Békés Megyei Hírlap, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-12 / 10. szám
A legdrágább barátnőmnek, Kúti Erzsinek Nagykamarásra! Boldog új évet kívánok, és nagyon boldog további éveket Pityuval! Barátnőd, ki sokat gondol rád. U.i: Jó volna találkozni! Kérlek, üzenj a Szívküldiben! Mariann Békéssámsonról! Kedves! A december 19-ével kapcsolatban akartalak megkérdezni, miért nem jöttél el? Eddig legalább szóltál, és próbáltál valami ürügyet találni arra, miért kapcsolsz azonnal hátramenetbe, amikor én is találkozni akarok veled. Biztos ezt érdemeltem, de miért? Az nem elég, hogy szeretlek, és vágyom utánad? Kedvesed „Kedvesem” jelige írójának Amikor megismerkedtünk, fiatalok voltunk. Melyik évben volt? Sok az időd, miért? Ha nem vagy otthon, akkor mi van, hogy tudok bemenni? És még írj egy keresztnevet. % * % Az „Egyetlennek”! Ha nem is mondom ki, de érezned kell. amikor Rád nézek, amikor megérintelek, hogy milyen nagyon szeretlek. Szeretem a mosolyod, az ölelésed, az illatod, és mindent, ami Te vagy. Kérlek, engedj közel magadhoz, és adj nekem egy kicsivel több időt az életedből! „Without you” ¥ ¥ ¥ „Édes Kedvesem” N...s-on! Nagyon hiányzol a nap minden percében. Ha lehet, gyere el 13-án oda, ahol 4-én rám dudáltál. Délelőtt várlak. Sok mindent szeretnék veled megbeszélni, ha csak félórában is. „Szomorú Kedvesed” ¥¥¥ Kereslek téged, te barna, rövid hajú lány, aki kedden délután a BARBADOSBAN nadrágot vásároltál a barátnőddel, és nagyon nevettél. Én is ott voltam melletted. Egy szőke srác. MILYEN LETT A FEKETE FARMER? Ha magadra ismersz, kérlek, jelentkezz! Farmer ¥ ¥¥ Hiányzol! Pedig nagyon megbántottál utoljára. Azt hittem, ismersz annyira, hogy nem akarok Neked rosszat. Nem hittem volna azt sem, hogy egyetlen telefonnal megszakadhat egy kapcsolat. Még csak el sem köszöntél. Én úgy éreztem eddig, hogy Te is szeretsz annyira, hogy ez ne történjen meg. Tévedtem? Nem követeltem semmit! Ezt Te is jól tudod, épp úgy, mint azt, hogy: SZERETLEK! Hívj fel! iNf* Csak Neked! Rég volt tudom, s elmúlt! De mikor 10-én kiültem a parkba, Olyan volt, mintha csak álmodtam volna. Hideg volt, nagyon hideg, nem ölelt át a te kezed! A csillagok sem ragyogtak, azok is elhagytak. Elmúlt, szép volt! A szökőkút befagyott. Nem akarlak látni sem többet! Menj, menj utadra, talán én is elfelejtelek! Mégis tudom, gondolsz rám majd egy csillagos nyári hajnalon! — Szeretlek — ¥ ¥ ¥ BABUCI Ma újra vártalak, de csak álom maradt, hogy elém jössz ugyanúgy, mint régen. Mindig újra kezdem, kereslek, míg el nem érlek a szokott helyen, s ideiben. Remélem, újra hívsz, s elmúlik minden kín. December 2! ¥¥ ¥ Aki a zöld színt is kedveli JSfem tartom magam a nagy „Ő”-nek, ezt te is tudod. Azok a nagy szavak jobban rád illenek. Én is szeretlek. ’91. XII. 26. ¥ ¥¥ Tamásnak Nagyon bánt, hogy nem találkoztunk szombaton, de máskor írd meg, vagy üzenjél, hogy mikor jössz. Bízom benne, hogy amit elmulasztottunk, még be fogjuk pótolni, mert már nagyon várom, hogy újra veled legyek. Gyere minél hamarabb, és soha ne feledd, hogy örökké szeretlek, és szeretni is foglak. Ha lehetséges, a régi címre írjál újból. ¥ ¥ ¥ Fekete Andreának! Andy! Remélem, hogy jól érzed majd magad Füzesgyarmaton. Majd gondolok reád, de Te is gondolj reám, jó? Üdvözlöm Gazsit. Téged pedig szeretlek! Addig is légy jó, és vasárnap gyere át, mert szeretnék veled beszélni. U.i: gratulálok. Körösladányból JENY ¥¥¥ Sanyimanónak! Ugye, komolyan ^gondolod a kapcsolatunkat? En komolyan gondolok mindent. Hiszen: „Hogyan tudnék élni Nélküled...”? Remélem, most már örökbe Velem maradsz. Szeretlek!!! TARKA OLDAL 1995. január 12., csütörtök Jelek az írás különböző zónáiban, tendenciáiban Az egyéniség és a személyiség Az egyéniség és a személyiség sok vonatkozásban összefügg egymással, ám különböző a tartalmuk. Az egyéniséget — akárcsak a jellemet — a személyiség foglalja magában. Az egyéniség azt jelenti, hogy az ember olyan tulajdonságokkal rendelkezik — a sok más, közös jegyek mellett —, amelyek egyedül csak rá jellemzőek. Olyan tudatos magatartásformát jelent az egyéniség, melynek során törekszik a jellembeli tulajdonságok feletti uralomra, az ösztöntörekvések részbeni korlátozására. Ezek a kiemelt tulajdonságok szabják meg az ember egyéni arculatát. Az ember megismerési folyamatában a jellemrajz elkészítésekor ezek azonnal kitűnnek. Az egyéni arculat kialakulásában a szociális és morális szempontok nagy szerepet játszanak. Az egyéniség konkrétabban és sajátságosán jellemzi a személyiséget. Az egyéniség tulajdonképpen a személyiség megnyilvánulása a maga sajátszerűségében. Az egyéniség teljes kibontakozása a cselekedetekben mutatkozik meg. A személyiség meghatározása sokirányú lehet. Mindegyik meghatározás más és más megközelítésben világítja meg a személyiség lényegét. Az egyik szerint a személyiség nagyrészt azoknak a belső tulajdonságoknak az összessége, melyek az egyén és a társadalmi környezet kölcsönhatásában fejlődnek ki, s amelyeken keresztül az egyént érő külvilági hatások érvényesülnek. A belső tulajdonságok alatt általában az öröklött tényezőket értjük. Ilyen vonatkozásban a személyiség egyenlő az öröklődés és a környezet szorzatával. Mind a kettő nagyon fontos a személyiség kialakulásánál. Ha valamelyik tényező ezek közül nincs, vagyis nullával egyenlő, akkor a szorzat érétke is nulla, tehát nincs személyiség. •Valamilyen személyiségvonás létrejöttében a genetikai tényezők, de ugyanígy a környezeti hatások és szerepelhetnek. Ugyanaz a személyiségvonás az egyik embernél szerzettnek, a másiknál öröklöttnek bizonyul. A személyiség biológiai tényezőkön alapul, de annak fejlődése a külső és belső feltételek dialektikus kölcsönhatásában történik. A személyiségnek három rétegződése különböztethető meg: 7. az örökletes tényezők által meghatározott tulajdonságok (idegrendszer és a hormonális működések jellege, a vérmérséklet, a személyes tempó), 2. azok a tulajdonságok, amelyeknek kialakulásáAz egyéniség konkrétabban jellemzi a személyiséget ban döntő szerepük van a környezeti hatásoknak, a nevelésnek (a szellemi képességek, a gondolkodás jellege, az intelligencia, a kreativitás), de az örökletes tulajdonságokra épülnek, 3. azok a tulajdonságok, amelyek kialakulásában kizárólag a nevelésnek, a környezetnek van szerepe (világnézeti, erkölcsi jellembeli tulajdonságok). Jól foglalja össze a személyiség meghatározását az elábbi megfogalmazás is: ,A személyiség az egyén veleszületett biológiai diszpozícióinak, impulzusainak, tendenciáinak, szükségleteinek és ösztöneinek, valamint tapasztalati úton elsajátított diszpozícióinak és tendenciáinak összessége.” Az emberi személyiség a tudományos emberismeret tárgya. A különféle személyiség-meghatározásokból látható, hogy a személyiség kialakulásának sokfélesége létezik. Igen sokféle és bonyolult tulajdonság-kombinációk jönnek létre, közben a személyiség az alapvető állandósága ellenére változáson, fejlődésen megy át. A személyiséget a környezethez való alkalmazkodás módjaként is felfoghatjuk. Ez az alkalmazkodás annál jobb, minél érettebb a személyiség, amely általában a kor előrehaladtával valósul meg. A jellem, az egyéniség és az ezeket magába foglaló személyiség-tulajdonságok ismerete kiindulópontja az emberismeret grafológiai módszerének. Ezeket a fogalmakat meghatározó tulajdonságok megállapítása a személyiség fő jegyeit adják meg. Az írás különböző zónáiban és tendenciáiban fejeződik ki speciálisabban az egyén jelleme, egyénisége és személyisége. A személyiség kifejeződési területe a középső zóna, valamint a jobb és bal tendencia között való váltakozása, az egyéniségé a felső zóna és a jobb tendencia, a jellemé az alsó zóna és a bal tendencia. Dr. Lépold Józsefné GRAFOLÓGUS SZAKÉRTŐ Az igazgatóné két éve pendlizik Berlin és Wroclav között Anna, a pszichológus takarítónő' Németországban minden pénteken százezrek ülnek vonatra, kocsira, ritkábban repülőgépre, hogy átlag kéthetenként hazavigyék keresetüket és találkozzanak otthon élő családjukkal. ...Berlin, péntek este 20 óra 38 perc. A zsúfolt pályaudvarról lassan kigördül a lengyelországi Wroclav felé tartó szerelvény. A nemdohányzó szakaszban ápolt 37 éves asszony tart hazafelé férjéhez, 16 és 14 éves gyermekéhez, akik az állomáson várják. Nagy esemény: jön a mami, minden földi jóval megrakodva. Ne szépítsük: Anna asszony „Putzfrau”, _ vagyis takarítónő Berlinben. Óránként 15 márkáért vasal, porszívózik, takarít. Összesen nyolc lakásban. Kitűnő munkát végez, szeretik. Mint mondják, nemcsak sokkal olcsóbb a helyi munkaerőnél, de sokkal intelligensebb is. Az illegálisan dolgozó Putzfrau ugyanis képzettségét tekintve pszichológus. Ráadásul anyanyelvi szinten beszél németül, mint Wroclavban, az egykori németlakta Breslauban annyi más lakos. Két éve pendlizik a két ország között. Férje otthon egy kisebb gyár igazgatója(l), keresete német pénzben 400 márka havonta. Anna jövedelméből viszont minden hónapban félre tudnak tenni valamit, sőt, nemrég egy használt Audi 100-asra is futotta. Egyedül Berlinben húszezer kelet-európai ingázó él, „bőröndből” étkezik, napi tíz órát hajt, ahogyan a szociológusok nevezik, nomád munkaerőként az árnyékgazdaságban. Ferenczy Europress Rovatunkba elsősorban fiatal, kezdő toliforgatók irodalmi próbálkozásait várjuk. A legjobb alkotásokból — lehetőségeinkhez mérten—közlünk. „Nővérem harminckét éves. Nem tudom megmondani, mióta ír verseket, de tizenöt éve biztos. Nem akarom, hogy ezek a versek a semmibe vesszenek, ezért kértem el tőle az egészet. Én hiszem, hogy nővérem költő, s most versei közül küldök önöknek is. Nehéz volt választani, mert nekem mind jó, szép és mély érzéseket takar.” — vallja az a fiatal kardoskúti hölgy, aki nővére írásait juttatta el hozzánk, s válaszunkat JIona Kardoskút” jeligére várja. Mind a tíz költeményt átolvasva a verssorokban valóban találtunk értékes, szép gondolatokat, eredeti képeket, ám „Ilonát” költőnek nevezni még túl korai volna. Például a kötött formában íródott soroknál, a rímkeresés gyakran a gondolatiság kárára történik: az erőltetett rímhasználat az alkotó egyéni látásmódját csorbítja. Mindent összegezve: „Ilona” versei közül az Űzd el gondolataidat címűt véltük a legjobbnak. Biztatásul ezt teljes terjedelmében idézzük: „Zakatol, a vonat, dobol az agyam,! egyedül maradtam gondolataiddal,! itt az út szélén, szemben a semmivel,! lelkem mélyén még az éjszakai álmok! sem nyugodtak le, zakatol a vonat! itt szemben a semmivel. Te elmentél,! s mégis magamra hagytál itt Veled,/ vad álmaimmal, szemben a sínekkel.” Vers, játék gyerekeknek Weöres Sándor: Magyar etűdök Paskol Magda, Zsuzska, Juta, úszik, bukik, mint a ruca, kék, piros, zöld fürdőruha, a víz habja fátyolpuha. Merül Juca, kapd el, buta! * * * Furcsa ember az irigy, torkán mérges a mirigy, egyszer úgy, egyszer így’ az irigynek sose higyj. Furcsa ember a hazug, nyelve csípős, mint a lúg, egyszer így, egyszer ágy, hogy igazat sose tudj. Vb -vj> rjs rrjv eTy Éren-nádon sikló kúszik, kicsi patak-ágyon vízicsibe úszik. Hajló nád közt kotlós zizzen, vizicsibe-népét tereli a vízben. Ér tükrében látszik az ég is, fejetetején a vizicsibe-nép is. Siklók, békák, pókok látják vízicsibe-pásztor vizicsibe- nyáját. Melyik tenger bír el manapság ekkora levélforgalmat? A két, látszólag egyforma kép között öt eltérő részletet fedezhettek fel. Melyek ezek? (A Neue Kronen Zeitung alapján) Pegazus—posta „Szemben a semmivel”
