Békés Megyei Hírlap, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-09 / 7. szám

1995. január 9., hétfő' HAZAI TÜKÖR/SOROZAT f--|)--------------------------------------------------------------------------------— Könyvklub-hír. A Ma­gyar Könyvklub megtartotta 1994. évi főnyereményének sorsolását. Az egész éves akci­óban minden régi és új klubtag részt vett. A két magyar Suzu­ki gépkocsi kulcsát a boldog nyertesnek — Póhr Attiláné tatabányai és Németh Gábor kadarkúti (Somogy megye) ol­vasóknak — Dr. Kratochwill Balázs, a Magyar Könyvklub igazgatója adta át a klub Déli pályaudvar előtti üzleténél. Színházi bemutatók. Kleist, hazai színpadon ritkáb­ban szereplő drámája, kortárs szerző mesejátéka és egy külön­leges Villon-est szerepel a fővá­rosi színházak heti bemutatói között. Heinrich von Kleist, Homburg hercege című drámá­jával bővíti repertoárját az Új Színház. A premiert pénteken tartják a Paulay Ede utcában. A választófejedelmet vendégmű­vészként Avar István, hitvesét Takács Katalin alakítja. Frantisek Hrubin cseh költő, A szépség és a szörny című me­sejátékát magyarországi bemu­tatóként viszi színre a Budapest Bábszínház. Az ifjú és idősebb nézők szombaton láthatják első előadását a BÁB Andrássy úti épületében. A darab bábos sze­replői Csák Zsolt, Pataky Imre, Aranyos Nicolette (vendégmű­vész), Simándi Anna, Juhász Ibolya, Bognár Péter, Szabó La­jos, Halmy Izolda, Beratin Gá­bor. Az előadás báb- és díszlet- tervezője Boráros Szilárd (ven­dégművész), zeneszerzője Ka- mondy Ágnes. A legújabb Villon címmel tartanak bemutatót ugyancsak szombaton a Komédiumban. A középkor 1995, Reflektor- fényben: a sötétség és még ki tudja mi... alcímet viselő mű­sorban fellép Kállay Molnár Péter és még ki tudja ki.... A Tüköry utcai produkció rende­zője: Szűcs Gábor. „A bíróságokra még a gyanú árnyéka se vetődjék” Rendkívüli sajtóbeszélgetés Vastagh Pál igazságügy-miniszterrel Hivatalba lépésemet követő­en találkoztam a megyei bí­róságok elnökeivel és ekkor bizalmamról biztosítottam a bíróságok vezetőit. A biza­lom most is változatlanul megvan, ez azonban nem je­lenti azt, hogy a felmerült konkrét ügyet — a csőd és felszámolási eljárásban résztvevő bírák kéthetes amerikai tanulmányútját — ne kellene tisztázni. A cél, hogy a bíróságokra még a gyanú árnyéka se vetődjék. El kell kerülni a látszatát is an­nak, hogy közvetlenül, vagy közvetve valaki, vagy valakik a bírók tevékenységét befo­lyásolják — mondta Vastagh Pál igazságügy-miniszter va­sárnap a sajtó képviselői szá­mára összehívott rendkívüli sajtóbeszélgetésen. Vastagh Pál kifejtette: augusztusban az Igazság­ügyi Minisztérium vezeté­sét egyes bírák azzal az in­formációval keresték meg, hogy felszámolással és csődeljárásai foglalkozó bí­rók névre szóló meghívót kaptak egy Nyugat-Európá- ban és az Amerikai Egyesült Államokban mű­ködő alapítvány képvisele­tében egy magyar cégtől, amely maga is érdekelt a fel számolásokban. A minisztérium vezetése szeptemberben konzultáci­óra hívta a megyei bírósági elnököket és a miniszter kérte, hogy a bírói tekintély védelmében a bírók állja­nak el utazási tervüktől. A miniszteri kérés ellenére a meghívott bírók fele eluta­zott. Szeptember végén két hetet töltöttek térítésmente­sen az Egyesült Államokban. Az utazás költsége szemé­lyenként mintegy félmillió forintba került. Á miniszter álláspontja szerint a bírósági elnököknek kellett volna fe­gyelmi eljárást kezdemé­nyezni azokkal a bírókkal szemben, akik elutaztak. Te­kintettel arra, hogy ezt nem tették meg, a miniszter tör­vény adta kötelessége, hogy a Legfelsőbb Bíróság Fe­gyelmi Bíróságánál a bírósá­gi vezetőkkel szemben kez­deményezzen fegyelmi eljá­rást — mondta Vastagh Pál. A miniszter hangsúlyozta: eljárását nem a bíróságok el­len, hanem a bíróságokért, a bírói tekintély védelméért kezdeményezte. Kötelező gépjármű- felelősségbiztosítási díjak A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjak idei változásáról részletes adatokat közöl a Magyar Közlöny 1994/124-es száma. Eszerint 1995. január 1-jétől december 31-ig az alábbi díjak érvényesek a határozatlan időre szóló biztosításokra: személygépkocsi forint 850 köbcentiméter lökettérfogatig 7920 851 -tői 1150 köbcentiméterig 10 080 1151-től 1500 köbcentiméterig 12 240 1501-től 2000 köbcentiméterig 25 440 2000 köbcentiméter felett 36 960 motorkerékpárok forint 150 köbcentiméter lökettérfogatig 1296 151 -tői 350 köbcentiméterig 1776 350 köbcentiméter felett 5544 autóbuszok forint 10-19 férőhelyig 15 840 20-79 férőhelyig 27 960 80 férőhely felett 48 000 trolibusz 5200 tehergépkocsik forint 2 tonna teherbírás alatt 21696 2-től 6 tonnáig 35 400 6 tonna teherbírás felett 44664 vontató 47 100 pótkocsik forint nehéz pótkocsi, könnyű pótkocsi 1992 személygépkocsi-utánfutó, lakókocsi 948 motorkerékpár-utánfutó 1716 mezőgazdasági vontató 3468 lassú jármű 1452 segédmotoros kerékpár 96 Szigorodtak az esketés szabályai? A templomi esküvő a hívőkért van Nemrégiben mutatták be az Esztergom-Budapesti Főegy­házmegye belső életét szabá­lyozó, belső használatra készült kötetet, amely az első magyarországi főegyházme­gyei zsinat dokumentumaira támaszkodik. A könyvet ép­pen csak megkapták a püspö­kök, majd a plébánosok, máris vita tárgyát képezi. Felröppen­tek olyan hírek, miszerint az új előírások szerint a katolikus egyházi esketéshez visszame­nőleg, többedíziglen igazolni kell a keresztséget. Paskai László bíboros hang­súlyozta, hogy e kötet a felü­gyelete alá tartozó-egyházme­gye „belügye”, de hozzátette, nem kizárt, hogy a későbbiek­ben más egyházmegyékben tartandó szinódusok is átve­gyenek bizonyos elemeket a fent említett könyvből. A könyv tartalmáról kérdeztük Gyulai Endre, Szeged-Csaná- di Megyéspüspököt. A katolikus püspök elmond­ta, hogy az ő egyházmegyéjé­ben ez év júniusában tartják majd egyhetes zsinati ülésüket, amelyen saját belső életüket szabályozzák majd, de még nem döntöttek arról, miben és miként követik az Esztergom-Budapesti Főegy­házmegye útmutatásait. Gyulai Endre *— bár teljes egészében még maga sem is­meri a szóban forgó kötetet — biztosra veszi, hogy nem tar­talmaz semmilyen olyan passzust, amely ellentmonda­na a katolikus egyház általá­nos előírásainak. Ezek szerint a szentségi házasság a keresz­tény hívőknek szól, s nem azoknak, akik csak a pompára vágynak, jelentette ki a püs­pök. Eddig is bizonyos feltéte­lekhez kötötték az egyházi es- ketést, de Gyulai Endre tudo­mása szerint az esztergomi zsinat nem hozott olyan hatá­rozatot, amely alapján a háza­sulandók családjának vissza­menőleg is igazolnia kellene a keresztséget. Az általános elő­írások szerint csak a házasu­landóknak maguknak kell hí­vőknek lenniük. Ehhez kapcsolódik a ke­resztelés feltételeinek módo­sítása, s ezzel kapcsolatban a püspök is úgy véli, indokolt lenne a szigorítás. Volt olyan időszak, amikor a keresztség életet mentett, akkoriban ter­mészetesen enyhített a hazai katolikus egyház a keresztelés hagyományos feltételein. Elég volt, ha egy nagyszülő titok­ban elvitte unokáját megke­resztelteim. Ma azonban más korban élünk: ezért legalább az egyik szülőnek is tudnia és vállalnia kell gyermeke meg- keresztelését — vélte Gyulai Endre püspök. SzalókyEszter Ferenczy Europress Környezetvédelmi fotópályázat Nemzetközi környezetvédelmi fotópályázatot hirdetett meg több támogatóval közösen a szolnoki Jászkun Fotóklub. A nyolcadik alkalommal kiírt pá­lyázat több témára is felhívja a fotósok figyelmét, például az ember és a város kapcsolatára, az urbanizációs és közlekedési ártalmakra, a környezetvéde­lem településfejlesztési vonat­kozására, az ember és a termé­szet viszonyára, a természetká­rosításra valamint a természeti értékek védelmére. A pályáza­ton részt vehet a világ bármely amatőr és hivatásos fotósa. Á szerzők legfeljebb 4 darab kasí- rozatlan monokróm és ugyan­csak 4 darab kasírozatlan színes képet küldhetnek be 1995. már­cius 10-ig a Jászkun Fotóklub­hoz. (A képek hosszabbik olda­la 24 és 40 centiméter közötti legyen.) A pályázathoz nevezé­si lap a Jászkun Fotóklubnál (H- 5001 Szolnok, Pf.: 208 Hun­gary) igényelhető. Beszélgetések a gyilkossal (1.) Részletek Tadeusz Fredro-Boniecki Jerzy atya győzelme .című kötetéből 1985 októberében egy nyíregyházi rádiós kol­légámmal néhány napot Varsóban és Krakkó­ban töltöttünk a Magyar Újságírók Országos Szövetsége képviseletében. Szakmai kikülde­tésben voltunk, a lengyel helyzettel ismer­kedtünk. Programunkat a katonai szükségál­lapot után alakult, a Jaruzelski-kormány iránt lojális lengyel újságíró-szövetség állította össze. Legyen becsületükre mondva, nem csak a hivatalosságokkal engedtek találkozni bennünket, hanem az egyszerű emberekkel is, akikkel folytatott beszélgetésünket kiváló tol­mácsunk, a Lengyelországban élő Szeratics Péter mindig pontosan fordította. Zsúfolt programunkban vendéglátóink hagytak fél nap szabadidőt. Bevásárlás he­lyett felültünk a villamosra és kizötyögtünk Varsó Zoliborz kerületébe, a Szent Kosztka Szaniszló templomhoz. Annak kertjében nyugodott és nyugszik ma is — hatalmas márványkereszt alatt — Jerzy Popieluszko atya, akit belügyi tisztviselők 1984 októberé­ben meggyilkoltak. A tolmácsot leráztuk, csak ketten mentünk. Nem akartuk, hogy Szeraticsnak kellemetlensége legyen „kirán­dulásunkból”. Szembesülni akartunk Popie­luszko atya emlékével. Szinte napra ponto­san egy évvel a temetés után jártunk ott. A látvány döbbenetes volt: a templom kertjé­ben a sír körül némán araszoló tömeg, a kerítésen körbe koszorúk és virágok hihetet­len tömege. A gyász és a döbbenet egy évvel a gyilkosság után is „tapintható” volt. A varsói pap egyik gyilkosával folytatott beszélgetésből a közejmúltban könyv jelent meg Varsóban. Az Új Ember 1995-ös év­könyve részleteket közöl ebből a kötetből. A szöveget az évkönyv szerkesztőjének hozzá­járulásával alább olvashatják. A képek ki­lenc évvel ezelőtt, a bevezetőben említett lengyelországi tanulmányúton készültek. Árpási Zoltán 1989 szeptemberében tettem föl a kérdést Grzegorz Piot- rowskinak: hogyan történhe­tett meg, hogy egy olyan ko­moly képzettséggel rendelke­ző ember, mint ő megölte Jerzy atyát? Hogyan történhe­tett ez meg 1984-ben Len­gyelországban? És miért? Kik és milyen hatások sugall­hatták a bűntény elköveté­sét? Eleinte elzárkózott a be­szélgetés elől, kijelentette, csak azért hajlandó találkozni velem, hogy személyesen uta­sítson el. Később elismerően nyilatkozott a Katolikus Szemléről, amelynél akkor dolgoztam. Bevallotta, szün­telenül keresi a választ arra: vajon miért ölt? Ez a vallo­máskötet elkészítésébe való beleegyezését jelentette. Ar­ról faggatott, elhiszem-e, hogy — noha nagyon sok em­ber számára a gonoszt testesíti meg — nem velejéig gonosz; ő is ember. így kezdődtek be­szélgetéseink. Az első hat találkozó alkal­mával — általában három órát töltöttünk együtt — szerettem volna minél részletesebben felidéztetni az 1984. október 19-i eseményeket. A „ször­nyű éjszakához” való vissza­térés láthatóan megviselte Pi- otrowskit. Lengyelországban ekkoriban egyre többet be­szélgettek az öt évvel korábbi tragédiáról, megtört a korábbi hatalom által kényszerített hallgatás. Grzegorz Piotrows- ki minderről tudomást szer­zett, hiszen olvashatta az újsá­gokat, hallgathatta a rádiót, nézhette a televíziót. Az október 12. találkozá­sunkon már-már azt hittem megtörik a jég, és beszélgető- társam átvezet engem ama éj­szaka küszöbén. De amikor közeledtünk ehhez, hirtelen átugrotta az eseményeket, vagy az előzményekhez hát­rált. Négy nappal később szóba hozta súlyos belső nyugtalan­ságát és azt a vágyát, hogy szeretne levelet írni Jerzy atya szüleinek. Megemlítettem Jerzy atya írásait — a Jegyze­tekül és a Hazafias homíliákal, mire így szólt: — Égyszer el kell monda­nom... Lehet,, nagyon brutális lesz a vallomásom és gonosz­ságom újabb bizonyítékát lát­ja benne, de magam is el- szömyülködöm rajta: megöl­tem az igazságot. Bizonyára A Szent Kosztka Szaniszló templom Varsóban észrevette, kerülöm ezt a kife­jezést, igyekszem valami mást használni helyette. De ma már így gondolom, és ki is merem mondani. Ekkor ismét arra kértem Piotrowskit, idézze föl a gyil­kosság éjszakáját. (Folytatjuk) Grzegorz Piotrowski (Fordította: Tereza Worowska)

Next

/
Thumbnails
Contents