Békés Megyei Hírlap, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-18 / 15. szám

t

SPORT

1995. január 18., szerda

Tokióban a világjátékokon két bronzzal tette le a névjegyét

Molnár Zita idei tervei

i A Tokióban megrendezett 3. Global Junior Világjá- tékok asztalitenisz-küzdelemsorozatán a magyar női válogatott tagja volt Molnár Zita, az Orosházi MTK versenyzője. Az új rendszerben lebonyolított viadalon — csak 11 pontig tartottak a szettek — jól helytállt az asztaliteniszező: a kék-fehérek kitűnősége a korosztályos világversenyen két bronzérmet szerzett. Tagja volt a harmadik helyen végzett magyar együttesnek, míg egyéniben azt a ritka bravúrt hajtotta végre, hogy a döntőbe jutásért 3:2-re vezetett a későbbi győztes kínai Csu Feng ellen, ám ekkor megtorpant, így bronzérmet nyert. A hazaérkezés után egy délutáni edzés előtt beszélgettünk telefonon Molnár Zitával.

—- Milyen színvonalú volt a verseny? Menyire tetszett Tokió? Mit éreztetek a japán fővárosban gyakori, s ott-tartóz- kodásotok alatt is jelentkező földrengéskor?

— A viadal, amelyen a világ legjobb utánpótláskorú asztaliteniszezői szerepeltek nagyon színvonalas volt. Úgy érzem nem vallott szégyent a hattagú magyar küldöttség, hiszen három bronzérmet nyertünk. A japán főváros gyönyörű, bár a verseny miatt nem sokat láttunk belőle. Ami a földrengést illeti, mi csak a válogatott szakvezetőjétől, Fiilöp Istvántól hallottuk, hogy voltak földmozgások amikor a séta után visszatértünk a szállodába, ahol ő tartózkodott. (Mint ismert, a versenyzők hazaérkezése után elemi erejű földrengés rázta meg tegnap hajnalban Japánt — aszerk.)

— Hallhatnánk valamit a verseny részleteiről, a szereplésedről?

— A csapatversenyben a négy közé jutásért a hazai lányokkal kerültünk szembe. Mindhárman hatalmas csatában 3:2-re nyertünk vetélytársunk ell^n, így kerültünk az elődöntőbe. Ekkor még nem volt sok néző a csarnokban, de a döntőkre már megteltek a

lelátók. A koreaiak jobban játszottak nálunk, megérdemelten jutottak a döntőbe, ahol aztán Kína ellen is győzni tudtak. Egyéniben az előcsatáro- zások során három győzelmet arattam, így jutottam topább. A legjobb négy közé vívott találkozón már 3:l-re vezetett ellenem a koreai Kim Mu Kju, amikor megnyugodtam és fordítani tudtam. Ezt óriási fegyverténynek tartom, nagyobbnak mint a kínai Csu Feng elleni 3:2-es vezetést. Állítom, hogy a kínai lány elleni találkozó nekem állt, ám 3:2 után amúgy minden mindegy alapon elkezdett közbeütni, s minden bejött neki.

— Mennyire tetszett az új lebonyolítási szisztéma?

— All nyert pontig tartó játszmákban nagyon oda kell figyelni, nem lehet „lazítani” mint a 21 pontig tartóknál. Nekem tetszett ez az új rendszer, úgy vélem a nézők is jobban szórakoztak, de természetesen esetleges bevezetéséről majd csak később dönt a nemzetközi szövetség.

— A távoli Tokióból térjünk vissza Orosházára. A hét végén kezdődik az NB IA csoportos bajnokság tavaszi idénye. Mit vársz a folytatásban a csapattól? Az EÍTU Kupában a nyolc közé egy hónap múlva a

Molnár Zita

német Tus Glane következik. Hogyan látod az OMTK esélyeit?

— Az alapbajnokságot veretlenül meg kell nyernünk. A rájátszásban bármi lehet, de én a harmadik helyet elérhetőnek tartom. Ami az ETTU Kupát illeti, a német együttes egyetlen tagjával sem játszottam még eddig. Ez amennyire előny ugyanúgy hátrány is lehet számomra.

— Ez az év jól kezdődött a számodra, hiszen az ázsiai kontinensen tetted le a névjegyed. Mit vársz az idei folytatásban?

— Február elején következik a Budapest Bajnokság, majd márciusban a magyar felnőtt bajnokság. Ezután pedig több nemzetközi viadal lesz még. Szeretnék minél jobban helytállni a nemzetközi porondon és itthon is az egyéni és páros versenyeken — mondta befejezésül az OMTK üdvöskéje.

(verasztó)

A férfi asztalitenisz NB III

Szabados csoport állása

l.Élésker Gyula

10

8

1

1

17

2. Kalocsai SE

9

81

16

3.MakóiSVSE

10

6

2

2

14

4.Szentesi Kinizsi

9

72

14

5.Kiskunhalas

10

64

12

ó.Mezó'túri AFC

10

4

2

4

10

7. Martfű

10

4

1

5

9

8.Szolnoki Papír

10

2

1

7

5

9.Kecskeméti Sp. II.

10

1

2

7

4

10.Orosházi MTK II.

10

28

4

11.Szegedi AC

10

1

1

8

3

Az azonos pontszámot elért csapatok között az egymás elleni eredmény dönti el a helyezést. A Szentesi Kinizsi— Kalocsai SE 8:10 találkozó eredménye nem szerepel a táblázatban, mivel megóvta a mérkőzést a szentesi csapat.

Szövetségi edzők

Az elmúlt héten tartott ülést a Magyar Erőemelő és Testépítő Szövetség Budapesten. Az átszervezés reményében választották meg az új tisztségviselőket. Egyetlen szövetségi kapitánya van az erőemelő szakágnak Rónaszéki Gábor személyében. Három szövetségi edző segíti a versenyzőket: Lovász György, Grúber Vilmos és Musztafa Imre. A szakmai bizottságba a szövetségi kapitány és az edzők mellett Kenderes Gábor szakágvezető és Lan- gelmann Gábor elnök került. Az erőemelők úgy határoztak, hogy az idén a nemzetközi megmérettetések közül két világ- bajnokságra és három Európa- bajnokságra utaznak el. (cs. i.)

Az újonc célkitűzése változatlan

A megyei I. osztályú labdarúgó-bajnokság egyik újonca a Csabacsűdi SE. A labdarúgók edzőjével, Rétes Pállal beszélgettünk az együttes őszi teljesítményéről és a tavaszi tervekről, elvárásokról.

— Mint újonc csapat a megyei első osztályban egy célt tűztünk magunk elé a bajnokság kezdetén, a biztonságos bentmaradást. Az őszi szezont a kilencedik helyen zártuk, 19 pontot gyűjtöttünk. Ez elfogadható teljesítmény. Főleg a hazai mérlegünk kedvező, ugyanis 15 pontot pályaválasztókként szereztünk. Idegenben gyengébb teljesítményt nyújtott az együttes,

egy győzelemre és egy döntetlenre tellett erőnkből.

— Mikor kezdik az alapozást?

—A tavaszi szezonra a felkészülést január 22-én kezdi a csapat. Heti öt foglalkozást tervezünk, főleg szabadtéren, ebben előkészületi mérkőzések is szerepelnek. Felkészülési programunkba beleillik a gádorosi nagypályás torna, amelyen a rendezőkön kívül a Nagyszénás, a Kaszaper és mi veszünk részt. A torna február 25-én kezdődik, és a tavaszi tájt előtt egy héttel, március 11-én ér véget. Ezen kívül még a Békésszent- andrással játszunk, oda-vissza vágós alapon.

— Történt-e változás a játékoskeretben?

— A húszas keretbe az ifiből Hován Gábor, Nizik György és Rafaj Zoltán is bekerült, ők az ősszél egy-két esetben már lehetőséget kaptak bajnoki mérkőzésen is. A csapat gerincét továbbra is a feljutó gárda alkotja, de számítok Sonkoly Zoltánra és a két katonára, Gulyás Pálra és Tusjak Csabára.

— Mi segítheti az eredeti célkitűzés megvalósítását, a bentmaradást?

— Mint említettem, célkitűzésünk nem változott, ugyanaz mint a szezon elején, biztos bentmaradás a megyei I. osztályban. Ehhez a személyi és tárgyi feltételek adottak, csak a csapaton múlik, hogy sikerül-e.

Kőbán Rita szeretné megismételni a tavalyi évet

A kitüntető névsor már karácsony óta ismert: a magyar sportújságírók 37. választásán az esztendő legjobb sportolói ezúttal Kőbán Rita, Ináncsi Rita és Egerszegi Krisztina, illetve Rózsa Norbert, Borhi Zsombor, Güttler Károly lettek, míg csapatban 1994-ben a világbajnoki aranyérmes női vízilabda válogatott „győzött” a az UTE-Pri- mavera vízilabdázói és a női kajaknégyes előtt. A legkiemelkedőbb magyar edzők között a harmadik helyért járó díjat Vajda Vilmos (kajak-kenu szövetségi kapitány), Kovács István (az UTE-Primavera vízilabda csapatának mestere), a győztesnek járó elismerést pedig Széchy Tamás, az úszóválogatott edzője vehette át a Marriott Szálló báltermében. A négyszeres olimpiai bajnok úszónő, Egerszegi Krisztina, aki a győzelmekhez szokott, ezúttal sem ment el „üres kézzel”, hiszen az Év sportolójának járó vándorserleget korábbi hat elsőségére való tekintettel végleg átadták neki. Ez azt jelenti, hogy Damyi Tamáshoz hasonlóan ő is megőrizheti vitrinjében ezt a trófeát. Első alkalommal Sportdicsőség díjat is kiosztottak, ezt Fekete László, Fa Nándor és Puhl Sándor vehette át.

Novotny Zoltán, a sportújságírók szövetségének elnöke mondta ünnepi köszöntőjében: „A patak és a szikla összecsapásában mindig a patak győzedelmeskedik. Nem az ereje, hanem a kitartása miatt. A sport ma Magyarországon szinte az egyetlen olyan terület, ahol a társadalmi egyetértés érvényesül. Kis nép vagyunk, de ha a sportot tekintjük, akkor a nagyok között tartanak számon bennünket — ezt igazolják a tavalyi adatok is, hiszen az olimpiai sportokat nézve a nemzetek rangsorában a hetedik helyen állunk... álljunk meg hát napjaink rohanásában' egy pillanatra és köszöntsük a patakot, 1994 legjobb magyar sportolóit a Sportcsillagok gálaestjén.

*

Az egyik asztal egy kicsit Békés megyei volt... Egymás mellett vacsorázott ugyanis Széchy TaMint egy amerikai filmsztár... Rózsa Norbert

más és dr. Vastagh Pál igazságügy-miniszter. Amikor néhány percre odatelepedtünk, éppen a Mester vitte a szót és arról mesélt, hogy az ötvenes évek fordulóján békéscsabai középiskolai tanára, Rábay Miklós azt tanácsolta neki: nála már nem biztos, hogy fejlődni tudna, de a szomszédos Gyulán, Christián László kezei alatt többre viheti! Át is ment Széchy... Aztán arról mesélt, ha lesz egy kis ideje, ismét a gyulai Agrohotelben „bújik meg”, ahol kiválóan ki tudja magát pihenni és közben ismét kimegy majd szeretteinek dobozi sírjához. „Még ma is ezer szál köt a gyönyörű békési tájhoz, mert az ember talán a gyökereihez ragaszkodik a legjobban... Aztán arról érdeklődött, mi van a csabai úszókkal, például a nagyon tehetséges....vei?

A parlamenti képviselő miniszter az élet más területén lett ismert de neki — Tótkomlós, Orosháza és Békéscsaba révén — szintén a Viharsarok a hazája. Vastag doktor érdeklődéssel hallgatta a békési történeteket, aztán ő is emlékezett egy kicsit... Ha versenysportolóként nem is tudott nagyobb sikereket elérni, nagy barátja e varázslatos világnak s nem csupán, mert nagy Újpest- és Békéscsaba- szurkoló. „Az 1-es iskolába jártam Csabán hetedikbe és nyolcadikba. Szák Kocsis Pál volt az osztályfőnököm. Tanár urat nagyon tiszteltük és kedveltük és ezért nem szeretném, ha valaki félreértené, ami most hirtelenjében eszembe jut. Abban az időben építette a házát. Hétvégeken gyakorta összejöttünk nála, segítettünk neki és a munka végeztével atársaságjutalma egy nagy futballcsata volt a közeli réten. Maradandó szép élmények, higgye el! Mint ahogy a kisgyerekkori vasárnapok, amikor édesapámmal Nagyszénáson, Orosházán jártunk meccsre. Landiék, Kunosék idejében volt ez, a hatvanas évek elején. Nagyon színvonalas volt akkoriban az NB Il-es és az NB Ill-as bajnokság. Egyetemi oktatóként Szegeden még jutott időm rendszeresen úszni,

Egerszegi Krisztina is

örökre hazaviheti a sportújság- írók serlegét...

mostanában sajnos hadilábon állok a szabadidővel, így a sporttal is, bár az elmúlt két hét éppen kivétel. Szombaton a családommal szánkót ragadva felmentünk a János-hegyre, onnan a Normafáig, vasárnap pedig a János-hegyre gyalogoltunk fel. Legutóbb a két ünnep közötti szabadságomat Miskolc tapol- cán töltöttük, akkor a Bükk- fennsíkon jártunk, megnéztük a tarkövi őserdőt, ahol 160 éve nem vágtak ki fát. Bizony, többször szükségem lenne ilyen ötórás gyalogtúrákra. Mellesleg azt mondom, nem feltétlenül mindenkinél úgy mérhető le a sport szeretete, hogy mennyit műveli, netán mivel támogatja, ha módja van rá. Szerintem a mozgás szeretete, tisztelete sem kevés, mert teljesebbé teszi az embert.

Kőbán Ritát, a háromszoros világbajnokot (plusz két ezüstérem) arról faggattam, mit jelent számára ez a díj? „Ha nem is a legnagyobbat, de mindenképpen jóleső elismerést. A mi vé- bénk messzire, Mexikóban volt, így nem tudta a sajtó az eredményeinkhez méltóan tálalni, pedig a kajak-kenu sportágban válogatottunk világcsúcsot állított fel. Titkon ugyan számítottam arra, hogy elnyerem a vándorserleget, de biztossá csak karácsonykor vált. Az idén mit szeretnék elérni? Legyen olyan évem, mint tavaly! De ha valami miatt nem sikerül az ismétlés és biztosan tudom, hogy mindent megtettem érte, akkor is elégedett leszek majd. Az eredményeknek rengeteg összetevője van és a mi sportágunkban is olykor olyan pici különbséggel marad le a győzteshez képest messze méltatlanul háttérbe szoruló második, harmadik, hogy azt szinte ki sem lehet fejezni...”

Kép, szöveg: Fábián István

A „békési asztal": Vastagh Pál igazságügy-miniszter és felesége — Széchy Tamás társaságában

Sportcsillagok a Marriottban