Békés Megyei Hírlap, 1994. december (49. évfolyam, 284-309. szám)

1994-12-06 / 288. szám

^RÉKÉS MEGYEI HÍRLAP SPORT 1994. december 6., kedd Gabnai Csaba, a legeredményesebb magyar „kiás” Mérlegen a Mezőkovácsházi TE labdarúgócsapata Walesben is bajnok lett Csalódást okozott az együttes r A napokban érkezett haza Walesból, a Welsh Open nemzetközi kyokus- hin karate versenyről a magyar vá­logatott tagja, Gabnai Csaba. A Bé­késcsabán élő fiatalember a tíz ország, 68 versenyzőjét felvonultató mezőnyben, a 80 kg-os súlycsoportjában végig jól szerepelt és győzött. Ezzel befejeződött az idény a Gabnai számára, akivel a napokban ültünk le össze­gezni az idei év tapasztalatait.-—Kanyarodjunk vissza a Wales-i versenyhez. Mi történt a Welsh Openen? — Saját súlycsoportomban huszonhatan indul­tak. Hozzáteszem, most csak fogyasztás után tudtam hozni a 80 kg-os testsúlyt. Az első forduló­ban kiemelt voltam. A következő körben egy norvég fiút győztem le, majd egy lengyel verseny­zőnél bizonyultam jobbnak. Az elődöntőben az 1500 néző biztatását élvező színes bőrű angol fiú ellen nagy csatában Wasarival nyertem. A döntő­ben a lengyel bajnok várt rám, aki ellen sikerült megszereznem a győzelmet, így én nyertem a Welsh Opent. Az ünnepélyes eredményhirdetés­kor egy serleget, érmet és egy igazgyöngy tablót kaptam a szervezőktől. —Hogyan alakult számodra az 1994-es év? — A tavaszi idény februárban kezdődött. Ekkor megnyertem a belga nyílt bajnokságot. Következett két hét múlva a svájci nagy nem­zetközi viadal, amely előtt a legjobb formában éreztem magam. Itt a bírók sorozatos szabályta­lanság miatt teljes joggal leléptettek az ellen, akit korábban Belgiumban a döntőben legyőz­tem. A tavasz következő állomása volt a székes- fehérvári országos bajnokság, amelyen a 80 kg- os súlycsoportban aranyérmet nyertem. Ezután a súlycsoportnélküli magyar bajnokságon bizo­nyultam a legjobbnak. — Következett a franciaországi Chalange Europen... — Igen, ez volt az idény talán legnagyobb versenye. Az abszolút kategóriás viadalon or­szágonként egy-egy versenyző indult. Itt az év legjobb teljesítményével harmadik lettem, amit kudarcnak könyvelek el a nyújtott teljesítmé­nyem alapján. Ezen a rangos viadalon a sza­bálytalanságaim miatt kivívtam a bírók ellen­szenvét, akik olyan erős intést adtak, ami miatt vereséget szenvedtem. Tudni kell egyébként: az én taktikám arra épül, hogy a szabálytalansá­gokban a megengedett végső határig elmenjek. Ez volt a tavaszi szezon utolsó versenye. —Hogyan telt a nyári időszak? — A nyáron a zsúfolt tavaszi versenyprog­ram után nem hagytam időt a regenerálódásra, megszakítás nélkül készültem az őszre. Az ősszel két verseny volt betervezve, de ezekre nem tudtam olyan jól felkészülni, mint a ta­vaszira. Napi két-három edzésen vettem részt a nyár folyamán. —Mit hozott az ősz? — Mint említettem már korábban két viada­lon indultam, s mindkettőn győztem. A hazai versenyidény évenkénti legrangosabb megmé­rettetésén, a Szolnok Kupán tíz ország karatézói Gabnai Csaba a Walesben nyert értékes díjak­kal. A kiváló karatés az idén a legjobb magyar „kiás" volt Fotó: Lühoczky Péter küzdöttek. Ezen a versenyen megvédtem az előző évi elsőségemet. Ez volt az a viadal, ahol az eredmény felülmúlta a teljesítményemet. A legutóbbi sikerről a Welsh Open megnyeréséről pedig már korábban szóltunk. —Kiknek köszönheted ezt a sok sikert? — Elsősorban Furkó Kálmán ötdanos mes­ternek, aki a sportág hazai megteremtője. Egyébként az edzéseimet saját magam irányí­tom.-— Úgy hallottam, végre sikerül Békés megyé­be igazolnod, hiszen eddig, bár Békéscsabán élsz, szentesi színekben szerepeltél... — Még az idén megoldódik az átigazolásom. Valószínűleg Nagyszénáson folytatom pályafu­tásomat. Az idén gyakorlatilag szponzorok nélkül, a saját költségemre versenyeztem, de jövőre ezt már nem tudom vállalni. —Milyen nagyobb kyokushin versenyek lesz­nek 1995-ben? — A mi sportágunkban kétévente rendeznek Európa-bajnokságot és négyévente világbaj­nokságot. Jövőre mindkettőt megrendezik. En szeretnék kiemelkedő teljesítményt nyújtani ezeken a rangos viadalokon. Remélem, sikerül támogatókat találnom. Azt tervezem, hogy 1995-ben kevesebb versenyen indulok majd, mint az idén, csak az igazán rangos megmérette­téseken állok rajthoz — mondta befejezésül Gabnai Csaba. (verasztó) Nem boszorkányság a női foci Karate Hetedik alkalommal rendezik meg a hét végén, december 9— 10- én Szegeden, az Újszegedi Sportcsarnokban a Boszorkány Kupa nemzetközi női teremlabdarúgó-tornát, amelyen nyolc csapat rajtol. Ezen pályára lépnek a békéscsabai amazonok is, akiknek ellenfelei a Szegedi Boszorkányok, a Magyar Liga Válogatott és a Miskolci Elán FC csapata. A másik csoportban a Budapesti László Kórház és a BP írisz, valamint a finn Turun és a holland Ajax csapata küzd a továbbjutásért. A második napon a helyosztókra kerül sor, a mérkőzések szüneteiben pályára lépnek az öregfiúk csapatai, köztük a Ma­gyar Színész Válogatott, az Újságírók és a Szegedi Old boys csapatai. Mint Jancsó Boglárkától, a békéscsabaiak játékos edzőjétől megtudtuk, nagyon örülnek az újabb meghívónak: — Az idén Békéscsaba FC néven szerepelünk. Nagyon készültünk a torná­ra. A tavalyi negyedik hely nem téveszt meg minket, mivel most tudjuk, hogy sokkal erősebb a mezőny. Egy-két játékos időköz­ben kiesett a csapatból, így Kovács Kriszta, aki hosszabb ideje sérült, Tomka Ági, aki anyai örömök elé néz. így több fiatal játékos kap lehetőséget, akik Csanádapácáról és Gyuláról érkez­tek. Tóth B. István A Békés Megyei Kix-Box baj­nokságot a mezőberényi sport­csarnokban rendezték meg. Az egyes súlycsoportokban a kö­vetkezők győztek: Felnőttek: Semi-Contact Stop. 57 kg: Szabó Roland (Bé­kés). 63 kg: Fábián Mihály (Füzes­gyarmat). 69 kg: Zsjak Zoltán (Szarvas). 74 kg: Tarkovács Sán­dor (Békés). 79 kg: Péter Zoltán (Bcs. Lakótelepi SE). +84 kg: Jó- zsa Jenő (Füzesgyarmat). Nők. 65 kg: Kondacs Klára (Újkígyós). Serdülők. Light-Contact Fi­úk. 50 kg: Fazekas József (Bcs. LTP SE). 55 kg: Opata Péter (Nagyszalonta). 65 kg: Zsigmond Lajos (Újkígyós). 70 kg: Vozár Péter (Bcs. LTP SE). +70 kg: Sütő Zsolt (Csorvás). Leányok. 60 kg: Machlik Krisztina (Bcs. LTP SE). A Totó 48. fogadási hetének nyereményei a következők: 13 plusz egy találatos szelvény 211 darab, nyereményük egyenként 24 ezer 983 forint; 13 találatos szelvény 201 darab, nyere­ményük egyenként 11 ezer 628 forint; 12 találatos szelvény 7216 darab, nyereményük egyenként 443 forint; 11 talála­Totónyeremények tos szelvény 49 ezer 847 darab, nyereményük egyenként 167 forint. A 10 találatra jutó nettó nyereményösszeg nem érte el az 50 forintot, így annak nyere­ményalapja all találatosok kö­zött került felosztásra. A Góltotón első nyerőosz­tályba sorolt szelvény nem volt, a következő hétre átvitt nyeremény összege nettó 3 millió 431 ezer 559 forint; a második nyerőosztályba so­rolt szelvény nem volt, a kö­vetkező hétre átvitt nyere­mény összege nettó 59 ezer 295 forint; A harmadik nyerő­osztályba sorolt szelvény 14 darab, nyereményük összege nettó 4235 forint. Befejeződött az NB III-as labdarúgó-bajnokság AI- föld csoportjának küzdelemsorozata. A Békés me- 'o gyei együttesek nem szerepeltek valami fényesen. A Gyulai FC a tizedik, az Orosházi MTK a 11., a Mezőberényi FC a 13., a Békési FC a 15., míg a Mezőkovács­házi TE együttese a 16. helyen végzett. A csapatok szakveze­tőinek három kérdést tettünk fel. 1. —Milyen tervekkel vágtak neki a szezonnak, mi valósult meg ezekből? 2. — Kikkel volt elégedett, kik okoztak csalódást? 3. —Mi lesz a program a tavaszi rajtig, s milyen változások várhatók a télen? Kérdéseinkre Mezőkovácsházán Balázs József szakosz­tályvezető és Gyöngyösi Károly edző válaszolt. 1. Balázs József: — A csa­pat számára a biztos bentmara- dást tűztük ki célul. A kitűzött célból a félidőben nem való­sult meg semmi, mivel a me­zőkovácsházi együttes az őszi idény után a tabellán leszakad­va az utolsó helyen áll. Ennek több oka volt; az edzéslátoga­tottság szinte a nullával volt egyenlő. Mindez azt jelenti, hogy edzésenként csak öt-hat labdarúgó jelent meg. A játé­kosok hozzáállása és a csapat- szellem nem megfelelő. A sze­zon elején az együttesből öten távoztak, ezzel szemben az új igazolások nem váltották be a hozzáfűzött reményeket. Ha a fenti okokon a vezetőség nem tud változtatni, akkor szinte reménytelen a bentmaradás. 2. Gyöngyösi Károly: — A legkiegyensúlyozottabb telje­sítményt az ősz folyamán a rutinos kapus, Tóth István nyújtotta. Sajnos a többi játé­kos mélyen tudása alatt szere­pelt. 3. Balázs József: — Január 10-én kezdjük az alapozást. Az elnökség határozata alap­ján a tavaszi szezont végig kell játszani. A célkitűzés megvalósítása, a bentmaradás érdekében 4—5 játékost kell igazolni. A szakosztálynak ősszel anyagi nehézségei nem voltak, de a tavaszi szezonban a költségek növekedése miatt 20—30 százalékkal több be­vételre lesz szükség, ezért kérjük a sportszerető polgáro­kat, hogy az önkormányzati választáson olyan képviselő- jelöltekre voksoljanak, akik támogatják a sportot is. A szakosztály továbbra is kéri a vállalkozókat és a sportszere­tő mezőkovácsháziakat, hogy anyagilag segítsék a jelenleg nehéz helyzetben lévő csapa­tot. A sötét mezes kovácsházi Papp vezeti a labdát a vendég békésiek gyűrűjében. Az őszi megyei rangadón: Mezőkovácsházi TE—Békési FC I—0 Fotó: Lehoczky Péter „Zöldfülűek” a dobogó legmagasabb fokán A rally II. osztályú bajnokság margójára Azt hiszem, hogy a címben szereplő jelzőért nem haragszik meg Szabó Attila (20 éves) és Csáki Sándor (23), az a rally- páros, amely kezdőként az autós-szezon végén egy versenyt nyert a balástyai homokon. A két csabai fiatalember a Csaba Taxi pilótája, s az idén alakult Csabai Autósport Egyesület tagja. Gyerekkori álmuk kezd valóra válni, ugyanis mindket­ten autóversenyzők szeretnének lenni. A rally II. osztályú bajnokság szezonzáróján, a széria Lada M3-as kategóriában, első versenyükön állhatták rajthoz. S milyen az élet? Nem csak elindultak és futottak, hanem kategóriájukban, mi több, abszolút sorrendben is az élen végeztek. — Kocsink egy másodosz­tályú versenyzőé volt. Nagyon jól összerakták, állíthatom, hogy a legjobb gép volt a me­zőnyben — kezdi Csáki Sán­dor, aki szakmáját tekintve varrógépműszerész. — Nekünk azért volt fontos ezen a versenyen indulni, hogy megszerezzük a licencünket a következő szezonra — ma­gyarázza Szabó Attila, aki ci­vilben autószerelő és karos­szérialakatos. —Milyen volt a verseny? — Egy szűk pályán szla­lommal kezdődött, majd a 2200 méteres gyorsasági kö­vetkezett, amit túraszakasz követett — válaszol Csáki Sándor. — Mindez háromszor! — emeli fel mutatóujját társa. Az­tán beszélnek a szerelőcsapa­tukról, a kihalt gyümölcsösben való száguldásukról, s arról, hogy ők voltak a mezőny legfia­talabb tagjai. Kisvártatva kocsi­jukra terelődik a szó. Megtu­dom: ötéves autójukat verseny­kész állapotban vették, s úgy gondolták, hogy ez a verseny jó alkalom lesz a kipróbálására. — Nem volt olcsó a gép, a tartalék alkatrészeket gumi­soktól, bontókból, törött ko­csikból szedtük össze — sorol­ja Szabó Attila. — Szerencsére semmi sem kellett verseny közben—foly­tatja Csáki Sándor, s arról be­szél, hogy nem akartak hinni a fülüknek amikor megtudták, hogy kategóriájukban a kilenc befutó közül elsők lettek, mi több az abszolút versenyt is megnyerték. Győzelmük érté­két csak növeli, hogy maguk mögé utasították az idei rally II. osztály bajnok párosát. —Hogyan tovább? — Jövőre a túrabajnokság­ban és a rally II. osztályban a nagyok között szeretnénk in­dulni —mondja Csáki Sándor. — A változás annyi lesz, hogy külön-külön kocsival versenyzőnk, de egy csapat­ban — toldja meg Szabó Atti­la. S ehhez mit lehet hozzáfűz­ni? Sok sikert! —szekeres— A Szabó Attila, Csáki Sándor rally -páros a Ladával

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents