Békés Megyei Hírlap, 1994. december (49. évfolyam, 284-309. szám)
1994-12-20 / 300. szám
1994. december 20., kedd NAGYVILÁG~\ Moszkva fél a terroristáktól Mindenkit igazoltatnak. A moszkvai rendőrség, félve a csecsen terroristák támadásaitól, Moszkva körül ellenőrzési pontokat állított fel Feb-Reutér Egy mondatban Bahrainben az elmúlt két hétben lejátszódott utcai zavargások egy, az Öböl menti emirátus megdöntésére szőtt összeesküvés részét képezik—mutatott rá a Manamában nyilvánosságra hozott belügyi közlemény. • A Time magazin értesülése szerint egy független vizsgálóbíró úgy döntött, hogy kivizsgálja aTyson Food amerikai baromfivállalat volt pilótájának azt az állítását, amely szerint a nyolcvanas években hat alkalommal is pénzküldeményt juttatott el a cégtől Bili Clintonnak, aki akkor még Arkansas állam kormányzója volt. • A függetlenek meglepően sok polgáonesteri széket elhódítottak a politikai pártoktól a vasárnapi szlovéniai hely- hatósági választásokon. O Az amerikai Központi Hírszerző Hivatal (CIA) igazgatója megerősítette: az amerikai kormányzatot továbbra is nyugtalanítja az a lehetőség, hogy terrorista csoportok hasadóanyagok birtokába juthatnak a volt szovjet köztársaságokban. • A csaknem négy hónapja érvényben lévőulsteri tűzszünet eddigi legsúlyosabb megsértéseként értékelik Londonban az észak- írországi Enniskillen városában hétfő hajnalban talált pokolgépet — az incidenst azonban most minden jel szerint nem lehet az ír Köztársasági Hadsereg (IRA) számlájára írni. • Lengyelország számos városában tartottak megemlékezéseket vasárnap a tragikus tenger- melléki események 24. évfordulója alkalmából. • Bizalmatlansági indítványt készülnek beterjeszteni hétfőn Jichak Rabin kormánya ellen az izraeli vallási pártok Simon Peresz egy minapi megjegyzése miatt, amelyben a külügyminiszter megkérdőjelezte a bibliai Dávid király erkölcsiségét. Az oldal külpolitikai tudósításai az MTI hírei alapján készültek Az orosz légierő tegnapra virradóra hat légitámadást hajtott végre Csecsenföldön. A Moszkvából kivezető utak mentén, a város határánál lévő rendőrposztoknál páncélozott szállítójárművek jelentek meg az esetleges csecsen terrortámadások elhárítására. A városban a szokásosnál lényegesen több a rendőrjárőr az utcákon. A földalattin állandóan ellenőrzik a szerelvényeket és az állomásokat, gazdátlan csomagok után kutatva. A Majak rádió jelentése szerint rakétatámadás érte Groz- nijnak azt a külvárosát, ahol Dzsohar Dudajev, a szakadár csecsének vezérének háza található. A környéken a légnyomás miatt kitörtek az ablakok. A Rí A orosz hírügynökség jelentése szerint nem érte találat Dudajev házát. A csecsen vezetés az óvóhelyeken tartózkodott a légitámadások idején. A csecsenföldi célpontok között az orosz harci gépek bombázták Sáli település közelében Dudajev harckocsizó ezredét. Orosz részről hivatalosan nem közöltek semmit a támadásokról. Az egyik moszkvai kereskedelmi adó jelentése szerint leváltották azt az orosz parancsnokot, aki megtagadta a múlt héten az előrenyomulást Groznij felé. Ivan Babicsev tábornoknak, a pszkovi ejtőernyős hadosztály főnökének leváltására vonatkozó hírt nem erősítették meg hivatalosan. — A hétfő hajnali légitámadásokat követően délelőtt súlyos harcok bontakoztak ki a csecsen fővárostól északra. Grozniji közlés szerint az orosz hadsereg nagy erőkkel támadja a csecsen állásokat Dolinszkij település közelében. Közben Viktor Csemo- mirgyin miniszterelnök vezetésével az orosz fővárosban tanácskozik a kormány, a nem- zetbiztosági tanács és az elnöki hivatal több tagja. A csecsenföldi helyzettel kapcsolatos megbeszélések eredményéről kora délutánig semmit sem hoztak nyilvánosságra. Dzsohar Dudajev csecsen elnök hivatalától az orosz hivatalos hírügynökség úgy értesült, hogy súlyos harcok bontakoztak ki Groznijtól északra. Dolinszkij település körzetében az orosz haderő harci helikopterek, sorozatvetők, a tüzérség és mintegy kétszáz páncélozott harcjármű, köztük százhúsz nehézharckocsi bevetésével támadja a csecsen alakulatokat. Groznijban nem közöltek adatokat arról, hogy a csecsen fővárostól nyugatra, illetve keletre folynak-e összecsapások. A Dolinszkij közelében kirobbant harcok hírét orosz források nem erősítették meg. Közben Borisz Jelcin orosz elnök hivatalának egyik illetékese jelezte: Moszkva többé nem válaszol Dudajev távirataira, amelyben a csecsen vezető a békés rendezést célzó tárgyalásokkal kapcsolatos javaslatait ismerteti. Moszkvai megfigyelők szerint ezzel az orosz vezetés végleg a viszály erőszakos megoldása mellett döntött. A csecsen csapatok felvették harcállásaikat, várva az orosz csapatok támadásait FEB-Reuter Csecsenföld és az orosz belpolitika A hét végi csecsenföldi fejlemények arra utalnak, hogy Moszkva mindinkább belesodródik egy kaukázusi háborúba. A bombázások után egyre csökken a kompromisszum lehetősége: Borisz Jelcin visszakozása nyilvánvaló vereséggel érne fel az elnök és környezete számára. Ez óhatatlanul felvetné a két örök orosz kérdést: ki a felelős és mi a teendő. Alighanem ez is az oka annak, hogy a moszkvai háborús párt mind nyíltabban próbálja megtorpedózni a békés megoldást. A csecsenföldi konfliktus elmélyülése emiatt újabb belpolitikai válsággal fenyeget, s ennek hosszú távon csak vesztesei lehetnek. A csecsenföldi orosz beavatkozás minden eddiginél élesebben rávilágított: a demokrácia a szó hagyományos értelmében nem működik Oroszországban. A társadalom lényegében nem képes ellenőrizni és befolyásolni a végrehajtó hatalom csecsenföldi lépéseit. Az erőtlen parlamentnek másodlagos szerepet szánó alaptörvény miatti aggodalmakat vaskos tények támasztják alá. A demokrácia alapintézményének számító törvényhozással senki sem tanácskozott a csecsenföldi beavatkozás előtt, s a háznak esélye sincs arra, hogy beleszóljon az események alakulásába. Miközben a parlament felhívásokat fogalmazott, az események a háborús szembenállás logikája szerint alakultak a héten. A kormány minden létező módon igyekszik szűrni a válsággal kapcsolatos információkat. Az egykori SZKP agitációs propagandaosztályát idéző nyilatkozatokat fogalmaz a „közvélemény jobb tájékoztatására” létrehozott ideiglenes sajtóközpont. Nyílt és egyoldalú propagandával próbálják megokolni az akció szükségességét, ez azonban semmiképpen sem hozza közelebb a válság rendezését. S az orosz társadalom nagyobb része ezzel tökéletesen tisztában van. Csoda-e, ha a duma és a felsőház módosítani próbálja az alkotmányt a végrehajtó hatalom ellenőrzése érdekében, ami garantáltan újabb feszütség forrásává válik a társadalmi kontroll nélküli végrehajtó hatalom és a törvényhozás között. Az egy héttel ezelőtt kezdődött katonai akció a csecsenföldi alkotmányos rend helyreállításának jelszavával zajlik, s külön jelképes értelmű volt az, hogy az új orosz alaptörvény elfogadásának évfordulóján kezdődött az akció, amelynek alkotmányossága erősen kérdéses. Nyilvánvaló: Moszkva vérrel-vassal meg akarja regulázni az engedetlen kis kaukázusi köztársaságot. Ez teljesen egyértelművé vált akkor, amikor az orrsövényműtétje után felépülőben lévő Borisz Jelcin elnökletével az orosz nemzetbiztonsági tanács lényegében szabad kezet adott a katonáknak. Jelcin helytartót nevezett ki a köztársaság élére az erőszakos megoldás legodaadóbb hívének számító Nyikolaj Jegorov nemzetiségügyi miniszter személyében. Dudajevet és rendszerét katonai úton nyilván meg lehet dönteni. Aligha kétséges azonban, 4iogy a politikai megoldás nem kerül közelebb a csecsen fegyveres csoportok felszámolásával. Moszkva garantáltan hosszú időre szembekerül a Kaukázus egészével, s legfeljebb állandó katonai jelenlét útján tarthatja féken a helyi népeket, akik nem engedelmeskednek egy moszkvai helytartónak. Mindennek kapcsán felmerül a kérdés: miért volt szükség a katonai beavatkozásra, ha azáltal nem lehet hosszú távú megoldást találni. A döntésnek orosz belpolitikai okai vannak: az utóbbi időben egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy Jelcin elnök veszít társadalmi támogatottságából. A közvélemény előtt a bűnözésért és az ország más bajaiért bűnbaknak megtett csecsének elleni sikeres akció reményében azt igyekeztek elhitetni az elnökkel, hogy a katonai fellépés nem fog ártani tekintélyének. Nem ez történt. Az elnök egyre inkább az erőszakszervek vezetőinek befolyása alá kerül. Ebben az értelemben feltűnő a párhuzam a Gorbacsov-korszak utolsó időszakával, amikor a szovjet elnök is egyre inkább az erőszakszervekre volt kénytelen támaszkodni. A végkifejlet ismert. Tény, hogy furcsa átrendeződés ment végbe az orosz politikai életben. A csecsenföldi válság kapcsán egy oldalra kerültek a Jelcint eddig támogató demokraták és a kommunisták, miközben a nacionalista szélsőjobb hangos helyeslése közepette zajlik a rendcsinálás. Moszkvai megfigyelők arra is rámutatnak: az eddig liberálisnak és Nyugat-barátnak tartott Kozirev külügyminiszter szinte a vezetés többi tagját felülmúlóan támogatta a kemény csecsenföldi fellépést. A moszkvai vezetés mindinkább nacionalista húrokat penget, és birodalmi magatartást idéző módszereket alkalmaz. Az máris világos, hogy a Nyugat súlyos dilemma elé került. Nevezetesen: hol a határjelein elnök rendszerének támogatásában akkor, amikor az orosz elnök mindinkább a nacionalista erők felé fordul, miközben a Nyugat éppen ezen erők térnyerésétől tart. Kón Lóránt Funar új követelései Terjedelmes nyilatkozatában 11 új követelést tett közzé hétfőn Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt (RNEP) elnöke. Ezzel tovább szélesítette az RNEP-minisztereket is magában foglaló román kormány pénteki ülésén elfogadott, a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget „nemzetellenesként” megbélyegző állásfoglalással indított politikai támadást. A pártelnök követelései között szerepel az RMDSZ pénzügyi ellenőrzése annak megállapítására, hogy az a kisebbségi érdekvédelmi szervezetként az elmúlt négy évben a román kormánytól felvett támogatást mire használta (Funar szerint: románellenes tevékenységre). A pártvezér további (részben felmelegített) ötletei: az ország elnöke, kormánya, parlamentje a nemzetközi szervezetekhez fordulva leplezze le, „milyen veszélyt jelent Európa e részére az RMDSZ”; vegyék elő a süllyesztőből az úgynevezett Hargita-Kovászna jelentést, a parlament tekintse át, hogyan hajtották végre erre vonatkozó 1991. évi határozatát (a rosszemlékű jelentés azt állította, hogy a románokat elüldözik a Székelyföld két magyar többségű megyéjéből); tiltsák be a „politikai tevékenységet” az iskolákban és a templomokban; tegyenek esküt a parlament tagjai, és amíg ez nem történik meg, az RMDSZ képviselőit és szenátorait tiltsák ki a külföldre utazó parlamenti küldöttségekből; ne adjanak költségvetési támogatást magyar újságoknak, amelyek „románellenes politikát” folytatnak; szüntessék meg a hivatalos közlöny magyar nyelvű kiadását; az RMDSZ csak az államnyelven, azaz románul fogalmazhasson meg nyilatkozatokat; a műsoridő 7 százalékában határozzák meg a magyar nyelvű rádió- és tévéadás időtartamát. Az RNEP a nyilatkozatban azt állítja, hogy Romániába nagy mennyiségben hoztak be illegálisan fegyvereket és lőszert, ami elsősorban magyar személyeknél található — és szorgalmazza, hogy a parlament sürgősen fogadja el a lakosságnál engedély nélkül található lőszer, fegyver és robbanóanyag begyűjtésével kapcsolatban az RNEP által 1992 őszén benyújtott törvényjavaslatot. Bulgáriában győztek a szocialisták A Bolgár Szocialista Párt nyerte nagy fölénnyel a vasárnapi, előrehozott parlamenti választásokat. A szófiai televízió jelentése szerint a szocialisták hét közvélemény-kutató intézet egyöntetű előrejelzései szerint 38—44 százalékos győzelmet arattak, de egyelőre nem tudni, hogy lesz-e abszolút többségük a 240 fős törvényhozásban. A közvélemény-kutatók előrejelzései szerint a szocialisták 113-120 mandátumra számíthatnak, de sok függ még a töredékszavazatokra jutó parlamenti helyek végső eloszlásától. A várakozásoknak megfelelően vereséget szenvedett az antikommunista Demokratikus Erők Szövetsége, amely az előrejelzések szerint 23,8—25,6 százalékos eredményre számíthat. A DESZ 1991-ben alig 2 százalékos előnnyel nyerte a választásokat, s 110 mandátumot szerzett — most viszont meg kell elégednie 59—72 parlamenti hellyel. Az előrejelzések azt mutatják, hogy még legalább 3 párt — közöttük a török kisebbség mozgalma — jutott be biztosan a parlamentbe. Nem zárható ki, hogy a bolgár választók — akiknek 75 százaléka élt szavazati jogával — hatpárti parlamentet választottak az 1991-ben megválasztott és idén októberben feloszlatott hárompártival szemben. A bolgár választások győztes pártjának vezetője, Zan Videnov nyilatkozik a külföldi tudósítóknak a Bolgár Szocialista Párt győzelméről FEB-Reuter Mindennap feladhatja WrP£HEIPI!£§$I hirdetését 50%-os felárral, ha azt szeretné, hogy a másnapi újságban megjelenjen. Hirdetését személyesen adhatja fel a Békéscsaba, Munkácsy u. 4. szám alatti irodában 8—16 óráig, valamint a Mednyánszky u. 8. szám alatt 8—13 óráig. Parketta! Minőségi, szárított, akác, tölgy, kőris parketta megrendelhető. Telefon: (66) 356-801,16—18 óra között.
