Békés Megyei Hírlap, 1994. december (49. évfolyam, 284-309. szám)
1994-12-30 / 308. szám
% KÖRKÉP 1994. december 30., péntek Elismerés a NEC Alapítványnak A díjátadás pillanata: balról Sylvére J. V. Lebon, valamint a díjat átvevő Plötz professzor és Gábor Éva „Segítünk, hogy segíthess magadon”—ez volt annak a nagyszabású szociális programnak a mottója, amelyet két éve Manfred Plötz professzor Lazarenus-NEC nevű alapítványa indított el Szarvason. Tervei, elképzelései megvalósításához az alapítvány a németországi Szt. Lázár Segélyszolgálatnál és az Európai Közösségnél talált támogatókra. E program eredményeként került átadásra ’93 áprilisában a szarvasi ótemplomi Evangélikus Egyházközség La- zarenus-Nec Gondozóközpontja. Ugyancsak ennek köszönhető az a hétszáz adagos, komplett nagykonyhai berendezés, amely lehetővé teszi a város egész területén az idősek és rászorultak étellel való ellátását. A NEC Alapítvány jelenleg egy igen korszerűen felszerelt oktatási központot működtet, amelynek hallgatói szociális gondozó és ápoló képesítést szerezhetnek. Tevékenységük elismeréseként a Brüsszeli székhelyű C.E.C.I.F. (Pénzügyi Ipari és Kereskedelmi Kamara) idén nekik ítélte azt az Atomium-díjat, mellyel minden évben egy, a szociális munka iránt elkötelezett szervezetet tüntetnek ki. A közelmúltban az egyesülés elnöke, Sylvére J. V. Lebon személyesen adta át Szarvason a díjat dr. Manfred Plötznek és Gábor Évának, az alapítvány képviselőjének, aki emellett a C.E.C.I.F. érdemérem arany fokozatát is átvehette. Az alapítvány a díjjal járó, egymillió forintnak megfelelő összeget tárgyi adomány formájában kéri. Cs.R. Búcsú Nagy Gyulától Virsliből nem lesz hiány Szilveszteri rádiókabaré. A szilveszteri rádiókabarén nemcsak nevetni lehet majd, hanem reményeink szerint el is lehet gondolkozni — mondta Farkasházy Tivadar humorista, a kabaré szerkesztő rendezője a Magyar Rádióban csütörtökön tartott sajtótájékoztatón. Farkasházy Tivadar szerint az embereket a felszínes poénok helyett egyre inkább a mindennapi életükkel, megélhetési problémáikkal összefüggő humoros történetek érdeklik. A szilveszteri rádiókabarét december 31 -én 21 óra és éjfél között a Kossuth adón, félórás televíziós változatát pedig 19 órától a Magyar Televízió egyes csatornáján sugározzák. Sítúrát nyert. Az OTP Garancia Biztosító Rt. Békés Megyei Fiókja a november 1-től december 25-ig tartó akciója keretében az ebben az időszakban „Szivárvány” személybiztosítást kötött ügyfelei között egyhetes sítúrát sorsolt ki. A Magas-Tátrába szóló utat Tóth Ferencné, körösladá- nyi lakos nyerte. Thermal Autósiskola. Délelőtt még vizsgáztattak, de 29-én este már leálltak a Ther- mál Autósiskola oktatókocsijai, hogy az oktatók és meghívott vendégek évzáró vacsorával és pezsgős koccintással búcsúztassák az óévet. Igaz idén olimpiai bajnok nem akadt a tanulók között, (Ónodi Henrietta is náluk szerezte meg a jogosítványt), de így is 1100- an szereztek vezetői engedélyt 1994-ben. A vacsorát megelőző tájékoztatón elhangzott, hogy a korábbi hírekkel ellentétben 1996. július 1 -je előtt nem várható az ideiglenes vezetői engedély bevezetése. Jogi tanácsadás nyugdíjasoknak. A békéscsabai városi nyugdíjas-egyesület szervezésében ingyenes tanácsadást tart minden nyugdíjasnak, aki igényt tart rá, január 2-án lótól 18 óráig Békéscsabán a Luther u 6/1. szám alatt dr. Markovits Ferenc ügyvéd. „Négyek bandája". December 28-án az esti órákban hívatlan látogatók „tették tiszteletüket” Lökösháza egyik lakóházában. A lakásban tartózkodó személyeket megtámadták, súlyosan bántalmazták. Az ügy kapcsán a gyulai rendőrkapitányság négy személyt őrizetbe vett és garázdaság bűntette miatt eljárást kezdeményezett ellenük. (Folytatás az 1. oldalról) olyan specialitásokról nem beszélhetünk, mint a kolbászok, szalámik esetében. —Miből készül a virsli? —A hagyományos, „műbeles” virslit sertéshúsból, bőrkepépből, nyersfejpépből, ipari szalonnából és léppépből csináljuk. S persze fűszereket adunk hozzá. A juhbeles virslihez marha színhús, marha apróhús, sertéshús, szeparált sertéshúspép, nyers bőrkepép és ipari szalonna kell. Talán kevesen tudják, hogy a gyulai húskombinátban a legkisebb virslikeverés 100 kg, de általában 200 kg-os adagokban készítjük a finom virslit. * A mai világban, amikor a különböző ínyencségeknek nagy becsülete van, talán nem lesz haszontalan, ha olvasóinknak ajánlok egy szilveszteri különleges virslireceptet, a sajátomat: lehetőleg vízzáró edényben vizet forralunk, majd kellő időben beletesszük a virsli(ke)t. Meg fogunk lepődni, de bizonyos időegység után megfőnek a vörös-barnás rudacskák. Ilyenkor nem meglepődünk, hanem cselekszünk. Levesszük az edényt a tűzről és kihalásszuk a virsliket. A művelet után tálaló edényt kerítünk olyat, amelyben elfér az adag. Az asztalra tesszük s levesszük a polcról a mustáros üveget vagy a tormás edényt. Vannak, akik mindehhez még kenyeret is kérnek, nekik illik adni egy-két szeletet. De ez a lényeget nem befolyásolja: megragadjuk a virslit — kézzel vagy evőeszközzel, teljesen mindegy —, belemártjuk a mustárba vagy a tormába és ráharapunk. Utána jöhet a pezsgő. Lovász Sándor Ma temetik Orosházán Nagy Gyula néprajzkutatót, az orosházi Szántó Kovács Múzeum több, mint három évtizedig tevékenykedő' igazgatóját. Pályája a XX. század több korszakát íveli át. A sors nem kényeztette el, ebből fakadt már- már legendás puritanizmusa, nem mindennapi munkabírása. Ácssegéd édesapja az első világháború áldozata lett. A család nagy erőfeszítése és Nagy Gyula tehetsége, szorgalma kellett ahhoz, hogy 1932-ben elvégezhette (Darvas Józseffel egy osztályban) a kiskunfélegyházi tanítóképzőt. Négyesztendei állásnélküliség után, 1936- ban lett tanyai tanító szülővárosában. 1945-ig főhivatásban, azután még hosszú időn át óraadóként tanított, különösszere- tettel az orosházi szakmunkás- képző iskolában. A néphagyományok iránti érdeklődése tanító korában bontakozott ki. Egyfelől a Györffy István szellemét követő népkutatás, másfelől az erősen szociális töltetű népi szociográfiák határozták meg a szemléletét. 1945-ben ő kapott megbízást az orosházi muzeális gyűjtemények intézménnyé fejlesztésére.. Múzeumigazgatóként ennek a feladatnak maradandóan eleget tett. Az orosházi múzeum az ő munkájával lett a táj parasztéletének, különösen a hagyományos gazdálkodásnak a sokoldalú megörökítője. Az 1950-es évek elejétől végzett gyűjtései, magyar és német nyelvű publikációi ma már megismételhetetlenek. Ezért is váltak egyetemi tananyaggá, kézikönyvek forrásaivá. 1955 és 1965 között öt kötet évkönyvet szervezett a múzeumhoz szorosan kapcsolódó kutatók tanulmányaiból. Erre a munka- csoportra épülhetett Orosháza 1965-ben megjelent történeti és néprajzi monográfiája (39 szerzővel), amely Nagy Gyula szerkesztésében országosan számon tartott áttörésnek számított. Nagy Gyula munkásságának középpontjában Orosháza és vonzáskörzete állt, a hagyomáZsadányban először december 21-én tartottak alakuló ülést, ahol Dudás Árpád polgármesterjavaslatára alpolgármesterré választották Pántya Imré- nét. Három munkabizottságot is létrehoztak, a pénzügyit Ma- tuska Sándorné, az egészség- ügyi és szociálist Szatmári István, az ügyrendit Fábián Imre vezeti ezentúl. Megfelelő képnyos parasztélet úgyszólván minden részével, külön kiemelve a vásárhelyi puszta tradicionális paraszti földműveléséről, állattartásáról és népi társadalmáról (társszerzők bevonásával) írt három kötete a magyar néprajztudomány alapvető forrásművei közé tartozik, több évtizedes gyűjtés terméké. Mindezek mellett Nagy Gyula a magyarországi szárazmalmok országosan számon tartott szakértője is volt, a szarvasi, a vámosoroszi (Szabolcs-Szat- már-Bereg megye) és a meké- nyesi (Tolna megye) malmok- olajütők részletes leírásával. Nagy Gyula az iskolateremtő tudományos férfiak közé tartozik Békés megyében. Szülővárosától soha el nem szakadt, de látóköre az egész tájra kiterjedt. Dobozi, vésztői, nagymágocsi, békéssámsoni gyűjtései és tanulmányai igazolják ezt. Volt energiája, a nemes ügy iránti lelkesedése ahhoz, hogy legalább két tucat kezdő kutatót, tanárt, fiatal művészt biztasson, segítsen. Munkásságának teljesebb feldolgozását két önéletrajzi könyvével és az orosházi paraszt-önéletírók csoportjának életre hívásával maga kezdte el, a népi memoárok pedig az őt körülvevő tágabb világról adnak hiteles képet. Nagy Gyula 1911. november 16-án született és 1994. december 26-án hagyott itt bennünket. Örökségét folytatnunk kell, emléke mindenekelőtt erre kötelez minket. Fájdalommal búcsúzunk tőle. Dr. Szabó Ferenc viseletét kapott a helyi munka- nélküliek és nyugdíjasok klubja, valamint a zsadányi cigány közösség is. December 28-án ismét találkoztak a képviselők, ezúttal kötetlenebb formában a falu jövő évi gazdasági lehetőségeit beszélték meg. Makai Sándor jegyző tájékoztatott a lehetőségekről. Két ülés egy héten belül „LESZ-E GYÜMÖLCS A FÁN, MELYNEK NINCS VIRÁGA?” (Petőfi Sándor) Petárda robbant az ABC előtt (Folytatás az I. oldalról) előállították az overallos férfit. Nem volt nehéz dolguk, ugyanis az elkövetéssel gyanúsított B. S. 22 éves fiatalember a K1EG-ABC alkalmazottja. A „petárdázót” gyorsított eljárás keretében, garázdaság elkövetésének alapos gyanúja miatt hallgatták ki, aki minden bizonnyal több ezer forintos pénzbüntetésre számíthat. A fenti példa is mutatja, még mindig sokan csak játékszernek tartják, „jópofa dologként” kezelik a petárdát. Szilveszter közeledtével a vá-. rosban egyre több petárdarobbanást hallani. — Mit tesz, mit tehet a rendőrség ezeknek az eseteknek a megelőzéséért? — kérdeztük Nagy Tibor őrnagyot. — Rendszeresen ellenőrizzük a petárdák fő beszerzési forrásainak számító piacokat, különös tekintettel az itt árusító román, orosz és ukrán állampolgárokra. A náluk talált petárdát lefoglaljuk, őket pedig azonnal kiutasítjuk az országból. Hangsúlyozom, a petárda közbiztonságra veszélyes eszköz, már a birtoklása is szabálysértő, használata pedig büntetőeljárást eredményez. Cs.R. A szilveszteri bolondozás minden kelléke kapható me- ayeszerte most az utcákon. Békéscsabán ezeknek a csodalufiknak a legnagyobb csodálói a gyerekek Fotó: Lehoczky Péter Békés egymás mellett élést... (Folytatás az 1. oldalról) — hangsúlyozta Zsigmond Károly. Ugyancsak fontosnak tartotta az önellátó háztartási gazdálkodást, hogy a családok növénytermesztéssel, állattenyésztéssel is foglalkozzanak, beleértve a földbérlet lehetőségét. Célul tűzte ki a fiatalság kulturált szórakozását, az identitás megőrzését. A kisebbségi önkormányzat feladatai közül kiemelte a szervezeti és működési szabályzat, a munkaterv elkészítését, rendszeres ügyfélfogadás megtartását. Kiss László települési jegyző reményét fejezte ki, hogy gondolkodó, cselekvő szervezettel gazdagodik Doboz. Zsigmond Károly a testület zavartalan, hatékony működése érdekében kérte az ülésen megjelent polgármestert, Szatmári Jánost és a jegyzőt, hogy a rendszeres fogadóórák megtartásához, a testületi ülésekhez jelöljenek ki helyiséget, nyújtsanak segítséget az adminisztrációs ügyekben, adjanak szakmai, jogi támogatást, véleményezze a jegyző döntéseik törvényességét. Javasolta, hogy három kisebbségi képviselő vegyen részt a település önkormányzatának bizottságaiban. Szatmári János konkrét ígéret híján a központi költségvetésre utalt, amelyből a kisebbségi önkormányzat működésének fedezetét lehetne biztosítani. Ezzel együtt megígérte, hogy az elvi, gyakorlati segítség- nyújtásban partner lesz Doboz önkormányzata. L. E.
