Békés Megyei Hírlap, 1994. december (49. évfolyam, 284-309. szám)

1994-12-30 / 308. szám

^áBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Micsoda évünk volt és lesz?! Eljött az év vége és vele együtt az év végi számvetések ideje is. Mit is vártunk és mit kaptunk a búcsúzó évtől? Talán azzal kezdem, amit hál’ istennek sikerült el­kerülnünk, a gazdasági összeomlást. Persze mondhatják a rosszmájútok, hogy ez csak idő kérdése, ám ez már 94-et nem terheli. Kaptunk új kormányt és új ön- kormányzatokat, ám ez a családi kassza egyre romló helyzetén mit sem változtatott. Nem kaptunk— pedig hogy reméltük!—, jobb megélhetési feltételeket, sőt! Kaptunk viszont, bár nem kértünk, nagyobbat az inflációból, a forintleértékeléseknek számát sem lehetett már tudni. Ami szőkébb környékünket illeti, ismét nem kaptunk elég csapa­dékot, , .cserébe” viszont majd egy tucat országgyűlési képvi­selő-jelöltből választhattuk ki a nekünk leginkább tetszőt. Április-májusban korábban soha nem látott vendégek, párt- politikusok lepték el a környéket, akik érdeklődése irántunk a választások végeztével azonnal véget is ért, találkozunk (?!) négy év múlva. Az idén megint kezet emeltek a kistelepülések köldökzsinórjára, a vasútvonalra, ám most (is!) (még?!) sikerült a sínbontók kezére koppintani. Ilyenkor nem csak visszatekinteni szokás, hanem előre is. Szívesen megtenném én is, de arrafelé irgalmatlan nagy köd van. Szinte semmit sem lehet látni a jövőből, csak annyi bizonyos, hogy januártól vagy felöltözve vacogunk vagy ingünk-gatyánk rámegy a fűtési költségre. Bizton számíthatunk továbbá az inflációra, a benzinár-emelésre és más hasonló jókra. Ami pedig az életszínvonalunkat illeti, azt— bár a köd már kezd osztani — nem látni, mert rátelepedett a bányászbéka. SZEGHALOM ES KORNYÉKÉ 1994. december 30., péntek Jézuska járt a gyarmati nyugdíjasklubban A minap igaza volt a feleségem­nek, amikor azt mondta: „jobb, ha bundát veszel fel, mert hideg van”. Igen, mi elég messze la­kunk a község központjától, bi­ciklivel kell közlekedni, s azon biz’ már hidegek a kerekezések. Nem is sok személlyel találkoz­tunk, mikor igyekeztünk a füzesgyarmati nyugdíjas peda­gógusok klubjába a fenyő-, il­letve karácsonyi ünnepségre, a batyusbálba. A klub vezetése előbbre hoz­ta az ünnepséget egy jó héttel, hogy majd ki-ki a családdal ülje meg a szentestét, Jézus születé­sének napját. A könyvtárban már feldíszített karácsonyfa várta a klubtagokat, majd — ahogy ez már hagyománnyá vált az elmúlt években — ba- tyusvacsorával egybekötött megemlékezést tartottunk. Ahogy érkeztünk egyre- másra, úgy szaporodott az asz­talokon a sok finomabbnál fino­mabb étel. Az utolsó „befutó­val”, egy időben meggyújtottuk a karácsonyfán a gyertyát, majd az óvodás Szabó ikrek énekel­tek és mondtak verset, melyet a publikum nagy tapssal jutalma­zott. Ezt követően Pécsiné „Mi­cike” köszöntött mindenkit és elkezdődött az ünnepség, melyet szponzorok hozzájáru­lásával sikerült összeeszkábál- ni, köszönet a szervezőknek is! A klub vezetése karácsonyi la­pokat vett, melyet valamennyi­en aláírtunk és elküldtük támo­gatóinknak jótékonyságukért. A karácsonyfa alatt valamennyi klubtag részére egy-egy aján­dék, szép könyv lapult, melyet nagy ovációval fogadott min­denki. A fenyő gyertyái meg-meg- csillantak a poharakba öntött nedűkön, s hivalkodóan jelez­ték: megegészségesedésünkre! Hamarosan régi anekdoták, vic­cek, történések, születés- és névnapi köszöntések közepette magasra hágott a hangulat, A végén a fenyőfát is kisorsolták, melynek szerencsés nyertese Boros Magdolna nyugdíjas óvónő, díszítőművész lett. Még egyszer köszönet minden szer­vezőnek, rendezőnek, szpon­zornak a felejthetetlenül szép estéért. Borbíró Lajos nyugdíjas pénzbeszedő, Füzesgyarmat Boldog új évet mindenkinek! Hírek Megvendégelt szülők. De­cember közepén négy előadá­son, végig zsúfolt nézőtér előtt adott karácsonyi műsort Vész­tőn a Szabó Pál Általános Isko­la. A Sinka István Művelődési Központban megrendezett be­mutatók után megvendégelték a szülőket, a tombolasorsolás díjait a helybeli szponzorok ajánlották fel, bevételét pedig a gyerekek szabadidős programjának finan­szírozására fordítják majd. Megnyílt a minigaléria. Dévaványa központjában, a Hősök terén nemrég avatta fel Pap Tibor polgármester azt a kézműves minigalériát, ame­lyet sok előkészítés után hozott létre Kovácsné Szőke Zita. A galéria célja, hogy kiállítási, be­mutatkozási lehetőséget bizto­sítson a térség alkotóinak. Pedagógus alpolgármester. Még karácsony előtt megala­kult Ecsegfalva új képviselő­testülete, mely alpolgármester­ré választotta Szöllősi Károlyné nyugdíjas pedagógust. Legfiatalabb testület. Alig­hanem a megye legfiatalabb át­lagéletkorú képviselő-testületét mondhatja magáénak Kertész- sziget, hiszen a testület „korel­nöke” a maga 42 évével az alpol­gármester, Vad Imréné. A legif­jabb képviselő, Garzoné Földi Er­zsébet 25 éves, az átlagos élet­koruk pedig mindössze 31 év. Itt az Okányi Újság! Megje­lent az okányiak lapjának máso­dik száma, benne sok érdekes ol­vasnivalóval., Köszönti az oká- nyiakat az újból megválasztott polgármester, Kónya Mária és bemutatkozik az új református lelkésznő, Harsányi Tünde is. Bemutatkoznak a régió új polgármesterei •> Számon kérhető program Szeghalmon Ladányi karácsony, 1994. December huszonharmadikán délután került sor Körösladányban, az Asztalos Miklós Művelődési Házban az immáron hagyományossá vált Ladányi karácsony megünneplésére. A mindenki karácsonyfáján sokszínű lámpácskák égtek, az asztalon körben fenyőágak, süteményekkel, gyümölccsel telerakott tálak várták az izgatott vendégeket. Először a legkisebbek, az óvodások mutatták be műsorukat, őket az általános iskola diákjai követték, majd a népdalkor lépett a színpadra. Nagy sikere volt a Mikulásnak, aki személyesen kínálta egy hatalmas kosárból a szaloncukrot ^December tizenegyedike óta új polgármestere van Szeg­halomnak. A helyi MSZP— SZDSZ koalíció által támo­gatottjelölt, Kosaras Béla el­söprő fölénnyel verte másik három riválisát. Még javá­ban folytak az első testületi ülés előkészítő munkái, ami­kor egy kis beszélgetésre kértük meg. — Kosaras úr, mindenekelőtt gratulálunk megválasztásá­hoz. Számított ekkora sikerre? — Abban természetesen re­ménykedtem, hogy nyerhetek, hiszen ezért indultam, de öt­ven százalék feletti arányra nem gondoltam. Úgy vélem, a sikerben jelentős része van az engem támogató két párt által kidolgozott programnak. Összességében az egész kam­pányt nagyon tisztességesnek ítéltem meg, talán az is jellem­ző a korrektségre, hogy a vá­lasztási gyűléseimen két pol­gármesterjelölt-társam is jelen volt. — A szeghalmiaknak nem kell Önnek bemutatkozni, hi­szen nagyon sokan ismerik, ám lapunk olvasói részére kérünk egy rövid bemutatkozást. — 1941-ben születtem Ma­ros és intézményei zavartalan működésének biztosítása, il­letve a szerény fejlődés. A je­lenlegi nagyon kedvezőtlen helyzetben elsőként a már megkezdett beruházásokat kell folytatni, mihamarabb be­fejezni. Ilyen például az új sze­méttelep, amelynek minél ha­marabb el kell készülnie. Fon­tos kérdés az utak építése, a szennyvízcsatorna-hálózat bővítése. Ezek nem kevés pénzbe kerülnek, melyeket részben a lakosságtól várunk, részben pályázatokon akarjuk megnyerni. Megoldandó fel­adat a telefonhálózat bővítése, itt két éven belül szeretnénk kínálati piacot teremteni a vá­rosban. — A város előző vezetésé­nek enyhén szólva nem volt túl jó kapcsolata a környező te­lepülések önkormányzataival. Tervez-e ebben változtatást? — Természetesen igen, hi­szen nagyon fontos a térségi összefogás. Nyitni akarunk a régió polgármesterei felé, en­nek első lépéseként már janu­árban meghívjuk őket a továb­bi lépések megbeszélésére. — Polgármester úr, köszö­nöm a beszélgetést és jó mun­kát kívánok! Reális programot akarunk gyarbánhegyesen, városgaz­dálkodási és épületfenntartó szaküzem-mémöki diplomám mellett tanári diplomám is van. Nős vagyok, feleségem gyermekorvos Szeghalmon, ahol egyébként húsz éve élünk. Két felnőtt fiam van. — Milyen elképzelésekkel kezd hozzá polgármesteri tevé­kenységéhez? — Ha tömören akarok fo­galmazni, akkor reális, szak­mailag megalapozott, számon kérhető gazdasági program­mal indulunk, amelynek két alapeleme van. Az egyik a vá­Alapítvány a templomért Aki gyakran jár Dévaványán, annak szembetűnik a főtéren álló két templom, melyek közül a katolikus tatarozása évek óta tart. A részletekről Szujó Antal plébánost kér­dezzük: —Mióta tatarozzák a temp­lomot és elkészült-e már? — Egy kicsit régebbről kell indítani a történetet — kezdi a plébános úr—, hiszen a temp­lom 1810-es megépítése óta folyamatosan felvizesedik. Valószínűleg mocsaras helyre építették annak idején és gya­korlatilag most is nedvesek a falak. 18 éve folyik a felújítás, ennek keretében azt is meg­vizsgálták, mennyire stabil az épület. Nos, a templom na­gyon masszív, erős és mély alapokon áll, ez nem okoz problémát. Most ott tartunk a munkálatokkal, hogy kívülről is bepucoltuk, bemeszeltük a templomot, ám a falak tovább­ra is vizesek. A templom belső részén látható is, sötét csík jel­zi meddig nedveseden fel. Most a korábban elkészült mű­anyagfestéket le kell szedni a belső falakról, mert így nem tud természetes módon szel­lőzni a fal. A technológia az adott, ám pénzünk nincs hoz­zá. —Mennyi pénzről lenne szó és hogyan szeretnék ezt előte­remteni? — Ez év szeptemberében a helyi egyházközség létrehozta a templom védőszentjének, Szent Annának nevét viselő alapítványunkat, melynek cél­ja többek között „az egyház- község működtetéséhez szük­séges anyagi, szellemi feltéte­lek megteremtése”. A Szegha­lom és Vidéke Takarékszövet­kezetnél megnyitottuk az ala­pítvány számláját (száma: 269-98394-03129), amelyre várjuk nemcsak híveink, ha­nem azok adományait is, akik szeretnék, ha a templomban még hátralévő mintegy két­millió forintos munkálatokat el tudnánk végezni. Sajnos, ar­ra nincs lehetőség, hogy a fa­lak felnedvesedését végleg megszüntessük, ám a falak a folyamatos szellőzés révén természetes módon jobban száradnak majd. Reményeink szerint később sor kerülhet a romos plébániaépület felújítá­sára is, lehetővé téve, hogy a plébános Körösladányból ide­költözhessen. Az alapítvány természetesen nemcsak erre a célra jött létre, hiszen feladatá­nak tekinti Dévaványán a kari­tatív, oktatási és kulturális te­vékenység szervezését is. Az oszlopon a sötét csík jelzi a vizesedés mértékét Kiss—Fehér újságosstand. Bucsán két vállalkozó szelle­mű helyi lakos, Kiss László és Fehér István úgy határozott, hogy újságospavilont alakít ki. December elején már meg is nyílt az új üzlet, ahol a napi- és hetilapok mellett a bucsaiak vásárolhatnak képeslapokat, totót-lottót, sőt trafikárut is. Gesztus a falunak. Vésztőn a legutóbbi testületi ülésen sok szó esett a polgárőrségről, me­lyet mindenki fontosnak tar­tott. Juhász Sándor református lelkész felajánlotta, hogy a re­formátus egyház tulajdonában lévő személygépkocsit a pol­gárőrség este hattól reggel ha­tig használhatja, a benzinkölt­séget is ők finanszírozzák. Az oldalt szerkesztette: Gila Károly. Telefon: (66) 371-355. Az oldal fotóit Balogh László készítette

Next

/
Thumbnails
Contents