Békés Megyei Hírlap, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-17 / 14. szám

© SZARVAS ÉS KÖRNYÉKE Az oldalt írta Papp János és Szenes János. Szer­kesztette Papp János. A képeket Lehoczky Péter készítette. Telefon: (66)450-450. Hírek A drog ellen. Az országos Drogellenes Pályázaton me­gyei első helyet szerezte meg a szarvasi Tóth Nóra a 2. Sz. Általános Iskola 8. b osztályos tanulója. Alkotását a budapes­ti Duna-palotában is kiállítot­ták. Az idei költségvetés. Kondoros Nagyközség Önkor­mányzata január 19-én 14 óra­kor ülésezik. Ekkor vitatják meg az 1995. évi költségvetés tervezetét, s hagyják jóvá a képviselő-testület első féléves munkatervét. Örménykút. Szöllősi Ist­vánná országgyűlési képvise­lő január 17-én, kedden 10 óra­kor fogadóórát tart a polgár- mesteri hivatalban. Ecetgyár helyére uszodát. Szarvason az idősebbek az úgynevezett Réthy-házat ma is ecetgyárként emlegetik. Az épület helyére, amely a Petőfi utcában található az önkor­mányzat elképelése szerint uszoda épül. Kisebbségi önkormányzat. Szarvason a cigány kisebbségi önkormányzat megválasztotta elnökét Pusztai József, elnök- helyettesét pedig Kasuba Jó­zsef személyében. Gyászmise a doniakért. Január 27-én, pénteken 17 óra­kor Szarvason a római katoli­kus templomban gyászmisét tartanak a Donnál elesett szarvasi katonák emlékére. Békésszentandrás új polgármestere: Sinka József Nem bánná mostanában Sinka József Békésszentandrás új polgármestere, ha a nap 24 órája duplájára nőne, annyian keresik fel ügyes-bajos dolga­ikkal. Mi is éppen egy négyna­pos továbbképzés után ülünk le beszélgetni vele. — Ont mint sportembert ré­góta ismerik a környéken, ám keveset tudnak ,,civil életé­ről” . — Békésszentandráson születtem, 45 éves vagyok. Itt élek feleségemmel és két gyer­mekünkkel. Az általános isko­lai évek után Szarvason jártam gimnáziumba, majd a mezőtú­ri gépészeti főiskolán szerez­tem gépész-üzemmérnöki ok­levelet. Az önkormányzati vá­lasztásig a Szarvasgép Kft-nél dolgoztam termelésirányító­ként. — Honnan ered a közéleti indíttatása? — A község közéletében 1974-óta veszek részt, egészen 1990-ig tanácstagként dolgoz­tam, ezt követően a Művelődé­si-, Ifjúsági- és Sporbizottság- ban tevékenykedtem. —Folytassuk a sort a szívé­hez mindeddig talán legköze­lebb álló témával a kajak-ke­nuval, szinte már nemzedékek nőttek fel a keze alatt. — Ami igaz, az igaz, a kajak mai is a szívügyem. Már 30 éve, hogy alapító tagként a mai Hunyadi SE szakosztályánál először kajakba ültem. Ma is öt aranyjelvényes, tehát orszá­gos első kategóriásként minő­sített versenyző dolgozik a ke­zem alatt. Természetesen a Csabacsüd 1924. november 21 -én vált önálló településsé, s e tényt az akkori Budapesti Köz­löny 254. száma az első oldalon hozta. A döntést a Magyar Kirá­lyi Belügyminisztérium hozta meg. A település fennállásának 70. évfordulóját méltóképpen megünneplő csabacsűdiek eb­ből az alkalomból ünnepséget tartottak, és helytörténeti kiállí­tást rendeztek. Szintén e jeles alkalom tiszteletére Csabacsűdi látképek elnevezéssel képesla­pot adott ki a polgármesteri hi­vatal. Az öt önálló faluképet egy­befogó képeslapot a szarvasi Fazekas és Fiai Nyomda készí­tette Sportemberből aktív köz­életi ember szakosztályt a jövőben nem én vezetem, de a maradék sza­badidőmben vezetek még edzéseket, sőt indulok a nyá­ron az országos öregfiúk baj­nokságon is. — Az új év és az új testület első heteiben melyek a legsür­getőbb feladatok? — Békésszentandráson a megye többi településeihez hasonlóan a költségvetés elő­készítése a legkeményebb fel­adat. A megoldandó feladat sok, és kemény munkát igé­nyel. Csak felsorolás szinten említem, február végére az át­húzódó beruházások közül átadjuk az új szennyvíztisztító telepet. Ez egy teljesen euró­pai szabványokat érvényesítő technológia szerint működik majd. Ha úgy tetszik, tisztább víz kerül vissza a Körösbe, mint Szarvason. Azután foly­tatódik a csatornahálózat kié­pítése: a mostani 50 százalé­kos kiépítettség a márciusi 363 ingatlant érintő rákötés után, 75 százalékra emelkedik. A belterületi arányokat tekintve már elkezdődött az újabb 12 százalék szervezése. A kistér­ségi vízbázis helyett, pályázati úton vas- és mangán tál anító rendszert építünk. —- Itt Szentandráson el­kerülhetetlen az idegenforga­lom kérdése, hogyan tovább? — Támogatni kívánjuk a MATUR megyei vezetése irá­nyából jövő kezdeményezése­ket a falusi turizmus terén. Eh­hez kapcsolódva országgyűlé­si képviselőnk, Szöllősi Ist­vánná segítségével szeretnénk megoldani a PHARE-prog- ramból kimaradt, a Siratói- holtág egy részének kotrását és rendbetételét. — Milyen az új önkormány­zat kapcsolata a lakossággal? — Én mindenképpen nagy értéknek könyvelem el, hogy a Munkáspárt kivételével beju­tottak a testületbe a választá­son elindult politikai és társa­dalmi erők. Alpolgármester Fabó István lett. Ő a mostani ellenzéki erőket képviseli. Jó­magam pedig a polgármester­ség mellett az MSZP megyei frakciójában is dolgozom, s ez így jó. Ami a konkrét lakossági kontrollt illeti, szeretném lét­rehozni a félévente összeülő helyi „társadalmi kerékasz­talt”. Testületi üléseink nyil­vánossága és továbbra is nyílt hangneme segítik a helyi tájé­kozódást. Ezen túlmenően megszületett egy helyi újság is. A szarvasi ipariskolai képzés 110 éves Szarvason jubileumi évköny­vet adtak ki az idén az iparis­kolai képzés 110. éves évfor­dulója alkalmából. A kiad­vány szerzői jeles személyisé­gek, s közöttük található a Szé­kely Mihály Szakmunkáskép­ző, Szakközépiskola és Diák­otthon korábbi és mai tanárai. Ki is volt Székely Mihály? Eredeti családi neve Szmka. A hazai repülés történetében, mint Székely Mihály vívott ki magának hírnevet. Szarvason született 1885. január 11-én. Szülővárosában járt gimnázi­umba 1895—1903-ig. Tanul­mányait jeles érettségivel fe­jezte be. Gépészmérnöki okle­velet a budapesti Műegyete­men szerzett. Ezt követően több éven át repülőgép-szer­kesztéssel és repüléssel foglal­kozott. Budapesten hunyt el 1959. április 3-án. Az oktatási intézmény múltját 1884-ig vezeti vissza. Ekkor kezdte meg működését Szarvason a Községi Iparosta­Székely Mihály, az iskola névadója nonciskola. Első igazgatója Mihálfi József volt. Az iskola létrehozását a városban széles körben elterjedt kézműipar és céhrendszer indokolta. Voltak kezdeményezések nagyobb méretű ipari intézmények lét­rehozására, így a Tessedik Se- lyemfabrikája, vagy Sarlay Já­nos tanár indigógyár felállítási törekvése. Egy ideig még sör­gyár is működött Szarvason. A törekvések azonban mind ku­darcba fulladtak. Ezért a kis­ipar és a kiskereskedelem nö­vekedett. Hamar megalakult (1884-ben) a Szarvasi Ipar­testület, Salacz Ferenc szolga­bíró elnöklete mellett. Az ipa­rosok szervezete mellett segí­tette a fejlődést az 1880-ban átadott vasút, posta, távirda és az 1894-ben bevezetett tele­fon. 1899-ben a helyi kereske­dők is létrehozták saját egyesületüket. Mindezek ha­tására jött létre az iparos és a kereskedő réteg szorgalmazá­sára a tanoncképzés. Az intéz­mény első ötven éve a leírtak jegyében telt el. Az ipariskola 1934-ben ünnepelte fennállá­sának 50. esztendős jubileu­mát. Ekkor 248 tanulója volt. A következő ötven év első fe­lében is az inas, segéd, mester fejlődési sort szolgálta a ran­gos intézmény. A II. világhá­ború után a szövetkezeti kis- és nagyüzemi szakmunkásgárda kialakulását és utánpótlását segítette. Ekkor a hallgatói lét­szám túlnőtt a 300-as bűvös határon. Később a megyeszékhelyre koncentrálódó állami ipartele­pítés munkaerőigénye a kép­zést is a megyeszékhelyre kon­centrálta. Az iskola a békés­csabai 611. Számú Ipari Szak­munkásképző Intézet kihelye­zett tagozataként működött. Megyei szinten határozták meg a felvehető tanulók szá­mát, természetesen a helyi igé­nyek figyelembevételével. Csak azok a tanulók maradtak Szarvason akiknek már a kva­lifikáltabb szakmák tanulásá­hoz nem jutott hely. Ez az irány a rendszerváltásig meg­maradt. Az iskola 1988. július 1-jé- től kapott teljes önállóságot. A rendszerváltás után a helyi ön- kormányzat erősíti az intéz­mény önállóságát. Teljes egé­szében megkapják a Kossuth út 7. szám alatti épületet, ahol 1995. január 17., kedd Élni, de miből? A címben megfogalmazott kérdés gya­korta elhangzik mostanában, szinte mindannap fizetés előtt és után. A csa­ládok szűkös anyagi helyzete az egyik napról a másikra történő létfenntartás felemészti, vagy már fel is emésztette az eddigi megtakarításokat. A fizetésből nem lehet félretenni, a szűkösebb idők már eljöttek. Feléljük azt amit ke­resünk a következő fizetésig. Nem gazdagabb a települések önkormányzata sem, s ilyenkor, amikor az 1995. évi költségvetést tervezik a jó háziasszony módján próbálják beosztani a nagyon keve­set. Legnagyobb feladat mindenhol az intézmények műkö­dőképességénekfenntartása. így télvíz idején arról álmo­dozik a testület, ne legyen túl hideg a tél, s ne tartson sokáig, mert vagy jut fűtésre vagy nem. A kistelepülésektől megvonták a kisiskolásoknak tavaly biztosított félmillió * forintot. így az olyanok, mint Örménykút és Kardos, igencsak bajban vannak. Örménykúton felvetődött az isko­la valamilyen formában történő átszervezése. A pénztelen­ség szülte gondolat a szervezet karcsúsítását, esetleg osztályok összevonását, vagy a szomszédos Kardossal történő összefogást, s egyesfeladatok együttes megoldását fontolgatja. Könnyű mondani, tartják errefelé, hogy az oktatásért mindent meg kell tenni, mert a jövő záloga a mai tanuló gyermek. Nem vitatja senki e szavak igazságát, de arra még nem adott választ az országgyűlés, miből finan­szírozza a kistelepülés saját általános iskoláját. Nincs könnyebb a szónál, de mitér, ha nem párosul kézzelfogható tettekkel. Pénz nélkül a bölcselkedés Örménykúton sem ér Szarvasi szilánkok Testületi ülés. A városi önkormányzat képviselő-testülete leg­közelebb január 19-én 14 órai kezdettel ül össze. Több más mellett ekkor lesz szó a városi televíziózásról, rádiózásról és az önkormányzat heti lapjáról. Információink szerint egy központi szervezetbe kívánják tömöríteni a felsorolt tájékoztatási egysé­geket. Adóbevallási tájékoztató. A DATE egyetemi karán január 21- én 15 órakor adóbevallási tájékoztatót tartanak a polgármesteri hivatal Vállalkozói Tanácsadó Szolgálata és a Szarvasi Általá­nos Ipartestület szervezésében. Munkáltatók figyelmébe. A Békés Megyei Munkaügyi Köz­pont Szarvasi Kirendeltsége a munkanélküliek foglalkoztatását érintő adóalap-csökkentő információkkal szolgál a Szarvas Vas­út utca 40. szám alatti címen. Tagsági díjat kérnek. A növekvő áremelkedésekre való tekin­tettel a városi könyvtár az év elejétől kénytelen volt újból bevezetni a tagsági díjat. Az általános iskolásoktól 50 forintot kémek egy évre, míg a 14 éven felüli olvasók 100 forintot kötelesek fizetni. Költségvetési gondolatok Kondoros nagyközség önkor­mányzata még tavaly novem­berben megtárgyalta az 1995. évi költségvetés koncepcióját. Az akkori testület tagjai ezt követően olyan döntést hoz­tak, hogy a polgármesteri hi­vatal pénzügyi szakemberei dolgozzák át a tervezetet úgy, hogy a kiadások az 1994-es évi szinten legyenek figyelembe véve. Most január 19-én az új képviselő-testület ezt az átdol­gozott változatot vitatja meg. Az állami költségvetés a kiin­duló alap, amely 20—22 szá­zalékos inflációval számol. Ezzel szemben az önkormány­zati támogatás mértéke 10 szá­zalék körül várható. A többlet- kiadásokat helyben kell előte­remteni. 40 férőhelyes fiú diákotthon létesül. Az önkormányzat megvásárolja a SZIRÉN tan­műhelyét. Fodrász tanműhe­lyet alakítanak ki. Az intéz­ményben nőiruha-készítő, bú- torasztalos, fodrász, kőműves és szobafestő tanulókat képez­nek. Az 1993/94-es tanévtől megkezdődik a szakközépis­kolai oktatás ruhaipari és fa­megmunkáló technikus sza­kon. Az iskola tanulóinak szá­ma 457 fő. Az iskola méltó helyet vívott ki magának a 110. év alatt Szarvas város iskoláinak sorá­ban. Erős az intézmény a lakos­ság és az önkormányzat kapcso­lata, és a hagyomány erősítésére és egyben az önállóság nyoma­tékos kifejezésére vették fel a település szülöttének Székely Mihálynak a nevét. Kömüvestanulák szakmai órája

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents