzíti, archiválja. (Főleg balesetekkor van szerepe.) További nagy előnye a köz­pontnak, hogy általa a jelzőlám­pák forgalmi fázisai változtat­hatók. A reggeli órákban egé­szen más Békéscsaba közúti forgalma, mint délután, a for­galmat befolyásoló programok­kal a kívánt lámpáknál sokkal kisebbre csökkenthető a vára­kozási idő. A központból igény szerint — például labdarúgó­mérkőzések végén — szabá­lyozhatók a jelzőlámpák. A rendszer gazdaságosan üzemeltethető azzal, hogy a csomópontoktól a központba " egy koax típusú kábelen érkezik az információ. A beruházás ed­digi kiadásait—már csak a keze­léstechnikai részek vannak hátra —a közúti igazgatóság és a békés­csabai önkormányzat finanszíroz­ta. A szakmai munkában pedig a rendőrség, a közlekedésfelügye­let és a megyei önkormányzat szakemberei vettek részt. Magyari Barna Jó magyar itóka

Next

/
Thumbnails
Contents