Békés Megyei Hírlap, 1994. december (49. évfolyam, 284-309. szám)

1994-12-22 / 302. szám

jtÉKfa MEGYEI HÍRLAP OROSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE 1994. december 22., csütörtök Orosháza város címere Hírek ínyenceknek. Nyomda­kész az a szakácskönyv, amit Tercsi József és Bacsa Sándor írt Szárnyakon jár a siker cím­mel. A konyhában felhasznál­ható összes szárnyas étel elké­szítésének módja (grill, leves, sült, főzelék), trükkje megta­lálható a gyűjteményben. A színes fotók is elkészültek, a könyv szerzői kiadót keresnek a mihamarabb történő megje­lenéshez. Tanácsadás. Orosházán a részben önálló intézményként működő nevelési tanácsadó­nak négy éven keresztül nem volt vezetője. Az önkormány­zat pályázatot írt ki, az elbírá­lást követően pedig Horváthné Csepregi Éva tanár és pszicho­lógus nyerte el az állást. Hangverseny. Oroshá­zán a Petőfi Művelődési Köz­pont, a József Attila Általános Iskola, a III. számú általános iskola, az Orosházi Madrigál Kórus és a Liszt Ferenc Zene­iskola közös karácsonyi hang­verseny keretében mutatko­zott be a közönségnek. Érdemben. A kardoskúti képviselőknek ezen a héten, pontosabban csütörtökön 16 órai kezdettel elkezdődik az érdemi munka. A testületi ülés napirendjén szerepel egy kiírt pályázat (ki legyen a művelő­dési ház vezetője) elbírálása, de az 1995. évi költségvetés kapcsán átmeneti rendeletet is el kell fogadniuk a település képviselőinek. Istentiszteletek. Oros­házán az evangélikus temp­lomban december 24-én 15 órakor gyermekek karácso­nya, 17 órakor szenteste isten- tisztelet, 23 óra 30 perckor éj­féli betlehemes kezdődik. De­cember 26-án 10 órai kezdettel ünnepi istentisztelet (úrvacso­ra), december 31-én 17 órától óévesti istentisztelet, majd 23 óra 30 perctől éjféli, óévbú­csúztató, újévköszöntő isten- tisztelet lesz. A kiscsákóiak a szénásiakat választanák Vastagh Pál igazságügy-mi­niszter Nagyszénás polgármes­terének, Kaczkó Mihálynak a kíséretében Kiscsákón egy la­kossági fórumon vett részt (még az önkormányzati választások előtt). —Polgármesterúr, mi volt az apropója ennek a találkozó­nak? — A májusi választások előtt Vastagh Pál képviselőjelöltként találkozott a kiscsákóiakkal. A kistelepülés lakói felvetették, hogy közigazgatásilag szeret­nének elszakadni Orosházától és Nagyszénáshoz tartozni. Megjegyzem, nem ez az első kísérletük, már három éve jelez­ték e szándékukat. Akkor fel is kerestem Orosháza város veze­tését, de — nem tudni, mi okból — mereven elzárkóztak a tár­gyalástól. —Úgy tűnik, Nagyszénás szíve­senfelvállalja a kiscsákóiakat. — Mi nem látjuk akadályát annak, hogy a település köz­igazgatásilag is hozzánk tartoz­zon. Hiszen humán alaporvosi alapellátást községünk biztosít a számukra, az ottani gyerekek idejárnak iskolába, óvodába, itt részesülnek napközis ellátás­ban, s az itteni körzeti megbí­zottak látják el a rendőri szolgá­latot is. — Hozna ez az „egyesülés” hasznot Nagy szénásnak? — Egyáltalán nem, hiszen a lakosok száma utáni normatív támogatás nincsen arányban az ott elvégzendő feladatokkal, egy rendkívül elhanyagolt területről van szó. — Mikor és mi várható az ügyben? — V alószínű, hogy az önkor­mányzati választások lezajlása után Kiscsákón kiírt helyi nép­szavazás fog dönteni. j v K A szépségmustra után Tokai Editről tudjuk, hogy 18 éves, Nagyszénáson fodrász, és indult az Orosháza Szépe’ 94 választáson. — Mi az, amit még illene tudnunk rólad? — 162 centiméter magas va­gyok és jelenleg 55 kiló. — Biztatott valaki a verse­nyen való részvételre? — Nem, és az utolsó pillana­tig senki nem tudta, hogy indul­ni szeretnék. Nem akartam fel­esleges feltűnést kelteni. — Hogy készültél a megmé­rettetésre? — Egy kis tornával, ami annyit eredményezett, hogy 51 kiló lett a „versenysúlyom”. — Gondolom, egy pillantás­sal felmérted a mezőnyt. Mi­lyennek ítélted meg az esélyei­det? — A lányok nagyon szépek voltak és nagyon magasak. Én nem annyira... —Mesélj valamit a ruhádról! — Saját tervezés volt. Itt helyben, a Gitta Szalonban varrták. — Megmérettettél, és könnyűnek vagy nehéznek talál­tattál? Elégedett vagy-e az elért eredménnyel? —Jól éreztem magam, ennyi elég is volt. Többet nem vártam a versenytől. — A magánéletedről mit árulsz el az olvasóknak? — Nem is olyan régen szakí­tottam a barátommal, pedig két éve jártunk együtt. —Akkor most egyedül? — Dehogy! Az illető szőke, kék szemű és szép! —Mik a terveid? — Szeretnék továbbtanulni. J. V.K. Az Orosháza Szépe '94 választás nevezői között vidéki lányok is voltak, mint például a nagyszénási Tokai Edit Találgatunk Emlékszem, néhány héttel ezelőtt ed­dig ismeretlen arcokkal találkoztam Orosháza képviselő-testületének ülé­sén. Nem volt nehéz észrevenni az érdeklődőket, hiszen a vendégek szék­sorait évek óta csak a sajtó képviselői koptatták. Nos, az új érdeklődők — mint kiderült — azok voltak, akik később ringbe szálltak az önkormányzati választásokon. Vannak, akik december 23-ától — győztes egyéni kép­viselőként—most már hivatalosan foglalják el helyeiket a városatyákat megillető asztal körül. Mindannyian kíván­csian várjuk, ki, hol talál magának széket, kit, hová invitálnak. Az alpolgármester személye is sokakat talál­gatásra késztetett már. Valamennyien kíváncsian várjuk a pénteki nagy találkozást. —, Orosháza polgármestere Miután térségünkben —- az ön- kormányzati választások során — a régi polgármestereknek sza­vaztak bizalmat a választók, így nincsenek új arcok, akik bemu­tatásra várnának. Vagy mégis? Orosházán más a helyzet. Dr. Gulyás Mihály — aki nem in­dult az idei választáson — lekö­szönő városvezető hétfőn adta át hivatalát Fetser Jánosnak, Orosháza új polgármesterének. A város élén ezentúl a 41 éves főtechnológust láthatjuk, aki az Orosházi Üveg-gyárban dolgo­zott 1972 óta. 1991-től pedig a helyi MSZP szervezet elnöke­ként tevékenykedett Fetser úr. Fetser János, Orosháza új polgármestere Oroszul társalogtak, majd a lányok egymás nyakába ugrottak Két pusztaföldvári diáklány nem mindennapi eredményt ért el azon az orosz nyelvből meghirdetett tanulmányi ver­senyen, ahol I. kategóriában hetedikes általános iskolások indulhattak. Kacsala Gabriel­la országos első, Szűcs Diána országos második helyezéssel büszkélkedhet. —Mit jelent az /. kategória ? — kérdeztük Gregus Ilona ta­nárnőt, Gabi és Diána felké­szítőjét. — Az I. kategóriába a nem tagozatos osztályok tartoznak, amelyek normál óraszámban tanulják a nyelvet. — Hogyan lehet egy orszá­gos szintű versenyre eredmé­nyesen felkészülni? — Már januárban elkezdtük a munkát, ami nagyon sok le­mondással járt. Sokszor még hét végén is mentünk a tanár­nőhöz gyakorolni — mesélte Gabi.—Emellett persze ugyan­úgy készültünk a többi tantárgy­ból is a másnapi órákra. Szűcs Diána lett az országos orosz verseny győztese — Öt évvel ezelőtt is volt egy országos első helyezett ta­nulóm — veszi át a szót a tanárnő —, így az előző évek tapasztalatait hasznosítani tudtam a felkészítésben. Na­ponta gyakoroltuk a társalgást az úgynevezett sablontémák­ból, mint például a család, az iskola stb. Fontos hangsúlyt fektettünk a memoriterekre, amit elő kellett adniuk a verse­nyen. Próbáltam az egyéni­ségüknek megfelelő szöveget választani. — Hogyan zajlott le a ver­seny? — Pénteki napon érkeztünk Budapestre, a szlovák gimná­zium kollégiumába — folytat­ta Diána.—A kísérőnk Dénes- né Tóth Éva tanárnő volt, tőle is sok segítséget kaptunk. A társaság nagyon klassz volt. A megnyitó után kezdődött az el­ső forduló, a tesztláp kitöltésé­vel. Az nagyon nehéz volt! — egészítette ki a visszaemléke­zést Gabi. — Oroszul felolvas­tak egy szöveget, ezt kellett figyelni, mert ezzel volt kap­csolatos a teszt, tele beugrató kérdéssel.'Szombaton délelőtt társalogni kellett orosz anya­nyelvűekkel, délután pedig a szabadon választott szöveget mondtuk el. Az esti záróün­nepségen hirdették ki az ered­ményeket. Az utolsó helyezés­Kacsala Gabriella pedig a második helyezést szerezte meg. Mindkettőjükre nagyon büszkék a pusztaföldváriak tői kezdték a nevek felsorolá­sát. Hiába vártuk, hogy „most jövünk, biztos, most követ­kezünk”, míg legvégül mi ma­radtunk. Majdnem össze­estünk a meglepetéstől! Azu­tán egymás nyakába ugrot­tunk, annyira örültünk. — Nem számítottatok ilyen jó helyezésre? — Tájékozódtunk ugyan a többiektől, kinek, hogy si­került a szereplés, és megálla­pítottuk: annyit mi is tudtunk. Egyébként a második forduló után már lehetett érezni, hogy nem állunk rossz helyen — mesélték a lányok. — Szeretném, ha ebben a tanévben is indulnának a ver­senyen tanítványaim — vette át a szót ismét a tanárnő. — Eredményüknek nagyon örül­tem, hiszen ez roppant ko­moly teljesítmény volt mind­kettőjük részéről. Hozzáte­szem, Gabriella időközben más versenyen is eredményes volt, a szépkiejtési versenyen Kazinczy-jelvényt kapott. Kí­vánom, hogy legyen része minden pedagógusnak abban az örömben, amiben nekem részem volt! Ilyenkor érzem, érdemes volt dolgozni! Zsikai Péter A depresszió is betegség hit világában Dr. Tóth Éva ideggyógyász fő­orvos tartott előadást a dep­resszióról Orosházán a Fehér Kígyó Gyógyszertárban. A doktornő Freud gondolatával kezdte előadását: „Lelkileg egészséges az az ember, aki dol­gozni és alkotni tud”. A depresszió levert lelkiálla­potot, nyomott hangulatot, bús­komorságot jelent. A lakosság 20 százaléka szenved e beteg­ségben. Sokan közülük nem akarják tudomásul venni beteg­ségüket. Az orvos feladata elfo­gadtatni ezt a tényt. Kialakulhat a depresszió szülés után, a stressz következtében is (halál, válás). Legveszélyeztetetteb­bek az alkoholt, kábítószert fo­gyasztók. A nagyon súlyos dep­resszióban szenvedő csökkent érdeklődést mutat az öröm és a megszokott tevékenységek iránt. Nyugtalanság, csökkent koncentráció jellemezheti a be­teget. Gyakori viszont a halál és az öngyilkosság gondolata is. Testi betegségnek is lehet ki­váltó oka a depresszió. A kör­nyezet legtöbb esetben csak egyszerű hisztinek tekinti a ma­gatartás-változást. A gyógyítás akkor eredményes, ha a hozzá­tartozók is segítik a beteget. T.A. Megjelent az Orosházi Harangszó Ezen a héten megjelent az Orosházi Harangszó, az Oros­házi Evangélikus Egyházköz­ség lapjának 5. száma. A kará­csony—új év—vízkeresztre elkészült ünnepi szám több ka­rácsonyi témájú cikket tartal­maz a helyi lelkészek tollából. A lap hasábjain olvashatók a gyülekezet tagjainak beszá­molói az elmúlt időszak jelen­tős eseményeiről. Az újság egyébként nagyon népszerű a gyülekezet köré­ben, a lapkészítés költségeit adományokból fedezik, így in­gyen jutnak hozzá az olvasók. Sz.S. A Orosházán a református gyülekezeti házban tartották meg az 1960 és 1974 között konfirmált református hívek találkozóját. Sági Endre lel­kész 1 éve él feleségével—-aki szintén lelkész — a városban, ők próbálják összefogni az Orosházán és a környéken élő református híveket. — A konfirmáció a hit meg­erősítését jelenti. A kereszte­léskor a csecsemő szülei tesz­nek fogadalmat, hogy gyer­meküket hitben nevelik majd fel. A szülőknek ezt a fogadal­mát veszi magára a gyermek a konfirmáció alkalmával. A re­formátus egyházban a hagyo­mány szerint erre 12—13 éves korban kerül sor. Az én szemé­lyes véleményem az, hogy ko­rai a fiatalon történő konfirmá­ció. Nem életkorhoz, hanem hitbeli érettséghez kellene kötni — mondta kérdésünkre válaszolva a tiszteletes, majd kifejtette: — Azt a gyakorlatot szeretnénk meghonosítani, hogy akkor konfirmáljanak a gyerekek vagy az ifjak, amikor már kellőképpen érettek a hit­ben, és tudatosan vállalják az isteni utat. A hagyományokkal viszont nehéz szakítani. Mint megtudtuk, 1960 és 1974 között az orosházi és a kardoskúti református gyüle­kezetben körülbelül 120-an konfirmáltak. A mostani talál­kozón viszont mindössze 10- en jelentek meg. — Ez is jól tükrözi az egyhá­zak jelenlegi helyzetét. Ilyen arányokkal találkozunk az is­tentiszteleteken is. Természete­sen megfogalmazódik a változ­tatás igénye, hiszen nem lehet mindent az elmúlt 40 évre fogni. Tudom, nem volt könnyű a hit­ben megmaradni, de aki komo­lyan gondolta és akarta, az vál­lalta a kellemetlen következ­ményeket is. Az elmúlt években divatba jött az egyház, kereszte­lési hullám kezdődött, viszont a szülők nem lettek templomba járó emberek — mondta a lel­kész a találkozó végén. Török Anita Az oldalt szerkesztette: Csete Ilona

Next

/
Thumbnails
Contents