Békés Megyei Hírlap, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-18 / 15. szám
o SZEGHALOM ÉS KÖRNYÉKE Hahó, itt van végre a tél! Élvezik a frissen esett havat a szeghalmi gyerekek a Berettyó oldalán kialakított alkalmi szánkópályákon, ahová a hétvégén több százan mentek ki a felnőttek közül is egy kis friss levegőt szívni Bemutatjuk a térség új polgármestereit Dr. Szentesi Károly Folytatjuk Szeghalom és környékének új polgármestereit bemutató sorozatunkat, melyben ezúttal dr. Szentesi Károly, Füzesgyarmat decemberben nagy fölénnyel megválasztott polgármestere következik. — Gratulálunk a megválasztásához, polgármester úr és sok sikert kívánunk. — Köszönöm a jókívánságot, azt hiszem, ránk fér a siker. —Először rövid bemutatkozást kérünk olvasóink számára. — Füzesgyarmati születésű vagyok, a szomszédban, Szeghalmon érettségiztem, majd sikertelen felvételi Után Budapesten dolgoztam 1961-ig, amikor hazajöttem és a helyi kultúrház igazgatója lettem. Elvégeztem Debrecenben a Felsőfokú Tanítóképző Intézet könyvtáros—népművelői szakát, majd 1970-től VB-tit- kárként dolgoztam Füzesgyarmaton. 1977-ben szereztem jogi doktorátust Szegeden, majd később jogtanácsosi vizsgát tettem. 1990-ben elkerültem a faluból, majd 1994 júniusában ismét hazajöttem, pályázaton nyertem el a művelődési intézmények igazgatói állását. Jelszavaim: tisztesség, emberség, szakértelem — Milyen programmal indult a decemberi választáson? — Független jelöltként indultam, a szórólapomon választási jelszavaim a tisztesség, emberség és szakértelem voltak. Őszinte, csendes kampányom során végig ezekhez tartottam magam, a jelölőgyűléseimen megjelent többszáz gyarmatit a saját programom helyességéről igyekeztem meggyőzni, kerülve a személyeskedést. A gyűléseken a jelenlévők elmondták a problémákat is, programunk végrehajtásánál ezeket is figyelembe kell vennünk.-— A választáson meggyőző fölénnyel nyert két riválisa előtt, sőt a,,csapatából” is hatan bekerültek az új testületbe. Ezek után a kívülállónak némi meglepetést okozott, hogy alpolgármesternek egyik vetély- társát javasolta, akit meg is választottak. — Számomra az a legfontosabb, hogy mindenkivel együtt akarok működni a falu érdekében. Valóban én javasoltam Laskai Andrást alpolgármesternek, hiszen programunk sok mindenben hasonlított egymáshoz. Nem gondolom, hogy csakis az én elképzelésem lehet a legjobb, a más csapatból bekerült képviselők ötleteire is oda kell figyelnünk, ha azok a falu javát szolgálják. — Hogyan látja a térségi összefogás lehetőségét? — Rendkívül fontosnak tartom, hiszen együtt könnyebben oldhatjuk meg problémáinkat. A környék polgármestereit már korábbról jól ismerem, talán túlzás nélkül mondhatom, hogy jó a kapcsolatom velük. Érzem a szándékot a többiekben is az együttműködésre, s ez már előrevetíti a térségi összefogás lehetőségét. — Köszönjük a beszélgetést! Gáli Móni A dévaványai világháborús emlékmű Az oldalt szerkesztette: Gila Károly. Telefon: 66- 371-355. Az oldal fotóit Balogh Fászló készítette. Hírek Jegyző kell. A körösújfalui önkormányzat komoly erőfeszítéseket tesz, hogy jegyzője legyen a falunak. Pályázatot hirdettek meg, melyben a fizetésen kívül szolgálati lakást is ígértek a jelentkezőnek, sőt a kétéves szakmai gyakorlat meglététől is eltekintenek. Tánctanfolyam. A körös- ladányi Asztalos Miklós Művelődési Házban tánciskola indult a hetedikes-nyolcadikos diákoknak, melyet Sziliné Csáki Emília vezet. A negyvennégy táncos tanuló számára február végén vizsgabállal zárul a tanfolyam. Gyarmati prózamondó. Gergely Anna füzesgyarmati kislány, aki a Csongrádi Batsányi János Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola harmadikos diákja, a nemrégiben Budapesten megrendezett Péchy Blanka Országos Vers- és Prózamondó versenyen a prózamondó kategóriában első helyezést ért el. Gratulálunk! Alapítvány javára. Bucsa alpolgármestere, Nagy Ferenc részére a képviselő- testület ötezer forintos tiszteletdíjat szavazott meg, melyet a nevezett szép gesztusként a helyi általános iskolában működő alapítvány javára ajánlott fel. Ismeretlen nagyjaink Koppányi Imre 1931-ben a Szeghalmi Református Péter András Reál- gimnázium vezetői a tanárok sorába választották Koppányi Imrét. A huszonöt éves fiatalember jó megjelenésével, határozottságával hamar beilleszkedett a település közéletébe. Koppányi Imre 1906-ban Tordaaranyoson született. A történelem viharai családjával szülőhelyétől messze, Berettyóújfaluba kergették. Középiskoláinak elvégzése után Budapesten, a Testnevelési Főiskolán tanult és pályázat révén került Szeghalomra. Megjelenésével a középiskola fél évtizedes gondja szűnt meg, hiszen addig az iskolai testnevelést a tanárok felosztva oktatták. A fiatal testnevelő már szeghalmi működésének első évében látványos eredményeket produkált. Bevezette a víA Sárréti Liga megalakítója vásoktatást és a diákok mozgáskultúrájának fejlesztésére a rendszeres és versenyszerű sportgimnasztikát. Ezzel egy időben megalakult a középiskola ifjúsági tornaegylete, amely a következő években sok területi bajnokságon öregbítette a gimnázium hírnevét. Koppányi Imre ténykedése alatt az iskolai sportszertár állománya országos minőségű gyarapodást mutatott. A diákok rendszeres sportbemutatókat tartottak Szeghalmon, Füzesgyarmaton és Dévavá- nyán. Jelentős eredményeket értek el a különböző versenyeken, főleg tornából, atlétikából és tőrvívásból. Ebből a generációból nőtt ki a magyar sport két olyan alakja, akik a nemzetközi küzdelmekben is az élmezőnyben végeztek: Zajki Tibor atléta és Várkői Ferenc, aki olimpiai kerettag tornász volt. Az iskolai sporttevékenységen felül Szeghalom sportéletére is nagy hatást gyakorolt Koppányi Imre. Ő volt az, aki a halódó Szeghalmi Sportegyletet újra felélesztette és megalakította annak birkózó szakosztályát. 1934-ben fáradozása eredményeként megvalósult a község régi vágya, átadták a sporttelepet. Ezen az ünnepségen szerepelt a debreceniek híres női tornászcsapata, valamint a ferencvárosi hölgycsapat. Neves vendége volt még a középiskolának Pelle István tornász olimpikon. A szeghalmi sportélet fellendítésén túl el nem halványuló érdeme volt, hogy 1936- ban életre hívta a Sárréti Ligát (az egész észak-békési régió sportéletét átfogó szervezet), melyet az Országos Testnevelési Tanács is pártfogolt, e testület vezetői között találjuk Koppányi Imrét is. A liga főként a labdarúgás területén jeleskedett csapatával, melyben vésztői, gyarmati és körösla- dányi játékosok is szerepeltek. A Sárrét felfelé ívelő sportfejlődését a második világháború szakította meg. 1938-tól Koppányi Imrét több alkalommal behívták katonának, legutoljára 1944 tavaszán. Ősszel a Nagyváradot védő 4. póthadosztály állományában teljesített szolgálatot. A szovjet 6. gárda páncélos hadsereg támadásának sávjában, Körösszegapáti térségében kibontakozó harcokban a községet védő őrszakasz katonájáként esett el, október 15-én. „ T. Kele József 1995. január 18., szerda Az olaj és a vasút Az elmúlt időszakban két téma foglalkoztatta a Szeghalom környékieket, a Berettyón érkező olajszennyeződés és a vasútvonalak felszámolásának ügye. Az olajszennyeződés ügye valószínűleg hamarosan rendeződik, néhány vélemény azonban figyelemre méltó. Vízügyes berkekben régóta beszédtéma, hogy a határon túlról jövő folyóvizeink esetében a „túloldal" legtöbbször kész tények elé állít bennünket, így van ez árvizek esetében, amikor a hegyekből lezúduló víztömeget a zsilipek felnyitásával egyszerűen „elengedik”, fokozva az árvízveszélyt nálunk. Még ennél is rosszabb a helyzet a vízszennyezés ügyében. Számtalan esetben érkezik olyan kisebb szennyeződés, amit még csak nem is jeleznek, csak azt vesszük észre, hogy koszos, fürdésre alkalmatlan a Körösök vize. Ismerve a román helyzetet, nem is várható jelentős javulás ez ügyben. Ismét terítékre kerültek a vasútvonalak is, ezúttal a MÁV elnöke ismertette álláspontját. A témáról már sokszor írtunk —és valószínűlegfogunk is—> most csak egyetlen gondolatot emelek ki a vésztői tanácskozásról. Az egyik hozzászóló megkérdezte Kálnoki Kiss Sándor MÁV-elnököt, mi a véleménye a Vésztő-Nagyvárad vasútvonal újramegnyifásáról. Az elnök úr korrekt módon megígérte, hogy megvizsgáltatja ezt a lehetőséget, de—tette hozzá—szerinte nincs realitása, mert.—idézve szavait— „ez csak a térségben lakóknak volna érdeke”. Hát igen, ez világos beszéd, mit számít az pár tízezer ember itt a keleti határszélen! Örüljenek, ha megmarad a vicinális, nehogy már vasútfejlesztésről kezdjenek el álmodozni! Erre különben sincs pénze az államnak, az kell az másra. Hogy ugyanolyan adófizető állampolgár a körösújfalui ember is, mint az agyondotált pesti? Hát igen, az adót egyformán fizetjük, már csak ugyanígy kellene részesedni is belőle! Ez azonban ma még csak ködös álomkép, sajnos. I4WC Az új igazgató tervei Tavaly ősztől új igazgatója van a vésztői Sinka István Művelődési Központnak, Czirok Mihály személyében. A zeneművészeti főiskolát végzett tanár Békésről került Vésztőre. A közelmúltban terveiről beszélgettünk vele: — Mindenekelőtt szeretném a már korábban jól működő csoportjainkat továbbra is megtartani, gondolok itt a nyugdíjasokra, a tánccsoportjainkra és természetesen a zeneiskolára is. Terveim szerint a csoportok más elszámolási formában működnének, mint eddig, ez pénzt takarít meg a háznak és az oktatók is jobban járnak. így sikerül elérni, hogy a csoportok nem ráfizetésesek, ugyanakkor a működési feltételük biztosítva van. Szeretnénk újabb művészeti csoportokat is indítani, ilyen a gyermek citerazenekar és a fúvószenekar. December tartotta első foglalkozását az álláskeresők klubja, mely iránt igen nagy az érdeklődés. Az idén több nagytermi rendezvényt akarunk szervezni, ám ezekhez szponzorokat kell keresnünk. Van egy elhanyagolt korosztály, az úgynevezett középkorúak, akik részére szintén szeretnénk több lehetőséget teremteni a kulturált szórakozásra. Mi sem dúskálunk a pénzben, ezért fokozott figyelmet fordítunk a pályázati lehetőségekre. Táncostalálkozó Szeghalmon A Sárréti Társastáncklub közelgő húszéves jubileuma alkalmából 1995. február negyedikén este Szeghalmon, a Budai Nagy Antal Középiskolai Diákotthonban zenés baráti találkozót tart, melyre várják a régi, de örökifjú táncosok jelentkezését a szeghalmi városi művelődési központban. Tavaly indult új iskolaként a szeghalmi Mezőgazdasági, Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző, amely a napokban új taneszközökkel gyarapodott. A megyei szakképzési alapból 600 ezer forintos támogatást nyertek el, számítógép vásárlásra. A most beszerzett három komoly kapacitású gépen kívül még további hat kell ahhoz, hogy ősszel beindulhasson a rendszeres oktatás, mivel jelenleg még csak esetenként használják a diákok és a tanárok. Az ehhez szükséges pénz megszerzésére az idén is pályázatokat nyújtanak majd be. A lányok még csak ismerkednek a számítógéppel „Pályázati” számítógép
