Békés Megyei Hírlap, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-09 / 7. szám

GAZDASÁG 1995. január 9., hétfő Adó-tanácsadó ’95 (1.) Amit az új szabályokról tudni kell Az 1995-re hatályos sze­mélyi jövedelemadó tör­vényt idén viszonylag ko­rán — december 12-én — elfogadta az Országgyűlés, s ez esélyt ad arra, hogy a január 1-jétó'l alkalmazan­dó törvényi rendelkezések még karácsony előtt a Ma­gyar Közlönyben megje­lenjenek. / Uj elem: az adójóváírás Az első—és talán a legfon­tosabb — „változás”, hogy a progresszív adó mértéke nem módosul. E szabályt a fogyasztás visszaszorításá­ra irányuló kormányprog­ram jegyében kell ke­zelnünk. Minthogy azon­ban az alacsonyabb jövede­lem-kategóriákban az érté­karányosítás elmaradása szociális feszültségeket okozhat, a kisebb jövedel­műek részére valamiféle közvetlen kompenzációra gondolt a jogalkotó. Ennek megjelenési for­mája a magyar adórend­szerben új típusú intéz­mény: az adójóváírás. Eszerint az, akinek az évi összjövedelme az 500 ezer forintot nem haladja meg, éves adóját 7200 forinttal csökkentheti. Ez az összeg voltaképpen azonos lenne azzal, ha az úgynevezett 0 kulcsos sávot 110 ezer fo­rintról 146 ezer forintra emelnék. Ez utóbbi techni­kai megoldást viszont el kellett kerülni, mert a 0 kul­csos adósáv szélesítése mindenkit, akár a több mil­lió forintos jövedelmet ke­reső magánszemélyt is érintette volna. A magas jövedelem-kategóriákban szociális feszültségről alig­ha beszélhetünk, s ezért vá­lasztotta a törvényalkotó az adójóváírás említett mód­ját. A félmillió forintos jö­vedelemhatár számításánál ezentúl figyelembe kell venni az összjövedelem mellett az osztalék típusú nyereséget is. Autó-adó változatok Nagy vihart kavart és széles körű támadások közepette fogadta el végül is az Or­szággyűlés az úgynevezett cégautó adózására vonat­kozó szabályt. A személyi jövedelemadó törvény a cé­gek tulajdonában lévő gép­kocsik esetében vélelmezi azt, hogy a személyautót magáncélra is használják. Ezért — a gépkocsi életko­rától és szerzési értékétől függő — havi adótételeket állapít meg. Az adó összegét fősza­bályként a cégnek kell megfizetnie. Miután az egész intézkedés motiváci­ója a személygépkocsi ma­gáncélú használatának adóztatásán alapul, az ide­vágó rendelkezések meg­engedik, hogy a cég a gép­kocsit használó magánsze­méllyel előzetesen megál­lapodjon a tételes adó átvál­lalásában. Ilyenkor a ma­gánszemély a vonatkozó adótételt a cégéhez fizeti be, majd ezt az adótételt a cég továbbítja az adóhiva­talhoz. Ha a magánszemély a befizetést elmulasztaná, azt a cégnek kell helyette pótolnia. A rendelkezés szem­pontjából a személyautók­hoz sorolja a törvény azt a tehergépjárművet is, amelynek önsúlya az 1 ton­nát nem haladja meg és ket­tőnél több utas szállítására alkalmas (legalább 4 sze­mélyes). Az Érdekegyezte­tő Tanács ülését követően számos kivétel került be a törvénybe. így kikerültek az adózás hatálya alól a megkülönböztetett jelzés­sel ellátott gépkocsik, az üz­letszerű személyszállítást végző járművek is, például a gépjárműoktatók tanuló­autói, a posta szolgáltatást, közmű hiba-elhárítását vég­ző járművei, a fogyatékos személy szállítására hasz­nált gépkocsik és a költség- vetési szervek kizárólag hi­vatali célú gépkocsijai. A rendelkezés voltakép­pen abból indul ki, hogy ha a magánszemélynek nem sa­ját pénzéből kell a magán­célú gépkocsiköltségeit fe­deznie, akkor nagy értékű, természetben megnyilvá­nuló jövedelemhez jut, ami­nek az adózásban is meg kell jelennie. A korábbi sza­bályozás, amely útnyilván­tartáshoz kötötten voltakép­pen bizalmi elven alapulva kívánta ezt a fajta jövedel­met adóztatni, nem váltotta be a hozzá fűzött reménye­ket. Az ugyanis teljesen vi­lágos, hogy országszerte nem csak 670 személy hasz­nálta magán célra is szolgá­lati kocsiját, pedig csak ennyien vallottak be ezen a címen — igaz, meglehető­sen szerényen számított — jövedelmet. Ha figyelembe vesszük, hogy a magáncélú használat ellenértékét — ki­lométerenként 8 forintot — megfizetve mentesülni le­hetett az adó alól, akkor sem érintett az intézkedés 25 ezernél több autót. (Folytatjuk) Vámosi-Nagy Szabolcs FEB Az Intel kérésre processzort cserél 27 OOO évig kellene nyomkodni a gombokat, amíg bekö­vetkezne az első hibás számítás... A szerencsés tizennyolc kedvezményezett Hírek Deviza-spekuláció. A gazdaság-liberalizációval pár­huzamosan jelentősen megnö­vekedett Magyarországon a de­viza-spekuláció, amely részben nehezíti a közgazdaságilag indokolt árfolyampolitika foly­tatását és megterheli a jegybank devizatartalékait is, másrészt természetes velejárója az épülő piacgazdaságnak. A Magyar Nemzeti Bank elemzései sze­rint a deviza-spekuláció hatásai többirányúak. A bankközi devi­zapiacon a banki spekuláció ál­talában rövid távú, és az előre sejtett kisebb leértékelésekre érzékeny. A jelenlegi szabályo­zás azonban meghatározott kor­látok közé szorítja ezen a piacon a spekulációt. A devizapiacon kialakult folyamatoknál lényegesen ne­hezebb nyomon követni a spe­kulációs célú nemzetközi tő­kemozgásokat. Ezek alapve­tően kétirányúak. Nem elha­nyagolható a magyar gazdál­kodóknál tapasztalható tőke- menekítés, valamint a külföldi spekulációs célú tőkebeáram­lás. A Magyar Nemzeti Bank becslései szerint 1992 máso­dik félévétől 1994 első félévé­ig a magyar gazdaságból bur­kolt formában kivitt tőke meg­haladja az 1 milliárd dollárt. A hazai vállalkozók a jelenlegi devizális korlátok ellenére különböző módszerekkel ké­pesek tőkét külföldre juttatni. Ilyen módszer például az ex­port-alulszámlázás, vagy im­port-felülszámlázás, az ex­portbevétel késleltetése, illet­ve az import korai kifizetése. Ezzel éppen ellentétes irányú a spekulációs célú külföldi tőke- beáramlás. A pénz részben működőtőke formájában, vagy vállalati devizahitel ke­retében kerül az országba. Boldog új évet kíván, s idén is a tavalyi árakon várja régi és leendő ügyfeleit Májer János ékszerész. Ékszerkészítés hozott aranyból, javítás, kőpótlás. Minden héten sz. alatt. Az utóbbi napokban olyan hírek láttak napvilágot, melyek sze­rint az elmúlt év utolsó pillana­tában „18 sikeresen lobbyzó gazdasági társaság jelentős egyedi beruházási adókedvez­ményt szerzett saját maga szá­mára a kormánytól”. Lehet, hogy a minősítés nem egészen helytálló, de a kedvezményt elért 18 vállalat jól ismert, fel is soroljuk őket. Mit szól ehhez a pénzügyminisztérium? — Sajnos igazságtalan táma­dások kereszttüzébe kerültünk ezen hírek miatt — panaszolta a pénzügyminisztérium illetéke­se. Az újságolvasóknak úgy tűnt, mintha néhány kivétele­zettnek már megint sikerült vol­na kijárni olyan előnyöket, amelyek más vállalkozókat nem illetnek meg. —Mi az igazság ? —- Még az előző kormány idején született az a kormány- rendelet, amelynek értelmében 1994. január 1 -jétől — tételesen leírt feltételek szerint — pályá­zatot lehetett benyújtani legfel­jebb 10 évre szóló, az első 5 évben 100 százalékos, a követ­kező 5 évben 60 százalékos adókedvezményre .Természete­sen ilyen mértékű kedvezményt csak a gazdaság fellendítése szempontjából nagy jelentősé­gű, munkahelyteremtő és kor­szerű terméket előállító beruhá­zások fejében ítélhetett oda a kormány. A Magyar Közlöny­ben megjelent — tehát nem a színfalak mögött súgott — pá­lyázati feltételek között többek között szerepelt, hogy a cég ala­pítói vagyona legalább 500 mil­lió forint legyen, feltétel volt egy legalább 200 millió forint értékű beruházás, amelynek eredmé­nyeként új munkahelyek lé­tesülnek, növekszi az export árbevétel és környezetbarát^ korszerűbb technológiák hono­sodnak meg. —Mi történik akkor, ha vala­melyik cég nem teljesíti a feltéte­leket? — Erről is intézkedik a kor­mányhatározat melléklete. Va­lamennyi pályázónak részlete­sen el kell majd számolnia az APEH-hel. Rendkívül szigorú feltételek mellett ellenőrzik majd minden forint sorsát. Ha például a pályázatában vállalt létszámnál kevesebbet foglal­koztatnak, akkor akár meg is vonják a cégtől az adókedvez­ményt és visszamenőleg kése­delmi kamatot is felszámíthat­nak büntetésül. — Az egyedi adókedvez­ményről szóló rendelet decem­ber 31-ével hatályát vesztette. Tehát, aki csak az idén kapott észbe, az már hiába próbálko­zik? — Az új a kabinet az elődök rendelkezései szerint járt el. Aki esetleg a december 22-ei kor­mányülés után adta be a pályá­zatát, de még 1994-ben —és az a feltételeknek eleget tesz — a tizennyolc céghez hasonlóan természetesen megkaphatja az őt törvényesen megillető adó- kedvezményt. Aki ezt nem tette meg, az elesett a lehetőségtől. 1995 ja­nuár 1-jétől új lehetőségek nyíltak, a kormány gazdasági koncepciójának megfelelően a társasági adókulcs csökken­tésével igyekeznek beruházá­sokra ösztönözni valamennyi vállalkozást. Mert az valóban igaz, hogy igazságtalan volt a csupán a nagyok számára esélyt nyújtó rendelet. Most szeretne mindenki egyenlő eséllyel „focizni”. Az adókedvezményben ré­szesülő vállalatok: Petőfi nyomda és Csomago­lóanyag-ipari RT; Samsung Elektronics Magyar RT; Hejő- csabai Cement- és Mészipari Vállalat RT; Linamar Mező­gép RT; BPW-Rába Futómű­gyár Kft; Mőbiusz Húsipari RT; Karsai Műanyagfeldolgo­zó RT; Columbian Tiszai Ko­romgyártó Kft, Bakony Művek Autóalkatrész-gyártó RT, Vi­deoton Holding RT, Rába Ma­gyar Vagon és Gépgyár RT Buchmann Optikai Csúcster­mék Export RT, Alkaloida Ve­gyészeti Gyár RT, ADA Hun­gária Bútorgyár Kft, Dél-ma- gyarországi Távközlési RT, IBM Storage Kft ( haatársaság cégbírósági bejegyzése 1994. december 31-ig megtörtént), Philips Monitoripar Magyar- ország Vámszabadterület Kft (ha a cégbírósági bejegyzés december 31-ig megtörtént), Eurotex Könnyűipari és Szolgáltató Kft. Németh Zsuzsa Ferenczy Europress Az Intel bejelentette, hogy ki­cseréli minden olyan Pentium (TM) processzor alapú rend­szer tulajdonosának pro­cesszort, aki a processzor le­begőpontos részében lévő igen ritka hiba miatt aggódik. A vállalatot az elmúlt‘hetek során kritika érte amiatt, hogy a processzorokat nem kérés, hanem szükség alapján cseré­li. A hiba csökkentett pontos­ságot eredményez minden 9 milliárd osztandó és osztó számpárral végzett művelet közül egynél. Az Intel beje­lentette, hogy annak ellenére, hogy aligha találkozik valaki is ezzel a hibával, a vállalat kérésre mégis kicseréli a pro­cesszort egy olyan korszerűsí­tett változatra, amelyre nem jellemző ez a hiba. „Az elmúlt néhány hét igen kemény volt. Amit ma egy igen kis műszaki problémá­nak látunk, önálló életre kelt” jelentette ki dr. Andrew S. Grove elnök-vezérigazgató. „Eredeti készülékgyártó ve­vőink és a kiskereskedelmi csatornák igen segítőkészek voltak ez alatt a nehéz időszak alatt és ezért igen hálásak va­gyunk” — mondotta dr. Gro­ve. „Korábbi politikánk az volt, hogy beszélgetést foly­tattunk a felhasználókkal an­nak meghatározása érdeké­ben, hogy igényeik szüksé­gessé teszik-e a processzor cseréjét. Bizonyos vevők szá­mára ez a politika arrogáns­nak és tapintatlannak tűnt. El­nézésüket kérjük ezért. Ekkor bennünket az a meggyőző­désünk motivált, hogy ez a csere egyszerűen a legtöbb ve­vő szempontjából felesleges. Továbbra is ugyanezt hisszük, de azért változtattuk meg po­litikánkat, mert azt szeret­nénk, hogy ne merülhessen fel semmilyen kétség az iránt, hogy ott állunk e mögött a termék mögött.” Az Intel cse­reprocesszort küld és telefo­nos műszaki segélyszolgála­tot kínál azoknak a személyi számítógépes felhasználók­nak a részére, akik úgy dönte­nek, hogy a cserét maguk vég­zik. Az Intel forródrótja: Anglia (Swindon) 44-1793-696776 számon hívható. * Megkérdeztük Király Tamás számítástechnikai szakértőt, hogy megyénkben hány ilyen, a cikkben említett processzort használnak. Nos, megítélése szerint mintegy kéttucatnyira tehető azon vállalkozások száma, akiket érint ez a dolog. Egyébként az említett „hibá­nak” a gyakorlatban valóban nincs jelentősége. Csak az ér­dekesség kedvéért kiszámí­tották, hogy egy átlag felhasz­náló minden 27 ezredik évben egyszer kapna téves ered­ményt. Valutaárfolyamok 1 L 6-án vétel közép eladás Angol font 173,8 175,6 177,36 Ausztrál dollár 85,7 86,5 87,35 Belga és lux.frank (100)348,3 351,7 355,25 Dán korona 18,2 18,4 18,58 Finn márka 23,4 23,6 23,90 Francia frank 20,7 20,9 21,19 Görög drachma (100) 46,2 46,6 47,15 Holland forint 63,9 64,5 65,21 ír font 172,0 173,8 175,54 Japán yen (100) ! 10,0 111,1 112,26 Kanadai dollár 79,5 80,3 81,10 Kuvaiti dinár 371,4 375,0 378,67 Német márka 71,6 72,4 73,11 Norvég korona 16,4 16,5 16,73 Olasz líra (1000) 68,5 69,2 69,95 Osztrák schilling 10,1 10,2 10,39 Portugál escudo (100) 69,6 70,3 71,08 Spanyol peseta (100) 83,7 84,6 85,46 Svájci frank 85,3 86,2 87,08 Svéd korona 14,8 14,9 15,10 USA dollár 111,3 112,4 113,51 ECU (Közös Piac) 136,1 137,5 138,91

Next

/
Thumbnails
Contents