Békés Megyei Hírlap, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-16 / 13. szám

CSABAI NAPLÓ 1995. január 16., hétfő Ez a szép Szent Margit Szobor Újkígyóson, a szeretetotthon ud­varán található. A legenda sze­rint Szent Margitnak Isten teljesí­tette utolsó kívánságát, miszerint mindenki, de különösen a gyer­mekágyas asszonyok meg­könnyebbülnek, ha hozzá fo­hászkodnak Hírek Fellendülőben a Petőfi? Sok mindent megélt már a dobozi Petőfi Szövetkezet az utóbbi esz­tendőkben, volt, amikor a puszta léte is kérdésessé vált. A tavalyi esztendő ugyan nem nevezhető kiugró időszaknak, de tény, hogy kedvező jelek is tapasztalhatóak voltak a termelésben. Ennek kö­szönhetően a dolgozók a decem­beri bérükkel együtt felvehették 13. havi fizetésüket is. Ez utóbbira öt éve nem volt példa a dobozi szövetkezetben. „Kilőtt" céltámogatás. Is­mét sikertelen volt a dobozi ön- kormányzat központi pályázata a helyi szennyvíztisztító építésé­re. Az újabb rendelkezések szerint ugyanis csak a sérülékeny vízbá­zisok kaphattak erre támogatást, mint például a Maros hordalék­kúp. A magas talajvízszinten fek­vő települések — beleértve Do­bozt is — elestek a lehetőségtől, bár az eredeti kiírás szerint érin­tettek lettek volna. A beruházás nagyon fontos lenne a faluban, ezért a tervek szerint jövőre újra próbálkoznak a pályázattal. Erős testület. Adoboziképvi- selő-testület összetételét tekintve már induláskor reményekkel tölt­heti el a helybélieket. Á 12 képvi­selőből 7 az előző ciklus csapatá­ban is tevékenykedett, ők képvise­lik a folyamatosságot a munká­ban. A testületben két képviselő­nek nincs középiskolai végzettsé­ge, egy rendelkezik érettségi bizo­nyítvánnyal, kilenc pedig főisko­lai vagy egyetemi diplomával. Bizonytalanságok a dobozi költségvetés körül Latolgatjuk az idei kilátásokat, várható terheket, költségeket Doboz polgármesterével, Szatmári Jánossal. ^Tegnap jött meg az állami költségvetés, sajnos ugyanazokat a normatívá­kat tartalmazza, mint két éve” — panaszkodik, s ebből már tudjuk, a törvény nem veszi figyelembe az élet drágulását. Ahogy egyenként nézzük a té­teleket, kiderül, a település- üzemeltetésre meghatározott keret némiképpen bővült, de a faluban csökken az iskolai lét­szám, az óvodások támogatá­sából kivették a három éven aluliakat (tudni kell, hogy Do­bozon nincs bölcsőde). Ugyancsak sújtja a települést a nemrégiben felvett 14,6 mil­liós hitel (igaz, ebből már 600 ezer forintot visszafizettek), de a napokban újabb, 11,4 millió felvételére kényszerül­nek. A pénzt az iskolabővítés befejezésére fordítják. S aho­gyan a polgármester mondja: nagy szó, hogy két-három hó­napig még biztosan fizetőké­pesek. A készülő költségvetés körül egyébként még most is sok a bizonytalanság. Az egy­házi ingatlanok kárpótlása 9,6 millió forint bevételt jelentene az önkormányzatnak. A te­lepülés Dégáz-részvényei névértékben 14,5 milliót ér­nek, de hogy ebből mikor lesz pénz, nagyban függ a jelenleg is húzódó privatizációtól. A polgármester nagyon bízik az idén benyújtandó pályázatok­ban. Szeretnének központi tá­mogatást szanazugi beruházá­sokra, kompfelújításra, táblák elkészítésére, útépítésre. Pá­lyáznak a helyi keretet kiegé­szítő nevelési segélyre. Ter­mészetesen a lakosság áldo­zatvállalására is szükség lesz. Jó példa most a Dobó és a Ságvári utcában az útalap fo­lyamatos szervezése az érin­tettek pénzéből. ,,Tizenöt éve állandó fejlődés tapasztalható Dobozon, ez a fejlődés remé­nyeink szerint nem marad el ezután sem” — összegezte mondandóját Szatmári János. Jótékonysági bál a daganatos gyermekekért Hagyománnyá ’ nemesedett Békéscsabán, hogy évről évre jótékonysági bálát rendez a Daganatos Gyermekek Ala­pítványa. Az idén január 21- én, szombaton 19 órától lesz a bál a Fiume Szállóban és a Vigadó összes termében. A rosszindulatú daganatos be­tegségben szenvedő gyerme­kek Külföldi gyógykezelésére és a hazai onkológiai gondo­zottak támogatására bejegy­zett alapítvány a rendezvény bevételét adományként kezeli és az leírható a résztvevők adóalapjából. Az est programja: megnyi­tót mond a bál fővédnöke, Szetlik Ferenc, a Komondor Tours elnöke és köszönti a vendégeket Gregorits Géza, a kuratórium elnöke. Emlékpla­ketteket adnak át, majd Tóth István hangversenymester ve­zényletével a Békéscsabai Vo­nós Kamarazenekar mutat be az est céljához méltó zenei műveket. Az Unicon Rt. divat- bemutatóját követi a nyitó­tánc. A vacsorát a Fiume Szál­ló éttermében szervírozzák, míg a tánc és a jótékonysági tombola a Vigadóban lesz. A szórakoztató zenét a Gajdács Zoltán vezette Skála zenekar szolgáltatja. Díszvendégként hazai és külföldi neves szemé­lyiségeket fogadnak az esten. A belépőjegyeket a Békés­csabai 2. Általános Iskolában, az alapítvány székhelyén, az Uniconban, valamint a Békés­csabai Evangélikus Gimnázi­umban lehet beszerezni. Másodszor is alpolgármester Az elmúlt négy esztendőben Bangó Gábort, mint Újkígyós alpolgármesterét elmulasztot­tam bemutatni. A sors és az év végi választás kedvezett ne­kem. Bangó Gábort ugyanis másodszor alpolgármesterré megválasztották. —Közismert Önről, hogy na­gyon elfoglalt. Úgy tudom ren­geteg funkció „gazdája”. — Mindenütt al vagyok... A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, a Magyar Epitőanyaggyártók Szövetsé­gének alelnöke és a település alpolgármestere. — És nem utolsósorban az Akvaline Rt. vezérigazgatója. Hogyan van ideje mindenre? — Nézze, ezek nem mind­egyike operatív jellegű elfog­laltság, nem igényéinek napi Bangó Gábort — nagy szavazati többséggel — másod­szor is alpolgármesternek válasz­tották. Legtöbb idejét az iparka­mara és az önkormányzatban betöltött funkciója tölti ki munkát. A legtöbb időmet az Iparkamara és az alpolgármes- terség foglalja le. Ä többi in­kább protokolláris. Az 1994-es kamara megszervezése kemény feladat volt, az sok energiámat lekötötte. —Az elmúlt ciklusból mi volt a legmeghatározóbb élménye? — Sikeres négy évet zártunk, ebből adódóan kellemes emlé­keim vannak. Olyan testület alakult 1990-ben, akik a község érdekében keményen dolgoz­tak. Ezt várom az előttünk álló négy évtől is, hiszen a jelenlegi képviselő-testület is felkészült és tettrekész emberekből áll. A másik nagy élményem volt, hogy sikerült Újkígyóson a tele­fon- és úthálózatot kiépíteni és hosszú távon megoldani az ivó- vízellátást. Harmadszor: elértük, hogy az intézmények működtetése megfelelő volt. Remélem az előttünk álló négy év ugyanilyen sikeres lesz... / Értékes emberek Talán többször leírtam már ezen az olda­lon, milyen szerencsés vagyok! Szeren­csés, mert munkám során értékes emberek sokaságát ismerhettem meg. Legutóbb például az újkígyósi Oláh Györgyné volt nagy hatással rám. A fiatal- asszony alig jutott túl a harmadik ikszen, de bölcsessége felér egy nyolcvan évet megélt tapasztalatá­val. Húszéves volt, amikor életet adott, s ezzel egy időben keze, lába lebénult. Mai napig sem tisztázódott, hogy mitől. Az orvosok lemondtak róla, s a kórházból azzal adták haza, hogy Ildikónak nincs több hátra az életéből, mint fél év. Ez tíz esztendővel ezelőtt történt. Az évek teltek, Ildikó nagy akarattal megtanult bottal járni, a kezeit használni. Soha egyetlen panasz, jajszó sem hagyja el száját. Nem átkozódik, nem siránkozik sorsa fölött. El i az igaz, értelmes és tartalmas éveket. Pedagó­gus lévén nebulókat korrepetál. S több szeretetet sugároz magából, mint száz egészséges, beteg lelkű ember. Amíg hallgattam őt, ahogyan élete történetét mesélte, elszégyelltem magam. Eszembe jutott, hányszor átkozó- dom, átkozódunk, ha megsértenek, ha nem úgy sikerül egy napunk, ahogyan elterveztük, ha nem tudjuk megvalósítani jelentékenynek tűnő jelentéktelen kis terveinket. Úgy érzem, százezer balesetet, tragédiát megélt társunk közül egy Oláh Györgyné akad, aki derűs megadással tűri a sors reá mért csapását. Krómhoz mérten segíteni Tusjak János úgy érzi, van annyi energiája, hogy az elkö­vetkezendő négy esztendőben tegyen valamit a településért, főleg az oktatás területén sze­retne eredményeket elérni Szabadkígyóson Tusjak Jánost választották alpolgármesternek. — Gondolom Ónt legtöbben jól ismerik a településen, de talán nem mindenki. Bemutatkozna? ;— 1974-ben kerültem Sza­badkígyósra, s lettem a szak­munkásképzőben kertészeti szakoktató, miután kertészeti technikumban érettségiztem. Még ebben az évben megnősül­tem, a feleségem kertészeti és tartósító szakon végzett a főisko­lán. Ó vezette a savanyítóüze­met. Aztán gyesre ment, s én „megörököltem" az ő helyét, ami nagyon megtisztelő volt szá­momra. 1976-tól a kertészeti tanműhely vezetője lettem, s lát­tam el ezt a feladatot 16 évig. Közben, 1980-ban Gödöllőn pe­dagógiai képesítést szereztem. Pár évvel ezelőtt, amikor új veze­tést kapott a szakmunkásképző, csakakertészeti szakoktatástbízták rám. Az igazgató ugyanis azzal ér­velt, hogy vezető állást csak egye­temet végzettek tölthetnek be. Választás előtt többen kértek, vállaljak képviselői feladatot. Úgy gondoltam, felgyülemlett bennem annyi plusz, hogy erőm- höz mérten segítsek elsősorban az oktatás területén. Úgy tapasz­taltam, hogy Szabadkígyóson az általános iskola például a tárgyi feltételek terén erősen lemaradt a többi hasonló intézményektől. Nagyon jók viszont a személyi feltételek. Legfontosabb feladat­nak tartom egy számítógépes szaktanterem és egy nyelvi labo­ratórium kialakítását. De égető probléma egy tornaterem létre­hozása is, amely talán nem is igényelne nagy beruházást, hi­szen itt van a művelődési ház nagyterme, ahol kisebb átalakí­tással meg lehet oldani a testne­velési órákat. Gondolkodni kell azon, hogy ezt a feladatot egy vállalkozóra bízzuk, aki a sza­badidőben úgy használja ki a művelődési házat, ahogy jónak látja. Tudom, nehéz gazdasági év előtt állunk, de azt hiszem a pályázatokban van lehetőség, csak meg kell találni azokat. Sátor alatt trópusi meleg A gazdakör vendége Tisztújítás: A Békés Me­gyei Iparszövetség január 18- án, szerdán 9 óra 30-tól tiszt­újító közgyűlést tart a Békés Megyei Iparszövetség Szék­házában (Békéscsaba, Sza­badság tér 16—18.) Az elnök­ség beszámol 1994. évi mun­kájáról, majd megvitatják az iparszövetség ötéves érdek- képviseleti koncepcióját. Mó­dosítják az alapszabályt, majd döntenek az elmúlt évi költ­ségvetés teljesítéséről, az 1995. évi tervezetének jóváha­gyásáról. A felügyelő bizott­ság beszámol, majd megvá­lasztják az új tisztségviselő­ket. „Közép-ázsiai elemek a magyar népművészetben” címmel Vidák István és Nagy Mari iparművészek tar­tanak előadást január 20-án, pénteken este 6 órakor Újkí­gyóson, az Ipolyi Arnold Népfőiskola székházában. Az oldal szerzői: Bede Zsóka, Béla Vali, László Erzsébet. A fotókat Lehoczky Péter készítette. Szerkesztő: Béla Vali Kinn sűrű pelyhekben hull a hó, süvít az északi szél, itt benn, a fóliasátor alatt kelle­mes trópusi meleg ölel át. Új­kígyóson a Zrínyi utca egyik kertes házának udvarán talál­ható ez a sátor, ahol a nyugdí­jas Fekete Gábor és felesége virágokat nevel. — Nem olyan igazi ez — mondja Erzsiké —, hiszen mi csak kicsiben foglalkozunk a virágokkal, csak annyit viszünk piacra, amennyivel kiegészít­hetjük a kicsi nyugdíjunkat. Ah­hoz pénz és erő kellene, hogy nagyban csináljuk. Látja, egy pár cserép muskátli, néhány szál kála, aszparágusz és kevés páfrány az összes kínálatunk. De ez leköti azt a kevés energi­ánkat, elfoglaljuk magunkat, s szeretünk vele foglálkozni. Va­lamikor paprikáztunk, de fertő­zött lett a föld, nagyon drága lett volna fertőtleníteni, akkor áll­tunk rá a virágra. A Magyar Demokrata Fórum Újkígyósi Szervezete az el­múlt napokban vitakörre invi­tálta a település lakóit. A gaz­dakörben rendezett beszélge­tésre vendégként hívták meg vitéz Lévay Istvánt, a Pofosz megyei elnökét. Elsőként Bozó Imre polgár- mester adott tájékoztatást a te­lepülésen lezajlott választá­sokról. Felsorolásából meg­tudtuk, a négy polgármesterje­lölt közül Bakosi Zoltán 34, Ecker György 74, Süli János 301, míg Bozó Imre 1800 sza­vazatot kapott, s lett ezzel má­sodszor is a település polgár- mestere. A képviselő-testület­be 50 jelölt volt, egy visszalé­pett, s így a 49-ből választották meg az új testületet, akik közül többen a hat bizottság valame­lyikében is ténykednek. A pol­gármester arról is szólt, milyen feladatok állnak előttük az el­következendő négy évben. A beszámoló után Oláh Jó­zsef, a nagycsaládosok helyi szervezetének vezetője kért szót. Sérelmezte — többek kö­zött —, hogy a nagyszámú egyesületüknek nincs képvi­selete a testületben, pedig a választások során mindent megtettek annak sikeréért. Többen a bizottságok összeté­telét kifogásolták. A választási eredményekről folyó vita után emelkedett szó­lásra Lévay István, akiről tud­ni kell, hogy 1956-os (húsz­esztendős volt mindössze) szerepléséért, ami nem eget rengető dolgokban nyilvánult meg, húsz esztendőre ítélte a bíróság. Ebből Lévay István hat esztendőt töltött börtön­ben. Fónay Jenővel alapító tagja volt a Pofosznak. Az el­múlt években pedig azon fára­doztak, hogy létrehozzák az úgynevezett Kelet-Európai Politikai Foglyok Szövetsé­gét. Eddig 14 ország jelezte részvételét. Az előadótól meg­tudtuk: a Pofosz tagjai — köztük ő is — segítettek a különböző pártok szervezésé­ben. Keserűen jegyezte meg az előadó, mostanában viszont mintha megfeledkeznének a Pofosz létezéséről. Bemutatkozó előadása után Lévay István a kérdésekre adott választ. Fekete Gáborné férjével virágtermesztéssel foglalkozik. Értelmesen tölti ki ez a foglalatosság nyugdíjas idejüket. S arra éppen elég az a kevés pénz, amelyet ezzel keresnek, hogy sehova ne kelljen segélyért kopogtatniuk

Next

/
Thumbnails
Contents