Békés Megyei Hírlap, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-13 / 11. szám
1995. januar 13., pentek HAZAI TÜKÖR/SOROZAT iRfe MEGYEI HÍRI.AP „Tűzoltó leszel vagy katona?” 2. A Mezőkovácsházi 1. Számú Általános Iskolában pályaválasztási felelős fogja össze az ez irányú munkát — mondta Molnár Józsefre igazgatónő. A középfokú intézményekből érkező tájékoztatókat szétosztjuk az osztályfőnököknek, és mindenki a saját osztályában kihirdeti, illetve segít a tájékozódásban. Sajnos az iskolának kifejezetten pályaválasztási célra fordítható pénze nincs, ezért legtöbbször a tanulónak kell megvenni az ismertetőket, vagy az évente kiadott Pálya- választási tájékoztatót. Szorgalmazzuk, hogy a középiskolák által meghirdetett nyílt napokra az érintett gyerekek és szülők is menjenek el, mert ott kapnak a legközvetlenebbül betekintést a választott szakmában. Milyen szakmákat választanak a gyerekek, milyen a kínálat és a felvételi arány? Általában több iskolát jelölünk meg a felvételi lapon, ezért ritkán fordult elő, hogy ne j ütött volna be tanulónk az iskolák valamelyikébe. A szakmaválasztás már nem ilyen egyértelmű. A lányoknál, mivel kevesebb lehetőségből választhatnak, előfordul, hogy szülői megfontolásból „beerőszakolják” a középiskolába. Ezt aztán később nem bírják befejezni. A fiúknál inkább a gyakorlati hely a gond. Igaz, több iskolában az elmélet mellett úgynevezett „házi képzés” is van, de ahol ez nincs, ott bizony a szülőnek kell zsebbe nyúlni a gyakorlati hely biztosításáért. Tapasztalatunk az is, hogy bizonyos iskolák (tavaly például a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium, valamint a Széchenyi István közgazdasági) megnövelték a felvehető keretszámot. Gondolom, ezzel szeretnék biztosítani az elegendő létszámot. Egyébként tanulóink fele-fele arányban választják a szakmunkásképzőt, illetve a szakközépiskolát vagy gimnáziumot. A szakmákat tekintve nagyon vegyes az igény. Sok szakmunkásképző iskolában (pl.: cukrász, varrónő, autószerelő) a gyakorlati képzésért fizetni kell. Elvileg a kisiparos ugyan nem kérhetne pénzt a tanuló alkalmazásáért, de látható sajnos, hogy a jövőben csak ez lesz a kényszerű és járható út. Szeghalmon, a Sebes György Általános Iskolában Kaszanyi Lajos igazgató-helyettes elmondta, hogy az idén mind a 81 végzős diákjuk tovább akar tanulni. Mintegy 60 százalékuk gimnáziumba vagy szakközépiskolába, 40 százalékuk szakmunkásképzőbe menne. A gyerekek továbbtanulásával már hatodik-hetedikes korukban kezdenek foglalkozni az osztályfőnökök. A tanév elején, szeptemberben tartottak az osztályfőnökök ismertetést a lehetőségekről, majd az igazgatóhelyettes decemberben összevont szülői értekezleten adott részletesebb tájékoztatást a nyolcadikosok szüleinek. A végzősök és szüleik számára is hozzáférhető a középiskolák által küldött írásos ismertetőanyag, de 5-6 iskola személyesen is tájékoztatta az érdeklődő szülőket tevékenységéről. Tapasztalataik szerint főleg onnan jöttek, ahol gond a tanulói létszám biztosítása. Már évek óta egyébként az a tendencia, hogy a szülők szívesebben adják középiskolás gyereküket a helyi gimnáziumba, szakközépiskolába, mert nem kell albérletet, kollégiumot fizetni. A pályaválasztás során esetenként igénybe veszik a megyei Pályaválasztási Tanácsadó szolgáltatásait, elsősorban a bonyolultabb esetekben, ahol döntő lehet az ott dolgozó szakemberek véleménye. A középiskolák tekintetében „kínálati piac” van, minden gyerek, aki tovább akar tanulni, ezt különböző szinten megteheti. Tavaly 96 végzősből mindenki kapott lehetőséget. Hivatalosan nincs, szóbeszéd alapján van tudomásuk arról, hogy a divatos szakmákban — kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás — a vállalkozó, aki a tanulók gyakorlati képzését biztosítja, „fejpénzt” kér a szülőktől. A másik szeghalmi iskolában, az 1-esben Nagy Szabolcs igazgatóhelyettes is megerősítette kollégája szavait. Náluk most 76-an végeznek, mindannyian tovább akarnak tanulni. Ok is évekkel korábban megkezdik a pálya- választási orientációt, melynek „főszereplői” az osztály- főnökök. Összevont szülői értekezletet tartottak és jelentkeztek középiskolák, hogy tájékoztatást tartsanak. Az iskolában mintegy 16-17 ilyenre került sor, melyre az érdekelt szülők is eljöttek. A mostani továbbtanulók 30 százaléka gimnáziumba, ugyanennyi a szakközépiskolába, míg negyven százalékuk szakmunkásképzőbe készül. A Pályaválasztási Tanácsadó kiadványait gyakran használják, időnként kérik szakmai segítségüket is. A szülők szívesen adják helyi oktatási intézménybe gyermekeiket, és legvonzóbbak a szolgáltatással összefüggő iskolák. A diákok, illetve szüleik által fizetendő „fejpénzről” itt is hallottak, de szülő konkrétan még nem jelezte feléjük. H.M.—G. K. A munkanélkülieket segítik Aktív részvétel a helyi közéletben Megyénk kisebbségi önkormányzati képviselői, illetve a települések jegyzői részvételével rendeztek tegnap tanácskozást a békéscsabai megyeházán. Dr. Simon Imre, a megyei közgyűlés elnöke elöljáróban javaslatot tett a helyi kisebbségi önkormányzatok megyei szervezetének létrehozására. Bár az önkormányzati törvény erről nem rendelkezik, megyénk sok- nemzetiségű léte ezt minden- 'képpen indokolja. Megyénk nemzetiségeinek közeledését, egymás kultúrájának, törekvéseinek jobb megismerését sürgette Hevesi József, Békés Megye Képviselőtestülete Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Bizottságának titkára. Mindjárt adalékul is szolgált ehhez a cigány, német, román, szerb és szlovák kisebbség történetéről, jelenlegi gondjairól szóló előadásával. A települések nemzetiségeinek mindenképpen erősíteniük kell belső szervezettségüket, mint anya- • nyelvük és kultúrájuk megtartásának legfőbb zálogát. A nemzeti és kisebbségi jogokról szóló törvény alapos megismerése és aktív részvétel a helyi közéletben — ebben áll a kisebbségi önkormányzatok felelőssége. Az előadó egy szerényebb, a helyi közösség problémáira koncentráló munkaterv kidolgozását ajánlotta. Ezután Bodáné dr. Pálok Judit, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal jogi és igazgatási főosztályának vezetője szólt a tavasszal esedékes országos kisebbségi önkormányzati választás néhány tudnivalójáról. Cs. R. Beszélgetések a gyilkossal (5.) Részletek Tadeusz Fredro-Boniecki Jerzy atya győzelme című kötetéből Emlékező apácák a temetőben Felmérés. A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) kérdőíves felmérést indított januárban a mozgáskorlátozottak eddiginél hatékonyabb, célzottabb támogatása és a rendelkezésre álló szociálpolitikai eszközök jobb elosztása érdekében. A MEOSZ a felméréstől nem kevesebbet vár ,— mondta a csütörtöki sajtótájékoztatón Chikán Csaba elnök —, mint hogy végre reális képet kapjon arról: hány mozgássérült ember él Magyarországon, milyen súlyos az állapotuk, milyen eszközökre, anyagi támogtásra van szükségük, és minderre mennyi pénzt kell fordítania az országnak. IFA-szerelésben jártas, „C" jogosítvánnyal rendelkező autószerelőt azonnali belépéssel felveszünk. Telefonnal rendelkezők előnyben. SIMON TRANSZ KFT., Békéscsaba, Kélegyházi út 3. Építőipari kisgépek kölcsönzése! Békéscsaba, Ipari u. 5. Telefon: (66) 449-269. Legközelebb az évforduló után egy nappal, október 20-án találkoztunk. — Láttam Jerzy atya újratemetését. A rádió, a televízió egész nap erről beszélt. A képernyőn megpillantottam a szüleit. Legszívesebben visszavettem volna a nekik küldött levelet. Ma már nem volna merszem megírni. Megértettem, nincs jogom hozzájuk fordulni. Nem tehetem meg. Azok az emberek... a temetésen résztvevők arca... a könnyek... a gyermekarcokon is könnyek voltak. Bemutatták a tárgyaláson készült felvételeket. Huszonöt, börtönben töltött esztendő, a bűnbánat huszonöt éve sem képes olyan hatást elérni, amit a temetés láttán éreztem. Megrendített, és úgy hiszem, a gyilkos legsúlyosabb ítélete az, ha végig kell néznie áldozata temetését. Láttam síró gyereket, aki felemelt ujjával a V betűt — a győzelem jelét — mutatta. Nem lett volna szabad megírnom azt a levelet... Mennyi ember. És az arcok. Nem felejtem el. Én nem tudtam... én azt hittem, úgy hittem, hogy... elvégre én is lengyel vagyok. És akkor azt láttam, hogy Jerzy atya koporsója mellett ott volt egész Lengyelország. És én? Ha tudtam volna erről, nem mertem volna megírni a levelet. Olvasták vajon? Átvették egyáltalán? Piotrowski meghatódott, amikor közöltem vele, a család elfogadta levelét. Azt mondta: — Jerzy atya látta ezt, amit én életem egyik pillanatában elmulasztottam észrevenni. O világosan látta a gyűlöletre mondott igenből származó veszélyeket. Meghajtom a fejem Jerzy atya hősiessége előtt. Igen. Amit tett — miközben én szimatoltam utána és üldöztem — az erkölcsi bátorság hősies foka volt. Ha egyáltalán van jogom beszélni erről, el kell mondanom: Jerzy atyának igaza volt. Szégyenkezem, hogy csak most ismertem föl az igazságot. De fölismertem, és erről beszélnem kell. Ismét szívességre szeretném kérni. Levelet írtam a bíboros prímásnak. Már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy valamiféle elégtételt kell szolgáltatnom mindazért, amit az egyház ellen tettem. A múltat nem tehetem meg nem történtté, de egyre inkább úgy érzem, csak magamat tettem nevetségessé; az egyház tekintélyén aligha esett csorba. Talán az e falak közé is beszűrődő ünnepvárás hangulata mondatja ezt velem? Akinek írtam, magasan fölöttem áll, az én hangom pedig gyenge. De ha lelkemmel ki akarok törni ebből a pokolból, őszintének kell lennem, még akkor is, ha a bíboros prímás nem vesz is tudomást róla. Nem könnyű megfogalmazni mindezt, megvallani bűneimet és hibáimat írásban. Azt sem szeretném, ha egyesek így gondolnák, lelki bátorságom a megváltozott politikai helyzet következménye. Tudom, hogy a bíboros prímás a lengyel egyház feje, én pedig porba zuhant féreg vagyok. Mégis meg kellett írnom. Fölolvasom Önnek: Eminenciás Uram! A bíboros prímás püspöki szolgálatának bibliai jelmondata megérintette e sorok írójának képzeletét. Azét, aki sokak számára a gonoszság megtestesítője, mert évekkel ezelőtt Eminenciád papjának, Jerzy Popieluszkónak halálát okozta. De nem erről a tragikus eseményről akarok írni, bár életemben már soha semmi nem feledtetheti el velem. A szégyenről szeretnék vallomást tenni. Talán túlságosan hosszú idő telt el addig, mire fölismertem a per folyamán a nyilvánosság előtt tett gyalázatos egyházellenes kijelentéseimnek erkölcsi voltát. Nyomorult ember vagyok, nyomorult bűnös, aki még akkor is ellenáll a jónak, ha rádöbben, hogy magatartása sajnálatra néltóvá teszi, ám az igazságnak — az igazság lényegének képtelenség ellenállni. Tisztelt Bíboros, Prímás Úr! Nagyon szégyellem, amit tettem és számomra ez többet jelent a bűnbánatnál. Szégyellem egyházellenes, ateista, nihilista filozófiámat, nemcsak azért, mert oly tragédiába torkollott, hanem azért is, mert éppen a bíróság előtt, amikor súlyos cselekedetemért felelősségre vontak, oly közönséges módon támadtam az egyházat. Ezeket a szavakat — könnyen lehetne gondolni — önző szempontok mondatják velem. Az igazság kimondása kényszerít erre, miközben nem kergetek illúziókat sorsommal kapcsolatban, és megértem, ha vallomásom érdekA Békéscsabai Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központ illetékességi területén mintegy 50 ezer munkanélküli él. Közülük 27 ezret Békés, 23 ezret pedig Csongrád megyében regisztráltak — hallottuk azon a sajtótájékoztatón, melyet Molnár György, az említett intézmény igazgatója tegnap délelőtt Békéscsabán tartott. A Békéscsabai Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központ hivatalos átadására tavaly augusztusban került sor, s azóta ötvenhét főállású szakembert foglalkoztat. Az intézmény által biztosított képzések legfőbb célja a munkanélküliek elhelyezkedésének, vállalkozóvá válásának, megélhetési lehetőségeinek elősegítése. A békéscsabai központ szervezésében tavaly 58 képzési program indult, melyen összesen 1031 személy vett részt, (csaknem 85 százalék Békés megyéből). A hallgatók közül télén bíboros prímás úr számá- ra. Úgy hangozhat ez, mintha gyávaságból mentegetőznék. Nem így van. Szégyenem bűntudatomból ered, és azért kísérletet sem teszek mindennek a nyilvánosság elé tárására. Éminenciás Uram! Tudom, szegényesek a szavaim, hiszen végül is nem azok számítanak. De kérem, legalább amit most leírok, higgye el nekem: a kezemet ma tiszta szándék vezeti. Nem „bocsánatot kérek”, nem írtam bűnbánatról, de valóban azt hiszem, a szégyen több a bánatnál. Nem szeretném, ha alázatomat metafizikai módon értelmezné, s azt gondolná, hogy megtértem. A becsületemet állítom valamiféle próba elé, mert mégiscsak szorult belém valamennyi emberség... Néha rajtakapom magam, s ez talán érthetetlen az Ön szá800 nem rendelkezett munkahellyel. Az év során 23-féle képzés fejeződött be. A minisztérium által kiküldött független vizsgabizottság előtt 416-an sikeres záróvizsgát tettek, többségük már alkalmazásban áll, vagy bértermelői szerződést kötött, illetve vállalkozóként tevékenykedik. Az intézmény tavalyi költségvetése 100 millió forint volt, ebből 57 milliót kaptak központi támogatásból, a többi pénzt a bevételekből teremtették elő. Az idei évre előirányzott költségvetés 160 millió forint, ám már csak 54 millió a központi támogatás, a többit a képzési központnak kell kigazdálkodni, így érthető, hogy újabb tervek is megfogalmazódtak. A csabai központ az idén szeretné a képzési tevékenységet kiterjeszteni, területi tevékenységét szélesíteni, a már meglévő kapcsolatrendszert pedig tovább bővíteni. Magyari Barna mára, hogy védekezem az ellen, amit Ön a Gondviselés beavatkozásának nevezett. Itt a börtönben számomra az a legnehezebb, hogy egy percig sem lehetek egyedül. Állandóan lát valaki. Pedig néha szeretném úgy igazából, ember módjára kisírni magam. 1989. december 22. Mély tisztelettel: Grzegorz Piotrowski (Fordította: Tereza Worowska) Varsóban Glemp bíboros bejelentette, hogy Jerzy Popie- luszko boldoggá avatására bizottságot hoznak létre. Glemp szerint a meggyilkolt varsói pap jelképpé emelkedett az egész világ számára. Népszerűségének oka egyrészt brutális meggyilkolása, másrészt emberi, papi magatartása. Az ellene elkövetett bűntény az emberek ezrei elleni kegyetlenségek csúcspontja.
