Békés Megyei Hírlap, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-13 / 11. szám
1995. január 13., péntek CSALÁDI OLDAL Érdekességek Hallássérültek háza. New Yorkban negyvenlakásos házat építtetett a város vezetősége a hallás- sérülteknek. A hárommillió dolláros költséggel létesült épület lakásaira több mint kétszázan pályáztak. A házat és a lakásokat a legmodernebb berendezésekkel látták el, hogy a hallássérülteknek minden kényelmet biztosítsanak. Egy készülék lehetővé teszi, hogy a ház előcsarnokába belépő látogatók érintkezésbe léphessenek a lakókkal. Egy videokészülék segítségével pedig a lakók láthatják a látogatót már a ház bejáratánál. A lakók üzenetet is küldhetnek a hallban várakozó látogatóknak. A lakás ajtaján fény gyullad ki, amikor az őr kinyitotta a kaput. Ha egy vendég a haliból bejelentkezik a lakónál, a lakás minden szobájában sötétvörös fényű lámpa gyullad ki. Amikor a látogató megérkezik a lakás ajtajához, és megnyomja a csengőt, minden szobában, beleértve a fürdőszobát is, zöld fény ad jelet. A gyermekek hálószobájában ki lehet kapcsolni ezt a készüléket, hogy ne ébresszék fel őket éjszaka. A lakók felének ugyanis a gyermekei is hallássérültek. Beépítettek olyan berendezéseket, amelyek villogó fénnyel jelzik, ha tűz ütne ki. Egy másik berendezés automatikusan elzárja a konyhában a vízcsapot, ha a lakó véletlenül nyitva hagyná azt. Egy-egy lakás bére a lakók jövedelmének harminc százaléka. Mágneses mező és agytumor. A villamos erőművek dolgozói, akik hosszú időn át érintkeznek mágneses mezőkkel, kétszeres valószínűséggel betegedhetnek meg rosszindulatú agydaganatban — legalábbis ezt állítja a Chapel Hillben működő észak- karolinai egyetem egyik kutatócsoportjának tanulmánya. A tanulmány alapjául szolgáló megfigyeléseket 36 éven át folytatták öt amerikai villamos erőműben, azok 140 000 dolgozójának bevonásával. A megfigyelések szoros összefüggést mutattak ki a mágneses mezőkkel való érintkezés időtartama és az agydaganat kifejlődése között. A megfigyeltek közül 144-en haltak meg agytumorban — közölte a kutatócsoport tagjainak egyike, dr. David Sa- vitz. Zöldségek és gyümölcsök tálalása A jó háziasszony nem csupán az étel minőségére ügyel, mivel tudja, hogy az első benyomás a szemé, ezt követik az illatok és az ízek. Ezért van fontos szerepe a tálalásnak. A főtt ételek mellett nem árt elsajátítani a zöldségek és gyümölcsök szemet gyönyörködtető tálalási fogásait. Ezekből mutat be néhányat összeállításunk. Dinnyekosár A csillag alakúra vágott dinnyét egyéb gyümölccsel töltve találhatjuk. Ha kalapot szelünk rajta, belsejét kicsit kivájjuk, akkor úgy néz ki, mint a töltött tojás. Alma- és körtelegyezők Úgy vágjuk ketté a gyümölcsöt, hogy megmaradjon a szára. Innen kiindulva szeleteljük szirmokra. A negyed cikkből ék alakú díszeket faricskálha- tunk. Gyümölcsvirágok Kialakításukhoz a legtöbb eszköz kéznél van minden háztartásban: hegyes kés, süteményformák, tojásszeletelő, burgonyahámozó, almacsumázó. A többi már csak a fantáziánkon és a kreativitásunkon múlik. Néhány bemutató példával azért szolgálhatunk. Szirmos narancs A citrusféleségek hálás alapanyagok, könnyen készíthető belőlük dekoráció. Héjából szerpentint, kosarat, húsából csipkés szélű szeleteket vagy csillagot faraghatunk. Jó tanácsok: — Az almát és körtét locsoljuk meg citromlével, akkor nem bámul meg, míg dolgozunk velük. — Tálaláskor esztétikusabbak a nyers gyümölcsök, ha bevonjuk őket színtelen zselatinnal. — Minden szezon kínálta gyümölcs szép színfoltja lehet a tálalásnak, kísérőnek friss mentalevelet ajánlunk. Az első „retorta-baby” Retorta: vegyi műveletekhez használt hosszú, hajlított nyakú, körte formájú edény. Az egyhetes fiúgyermek 4 kilogramm súllyal és 53 centiméterrel született. De ami a leglényegesebb: egészséges. Neve titokban marad, mivel a ritka perzsa név alapján könnyen azonosítható lenne, s ezt a szülők mindenképpen el szeretnék kerülni. Gyermekük az első „retorta-baby”, vagyis az első gyermek, akinek világ- rajöttéhez mesterséges úton nyerték az anya petesejtjét és apa spermáját. Az iráni házaspár két évet kísérletezett hiába, az időközben 43. életévét betöltő anya csak nem lett terhes. Az ok: az 51 éves férj szervezete túl kevés spermát termelt. Végül az egy éve kidolgozott módszer, a herebiopszia segített a gyermek után vágyakoz# párnak. (Biopszia: élő szövet vagy szerv darabjának kimetszése). A férfi heréjének szövetéből kimetszettek egy darabot, amiből aztán spermiumot nyertek. Majd a petesejtet a spermiummal egy kémcsőben megtermékenyítették. „Egyszerűen szenzációs volt. Már az első kísérletnél sikeres volt mind a megtermékenyítés, mind a megtermékenyített sejt anyába ültetése” — örvendezik a „klinikai apa”, professzor Wilfried Feichtinger. Csak Belgiumban és Angliában voltak gyorsabbak, nekik ezzel a módszerrel három hónappal korábban sikerült az első megtermékenyítés, mint Feichtingernék. A professzor szerint ez a sikeres herebiopszia fontos lépést jelent az egyre több párt érintő „meddőség” kezelésében: minden 10. pár problémákkal küzd ezen a téren, s a gondok 40%-ának a férfi az oka. A herebiopszia azokban az esetekben nyújthat segítséget, amikor a férfi szervezete túl kevés, vagy nem eléggé mozgékony spermákat termel. A heréből spermiumot „csapolnak”, majd a nő petesejtjével megtermékenyítik. A meglepő mindebben az, hogy míg a természetes megtermékenyítésnél csírasejtek milliói áramlanak, itt egyetlen spermium elég. Egy leheletvékony üveg pipetta segítségével ültetik be a spermiumot a petesejtbe, majd néhány nap múlva a már megtermékenyült petesejtet az anyába. A kezelést legtöbbször a betegbiztosítás fizeti, a fennmaradó költségek 35 000 schillinget tesznek ki. A módszer azonban nem megkérdőjelezhetetlen. „Nem lehet kizárni azt a rizikófaktort, hogy a gyermek később esetleg nem lesz egészséges” — aggódik a hamburgi nőgyógyász Andrea Salzbrunn. (A Kurierből fordította: Stummer Andrea) Az öreg ház nádfedelén ugráló két kan veréb harsány civakodá- sára ügyet sem vetve heveré- szett a napos oldalon egy bozontos fekete kutya. Csak akkor hegyezte a fülét, amikor a téglajárdán furcsa ütemű zaj — egy éles koppanás, egy tompa dobbanás — hangzott fel. Örömteli farkcsóválása boldog nyüszítéssel párosult, amikor a rozoga lécajtón egy falábú ember lépett be. — Jól van, na — simogatta meg a kutyát —, sovány vagy te is, de hát a jóistenke nem nagyon tekint le ránk... — Szervusz, Sándor — köszönt be a görbe drótkerítésen egy biciklis —, merre jártál? — Kint voltam a Körösön, fogtam pár darab halacskát... így meglesz a mai ebédem. Hát te? —Elzavart az asszony a boltba, süt valamit... megyek Juliskához a kórházba... — Te, István... szóljál már be, ha indulsz... A Békési úton a derekasan föltámadó szélben a két biciklis szuszogva taposta a pedált. A kormányon időnként megcsörrent valami, amikor himbálódzás közben hol a vázhoz, hol a falábhoz ütődött a foszlott csuhé- szatyor. A kórház sárga épülete szinte világított a ragyogó napsütésben. A betegszoba nyitott ajtaján vékony, csengő hangocska szállt ki: — Csókolom, apuci... csókolom, Sándor bácsi... de örülök, hogy jöttek. — Híjnye, te lány, hiszen még nem is láttál bennünket, máris acsítasz — simogatta meg a kipirult arcocskát az apja. — Hát persze... Sándor bácsi járását egy kilométerről lehet hallani. — Ejnye Juliskám... — Hagyjad, István... a kutyám is, a kislányod is messziről megismer... így van ez jól... legalább valaki számon tart. Hanem te lány, hoztam én neked valamit. A kopott szatyorból előkerült két — szalvétába csavart — egymásra borított illatozó tányér. — Sült hal... imádom! De jó... drágaSán- dor bácsi... — Nekem most ki kell mennem — dör- mögte furcsa torokhangon a féllábú ember. A kislány látható élvezettel majszolta a halat — miközben az apja hosszan kibámult az ablakon, majd krákogva elővette a zsebkendőjét és megtörölte a szemét. — Mi baj van, apuka? Valami rosszat csináltam? — Dehogy kislányom... csakhát Sándor bátyád ugye kaA koldus ajándéka Az orvos válaszol Dohányzás vagy egészség? Már a magzat is károsodhat a dohányzás ártalmaitól. Ismeretes, hogy a dozháríyzó nők között gyakrabban fordulnak elő terhességgel kapcsolatos problémák, például a dohányzás mértékének növekedésével arányosan emelkedik a koraszülések száma. Szoptatáskor pedig a csecsemő az anyatejjel is magába szívja a dohányfüst káros égéstermékét. Statisztikai adatok igazolják a szomorú tényt, hogy az iskolások rossz példák hatására — és nem utolsósorban feltűnési vágyból — egyre fiatalabb korban kezdenek dohányozni. Pedig ez — éppen a serdülőkor biológiai sajátosságai miatt — egészséges felnőtté válásukat igen hátrányosan befolyásolja. Talán arra sem gondolnak a dohányzó fiatalok, hogy a fogaik elszíneződése, a cigarettázás okozta kellemetlen szájszag partnerkapcsolataik szempontjából is előnytelen lehet. Ez a szenvedély természetesen a felnőttek egészségét is károsítja, több súlyos betegségre hajlamosít. A hosszú ideig tartó füstártalom ismert következménye a légutak idült hurutja. A dohányos ember reggelente krákogva-köhögve, köpködve ébred. Az idült hurut a nyálkahártya fokozatos pusztulását okozza és igen nehezen gyógyítható. Bár nemcsak a dohányzás okozza, de dohányosok között lényegesen gyakoribb a tüdőtágulás. Az élet derekán lévő erős dohányosok 95%-a szenved ebben a betegségben. A tüdőrák talán a legismertebb és egyben a legsúlyosabb betegség, melyhez „hozzásegít” a dohányzás. Mint számos kórkép, ez is több okra vezethető vissza, de ezek közül az egyik legfontosabb a dohányzás! A dohányosok esélye a betegségre közel 30-szorosa a nemdohányzókénak. A szív és az érrendszer megbetegedéseiben, például a szívinfarktus létrejöttében, a láb verőérszűkületének kialakulásában lényeges tényező a dohányzás. Az emésztőrendszer is károsodhat. A pipázók ajakrákja régóta ismeretes. Gyakori dohányospanasz az émelygés, a hányinger. Az erősebb dohányosoknak általában idült gyomorhurutjuk van, és csökken az étvágyuk. Manapság sokat beszélünk a környezetszennyezésről. Talán a levegő az, amelynek szennyeződésével szemben legvédtelenebb az egyén, hiszen erre folyamatosan és nagy mennyiségben van szükség. Amit az egyén tehet — sőt tennie kellene — az az, hogy dohányzásával nem járul hozzá a levegőszennyezéshez. Különösen zárt térben és mások rovására nem! A dohányfüstös környezetben ugyanis a passzív dohányzás révén a nemdohányzók szervezetébe is jelentős füstmennyiség jut. Nyilvánvaló tény, hogy bizonyos ártalmak ellen nehezebben, mások ellen könnyebben védekezhetünk. A dohányzás a legveszélyesebb — egyben legkönnyebben elkerülhető — tényezők közé tartozik, „kivédése” csak rajtunk múlik! ANTSZ Békés Megyei Intézete Egészségvédelmi Osztálya * Közlemény Külkereskedők, vámügyintézők figyelem! • Az új SAD/EV vámokmányok • SAD okmánykitöltési kézikönyv • Üzleti lehetőségek kiadvány irodánkban megvásárolható! Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Rt. Békés Megyei Iroda, Békéscsaba, AndráSSy Út 11—17. (Európa Könyvesbolt bejárata.) Telefon/fax: (66) 441-621. tonacimborám volt... az egyik .lábát otthagyta a Don-kanyar- ban... asszonya se lett... dolgozgat szegény, amit bír... Vasárnaponként meg kiül a templom elé... koldulni. Most is hajnal óta kint kuporgott a Körösön... megfogta ezt a pár halat... mondta is, hogy ez lesz az ebédje... és látod... behozta neked... Az ajtóban megjelent a féllábú ember:—Juliskám... kis bogaram... mi a baj? Nem ízlik a halacska... ó, én vén szamár meg se sóztam... — Sózom én, Sándor bácsi... drága Sándor bácsi... És a kislány szeméből hullott..., egyre csak hullott a könny a koldus ajándékára... Sárközi Gyula Légzésről felismeri a betegséget Egy finn kutatócsoport olyan komputert fejlesztett ki, mely a páciens légzésének zörejeiből felismeri, hogy asztmában, bronchitisben vagy más tüdőbetegségben szenved-e. A készüléket szeptember eleje óta használják a helsinki Központi- Egyetemi Kórházban. További húsz komputert gyártanak más európai kórházak számára. A kutatók Anssi Sovijarvi professzor vezetésével a konstrukciót olyan komputersztetoszkóppá akarják továbbfejleszteni, amely az orvos számára a páciens betegségét képernyőn kijelzi.
