Békés Megyei Hírlap, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-19 / 16. szám

Békéscsaba város címere Az oldalt írta és szerkesz­tette: Bede Zsóka. Mun­katársak voltakrCsath Ró­za, Dóczi Magdolna, Ma­gyart Barna, Takács Mari­ann. Fotós: Kovács Erzsé­bet. Olvasóink leveleit, vé­leményét várjuk: Békés Megyei Hírlap szerkesz­tősége, 5600 Békéscsaba, Munkácsy utca 4. Telefon: (66) 450-450. A megye többi te­lepülésén ma ezen az ol­dalon Mezőkovácsházá- ról és környékéről olvas­hatnak. A megyeszékhe­lyen békéscsabai olvasó­inknak szerkesztettünk különoldalt. Dávid könyve A Dániel szeminárium biblia­körének negyedik foglalkozá­sára január 19-én este hat óra­kor kerül sor az adventista imaházban. A rendezvény résztvevői a bibliából Dávid könyvét tanulmányozzák fo­lyamatosan. CSABAI NAPLÓ „Holtomiglan-holtodiglan” Ásó, kapa, s a nagyharang... Archív kép Az anyakönyv-vezetői hiva­tásról a házasságkötés jut mindenki eszébe. Nem is sej­tik, hogy a hétvégi esküvők lebonyolításán kívül még mennyi teendője akad az e munkakört végzőknek. A bé­késcsabai városházán Mátyás Erzsébet, Túrák Károlyné és Vaverka Rudolfné anya­könyvvezetőket kérdeztük teendőikről: —Mi a munkájuk? — Születések, házasság- kötések, halálozások anya­könyvezése, ezenkívül fog­lalkozunk honosítással és a névváltozás ügyintézése is hozzánk tartozik. A minden­napi adatszolgáltatás, az irat­tározás, valamint az ügyfe­lekkel való foglalkozás is fel­adatunk. —Hogyan lehet valakiből anyakönyvvezető? — Alapfeltétel az érettsé­gi, ehhez el kell végezni még egy iskolát, ahol anyakönyv­vezetői szakvizsga szerezhe­tő. A másik képzési mód, amikor az érettségin túl ál­lamigazgatási főiskolát vé­gez a pályát választó. —Mit kell tudniuk a házas­ságot kötni szándékozóknak? — A házasságkötés előtt harminckét nappal minden­képpen be kell jelentkezni itt a városházán, az anyakönyvi hivatalban. —A szertartások különbö­ző szolgáltatásai (gyűrűát­adás, gyertyaillesztés) is önöknél kérhetőek? — Az egyéni kívánságok megszervezését és lebonyo­lítását a családi iroda végzi, ránk csak a hivatalos rész, tehát az anyakönyv aláírása, az emléklap és a házassági anyakönyvi kivonat átadása tartozik. —Különleges kívánságok­kal találkoztak? — Tartottunk már esküvőt rendőrségi zárkában, beteg­ágynál és a Fiume étteremben is. —Divatba jöttek a templo­mi esküvők, keresztelők, ezért csökkent a városházi ünnep­ségek száma? — Mi névadókat már nem tartunk. Házasságkötés összességében kevesebb van, viszont a polgármesteri hiva­talban megkötött házasság a törvényes. Ezért akik temp­lomban esküdtek, azoknak is el kell jönniük hozzánk. 1995. január 19., csütörtök Eredménytelen árverés Megyeren Lapunkból értesültem arról, hogy „a REORG Rt. Budapest nyilvános értékesítés kereté­ben felkínálja megvételre a felszámolás aíatt levő Me­gyer-Béke Tsz tulajdonát ké­pező központi irodát.” Ehhez az információhoz ismernünk kell a tényeket is. A Megyer-Béke Mgtsz el­len 1992. június 25-én felszá­molási eljárás indult, melyre a bíróság a REORG Részvény- társaságot jelölte meg felszá­molóként. A REORG Pénz­ügyi, Gazdasági Felszámoló Részvénytársaság, mint Honti Antal felszámolóbiztostól megtudtuk csődeljárásokkal és azok megszervezésével, va­lamint felszámolásokkal fog­lalkozik. A Megyer-Béke Tsz felszámolását a budapesti részvénytársaság területi kép­viselete, a Tisza-REORG Rt. végzi. A felszámoló jogosult a gazdálkodó szervezet vala­mennyi vagyonát értékesíteni, ezért először 1992. október 12-én került sor a központi iro­daépület nyilvános értékesíté­sére, de pályázat nem érkezett, így 1993 áprilisában az árve­rést ismételten meghirdették. Ekkor jelentkezett egy betéti társaság, amelyik vételi szán­dékát a fenti év augusztusában megerősítette, ezért került sor az adásvételi szerződés meg­kötésére. Ettől az időponttól a dolgok nem haladtak, a betéti társaság nem fizetett, valamint a vételárhátralék megfizetésé­re sem került sor, így az adás­vételi szerződés sem jött létre. Az ingatlant újból meg kellett hirdetni. Az elmúlt héten, január 12- én az érdeklődők és az illeté­kesek nyilvános értékesítésen vehettek részt. * A kettőszáz négyzetméteres épület — tájékoztatott Honti Antal — udvarral, garázzsal kikiáltási ára kettőmillió forint plusz áfa. Ehhez az árhoz lehetőleg ragaszkodnak. Az építmény főútvonal mellett fekszik, és két telefonvonallal rendelkezik. Érdekességként megemlítendő, a műszaki szakértő az ingatlan értékét kettőmillió-kilencszázezer fo­rintban határozta meg. Dr. Varga Imre ügyvéd szerint a tsz épületénél rosszabb állagú lakásokat adnak el a lakótele­peken egymillió forinton felül. Az épület állaga (a helyiségek egy része hosszabb ideje ki­használatlan, fűtetlen) eléggé megromlott, a falak vakolata omladozik, a nyílászárók rosszul zárnak, emiatt a vevők túlzottan magasnak tartották ezt az árat. A nyilvános értékesítés ismét eredménytelenül zámlt, az építmény tehát most sem ta­lált gazdára. A január 12-ei vá­sárlók nyolc napon belül, azaz e hónap húszadikáig újabb ár­ajánlatot tehernek a Tisza-RE­ORG Rt., Szolnok címére írás­ban. Amennyiben a jelzett idő­pontig sem érkezik elfogadha­tó árajánlat, az ingatlan értéke­sítését újból meghirdetik a na­pilapokban Korcsolyapálya a lakótelepen — A lakótelepi bekötőutak né­melyike valóságos korcsolya­pályává alakult át az utóbbi he­tekben — panaszolta több bé­késcsabai olvasónk. — Ahol nincs járda, ott a környéken la­kók a bekötőutakat használják gyalogosközlekedésre. Jó lenne, ha legalább ezeket a sza­kaszokat sóznák, tisztítanák, mert igen nagy a csúszásveszély. Vígh Gábortól, a városüze­meltetési iroda hómunkákat felügyelő műszaki ellenőrétől megtudtuk, környezetvédelmi és nem utolsósorban takaré­kossági okai vannak, hogy egyelőre nem sózzák ezeket az útvonalakat. A költségvetésük nagyon szűkös és félő, hogy a téli pluszkiadások miatt már nem futná a nyári útüzemelte­tésre. Hozzáfűzte még, tudo­másuk szerint a lakótelepi be­kötőutak legalább egyik olda­lán mindenféleképp van járda. A városüzemeltetési iroda megbízásából a városgazdál­kodási iroda végzi a megye- székhelyen a úgynevezett for­galmi és gyűjtőutak, illetve a belterületi kerékpárutak sózá­sát. Az ő gondjuk még a par­kok és felüljárók járdáinak tisztántartása is. Vígh Gábor szerint az, hogy ilyen jól ha­ladnak a munkával, az a köz­munkásoknak is köszönhető. Fél évszázad jóban, rosszban Streit János és felesége Békéscsabán, a Kazinczy utcában lakik. Megleptük az idős házas­párt, amikor 50 éves házassági évfordulójuk alkalmából lapunk fotósa is köszöntötte őket Támogatást várnak 1995-ben Hírek a városból Bibliaéra. Az evangélikus egyház István király tér 20. szám alatti gyülekezeti házá­ban csütörtökön este hét óra­kor ifjúsági bibliaórát tarta­nak. Jutalomból utaznak. A Hugonnai Vilma Egészségü­gyi Szakközépiskola diákjai már hosszabb ideje különböző gyűjtésekkel, valamint az ado­mányok szétválogatásával tá­mogatják a Magyarok Világ- szövetsége Karitatív Bizottsá­ga Békés Megyei Szervezeté­nek munkáját. Az iskola leg­többet segített két tanulója: Gál Hajnalka (IV. c.) és Kis Erzsébet (IV. a.) a legközeleb­bi szállítmányokkal jutalom­ból Erdélybe utazik. Január 24-én indulnak, s úticéljuk a Csíkszeredái árvaház. Az uta­zás során a két békéscsabai diáklány a sajátosan erdélyi kulturális, történelmi és nép­rajzi értékekkel is ismerkedni fog. Szétfagyott egy erősítő. Vasárnap este a nagy hideg miatt Békéscsabán a Éencsési úton az egyik háznak a tetején szétfagyott a Csaba-kábel Kft. egyik központi erősítőberen­dezése, ezért a lakótelep egy- harmada jel nélkül maradt. A hibát aznap este nem tudták elhárítani, mert a szerelők biz­tonságosan nem tudtak kijutni a tetőre. Hétfő reggel azonban a hibát elhárították, azóta már zavartalanul működik a háló­zat ezen a területen is. A hiba kapcsán megkezdték a hason­ló veszélynek kitett erősítők felülvizsgálatát. Dankó Istvánnét, a Lencsési lakótelepi Nagycsaládosok Egyesületének vezetőjét kér­deztük az elmúlt évi munkáról és az idei tervekről. — Egyesületünk Y991-ben alakult. Vannak már „hagyo­mányos” rendezvényeink — válaszolja. — Ilyen a húsvéti játszóház, amit Kovács Már­tonná és férje szervez. Minden évben van családi nap, melyre meghívjuk a megyében lévő nagycsaládos egyesületek tag­jait is. Ezen a rendezvényen a gyermekek szép ajéndékot kaptak. A Mikulás-napi ün­nepség szponzora a békéscsa­bai Bozó Kft. volt, így minden gyermeknek jutott Mikulás­csomag. Augusztusban egyna­pos kirándulást szerveztünk Budapestre. Nyaralni utoljára két éve voltunk Aggteleken, ahol egy hetet töltöttünk. Erre sajnos 1994-ben nem jutott pénzünk. — Hogyan alakult az 1994- es költségvetés? — Egyesületünknek közel száz család tagja. Főként há­rom- vagy többgyermekes családokról van szó, de van közöttünk olyan is, aki egyedülállóként két gyerme­ket nevel. A tagdíj ötszáz fo­rint. Bár bevételünk nagy ré­szét, 28 ezer forintot tesz ki ez az összeg, mégis van olyan csa­lád, aki még ezt sem tudja befi­zetni. 25 ezer az önkormány­zati támogatás. 20 ezer forin­tot az őszi családi napra kap­tunk a Békés Megyei Szabad­idős Klubtól. Sajnos a NOE­tól (Nagycsaládosok Országos Egyesülete) az 1994. évi támo­gatást nem kaptuk meg, mert pénzügyi elszámolásunkat nem tartották megfelelőnek formai okok miatt. Mi úgy érezzük, ez csak kifogás volt. — Milyen ,,akciókat” szer­veztek? — Igyekszünk tagjaink szá­mára biztosítani az olcsó be­szerzési lehetőségeket. Ilyen volt a méz-, mák-, hús-, sajt-, krumpli-, szaloncukorakció. A Fövenyes úti piacnál lévő helyiségben — melyet az ön- kormányzat bocsátott rendel­kezésünkre — bonyolítjuk le az akciókat és naponta tejet is árulunk 38 forintért. A család- segítő szolgálattól 250 pár ci­pőt kaptunk. A Héra alapít­vány energiatakarékos égőket ajándékozott családjaiknak. Tagjaink a feleslegessé vált ruhaneműket kicserélik egy­más között. — Milyen terveik vannak 1995-ben? — Nyaralást tervezünk. En­nek érdekében benyújtunk egy pályázatot, amit reméljük, hogy megnyerünk. A húsvéti és a Miklulás-napi ünnepséget idén is megrendezzük, vala­mint családi sportnapot ter­vezünk. Már készülünk a népi­játék fesztiválra, ami Oroshá­zán lesz. Szeretnénk, ha az egyesületünkben létrejönne az ifjúsági csoport. Továbbra is lesznek akcióink. Nagy segít­ség lenne, ha a Máltai Szere­tetszolgálat idén támogatna minket. Tavasszal a Lencsési piactéren gyűjtést rendez­nénk. Minden adományt elfo­gadunk és szétosztjuk a rászo- lulók között. Keresünk olyan vállalkozókat is, akik bizo­mányba adnának élelmiszert kedvező akciós vagy leérté­kelt áron. — Mit tart a nagycsaládo­sok legnagyobb gondjának? — Az energiaár-emelést. Ahol több gyerek van, ott nem tudunk már jobban spórolni az energiával. Mosni, főzni, vilá­gítani kell. A másik az élelmi­szerárak. Nem tudom hogyan fogják átvészelni a családok, hiszen így is sokan élnek a létminimum alatt. Sokan már eddig sem tudták a rezsiköltsé­geket fizetni. A lakhatási tá­mogatás nem kompenzálja az áremelkedéseket. Sok a mun­kanélküli fiatal, akik után már nem jár családi pótlék, de mégis el kell tartani őket. A fizetések és az árak nincsenek arányban. A gyermekeken nem lehet spórolni! Egyesüle­tünk tagjai ismerik egymást, hasonló gondjuk, problémájuk van. Reméljük hogy az idén még jobb kapcsolatunk lesz a szociális irodával és a család- segítő szolgálattal, így minden olyan lehetőségről időben ér­tesülünk majd, amivel segít­hetjük a családokat. Szeret­nénk, ha a szociális bizottság döntések előtt kikérné az egyesület véleményét. Mi az emberek között vagyunk, ta­lálkozunk mindennapos prob­lémáikkal, ezért mi sok min­dent másképpen látunk.

Next

/
Thumbnails
Contents