Békés Megyei Hírlap, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-19 / 16. szám
------------------------------------------- MEZŐKOVÁCSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE — A jogos sérelmeket orvosolni kell Mezőkovácsháza címere Hirek Téli sportok. A kaszaperi általános iskola diáksportköre házibajnokságot hirdetett meg a téli sportok terén. Ilyen például a sakk, az asztalitenisz, a malom. A mérkőzések január 23-ától — a jelentkezésektől függően — kezdődnek hétfői és csütörtöki napokon. Holiday. Mezőkovácshá- zán a jövő héten alakul meg a Holiday társastáncklub 15 éves jubileumát előkészítő munkabizottság. A versenyt március 11 -én a művelődési központban tartják. Testvértelepülés. Figyelemre méltó példájával találkoztunk az Almáskamarás és Leimen városa között kialakult testvértelepülés iránti figyelemnek. A december 11 -ei önkormányzati választások után alig pár nappal, 13-án keltezett levélben gratulált a lei- meni polgármester Ambrus Attilánénak az újabb négyéves megbízatáshoz. Alig múlt el egy hónap az ön- kormányzati választások óta, Mezőkovácsházán máris „próbára tevő” kihívással kell szembenéznie a képviselő-testületnek. Történetesen a reformátuskovácsházi településrész válási szándékával. Sikerül-e „úrrá lenni” 'a helyzeten, illetve mennyiben okoz ez fejfájást a hivatalnak? — kérdeztük Szűcs Károly polgármestert, közvetlen a falugyűlés után. — Csak azt tudom megerősíteni, amit a fórumon is elmondtam. Mindaddig, amíg valójában nem történik meg a leválás, én a két településrészt egységes Mezőkovácsházának tekintem. Többen úgy vélik, hogy ez a kezdeményezés valamiféle presztízsharc. Én nem érzem és nem tartom annak. Az események törvényszerűek. Most nem történik más, minthogy az itt élő lakosság szavazni fog saját jövőjéről. Hogy a leválásnak lenne-e hátránya? Azzal mindenképpen tisztában kell lenni, hogy ha igen, akkor ez mindkét városrészt egyformán érintené. A hiteles tájékozódás miatt utánanéztem, hogy 1969-ben milyen céliránnyal történt az egyesítés. Akkor 10 szempontot határoztak meg, amelyben a közműfejlesztéstől, az oktatás színvonalának emelésén át az önálló orvosi rendelőig sok minden szerepelt. A tizedik pedig az volt, hogy egy felüljárót építenek a két településrészt jelképesen elválasztó vasúti sorompónál. A kérések nagy része jogos sérelmeket takart és nem védve az elődeimet, de sok minden meg is valósult. Természetesen ami jelenleg is jogos felvetés, „Zöld kéz” a környezetvédelemért Medgyesegyházán 1995. január 19., csütörtök Védtelenül? A múlt pénteken történt — mesélte egyik mezőkovácsházi ismerősöm —, hogy midőn késődélután hazafelé tartott, hangos segélykiáltásra lett figyelmes. Nem sokkal ezután a művelődési ház felől egy kisgyerek rohant felé, aki láthatóan meg volt rettenve. Mint kiderült, két 6. osztályos társával kerékpároztak a főtéren, amikor néhány—náluk jóval idősebb — ,,barna bőrű” fiú megtámadta őket. Megfenyegették a kisebbeket és el akarták venni a kétkerekűt. Ijedtükben nem tudták, hogy mit tegyenek, ezért eldobták a biciklit és rohantak ki merre látott. Ismerősöm hazakísérte a fiút, de szöget ütött a fejébe a dolog: a péntek diszkós nap, vajon miért nem járőröznek a buli előtt is a rendőrök? Jó dolog-e az, ha egy hatodikos srác sötétedés után egyedül kószál az utcán? Mi van, ha nem ilyen ,,jól futó” gyerekeket, hanem mondjuk egy idős embert támadnak meg? Ezer és ezer kérdés vetődik fel és félreértés ne essék: ez esetben mindegy, hogy a támadó milyen nemzetiségű. Maga a tény felháborító! Manapság oda jutunk, hogy felnőttként sem merünk este egyedül közlekedni az utcán. Ki védelmez meg bennünket vagy a gyermekeinket? Háríthatjuk ezt a fajta védtelenséget a rendőrség gyengeségére, vagy a szülők felelőtlenségére, de vajon a társadalmat ki tette ilyenné... yfaJUu-^Lat,-^ Egy klub a fiatalokért Felmérő vizsgák. Kaszaperen január végért kerül sor a 4—6—8 osztályosoknak 3 éve bevezetett félévi vizsgáira. A félévi felmérők két részből — szóbeli és írásbeli — állnak, amelyet a szaktanár és az osztályfőnök kontrollál. Vizsgát történelemből, magyarból, kémiából és biológiából tesznek a tanulók. Az oldalt írta és szerkesztette: Halasi Mária. Telefon: (68) 381-555. Fax: (68) 381-851. A fotókat készítette: Lehoczky Péter, Such Tamás „Az életet négy nővér őrzi. Az erdő, a folyó, az eső és a föld. Ha az egyik elpusztul, elpusztulnak a többiek is és a Föld sivár kőhalmazzá válik.” Ezt az indián bölcsességet választotta mottójául a medgyesegy- házi Zöld Kéz Környezetvédelmi Egyesület, mely alakuló ülését január 20-án, pénteken 18.30 órakor tartja a helyi művelődési házban. Ifj. Molnár Sándor szervezőt arról kérdeztük, kikre számítanak. Válni, vagy nem válni — ez itt a kérdés azt orvosolni kell, de azt én se ígérhetem meg, hogy itt felüljáró épül. Jómagam — éppen korábbi tevékenységem folytán, amelyet a családsegítő szolgálatnál végeztem — szeretek Re- formátuskovácsházára jönni. Bár vannak, akik úgy mondják, hogy „mi vagyunk a gyarmat”, de én nem érzem azt a fajta ellentétet, amit most néhányan kinagyítottak. Elhanyagolva sincs annyira ez a településrész, mint ahogy igyekeznek azt kiélezni. — Említene néhány konkrét példát? — Például a reformátuskovácsházi általános iskolában 30 százalék az „F” kategóriások száma, míg a gimnáziumban egy sincs. A számítógépes park itt a legmodernebb, ezzel szemben az 1. számú iskolában mindössze egy gép üzemel. A szociálpolitika terén is igyekeztünk figyelembe venni az itt — Az egyesületnek bárki tagja lehet, aki egyetért céljainkkal, az élővilág megőrzésével, megmentésével — kezdte. — Sajnos, a pusztítás eljutott arra a szintre, amikor már nem csak a jövőt, hanem a jelent is veszélyeztetjük. Ez „köszönhető” a nagyarányú erdőirtásoknak, az ipar és a közlekedés légszennyezésének — melyek egyik hatása az ózonréteg ritkulása — a vizek szennyezésének, a különféle vegyszereknek és a élő idős embereket, akár a segélycsomagokról vagy egyéb juttatásokról volt szó. Igaz a mozi, a művelődési ház elsorvadt, de semmi akadálya a klubszerű vagy a kiscsoportos tevékenységnek. Az egészségügyi ellátás megoldott. A helyben történő gyermekorvosi ellátásra eddig nem volt igény, de kellő igény esetén átszervezhető. A fiókgyógyszertár vállalkozási alapon megoldható, illetve a könyvtári részleg felújítása is. Igaz, hogy út, járda nem annyi épült, mint kellett volna, de ez a másik városrészen is így volt. A vállalkozókat nem kötelezhetjük, hogy hol telepedjenek le, de megfelelő kedvezményekkel orientálhatjuk. Mindezekből látható, hogy a felvetések nagy részének megoldásához csupán jó szándék kell, amit a pénzek megfelelő ütemezésével akár folyamatosan meg is valósíthatunk. Természetesen a lakosságnak nem csorbíthatjuk azt az alkotmányos jogát, hogy választhasson, de kérem, hogy előtte körültekintően tájékozódjanak a várható bevételekről és kiadásokról. Mert csak a pontos számok tükrében dönthető el: szükséges-e, fontos-e, cél- szerű-e most a leválás? Ehhez a tájékoztatáshoz választottunk egy 9 tagú ellenőrző bizottságot, amelyben mindkét nézet képviselői jelen vannak. A számok hitelességéhez pedig az önkormányzati hivatal teljes körű segítséget ad. Ezek után már csak remélhetem, de egyben kérem is, hogy a népszavazásra minél többen jöjjenek el és mérlegeljék okosan döntésük súlyát! városok határában lerakott hulladékhegyeknek. Úgy gondoljuk, a tétlenség ugyanolyan bűnnek számít, mint a módszeres rombolás. Az élővilág jobb megismerésére különféle túrákat, kirándulásokat szervez majd az egyesület olyan helyekre, melyek kevésbé ismertek, ritkán látogatottak. Egyéb programjainkon tagjaink bővíthetik környezet- és természetvédelemi ismereteiket, találkozhatnak neves szakemberekkel. A fiatalok valóban otthon érezhetik magukat abban a pinceklubban, amely néhány hónapja Jé klub néven nyílt Medgyesegyházán. Riportunk a nyitás után készült, azóta mint hallottuk, betörtek a klubba, s ezért éppen zárva tart. Az új kezdet a jövő hónapra várható. Mit álmodtak ide a fiataloknak? — kérdeztük ifj. Zahorán Andrást, az egyik tulajdonost. — A vállalkozást Tóth Andrással „visszük” és az ötletet a vasipari ktsz bezárása adta. Az ingatlan árverezés során került hozzánk, amit édesapám vett meg. Felajánlotta, ha kezdeni akarunk valamit, szívesen segít. Ezt nem hagyhattuk ki! Olyan helyet szeretnénk, ahol olcsón lehet szórakozni és igazán a fiataloknak szól. A programokat is úgy szervezzük, olyan zenekarokat hívunk, akik széles körben ismertek, de anyagilag elfogadhatók. Sajnos, éppen a klub jellege miatt, az építkezést nem mindenki nézte jó szemmel és voltak ellendrukkerek. A nehézségek főként anyagi oldalon jelentkeztek. Többször kerestünk társakat, míg végül magunk fogtunk az építkezésbe. Sokan segítettek az itt élő és az ismerős fiatalok közül. Nélkülük létre se jött volna! így is másfél év alatt lett kész. Most mindenki jó érzéssel jön: „Na, végre itthon vagyunk!” A név, hogy „Jé”, ez egy gitáros kifejezés. Hogy milyen zenék mennek? Nem behatárolt, amire igény van. Bevallom kezdetben volt egy kis „lanka- dás”, majd a nyitás után hirtelen új lendület következett. Nagy szerencsénk, hogy az ön- kormányzat is olyan beállítottságú, hogy nem zárkóznak el semmitől, sőt segédkezet nyújtottak. Terv: nem szokványos fogalom szerinti koncertek, rendezvények, kiállítások, előadások. A jógától a bogárgyűjteményig mindenre nyitottak vagyunk. Hétközben csendesebbek leszünk, ha valaki felvételeket hoz, azt akár a beszélgetések közben is meghallgathatja. A hétvégek fő profilja a koncert. Segítség, hogy az üzlettárs a Nihil együttesben zenélt, így széles körű a kapcsolata. Szeretnénk a megye fellelhető összes zenekarát ésr másokat is meghívni, vagy olyan fiatalokat, akiknek tehetsége van, itt felléphet. Az emeleten biliárdot, játékgépeket terveztünk elhelyezni. Örülnénk, ha a fiatalok azért járnának ide, mert jól érzik magukat és kulturált körülmények között találkozhatnának kedvenc zenészeikkel. „Bárhova kerülök, mindig pedagógus maradok!” A munkaügyi hivatalok esetében legtöbbször a kilátástalan helyzetű emberekről írunk, de vajon eszünkbe jut-e, hogy az itt dolgozóknak, vezetőknek is sajátos a helyzetük. Hogy illeszthető össze a vezetői pozíció a családi élettel? — kérdeztük Bart ha Lajosnét, a mezőkovácsházi kirendeltség vezetőjét. — Kiegyensúlyozott házasságban élek, rendezett családi körülmények között. Tizenhat éves Nóra lányom középiskolába jár. Magyarbán- hegyesen lakom, ahol 18 évi pedagógusmúlt áll mögöttem. Kezdettől a helyi általános iskolában tanítottam magyar— orosz szakos tanárként. Tíz évet, az akkori rendszerhez kapcsolódó, színes, vidám életű úttörőmozgalomban csapatvezetőként dolgoztam. Az utolsó 5 évben igazgatóhelyettes voltam. A társadalomban 1992-ben bekövetkezett politikai, gazdasági, erkölcsi Bartha Lajosné: „Én hiszek az emberekben..." változások a kis közösségben is éreztették hatásukat. Ez engem is arra késztetett, hogy valami mást, valami újat kezdjek. Talán szükségem volt arra, hogy más területen is bizonyítsak, csábítottak az új kihívások. így kerültem —jelentkezés után — a munkaügyi központhoz. Egy év elteltével, szakmailag megerősödve, ötödmagammal pályáztunk a kirendeltségvezetői munkakörre. 1993 áprilisától töltöm be az állást. Vezetői hitvallás? — Olyan típusú ember vagyok, aki mindenben keresi azt a kis jót, ami sikerélményt ad és amire építeni lehet. Ezt a bizakodást, kapaszkodót próbálom átadni az ügyfeleknek is. A sok-sok tanulás, a napi kapcsolat a kollégákkal bizonyítják, hogy csak így érdemes dolgozni. Minden munkának van szép oldala, amelyre rátalálva a problémák megoldása is egyszerűbb. Továbbra is emberekkel foglalkozom, igaz nem 10—14 évesek, de felnőtt, érdeksérült polgárok, akik szintén törődést és humanitást igényelnek. Mint vezető a kollégáktól is elvárom ezt a bánásmódot. Számomra elengedhetetlen a jó munkahelyi légkör és úgy érzem, ami most itt van az közel áll az elképzelésemhez. A másfél év alatt sikerült elér- jii, hogy a kimondott szónak súlya van. Ehhez a munkához nagy empatikus képesség szükséges, mert aki idejön, az segítséget vár. Tagadhatatlan, hogy szívem mélyén mindig pedagógus maradok. Ezzel a munkakörrel számomra kitárult a világ, a gyakorlati élet összefüggéseire is nagyobb a rálátásom. Közel 700 munkáltatóval, 18 településen és a sok kis majorban lakókkal találkozom. A követelmények növekedésével pedig az „én” is többet teljesít. Hiszek az emberekben és bízom, hogy tudok rajtuk segíteni. Hiszem, hogy minden megvalósítható, csak akarni kell. Ezért dolgozom teljes szívvel, amit úgy érzem, a családom is elfogadott. Zaj, avagy mikor szakad ei a húr „A zajjal száz esztendő múlva több gondunk lesz, mint a fertőző betegségekkel” — mondta a múlt század végén Robert Koch, amely eretnek gondolat volt az emberek tízezreit pusztító járvány idején. Napjainkban valóban számos vírust tudunk lokalizálni, a zaj- és a rezgésártalom ellen azonban nincs „szérumunk”. A zaj lassan beszivárog lakásainkba. A főútvonalak mentén nappal csaknem lehetetlen ablakot nyitni. A lakáson belüli zajforrások a vizesblokk, a fűtő- és villamos berendezések, a szórakoztató eszközök, a gyereksírás, a kutyaugatás és még sorolhatnánk. A lakások hangszigetelése nem kielégítő, emiatt a lépések zaja is áthallatszik. Régen a vert és vályogfalak kiváló hangszigetelők voltak, ami a könnyűszerkezetes panelekről már nem mondható el. Ugyanakkor az egyre terjedő háztartási gépek a zajforrások számát, intenzitását növelik. Ma kevés épület elégíti ki az akusztikai, a zajvédelmi követelményeket. A lakáselválasztó födémek, falak nem hangszigeteltek, az épületgépészeti megoldások jelentős része kifogásolható. Javasolt: az előszobaajtó nehéz, műanyag bevonatú legyen, az ablakok zárjanak jól és legyenek dupla üvegtáblával ellátva. A lakásokat borítsuk vastag szőnyeggel, filcceí. Újabban a parafalemez, s a falak minőségi tapétával történő ellátása, a faliszőnyegek csökkentik a lakások közötti áthallást. Ajánlott a magnót, a rádiót lehalkítani. Mivel a kutya száját nem lehet befogni, egyszerűbb, ha levisszük sétálni. A mozgás a gazdinak is jót tesz. Ez mindaddig jó, amíg van türelem a lakók között, míg „el nem szakad a húr”. Az ingerküszöb szintjét könnyen átlépik az emberek, de a visszalépés nehéz. Különösen igaz ez a megállapítás ilyenkor télen, amikor sokat tartózkodunk a lakásban és ingerlékenyebbek, idegesebbek vagyunk. Bálint Ferenc