Békés Megyei Hírlap, 1994. december (49. évfolyam, 284-309. szám)

1994-12-06 / 288. szám

1994. december 6., kedd CSALÁDI OLDAL Nem egészséges a szolárium Minireceptek Káposztás hús. Hoz­závalók: 25 dkg darált ser­téslapocka, 15 dkg tarho­nya, 25 dkg savanyú ká­poszta, 8 dkg füstölt szalon­na, 2 db zöldpaprika, 1 fej vöröshagyma, 1 evőkanál piros fűszerpaprika, ízlés szerint só, 1 mokkáskanál csombor (borsikafű). A füstölt szalonnát na­gyon apróra vágjuk, és zsír­ját kiolvasztjuk. A porcot leszűrjük és félretesszük. A visszamaradt zsírból két evőkanálnyin meg­fonnyasztjuk a hagymát, és a tűzről lehúzva, beleke- veijük a pirospaprikát. Rá­öntünk egy evőkanálnyi vi­zet, majd a tűzre visszatéve, felforraljuk. Rádobjuk a da­rált húst, és kevergetve megpirítjuk. Ezután rá­tesszük a nagyon apróra összevágott savanyú ká­posztát, rászórjuk a csom­bort, megsózzuk, és rá­öntünk 2 dl vizet. Befedve puhára pároljuk. Mielőtt egészen megpuhulna, a fel­szeletelt zöldpaprikát is hozzáadjuk. A tarhonyát megpároljuk. A káposztás húst, a szalonnapörcöt és a főtt tarhonyát összeke- veijük, fél dl vizet még rá­öntünk, és 5 percig forralva, lehúzzuk a tűzről. Fedő alatt további 20 percig hagyjuk állni. Mexikói borsos hús. Hozzávalók: 60 dkg mar­hacomb, 10 dkg sertésda­gadó, 30 dkg hagyma, 20 dkg padlizsán, negyed kg paradicsom, fél gerezd fokhagyma, só, bors, 4 evőkanál olaj, 1 babérle­vél, pirospaprika, másfél dl víz vagy húsleves (le­veskockából). A marha- és sertéshúst 2 cm vastag szeletekre vág­juk. A hagymát megtisztít­juk és feldaraboljuk. A padlizsánt felszeleteljük, megsózzuk és állni hagy­juk. A paradicsomot forró vízzel leforrázzuk, bőrét lehúzzuk és négy részre vágjuk. Az olajat gyorsfű­ző edényben felforrósít- juk, és a húsdarabokat megsütjük. A hagymát, a padlizsánt, a fokhagymát (összenyomva) bele­tesszük, és húslével vagy vízzel felöntjük. Az edényt (kukta gyorsfűzőt) előírás szerint lefedjük, és 25—30 percig pároljuk. Főtt rizst vagy főtt tésztát adunk mellé. Gyakori dolog, hogy az embe­rek a nyáron megszerzett barna színt télen hetente egyetlen gombnyomással fel akarják frissíteni. P. Bergstresser professzor, a dallasi egyetem szakértője most a tudomány nevében figyel­meztet a veszélyekre, amelyek a napbamító stúdiókban az állí­tólag ártalmatlan sugarak mö­gött ránk leselkednek. Az ere­detileg használt szolárium-lám­pák színképe ugyanis jelentős mértékben tartalmaz ultraviola „A” sugarakat, melyek potenci­ális rákkeltő hatásuk miatt félel­met keltenek. Arányukat egy százalék alá csökkentették, s az­óta a hosszabb hullámhosszú ultraviola B sugarak dominál­nak a szolárium-stúdiók lámpá­iban. Újabb vizsgálatok azon­Misi nem nevet olyan vidáman, mint más kisgyerekek. Gyakran érzi magát erőtlennek, könnyeznek a szemei, szinte fo­lyamatosan náthás. A gyermek- orvos szerint semmi baja, vagy legalábbis semmiféle betegség sem diagnosztizálható. A hasonló panaszokkal küsz­ködő gyermekek száma aggasz­tóan növekszik. Megmagyaráz­hatatlan zavarok, panaszok minden kézzelfogható ok nélkül. Dr. Hans Uwe Wolf ul- mi toxikológus mint lehetséges kiváltó okra, az élelmiszerek­ben is tetten érhető környezet­szennyezésre gyanakszik. Nem akut mérgezésről van természe­tesen szó, de mérgezésről. Erre utalnak a tünetek is: fejfájás, rosszullét, émelygés, oxigénhi­ány, keringési zavarok. Ha a szervezet hosszabb ideig van kitéve a környezetszennyező anyagok — mint például az ólom — hatásának, akkor azok megtámadják a májat, a vérkép­zést, az idegrendszert, a nyálka­hártyát, hozzájárulnak a rák kia­lakulásához. A szimptómák nem könnyen azonosíthatók, hiszen például az erőtlenség, a vörös szemek, vagy a szájban fellépő gyulladások sok más be­tegség tünetei is lehetnek. Dr. Wolf mindenekelőtt az úgynevezett biocidákat okolja a mérgezésért: a rovarölő szere­ket, a permetező anyagokat, melyeket szerinte nem szabad­na alkalmazni a mezőgazdaság­ban. Ezek az anyagok hosszú tá­von az újszülöttekre és a kis­gyermekekre még károsabb ha­tással vannak, mint a felnőttek­ban kimutatták, hogy ezek sem veszélytelenek. Mind az UVA, mind az UVB barnítja a bőrt. így az új lámpák is a kívánt hatást nyújtják, bár csak lényegesen nagyobb fény- intenzitásnál. Ha valaki azon szerencsések közé tartozik, akiknek bőrén sem természetes napfénytől, sem a szolárium­lámpa hatására soha nem mutat­koznak a leégés jelei, azoknál a bőrrák veszélye kicsi. Vagyis e tekintetben közömbös, hogy az ember szabadban napozott-e, vagy pedig a szoláriumban. Bergstresser professzor sze­rint az UVA sugaraknak UVB- re való cseréje pireuszi győze­lem, mert a szoláriumban a bőr öregedési folyamata sokkal gyorsabb. Megfelelő adagnál előre megjósolhatok a ráncok, re, hiszen a gyermeki szervezet még nem teljesen kész a véde­kezésre. Állatkísérletek bizo­nyították, hogy a fiatal állatok még érzékenyebben reagálnak a környezetszennyezésre, mint az idősek. Hogyan tudják a szülők meg­védeni gyermekeiket? Habár egyre több biokertészet létezik, a növényvédelmi anyagok fel- használása mégis növekszik. A szülők számára egyetlen kiút kínálkozik: következetesen fi­gyelni arra, hogy a megvásárolt termék biokertészetből szárma- zik-e. A „bio” fogalom az új élelmiszertörvény szerint tör­vényileg védett. Szigorú ellen­amelyek egyáltalán nem illenek bele a napimádók szépségideál­jának képébe. Az olyan mellék­hatások, mint a bőrkiütések, viszketegség és rosszullét sem növelik a bámulás élvezetét. Nem csekély veszélynek teszi ki magát az, aki a szoláriumban nem hord védőszemüveget, mert a szemlencse elhomályo- sodásának kockázata kísérleti­leg bizonyított. S végül nem maradhat említés nélkül az alig ismert és ezért gyakran figyel­men kívül hagyott faktor: a sok­féle gyógyszerés az UVA-suga- rak egymásra hatása. E tekintet­ben a bőrbetegségekre, a magas vérnyomásra, a szív- és vesebe­tegségekre kapott gyógyszerek, s mindenekelőtt az antibiotiku­mok alkalmazását kell körülte­kintően előírni. őrzések garantálják, hogy a bio­kertészetekben semmiféle ke- mikai anyagot nem használnak fel. A krónikus mérgezés vészje­lei: — abnormális fáradékony­ság — fokozott ingerlékenység —emésztési zavarok —koncentrációs zavarok A lista messze nem teljes. Tulajdonképpen közérzetünk minden zavara utalhat élelmi­szermérgezésre, ez teszi olyan nehézzé diagnosztizálását. (A Neue Kronen Zeitung­ból fordította: Stummer Andrea) Védjétek meg gyermekeiteket! A szülők számára egyetlen kiút kínálkozik: következetesen figyelni arra, hogy a megvásárolt termék biokertészetből származik-e. Ismerje meg önmagát! Lenthár Márta rovata Szüksége van epe- vagy vesekőre? (12.) Dehogy van rá szükségem, fogalmazódik meg bennünk a válasz, pedig a tiltakozást egyre inkább fel kellene váltania a gondolkozásnak, hiszen hazánkban is mind több orvos teszi fel páciensének a kérdést: miért éppen ez a betegség kell Önnek? Aki valóban szeretne megsza­badulni nyavalyáitól, annak először is meg kell értenie betegsége üzenetét. Sorozatunkkal a tünetek jelentésé­nek megfejtésében szeretnénk segíteni olvasóinknak. Eddig is több esetben hihetetlennek tűnhetett, hogy érzel­meink létünk fizikai síkján, a testünkben kézzel fogható betegségekké alakulnak át, a kövek esetében pedig már szinte csodának minősülhet a jelenség. Alig felfogható, hogy az ember legfinomabb megnyilvánulása, az érzése — különböző biokémiai folyamatok végtermékeként — egyszer csak kő formájában jelenik meg a testében. A különlegességek sorát tovább bővíti, hogy az epekövek termelésében a hölgyek járnak elől, a vesekövek előállítá­sában pedig inkább az urak „buzgólkodnak”. Lássuk, milyen lehetséges lelki okok húzódnak meg a jelenségek mögött! Hölgyeké az elsőség, tehát figyeljük meg először azt, amiről a nyelvünk az epével kapcsolatosan árulkodik. Aki rosszindulattal szól a másikhoz, arról azt mondjuk, hogy az epe beszél belőle. A hirtelen haragra gerjedt embert szok­tuk úgy is jellemezni, hogy elönti az epe. A mérhetetlenül bosszús embernek forr az epéje, s aki epébe mártott tollal ír, annak jobb nem elolvasni a sorait. A másra epét okádóról pedig nyilvánvaló, hogy keserű dühében fakadt támadásának senki sem állíthat akadályt. Vagy mégis? Nos igen, mégpedig pontosan a dühöt elszenvedő, aki mégsem mutatja ki az általa kívánt mértékben az indulata­it, inkább elfojtja. A végeredmény: az epekő, a megköve­sedett agresszió. A szorgalmas tudósok azt is megfigyelték, hogy a férjezett, gyermekes asszonyok körében sokkal több az epeköves görcsöktől szenvedő, mint az egyedülálló nők­nél. Bizony, nagyon sok családanya éli meg villámhárító­ként a szerepét, s a családi béke érdekében a saját indulata­inak már végképp nem enged teret. Könnyen belátható, hogy nem akármilyen teljesítmény egy családi perpatvar közepén megtalálni az indulatok levezetésének leginkább eredményre vezető módját, de talán kevésbé fájdalmas, mint egy epegörcs. A férfiak veseköve — bármilyen meglepő — leginkább a társadalmi előítéletek eredménye. Számukra sokkal job­ban megengedett agressziójuk kiélése, mint nőtársaiké, ezért ritkán „termelnek” epekövet, gyengéd érzelmeik kimutatásáért viszont megmosolyoghatják őket, s a szé­gyen helyett „választják” a vesekövet. A vese állapota leggyakrabban partnerkapcsolataink minőségéről árulko­dik, s akinek a kapcsolatteremtő készsége gyengébb, an­nak lesz jó kemény veseköve. Nem véletlen, hogy a kapcsolatteremtést legtöbbször poharazgatás kíséri. Az ivás serkenti a vese, a „kapcsolatok szervének” a működé­sét, s ezzel segíti a pszichés kapcsolatteremtő készséget. Az sem véletlen, hogy a gátlásos férfiak egy része alkoho­listává válik, ám sajnos éppen ezért ritkán jutnak el a vágyott kapcsolatig. Aki viszont már kitermelte a maga vesekövét, s az orvos utasítására szorgalmasan ugrálgat otthon, hogy elmozduljon a kő, a kegyetlen fájdalmak elmúltával érdemes elgondolkoznia azon, hogy partner- kapcsolatában milyen elmozdulásra van szüksége a meg­szokotthoz képest. (Folytatjuk) Nyugdíjasoknak Névadó ünnep a nyugdíjasklubban Zászlóavató és névadó ünnep­séget tartott november végén a kevermesi nyugdíjasok klubja a helyi művelődési házban. A rendezvényen jelen voltak a kétegyházi, a kisdombegyhá- zi, a kunágotai, a magyar- dombegyházi és a mezőko­vácsházi testvérklubok képvi-. selői is; a résztvevők száma meghaladta a 200-at. — Boldogok vagyunk, hogy végre zászlónk és nevünk is van. A mai naptól OszidőKlub a nevünk—mon­dotta megnyitóbeszédében Cs. Tóth Zoltánná, az otthon­ház vezetője. Utalva a nyugdíjasok világ­napjára kijelentette: — Ez a nap a fokmérője annak, hogy ki hogyan becsüli meg a nyug­díjasait. Mert nem csak a gyer­mekeket, nem csak a családo­kat jellemzi, a nemzetet is mi­nősíti az, hogy hogyan bánik öregjeivel. A köszöntőt követően be­mutatták a klub zászlaját, melyre Tóth Sándor ország- gyűlési képviselő és Domsik Jánosné polgármester kötötte az első szalagokat. Pelle Fe­renc nyugalmazott tanár, hely- történész ismertette a zászlón szereplő szimbólumok jelen­tését, majd a mezőkovácsházi­ak énekkara és szólóénekesei szereztek feledhetetlen perce­ké a közönségnek. Az ízletes vacsora elfogyasztása után kezdetét vette a hajnali egy. óráig tartó mulatság. Cs. Tóth Zoltánnétól tud­juk, hogy a sikerhez a nyugdí­jasokon kívül nagyon sokan hozzájárultak. A vacsorát az önkormányzat konyháján főz­ték, a vérpezsdítő zenét Bozó Ferenc egyszemélyes zeneka­ra szolgáltatta. A rendezvényt a helyi vadásztársaság és több vállalkozó (Rung Márton, Rung László, Székely László, Székely Lászlóné, Ujj László, Ujj Lászlóné) szponzorálta. M.Gy. Húszéves a mezőkovácsházi nyugdíjasklub A mezőkovácsházi Szivár­vány Nyugdíjasklub 1994. novemberében zászlóavató és névadó ünnepséget tar­tott 20 éves fennállásának napján. Ezúton szeretnénk megköszönni mindazon személyeknek és pártok­nak, magánvállalkozók­nak, akik jelenlétükkel és szalagfelkötéssel, valamint adományaikkal megtisz­telték a nyugdíjasklubbun- kat. A MEZŐBERÉNYI SZIVÁRVÁNY Nyugdíjasklub vezetősége iBn .. \ 7 *1* (JujTTT November 20-án ünnepelték 51. házassági évfordulójukat Virág László és neje Nagy Mária. Boldogságban és egészségben gazdag éveket kíván nekik gyermekük.

Next

/
Thumbnails
Contents