Békés Megyei Hírlap, 1994. december (49. évfolyam, 284-309. szám)
1994-12-27 / 305. szám
TÁRSASÁGI ADÓ 1994. december 27., kedd b) Csomagológép-gyártás ITJ 38-4 Csomagológép ITJ 38-5 Csomagbontó és ürítőgép 7. Gyógyszer, növényvédőszer és intermedier gyártásból a) Új gyógyszerek gyártása, állatgyógyászati készítmények gyártása ITJ 53 Gyógyszertermékek b) Új típusú növényvédőszer gyártása ITJ 59-33 Növényvédőszer kompozíció, ha környezetkímélő minősítésű c) Gyógyszer és növényvédőszer, kulcsintermedierek gyártása ITJ 52-ből Szerves alapanyagokból a gyógyszer és növényvédőszer, kulcs-intermedierek gyártása ITJ 53-1 Gyógyszeralapanyag ITJ 53-2 Galenusi gyógyszerkészítmény ITJ 59-39 Egyéb mezőgazdasági célú vegyi termékek, ha környezetkímélő minősítésűek 8. Hazai fehérjebázis fejlesztése ITJ 52-16 Szénhidrátok és fehérjék ITJ 80-91 Állati eredetű takarmányliszt ITJ 82-72 Takarmány tejpor ITJ 84-4 T akarmánykoncentrátum ITJ 84-6-ból Növényi alapanyagból kivont koncentrált hatóanyagtartalmú takarmánykomponensből ; fehérjebázis fejlesztése 9. Élelmiszerelőállításból ITJ 80-5 Hús- és szalonnafeldolgozási félkész és melléktermék ITJ 80-6 Hús- és szalonnakészítmény ITJ 82-5 Sajt ITJ 83-1 Gyümölcskonzerv ITJ 83-2 Főzelékkonzerv ITJ 83-6 Állati eredetű konzerv ITJ 88-4 Söripari termékek ITJ 88-5 Ásvány-, szikvíz- és üdítőital-gyártási termék 10. Az 1 — 9. pontban meghatározott tevékenységek ipari bérmunka keretében történő előállítása SZTJ 101 -32-01 Bérmunkában végzett ipari késztermék előállítása 11. Szaporítóanyag és tenyészanyagok előállítása METJ 91-1-ből METJ 91-22-ből METJ 91-26 METJ 91-31-01-1 METJ 91-45 METJ 91-46 METJ 92-19 METJ 92-26 METJ 92-32 METJ 92-46 METJ 93-ból Gabonafélék és hüvelyesekből a szaporító és tenyészanyag előállítása Olajos magvakból a szaporító és tenyészanyag előállítása Ipari növények szaporítóanyaga Vetőburgonya Szálastakarmánymagvak Lédús takarmányok szaporítóanyaga Zöldségfélék szaporítóanyaga Gyümölcs szaporítóanyag Szőlő szaporítóanyag Virágok és dísznövények szaporítóanyaga Élőállatok és állati termékekből a tenyészanyagok 12. Mezőgazdasági termelésből METJ 91-11-01 Búzatermesztés METJ 91-11-08 Kukoricatermesztés 13. Idegenforgalomból a) A termál- és gyógy-idegenforgalom létesítményeinek kialakítása és üzemeltetése, ha a gazdasági társaság a beruházó és az üzemeltető: SZTJ 507-53 Kereskedelmi szálláshely szolgáltatás SZTJ 507-71-02 Gyógyidegenforgalom-szervezés SZTJ 609-33 Gyógyfürdő-szolgáltatás SZTJ 817-1 Gyógyító és megelőző ellátás SZTJ 818-32 Gyógyüdültetés b) Műemlék kastélyok rekonstrukciója és idegenforgalmi célú hasznosítása, ha a gazdasági társaság a beruházó és az üzemeltető: SZTJ 507-53 Kereskedelmi szálláshely szolgáltatás SZTJ 507-79 Egyéb idegenforgalmi szolgáltatás c) A szálloda (hálózat) létesítése és üzemeltetése, ha a gazdasági társaság a beruházó és az üzemeltető: SZTJ 507-53 Kereskedelmi szálláshely szolgáltatás SZTJ 507-79 Egyéb idegenforgalmi szolgáltatás 14. Közcélú távközlési szolgáltatás SZTJ 406-2 Távközlési szolgáltatás SZTJ 406-34 Rádiótelefon szolgáltatás 15. Egyes környezetvédelmet szolgáló termékek, berendezések előállítása ITJ 25-94-ből ITJ 32-39-ből ITJ 33-81 ITJ 33-83 ITJ 36-11-bői ITJ 36-13-ból ITJ 36-14 ITJ 36-19-ből 'ITJ 36-34-ből ITJ 36-35-ből ITJ 69-99-45 A napkollektor Fluidágyas szénportüzelésű berendezések, valamint mezőgazdasági és erdőgazdasági nedves melléktermékek elégetésével üzemelő hőfejlesztő berendezések Hulladékmegsemmisítő, feldolgozó, hatástalanító és hasznosító berendezések Szennyvíz-, élővíz-tisztító és fertőtlenítő készülékek és berendezések Szilárd szennyezőanyag leválasztását szolgáló ülepítők Szennyezőanyag leválasztást szolgáló szűrők Elektrosztatikus leválasztok (elektrofilter) Egyéb, gázszerű közegből szennyezőanyag leválasztást szolgáló szűrők, porleválasztók Abszorbciós gáztisztítók Adszorpciós gáztisztítók Szennyvizek (iszapok) kezelésére szolgáló kompozítumok és szűrőbetétek 5. melléklet az 1991. évi LXXXVI. törvényhez (Hatályon kívül helyezve) 6. melléklet az 1991. évi LXXXVI. törvényhez A külföldi vállalkozó és a külföldi szervezet adóalapjának megállapításáról A. Fejezet A külföldi vállalkozó adóalapjának meghatározása A külföldi vállalkozó a vállalkozási nyeresége után fizetendő adó alapját a telephelynek betudható, pénzforgalmi nyilvántartás alapján kimutatott bevételei és az ezekhez kapcsolódó felmerült költségei különbözeteként határozza meg, de ha ez kisebb, mint az elszámolt bevételeinek 10 százaléka, úgy ez utóbbit kell az adó alapjának tekinteni. B. Fejezet Bevételek, költségek 7. melléklet az 1991. évi LXXXVI. törvényhez 1. A vállalkozási tevékenység bevétele a tevékenységgel (termékelőállítás- sal, áru- és szolgáltatás értékesítéssel, szellemi alkotásokhoz fűződő valamely jog átruházásával, használatának átengedésével, előadói, művészeti tevékenységgel stb.) összefüggésben kapott készpénz, jóváírás, és bármilyen vagyoni értek. 2. A külföldi vállalkozó a vállalkozási tevékenység költségeként - a 3. pontban foglalt kivétellel — a naptári évben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen bizonylatolt összeget számolhatja el, a személyi jellegű kifizetéseket bruttó módon, a levont és befizetett személyi jövedelemadóval és munkavállalói járulékkal növelt összegben figyelembe véve. A telephely költségeként a telephelynek betudható bevételhez közvetlenül kapcsolódó költség, valamint az üzletvezetési és általános ügyviteli költségből a telephelyre arányosan jutó összeg vehető figyelembe, tekintet nélkül a felmerülés helyére. 3. Az adóalap megállapításakor költségként nem vehető figyelembe a) a pénzügyi ellenőrzés alapján megállapított belföldi adórövidítésből, egyéb belföldi jogszabály megsértéséből keletkező befizetés (bírság, késedelmi pótlék stb.), kivéve az önellenőrzési pótlékot és az olyan belföldi adóra vonatkozó adóhiányt, amely jogszerű teljesítés esetén egyébként költségként elszámolható lett volna; b) a bármilyen címen felvett hitelre (kölcsönre) visszafizetett összeg: c) a kötelezettség nélkül adott ajándék és a reprezentációs költségnek a bevétel 0,5 százalékát meghaladó része; d) a társulati adó, a társasági adó és a földadó. C. Fejezet A külföldi vállalkozó nyilvántartási kötelezettsége 1. A külföldi vállalkozó a bevételeiről és az ehhez kapcsolódó, elismert költségeiről pénzforgalmi szemléletben, forintban bevételi és költségnyilvántartást köteles vezetni. A devizában (valutában) kapott bevételeket és felmerült kiadásokat a jóváírás, illetve a felhasználás napján, vagy az adóév utolsó munkanapján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett deviza-középárfolyamon kell átszámítani. 2. (Hatályon kívül helyezve) 3. A bevételként kapott ellenértékekről szerződésenként, a munkavállalóknak kifizetett jövedelmekről és az ahhoz kapcsolódó kötelezettségekről (személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék stb.) pedig munkavállalónként is kell kimutatást készíteni. Dt Fejezet A külföldi szervezet jövedelmének meghatározása 1. A külföldi szervezet jövedelmeként a részére belföldi személy által kifizetett, a jövedelemszerzés helyét tekintve belföldinek minősülő vállalkozási tevékenységért kapott ellenértéket kell — a 2. és 4. pontokban foglaltak kivételével — figyelembe venni. 2. Jövedelem a belföldön bejegyzett pénzintézet által a kötvény után kifizetett kamat, ha a pénzintézet a kötvény kibocsátó megbízása alapján lebonyolító tevékenységet folytat. 3. Nem kell jövedelemnek tekinteni az értékpapír, illetve a gazdasági társaságban, szövetkezetben tulajdonosi jogot megtestesítő részesedés értékesítésekor a megszerzésére igazoltan fordított összeget. 4. A jövedelem megállapítása során az E) fejezet előírásait is figyelembe kell venni. E. Fejezet Értelmező rendelkezések 1. Telephely a) Olyan állandó üzleti létesítmény, amellyel a társaság részben vagy egészben vállalkozási tevékenységet folytat. A »telephely« kifejezés magában foglalja különösen a vezetés helyét, a fiókot, a magyarországi székhellyel bejegyzett (létesített) képviseletet, az irodát, a gyártelepet, a műhelyt, a bányát, a kőolaj- vagy a földgázkutat, a kőbányát, vagy az egyéb természeti kincs kiaknázására szolgáló más telepet. b) Az építkezés, valamint az azzal kapcsolatos kivitelező, összeszerelő, felszerelő illetve felügyeleti tevékenység helye abban az esetben, ha időtartama egyfolytában vagy egy naptári éven belül megszakításokkal összesen legalább 3 hónapig tart. c) d) A külföldi személyt Magyarországon állandó telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni — kivéve, ha csak a 2. pontban említett tevékenységet végzi — azon tevékenységeire nézve, amelyeket külföldi vagy belföldi —jogi személy, —jogi személyiség nélküli társas cég, — egyéb személyi egyesülés, — magánszemély a külföldi személy nevében vállal, feltéve, hogy a külföldi személy nevében szerződést köthet Magyarországon, és e jogával rendszeresen él, illetve áru- vagy termékkészletet tart fenn, amelyből rendszeresen szállít a külföldi személy nevében. 2. Nem minősül telephelyűek: a) a külföldi személy árujának vagy termékének kizárólag tárolására, bemutatására használt létesítmény; b) áruknak, illetve termékeknek kizárólag tárolás, bemutatás, belföldi személy által feldolgozás céljából történő készletezése; c) kizárólag a külföldi személy számára történő áru-, illetve termékbeszerzés, illetve információgyűjtés. 3. Jogdíj: a) a szabadalom, a védett eljárás, a védjegy, illetve hasonló jog; b) know-how, illetve üzleti titok; c) irodalmi, művészeti vagy tudományos művek — beleértve a mozgófilmet, videoszalagot, hanglemezt, hangszalagot, kompaktlemezt, valamint hasonló eszközöket is — szerzői jogának használatáért vagy használatának átengedéséért kapott ellenérték. 4. A jövedelemszerzés helye: a) vállalkozási tevékenységből származó jövedelem esetében -— kivéve a b)f) pontokban meghatározott jövedelmeket — az a hely, ahol a jövedelmet szerző telephelye található, de ha a vállalkozást nem telephelyen folytatják, úgy az a hely, ahol a vállalkozást folytató társaság belföldi személynek minősül; b) ingatlanból és természeti erőforrásból származó jövedelem esetében az ingatlan, illetve természeti erőforrás helye; c) (Hatályon kívül helyezve) d) kamatjövedelem esetében az a hely, ahol a kölcsönt — amelynek alapján a jövedelem felmerül — igénybe veszik, a kölcsön pénzeszközeit használják; e) előadói, művészeti és sporttevékenységért, bemutatókért (kiállításokért) járó díjak esetében az a hely. ahol a tevékenységet végzik; f) jogdíj esetében az a hely, ahol a jogdíjat fizető belföldi személynek minősül; g) a gazdasági társaságban, szövetkezetben meglévő részesedés értékesítése esetén az a hely, ahol a gazdasági társaságot bejegyezték; h) a külföldi személy által teljesített tanácsadói szolgáltatás esetében az a hely, ahol a szolgáltatást igénybe vevő belföldi személynek minősül. i) kötvénynél a kibocsátó székhelye 5. Építkezés kezdetének napja: az építési naplóba történő első bejegyzés. 6. Építkezés befejezésének napja: az épület, építmény használatbavételének időpontja. 7. Természeti kincs: az ásványi anyag, valamint a földterület, a tavak, a folyók élő, illetve nem élő erőforrásai. 8. Belföldi személy: a törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott adóalany és a 2 § (2) bekezdésében meghatározott adóalany telephelye, valamint a belföldi illetőségű magánszemély. 9. Külföldi személy: e törvény alkalmazásában a külföldi jogi személy, jogi személyiség nélküli társas cég, egyéb személyi egyesülés. Az adómentesség feltételei a kizárólag készfizetői kezesség nyújtásával foglalkozó részvénytársaságnál 1. Mentes az adó alól az a részvénytársaság, amely a) külön jogszabály szerinti viszontgarancia-szerződést kötött a Kisvállalkozási Garancia Alappal, és b) alapítói között — más jogi személyek mellett—a Kormány is szerepel, és c) osztalékot nem fizet, mindenkori nyereségét alaptevékenysége végzésére fordítja, és d) a kezességvállalási tevékenységet kizárólagos tevékenységként folytatja, szabad pénzeszközeit bankszámlán vagy állampapírokban tartja. 2. A részvénytársaság jogutód nélküli megszűnése, valamint az a)-d) pontokban foglalt feltételek hiánya (a továbbiakban: megszűnés) esetén — a kötelezettségeinek teljesítését követően — fennmaradó összes vagyon és az alapítók hozzájárulásának különbsége után a megszűnés évében érvényes társasági adót fizet. 8. melléklet az 1991. évi LXXXVI. törvényhez (Hatályon kívül helyezve) 9. számú melléklet az 1991. évi LXXXVI. törvényhez Kedvezményezett bevételek a közhasznú társaságnál, az alapítványnál és a társadalmi szervezetnél A) Alapítványnál és társadalmi szervezetnél Az 1. § (1) bekezdése szerinti jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységből e törvény alkalmazásában nem minősülnek vállalkozói tevékenységnek: 1. A szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a pénzintézettől, illetve az értékpapír kibocsátójától kapott kamat. 2. A kizárólag az alapítványi célú, illetve a társadalmi szervezet célja szerinti tevékenységet szolgáló vagyontárgy értékesítése. 3. Az alábbi tevékenységekből elért bevétel SZJ 011131 SZJ011134 SZJ012200 SZJ 0813 SZJ 13 SZJ 14215 SZJ 142312 SZJ 1441 SZJ 16 SZJ1711 SZJ1713 SZJ 181 SZJ 19 Parkosítás, zöldterületek gondozása a közterületeken végzett szolgáltatások Védett természeti területek gondozása Különleges rendeltetésű erdők és területek gondozása Diákotthoni, kollégiumi ellátás Kutatás és kísérleti fejlesztés Műemlékvédelem Környezeti elemek, környezet- és egészségkárosító tényezők mérése, vizsgálata, elemzése Munkaerő-közvetítés, -kölcsönzés és kapcsolódó tanácsadás, amennyiben a szolgáltatás igénybe vevője munkanélküli Oktatás kivéve: 1633 Felsőfokú továbbképzés 164126 Szakmai nyelvvizsgáztatás 16423 Nem szakmai (egyéb) tanfolyami oktatás, vizsgáztatás 165220 Pszichológiai tanácsadás 165900 Oktatást kiegészítő egyéb szolgáltatás Humán egészségügyi ellátásból az 1975. évi II. törvény 16/A. § (3) bekezdése szerint nyújtott szolgáltatások az ott meghatározott feltételekkel Szociális ellátás Szennyvíz- és hulladékkezelés, köztisztasági szolgáltatás Szórakoztató kulturális és sport szolgáltatás kivéve: SZJ 191500 Hangfelvétel készítés SZJ 191623 Könnyűzenei hangverseny SZJ 191629 Egyéb máshová nem sorolt zenei, táncművészeti és vegyes előadás SZJ 192000 Hírügynökségi szolgáltatás SZJ 195 Egyéb pihenő-szórakoztató szolgáltatás 4. Az üdültetés (SZJ 08143), ha a szervezett — kedvezményes — üdültetési célt szolgáló létesítményt gyermek és ifjúsági, illetve a munkavállalók üdültetését biztosító alapítvány üzemelteti, ideértve az egészségkárosodottak, fogyatékosok, munkanélküliek üdültetését is. 5. Az alapítvány, a társadalmi szervezet cél szerinti tevékenysége függetlenül attól, hogy a tevékenységet a 3. és 4. pont tartalmazza vagy nem. B) Közhasznú társaság által végzett kedvezményezett tevékenységek SZJ 01113 SZJ055110 SZJ 09121 SZJ 09122 SZJ 09124 SZJ 13 SZJ 14215 SZJ 1441 SZJ1711 SZJ 1713 SZJ 181 SZJ 01112-ből SZJ 011134 SZJ 0112200 SZJ 0442 SZJ 054200 SZJ 111-ből SZJ 142120 SZJ 142160 SZJ 142275 SZJ 142312 SZJ 16 SZJ 19 Parkosítás, zöldterületek gondozása, a közterületeken végzett szolgáltatások Ivóvízellátás Helyi, kötöttpályás személyszállítás kivéve: SZJ 091215 Libegővei, siklóval stb. történő személyszállítás Menetrendszerű közúti, távolsági személyszállítás Menetrendszerű közúti, helyi személyszállítás Kutatás és kísérleti fejlesztés Műemlékvédelem Munkaerő-közvetítés, -kölcsönzés és kapcsolódó tanácsadás,amennyiben a szolgáltatás igénybe vevője munkanélküli Humán egészségügyi ellátásból az 1975. évi Il.törvény 16/A. § (3) bekezdése szerint nyújtott szolgáltatások az ott meghatározott feltételekkel Szociális ellátás Szennyvíz- és hulladékkezelés, köztisztasági szolgáltatás Állattenyésztési szolgáltatásból, őshonos állatfajták tartása, génmegőrzése Védett természeti területek gondozása Különleges rendeltetésű erdők és területek gondozása Nyersanyag visszanyerése hulladékból Megújuló energiahordozók (nap, szél, vegyi stb. energiákat hasznosító) járulékos szolgáltatásai Saját vagy bérelt ingatlan hasznosításából saját vagy bérelt műemléki ingatlan hasznosítása Település és tájtervezés Területfejlesztés- és rendezési tervezés Környezetvédelmi szakami tervezés, szakértés Környezeti elemek (löld, levegő, víz, zaj, rezgés, stb.), környezet- és egészségkárosító tényezők mérése, vizsgálata, elemzése Oktatás, kivéve: SZJ 1633 Felsőfokú továbbképzés SZJ 164126 Szakmai nyelvvizsgáztatás SZJ 16423 Nem szakmai (egyéb) tanfolyami oktatás, vizsgáztatás SZJ 165220 Pszichológiai tanácsadás SZJ 165900 Oktatást kiegészítő egyéb szolgáltatás Szórakoztató, kulturális és sport szolgáltatás, kivéve: SZJ 191500 Hangfelvétel készítés SZJ 191623 Könnyűzenei hangverseny SZJ 191629 Egyéb máshová nem sorolt zenei. táncművészeti és vegyes előadás SZJ 192000 Hírügynökségi szolgáltatás SZJ 195 Egyéb pihenő- szórakoztató szolgáltatás
