Békés Megyei Hírlap, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-20 / 17. szám
^RÉKÉS MEGYEI HÍRLAP ■ BÉKÉS ÉS KÖRNYÉKE 1995. január 20., péntek Az oldalt írta és szerkesztette: Szekeres András. Telefon (66) 450—450. A fotókat Such Tamás készítette Hírek Testületi ülés. Tarhos ön- kormányzata csütörtökön délután tartja idei első ülését. Napirenden szerepel a helyi általános iskola és óvoda étkezési szabályzata, a helyi szociális rendelet, s a napközis konyha nyersanyagnormájának újbóli megállapítása. A képviselők megvitatják a polgári védelem feladatkörét, majd a körzeti orvosi állásra kiírt pályázatok kerülnek elbírálásra. Ügyességi verseny. Január 27-én, kilenc órakor Békésen, a dr. Hepp Ferenc Általános Iskola tornatermében kerül megrendezésre az általános iskolások számára a felmenő rendszerű ügyességi sportverseny megyei döntője. Ä versenyen kilenc körzet legjobb alsó tagozatos csapatai versengenek majd, s közülük az első kettő jut a területi döntőbe, melynek február 18-án ugyancsak a város ad otthont. Alpolgármester-választás. Békés város önkormányzata január 26-án tartja legközelebbi ülését. Először az új alpolgármestert, majd a lakásügyi bizottság elnökét és tagjait választják meg a városatyák. Ezután kerül napirendre a testület első félévi munkaterve, a helyi adók kérdése, s újra foglalkozik az önkormányzat a szemétszállítással. „Drága a könyv...” , A nyugalom, a béke szigete”. így is nevezik mostanság Békésen a városi könyvtárat. Valóban lelket gyönyörködtető, nyugtató órákat tölthetnek itt, a 72 ezres kötetű könyvtárban a helybeliek. Úti Éva igazgatóval tenyérnyi irodájában beszélgetünk. — Érdekes, hogy sok az új olvasónk, s mégis stagnál a számuk. Tavaly mintegy 4 ezer 300 beiratkozott olvasónk volt, ez évben eddig 1387-en iratkoztak be, s 3 ezer 840 kötetet vittek ki. Ezekben a napokban különösen nagy a forgalmunk. Sokaknak az olvasás és a zenehallgatás jelenti az egyetlen szórakozást, másoknak, mint az egyetemistáknak, főiskolásoknak a szakiroda- lom forrása a könyvtárunk, s bizony egyre több munka- nélkülinek a találkahelyévé is váltunk. Drága a könyv, nagyon sokan nem tudják megfizetni — gyújt cigarettára beszélgetőpartnerem. Nagyot szippant belőle, majd szép csendesen sorolja a slágerkönyveket, melynek többsége a nyelvtanulással, a jogszabályismerettel, a számítógépekkel és a tényfeltáró irodalommal kapcsolatos. Aztán szó esik a korábbi nagy sikerű rendezvényeikről, író-olvasó találkozóikról is. Ez ma már, a pénztelenség miatt jobbára csak emlék. Terveik is szerényebbek. Két évtizede, a költészet napján megrendezésre kerülő szavalóversenyt az idén is megtartják, négy kategóriában, négy helyszínen. A népdaléneklési verseny is szerepel az idei programban, mint ahogyan helyet kap benne a jeles ünnepekkel kapcsolatos népszokások felelevenítése. — A könyvállomány fejlesztésére, felfrissítésére mennyi jut? — Sajnos kevés. Tavaly a város költségvetéséből 377 ezer forintot kaptunk könyvekre, s egyéb forrásokból összesen 177 ezer forintot fordítottunk könyvek vásárlására. Még legalább egymillió forintot el tudtunk volna költeni... Négy éve hoztuk létre „A békési könyvtárért” alapítványt, melyet az olvasók és a vállalkozók együttesen 300 ezer forinttal támogattak. Ezúttal is köszönetét mondok Csatári Béla, Minya Gábor vállalkozóknak, a Vektor Kft.- nek, a Kittenberger Vadásztársaságnak, a takarékszövetkezetnek, az OTP-nek és a Me- diSweet Kft.-nek a könyvtár részére nyújtott anyagi segítségért. Tél a tanyavilágban Szép és romantikus, de ugyanakkor nehéz is a tél, a fehérbe burkolózott természet. Híres művészek festményeire emlékeztetnek a távoli tanyák, a kint felejtett szénaboglyák, a hóval borított szalmakazlak, az élelem után kutató vadak, a hóval borított utak. Szép és romantikus, de ugyanakkor nehéz is a tél. Különösen a kistelepülésekben, a tanyavilágban élők számára. A magamfajta, „elvárosiasodott” embernek mindig újabb és újabb élményt jelent a hóval borított alföldi táj. Szépsége megragadó. A tanyasi embereknek a tél a gondjait szaporítja, életüket nehezíti. Békés-Rosszerdő... Nem volt soha világváros, a térképen is csak egy aprócska pötty jelzi. Két évtizede, a Kettős- Körös árvize előtt, virágzó tanyavilágként tartották számon, néhány százan boldogan éltek e vidéken. Napjainkban más a helyzet. Alig tizenöt család lakik itt. Többségük nyugdíjas, a keresőképesek nagyobb hányada munka- nélküli. Életük, mozgásuk behatárolt. Különösen ezekben a hónapokban. Távol laknak a várostól, a legközelebbi bolt is nyolc kilométerre van, s még kocsma sincs, hogy alkalomadtán esténként egy pohár bor mellett elbeszélgessenek. Az egyik házban lévő üzletnek nevezett kereskedésben néhány tartós élelmiszer és egyéb háztartási cikk kapható. Kenyeret már nem szállítanak ki, mert, úgymond’ neméri meg. A rosszerdőiek hetente egyszer jutnak friss kenyérhez, ha bemennek érte a városba. „Berakjuk a hűtőbe, s egész héten rájárunk” — mondja az egyik kint élő nénike. „Önellátó itt mindenki” — toldja meg egy középkorú, szakállas férfi. Ók megszokták a kiszolgáltatottságot, mindennapi életük részévé váltak a nehézségek. Néha azért irigykedve nézik a városiakat. Hiába nekik könnyebb — mondogatják. Való igaz, nekik, nekünk könnyebb. Legalábbis látszólag. Közeledünk Európához, de úgy tűnik, hogy a magyar szórványtelepülések és tanyavilág távolodik a világtól. / Bővült a békési rendorkapitanysag Csaknem hat év után megoldódtak a városi rendőrkapitányság elhelyezési gondjai. A korábbi épületet a megnövekedett feladatok miatt az évek során igencsak kinőtte a testület, s egyre zsúfoltabb körülmények között dolgoztak a békési rendőrök. Korábban több alternatíva szóba került — így a volt MSZMP, a Munkásőrség és az Építőipari Szövetkezet épülete — a rendőrség elhelyezésére. A kapitányság szomszédságában lévő épületét a Tüzeléstechnikai Vállalat az elmúlt évben eladta, melyet a BM megvásárolt, s a Vektor Kft. építőinek felújítását követően a közelmúltban átadták rendeltetésének. Az impozáns épületbe költözött át a bűnügyi osztály, az igazgatásrendészet ügyfélforgalommal — személyi igazolvány, gépjármű ügyintézés — foglalkozó részlege. A régi épületet a tavasszal felújítják és korszerűsítik. Dr. Olajos Károly rendőr őrnagy, városi kapitány elmondta: szeretnének majd a városban egy közlekedési alosztályt létrehozni, amit az ugrásszerűen megnőtt forgalom indokol. Az új épületet Püski Sándor békési születésű, s a városban dolgozó grafikusművész tizenegy képe díszíti, melyeket a helyi Bűnmegelőzési és Vagyonvédelmi Alapítványnak ajándékozott. Csend honol a KÖVIZIG békési kikötőjében. A Kettős-Körös rendkívüli alacsony vízállása miatta hajók egy része nem tudott befutni a békési telelőhelyre, s ezért most más kikötőkben várják a tavaszt, így ezekben a napokban a szokásosnál kevesebb vízi jármű körül kell a jeget vágni. A sólyatéren a jégtörő hajók egyelőre munka nélkül állnak, bevetésre készen. A folyó a békésinídtóDefelé teljes szélességében beállt, jege töredezett, rámenni életveszélyes Szerdán befejeződött a vadászati szezon a Stroh Bt. Bélme- gyer—Tarhos—Békés térségében elterülő 5 ezer 100 hektáros vadászterületén. Szabó Imrétől, a betéti társaság ügyvezetőjétől megtudtuk: jó idényt zártak, október elejétől, a vízivadászati szezon kezdetétől igen sok külföldi, főként osztrák, német, olasz és angol, többnyire visszatérő vadász látogatott a bélmegyeri területekre. A külföldi bérvadászok szép terítékkel büszkélkedhettek, puskavégre került egyebek között 250 tőkésréce, 2 ezer 400 fácán, 320 nyúl, mintegy ötven, főként ezüstérmes őzbak, s volt olyan vadász aki közel kétmázsás, 22 centiméteres agyarú vaddisznót is lőtt. — Mennyire jövedelmező napjainkban a vadgazdálkodás és a bén’adásztatás ? —Nem lehet okunk panaszra, komplett szolgáltatással Az utolsó vadászat terítéke jövedelmező lehet. A külföldiek egy-egy fácán lelövéséért 17—23, a nyúlért 50—60 német márkát fizettek. Az említett kapitális vadkan kilövéséért több mint 5 ezer márkát szurkolt le az egyik külhoni sportvadász. — Működési területükön milyen a vadállomány? — Szép állománnyal büszkélkedhetünk, ami a tervszerű vadgazdálkodásnak köszönhető. Az elmúlt évben több mint négyezer, hathetes saját nevelésű fácánt telepítettünk, helyeztünk ki a területre, amit a szezonban aztán részben le- vadásztattunk. A térségnek a ’60-as évekig igen szép fogolyállománya volt, de nagyüzemi mezőgazdaság és a kemikáliák fokozott használata miatt szinte kipusztult. Az elmúlt esztendőben az Földművelésügyi Minisztérium 600 ezer forintos támogatásával, mesterséges szaporítással telepítettünk a működési területünkre több mint 250 madarat, így is segítve a törzsállomány szaporodását. Ezekben a napokban legfontosabb feladatunk a vadállomány átsegítése a hideg napokon, ezért a szokásosnál is több szemes, szálas és lédús takarmányt helyezünk ki az etetőkbe — mondotta Szabó Imre. Növekszik a tehénlétszám A muronyi Földvár Szövetkezetben régi hagyományai vannak a szarvasmarhatartásnak. A ’80-as évek végén az ismert gazdasági szabályzók miatt hanyatlásnak indult az ágazat. Most kilencven fejőstehene van a szövetkezetnek, a korábbi létszámnak csupán egynegyede, ami saját szaporulatból folyamatosan bővül. A tejhozamok tehenenként tavaly néhány literrel meghaladták a 4 ezer litert. Jelentős állomásához közeledik a Vektor Kft. fővállalkozásában épülő 1 55 személyes, 164 millió forintos költséggel megvalósuló békési középiskolai kollégium kivitelezése. A legkorszerűbb olasz berendezések beépítésével elkészült a létesítmény négyszáz adagos konyhája, melynek műszaki átadása január 24-én délelőtt lesz. S amennyiben az új konyha megfelel a szigorú előírásoknak, akkor megkezdődhető próbaüzeme is Sport is, üzlet is Csendes délután a békési könyvtárban
