Békés Megyei Hírlap, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-20 / 17. szám
»BÉKÉS MEGYEI HÍRLAfMEGYEI KÖRKÉP 1995. január 20., péntek-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------^ Földink volt. Vajda Péter költő, pedagógus, természettudós, az MTA tagja 1808-ban ezen a napon született Vanyolán, és 1846-ban Szarvason halt meg. Sopronban és Győrben tanult, majd a pesti egyetemen orvosnak készült, de a kolerajárvány idején (1831) egy diáktüntetés szevezésének vádja miatt eltávolították az egyetemről. Evekig írásaiból és szerkesztői munkából élt, 1833- ban, 1838-ban a Hasznos Mulatságok segédszerkesztője, közben 1834-ben Lipcsében megindította az első magyar ismeretterjesztő folyóiratot, a Garasos Tárt; 1838-ban Kunoss Endrével megindította a Természet című folyóiratot. Számos természettudományos művet írt és fordított. 1843-tól Szarvason volt tanár. Szarvason dalnapokat szervezett; az iskolában mondott, plebejus demokrata nézeteit összefoglaló Erkölcsi beszédei miatt a kormány vád alá helyezte. Tátikaverseny. Ma este 18 órakor a geszti általános iskola szülői munkaközössége tátikaversenyt rendez a geszti fiatalok számára. A Ti- sza-kastélyban fellépő versenyzők legjobbjai díjazásban részesülnek, amelyről szintén a szülői munkaközösség gondoskodik. (A versenyzőket csupán egyetlen dolog aggasztja: nevezetesen, hogy ennek a „sportágnak” pillanatnyilag sehol nincsen felmenő változata, azaz nincs meg a továbbjutás esélye.) A szervezők minden érdeklődő geszti lakost várnak a közönség soraiba. Zenei oktatás. Battonyán a helyi zeneiskolában 173 tanuló részesül alapfokú zeneművészeti oktatásban. Az intézmény működésének tárgyi feltételei biztosítottak, ám a 7 oktató közül csak 4 rendelkezik az előírt végzettséggel. Az önkormányzati intézmény- rendszer fölülvizsgálatára létrehozott bizottság szerint „gondoskodni kell arról, hogy az oktatást megfelelő képesítéssel rendelkező szakemberek végezzék” Battonyán. Ennek érdekében az igazgatónak beiskolázási ütemtervet kell készítenie az érintett oktatók részére. Az étkezési díjak emelése a legtöbb helyen elkerülhetetlen lesz Fotó: Lehoczky Péter Mennyiért étkeznek a gyerekek? (2) A családok havi költségvetésében az egyik jelentős tétel a gyerekek óvodai, illetve iskolai étkeztetésének térítési díja. Hol, mennyit kell űzetniük a szülőknek?—Erre a kérdésre próbáltunk választ találni megyénk több településén. A sarkadi központi napközis konyha a város valamennyi oktatási intézményét ellátja. Mint Balázs Istvánná intézményvezetőtől megtudtuk, a konyha tavaly egyszer sem emelt árat, holott időközben az élelmiszerárak 100 százalékról átlagosan 300 százalékra emelkedtek. Éppen ezért az idén elkerülhetetlen az étkeztetési díjak megemelése — magyarázta. — Egyelőre ugyan még a régi térítési díjakat fizetik a családok, de februártól már nem tudjuk tovább halogatni az áremelést. Három variációt is kidolgoztunk erre vonatkozóan. Az első variáció szerint az óvodások napi étkeztetése (tízórai, ebéd, uzsonna) 70 forint plusz áfa lenne, az általános iskolásoké (ugyancsak napi három étkezéssel számolva) 92 plusz áfa, a középiskolásoké pedig 124 forint plusz áfa. A második és harmadik variációt már nem is említem, hiszen azok ennél nagyobb összegekkel kalkulálnak, és én úgy gondolom, a képviselő- testület várhatóan a legkisebb emelésre szavaz majd a január 24-ei ülésen. Sajnos egyre kevesebb család igényli a gyermekétkeztetést. Az I-es iskolából például 130 gyerekkel kevesebb iratkozott be az idén, mint tavaly. Az élelmiszer- és energiaárak ezzel szemben folyamatosan nőnek, és ha az önkormányzat sem tud kellő támogatást nyújtani, rövidesen megkérdőjeleződik a konyhánk léte. Szarvason a képviselő- testület 1994 végén emelte az intézményekben az étkezési térítési díjakat. E szerint a Vajda Péter Gimnáziumban október 1 -jétől a kollégisták a korábbi 115,90 forint helyett most 143,80forintotamenzá- sok a korábbi 53,20 forint helyett 66-ot fizetnek. A bölcsődékben a térítési díj 90 forint, az óvodákban 79, a napköziben 89 forint. A szlovák diákotthonban háromszori étkezésért 161 forintot kémek. A szeghalmi iskolákban január elsejétől nem emelkedtek a napközi, illetve a menza térítési díjai. Tarifaemelés-ügyben egyébként is csak a képviselő-testület dönthet, ám eddig ez nem került szóba. A kép teljességéhez az is hozzátartozik, hogy egyrészt van gond a térítési díjak beszedésével, másfelől nem kevés éhes gyerek jár az iskolákba. A kisiskolások esetében a térítésidíj-hát- rálékot az iskolák megkísérlik először a szülőkön behajtani, majd az önkormányzathoz fordulnak támogatásért. Ezt a leggyakrabban úgy oldják meg, hogy a megítélt segélyt közvetlenül a díjhátralék kiegyenlítésére fordítják. Szomorú tapasztalat, hogy minden egyes térítésidíjemelés egyben újabb lemorzsolódó gyerekeket jelent, akik szülei képtelenek megfizetni a megemelt tarifát. Pedagógusok gyakran tapasztalják, hogy nagyon sok gyerek egész nap csak azt eszi, amit az iskolában kap, mint ahogyan az sem titok, hogy az éhes gyerekek a társaik által meghagyott kiflit és más ételt eszik meg. Battonya. Tanítási időben 700-750 személyre főznek a 600 adagos battonyai napközi otthonos konyhán. A rezsiköltségek a nagyfokú kihasználtság ellenére is magasak. Az okok közül megemlítendő, hogy a konyhának nincs hűtőkamrája, egyéb berendezései elavultak, ráadásul az óvodákba és a gondozási központba való ebédszállítás költségei is az intézményt terhelik. A települési önkormányzat legutóbbi ülésén két elképzelés fogalmazódott meg a napközi otthonos konyha jövőjét illetően. Az egyik elgondolás szerint meg kellene szüntetni az önállóságát, közvetlenül a polgármesteri hivatal kezelésébe kellene adni. A másik lehetőség a bérbeadás útján való üzemeltetés lenne. Kérdés, hogy akadna-e olyan vállalkozó, aki fantáziát látna a battonyai gyermekélelmezésben. A jobbat vagy az olcsóbbat? A Művelődési és Közoktatási Minisztérium rendelete szerint az általános és középiskoláknak január 31-ig kell leadni tankönymegrendelésüket. A jobbat vagy az olcsóbbat? — töprengenek a pedagógusok. — A tankönyvpiaci kínálattal nincs baj, inkább a tankönyvek ára az, ami nem kis fejtörést okoz a pedagógusoknak — tudtuk meg dr. Novák Páltól, a békéscsabai Madách Utcai Általános Iskola igazgatójától. A jelenlegi törvény szabad tankönyvválasztást biztosít a pedagógusoknak, ám választani csak akkor tudnak, ha megismerik a könyvek tartalmát. Ehhez pedig a tankönyv- kiadók prospektusai nem elegendők. A tanárok a Pedagógiai Intézet tankönyvtárából és folyóiratokból tájékozódnak, mielőtt döntenének. Természetesen a kiválasztásnál a tartalom mellett — gondolva a szülőkre — a könyvek árát is mérlegelni kell. Ha csak az oktatás hatékonyságát és a minőséget vennék figyelembe egy-egy tankönyvcsomag öthétezer forintba kerülne. Voltak azonban olyan gyermekeik, akiknek a tavalyi, átlagosan háromezer forint befizetése is gondot jelentett. Tervezik, hogy az iskolai könyvtárnak is vásárolnak tankönyveket és a rászorulók a könyvtári példányokból tanulnak. Dr. Novák Pál még hozzáfűzte, iskolájuk két évfolyama egy tizenkét osztályos komplex iskolai modell alapján dolgozik. A kísérleti osztályok egyszerre kapják meg a három évre szóló tankönyvcsomagot. Ez sajnos idén komolyabb anyagi terhet jelent a családoknak, viszont a további két évben csak a kiegészítő könyveket kell kifizetni. Pillér Sándor, a Széchenyi István Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskola igazgatója már korántsem ilyen elégedett a tankönyvválasztékkal. A szakmai könyveket a Nemzeti Szakképzési Intézettől kapják. Az intézet sokszor pontatlanul, elhúzó- dóan teljesíti a megrendelést, egész évre feladatot adva ezzel az iskolai tankönyvfelelősnek. Kiváló kapcsolatot ápolnak viszont a Lombard Tankönyvkiadóval. Idén is tőlük rendelik a közismereti tankönyveket. Megtudtuk még, hogy az első éves tanulóik hatezer, a további évfolyamok hallgatói várhatóan három-négyezer forintból ússzák meg az őszi iskolakezdést. A tankönyv árának előteremtése mind több családban jelent gondot Mamaklub Sarkadon A sarkadi Bartók Béla Művelődési Központban kismama- és nagymamaklubot szerveznek. Mint Szűcs Tiborné igazgatótól megtudtuk, a városban élő kismamák számára elsősorban olyan előadásokat, kötetlen beszélgetéseket szeretnének szervezni, amelyek a terhességgel, az anyasággal, a kisgyermekek gondozásával kapcsolatosak. A nagymamákat illetően pedig egy olyan klubra gondoltak, ahol a „na- gyiság” minden fortélyával megismerkedhetnek az ide beiratkozok, kezdve a unokaneveléstől a befőttkészítésig. A versek titka bennünk van! _____________*________________________ M ondatok a Helyzetről Csendes ellenforradalom Azt is mondhatnám: csendes ellenforradalom van kibontakozóban. Kádári kontrarevo- lúció, mely, mint tudjuk, az 1956-os forradalom leverésétől az 1960-as évek elejéig tartott. (Speidl Zoltán újságíró) A félelem burjánzik A félelem burjánzik, mint a rákos daganat Magyarországon. Volt MDF-es országgyűlési képviselő nevének elhallgatását kérte, mert fél. Elveszítheti állását és akkor mi lesz három gyermekével. (Győri Béla újságíró) Már nincsenek ott Für Lajos úgy lett harmincöt szavazatnyi többséggel az MDF elnöke, hogy a javára lépett vissza az MDF négy évének három tán leginkább rossz emlékű figurája: Boross, Lezsák és Schamschula. Szabó Iván ennek ellenére meglepően jól szerepelt, normálisan beszélt és érvelt, s ez talán eszébe juttatta a küldötteknek azokat, akik valaha így tudtak beszélni a pártban: már rég nincsenek ott. (Magyar Narancs — szerkesztőség) Urak az urak helyébe Nagyon sok ember a sajtóban — aki elindult a felé a fejlődés felé, hogy megszabaduljon a politikai béklyótól, és a szellemi függetlenség irányában törjön ki — bizony inkább elutasításban részesült. Ehhez az indokot azok szolgáltatták, akiknek eszük ágában sem volt függetlenként működni, hanem a leváltott urak helyébe új urakat kerestek. (Surján László, a KDNP pártelnöke) A Körös-vidéki Drámapedagógiai Társaság vendége volt nemrégiben Békéscsabán Sze- pes Erika, aki az Akadémiai, majd a Szépirodalmi Kiadó munkatársa volt, azóta a Világirodalmi Lexikon szerkesztésében vett részt, folyóiratok számára ír recenziókat, tanulmányokat, valamint az ELTE Bölcsészkarán tart szemináriumokat. —Milyen szempontok szerint közelít egy vershez? — Kialakítottam magamnak lassan már negyedéve egy teljesen szövegközpontú szemléletet. Lényege, hogy nem külső tényekkel magyarázom a verset — például társadalmi, családi háttérrel —, hanem csak azzal értelmezem, ami benne van, különös hangsúlyt fektetve a ritmusra. —Mire való a verstan ? —Nem felesleges tudnivaló, hanem ha úgy kezeljük, mint az irodalomtudomány szükséges eszközét, eljuthatunk vele a legkisebb ritmusegységből a költő esztétikai elképzeléséig, világnézetéig. — Egy régebbi könyvének új kiadása készül a békéscsabai Tevan Kiadónál.-— A kötet első megjelenése óta rengeteg új vers született, új irodalmi körök alakultak. Emellett a határon túli magyar költők műveit is elemzem, amit régebben nem tehettem meg. — Az első kiadás az utolsó darabig elfogyott! — Igen, és azt is mutatja, hány költő van Magyarországon, mert ahány van, az mind megvette és kereste magát a névmutatóban. Most, hogy több folyóiratnak dolgozom, látom, hogy minden második ember verset ír—hogy milyet, az más kérdés —, de a versírás kényszere benne van az emberekben, feltehetően megnehezedett életkörülményeik miatt is. Nagyon sok elkeseredett, panaszkodó verset kapok. A költők fuldokolnak és azt hiszik, kiírhatják magukból a fájdalmat egy versben. Van, akin ez segít, van, akin nem. Ez sajnos kórtünet és kortünet ma. Virág Ági
