Békés Megyei Hírlap, 1994. december (49. évfolyam, 284-309. szám)

1994-12-17-18 / 298. szám

Búza Barna keresztútjai Vésztőn született 1910-ben, előbb a zene, majd egyre inkább a szobrászat vonzotta Ismertek szobrai, portréi, érmei. (6. oldal) Tíz éve a korong bűvöletében Farsang Istvánt elbűvölte a kerámia vi­lága, tíz esztendővel ezelőtt otthonában megkezdte a műhelymunkát. (4. oldal) 1994. DECEMBER 17-18., SZOMBAT-VASÁRNAP ÁRA: 16,30 FORINT XLIX. ÉVFOLYAM 298. SZÁM Díszek „mindenki karácsonyfájára". A családsegítő szolgálat szervezésében Váradi János vezetésével a nagycsaládosok gyermekei vették birtokba a békéscsabai Jókai Mór Középiskolai Kollégiumot tegnap. Díszeket Készítettek „mindenki karácsonyfájára", amelyet december 23-án láthatnak a megyeszékhely polgármesteri hivatala előtt potó: LehoczkyPéter Hárommillió ember sorsa a tét A megváltozott munkaképességűek, egészségkárosodottak képzéséért Átalakítás 60 millióért Megváltozott munkaképességű emberek az országos becslések alapján (16 év és a nyugdíjas korhatár között) mintegy más­fél millióan vannak. Közülük Békés megyében 50-70 ezren lehetnek. Az egészségkároso­dottak száma születéstől 14 éves korig körülbelül 300 ezer az országban. Mindazok az egészségkárosodottak, megvál­tozott munkaképességűek, akik közül sokan aktívak és speciális képzés segítségével munkába állíthatóak lennének két és fél, hárommillió polgár közül kerülhetnének ki.. Magyarországon szinte telje­sen a nulláról kell kezdeni az egészségkárosodottak, megvál­tozott munkaképességűek kép­zését, átképzését, munkaerőpi­aci képességük fejlesztését, tu­lajdonságaik, képességeik fel­mérését. Modellértékű együtt­működési szerződésre vállalko­zott tegnap e cél érdekében a Békéscsabai Regionális Mun­kaerőfejlesztő és Képző Köz­pont Molnár György igazgató vezetésével, valamint Jackli István, a Megváltozott Munka­képességűek Országos Egye­sületének elnöke, a Segítő Ke­zek Alapítvány kuratóriumá­nak titkára. A munkaerőképző központ a feltételek együttes megteremtésével oktatási bázi­sa lehetne az egészséges embe­rek mellett a megváltozott munkaképességűeknek. Szeretnének összefogni a tér­ségek önkormányzataival, munkaügyi szerveivel, az egészségkárosodottak érdekvé­delmi szerveivel, a hamarosan (PHARE-program alapján) lé­tesülő regionális rehabilitációs központtal. A munkaerőképző központ készíti el azt a pályáza­tot, amelyet egy londoni szék­helyű alapítvány hirdetett meg és 10-25 ezer font nyerhető se­gítségükkel a megváltozott munkaképességűek képzésére. Először a speciális képzésre al­kalmas oktatókat kell tanítani, felmérni a megváltozott mun­kaképességűek igényeit, majd összesíteni az emberi tudást és a technikai erőket. Tanácsadói szolgáltató irodát és helyi egyesületeket szeretnének léte­síteni az érdeklődő megválto­zott munkaképességűek és egészségkárosodottak részére. Mindazok az emberek, aki­ket foglalkoztat az ilyen célú helyi egyesületek létrehozása, a tanácsadói szolgálat (megvál­tozott munkaképességű vállal­kozók részére is), valamint a képzési, továbbképzési lehető­ségek, személyesen és telefo­non érdeklődhetnek a Békés­csabai Regionális Munkaerő- fejlesztő és Képző Központ munkatársánál, Ungor Béláné- nál (Békéscsaba, Kétegyházi út 1. Telefon: 446-444). B.Zs. Hírek Tudományos emlékülés. A Magyar Ellenállók és Anti­fasiszták Szövetsége Békés Megyei Koordinációs Bizott­sága tudományos emlékülést tart a békéscsabai Körösi Csorna Sándor Főiskolán. Az ünnepi eseményt az Ideigle­nes Nemzetgyűlés és az Ide­iglenes Nemzeti Kormány megalakulásának ötvenedik évfordulója alkalmából tartják meg december 21-én délelőtt 10 órai kezdettel. A tanácsko­zás történész résztvevői: dr. Erdmann Gyula megyei levél­tárigazgató, dr. Köteles Lajos, a főiskola főigazgatója, dr. Ré­ti László egyetemi docens és dr. Szabó Ferenc megyei mú­zeumigazgató. Kiállítás Gyulán . Onisin Colta aradi képzőművész ak­varelljeinek bemutatásával nyílt meg nem régen a gyulai román Női Galéria, amelyet a hasonló nevű újság szerkesz­tőségének folyosóján hoztak létre. Oroján István főszer­kesztő, aki maga is ismert kép­zőművész, megnyitójában el­mondta, személyes barát és művésztárs Colta, aki fiatal kora ellenére többek között számos, tengerentúli kiállítá­son is részt vett. „Műveiben rejlik egy utópisztikus törek­vés, nem az egész világ, ha­nem egy létező és fontos meg­tisztulás iránt. A könnyen megtehető utak helyett parasz­ti makacsság és állhatatosság vezeti be a művészt a fantaszti­kus alkotók sorába” írta róla Calin Dán művészettörténész. A kiállítássorozat a Női Galé­riában Prekup János, Gyuláról elszármazott művész munkái­nak bemutatásával folytató­dik, a megnyitó december 20- án lesz. A tervek szerint a Női Galéria két-havonta ad teret majd hazai és külföldi meghí­vott művészek bemutatkozá­sának. A Démász Rt. orosházi kiren­deltségének vezetője a napok­ban azt nyilatkozta, semmi össszefüggés nincs az OMTK székházában történt villanyki­kapcsolás és az országgyűlési képviselőnek, dr. Varga Ist­vánnak a parlamenti felszóla­lása között. — A kirendeltség új épüle­tét (az áfész volt székháza a Táncsics utcán) a vezérigaz­gató az elmúlt héten megtekin­tette és elmondta, hiba csú­szott a lakosság tájékoztatásá­ba, ezért váltott ki olyan ellen­érzést az átalakítás az oroshá­ziakból — mondta dr. Varga Az országos kézműves kama­ra december 21-én Budapes­ten tartja alakuló küldöttgyű­lését. A megyei kamarákat már korábban létrehozták, Bé­késben nyolcezer tagja van, és ők húsz küldöttel képviseltetik magukat a kézművesek „par­lamentjében”. Nagy Mihály megyei ügyvezetőt, a Magyar Kézműves Kamara előkészítő bizottságának tagját arról kér­deztük, milyen fontosabb té­mák kerülnek terítékre? — A kamara megalakítása a gazdasági élet szereplői és a lakosság szempontjából is tör­ténelmi jelentőségű esemény, hiszen országosan a tagság elérheti a 180—200 ezer főt — kezdte. — A kormányt Pál László ipari miniszter képvi­seli az eseményen, de meghív­tuk többek között a szomszé­dos országok kamaráinak el­nökeit is. Minden bizonnyal elfogadjuk a kamara alapsza­bályát, költségvetését és meg­hozzuk a személyi döntéseket. — Információink szerint a kamarák önfenntartók lesz­István. — Egyébként kiderült, hogy a Démász 38 millióért)!) vette meg a hajdan szintén nagy port kavart, de annak el­lenére a beruházási stop idején megépített áfészbirodalmat (székházat és a hozzá tartozó telephelyet), az átépítés egyébként 60 millió forintot emésztett fel. Mint megtud­tam, a fűtést is átalakították az épületben, a gázról áttértek a villanyra. Állításuk szerint azért kellett ezt meglépniük, mert a rendszer rossz volt, a villamos energiával történő fűtés pedig még áremelés ese­tén is kifizetődőbb lesz nekik. nek. Milyen bevételekre szá­mítanak? — A küldöttgyűlés elé egy 160 millió forintos országos költségvetés kerül és a javaslat szerint a megyék arányosan, be­vételük 30—30 százalékával járulnának ehhez. A kötelező regisztrációs díj a tagoknak egyszeri ezer forint, januárban küldjük ki a regisztrációs lapo­kat és a befizetési csekkeket. A megyében, ha mindenki befi­zet, ebből 8 millió forint bevé­telt könyvelhetünk el. A tör­vény szerint a kamarai tagdíj a nettó árbevétel nyolc ezreléke, ez teszi ki forrásunk másik je­lentősebb tételét. Emellett pél­dául az oktatásból, mestervizs­gáztatásból is befolyhatnak összegek. — Valószínűleg nem minden vállalkozó rohan január elején regisztrációs díjat fizetni. — Éppen ezért az az elképze­lés, hogy a kormány az 1995-ös év első felére eső összeget meg­előlegezi és ezt december 10- éig kell majd visszafizetni. Nyemcsok László Kamarai önfenntartás regisztrációs és tagdíjakból Kézművesek „parlamentje” alakul Forda főnyeremény Továbbra is érkeznek a békés­csabai katolikus iskola beren­dezésének támogatására kibo­csátott ezerforintos csekkek a belvárosi plébániára. Mint hírt adtunk róla, a szelvények tu­lajdonosai között sorsolást rendeznek december 22-én 17 órakor Békéscsabán, az ifjúsá­gi házban. A főnyeremény egy piros Ford Sierra. A-csekk — melynek hátoldalán található a sorsolásra jogosító és azonosí­tásra alkalmas sorszám — egyben belépőül is szolgál a sorsolási gálára, amelyen ifj. Sapszon Ferenc karnagy veze­tésével hangversenyt ad a bu­dapesti Jubilate kórus. Csek­ket a helyszínen is be lehet fizetni, s azok szelvényei is részt vesznek a sorsoláson, de a postai befizetések közül már csak a ma feladottakat tudják elfogadni. Az eltűnt alany nyomában Sírjunk vagy nevessünk? Ezen tűnődtem csütörtökön reggel, miközben hallgattam a Napkelte című tévéműsor­ban Mészöly Kálmán hely­színi beszámolóját a Mexikó­városban lezajlott válogatott labdarúgó-mérkőzésről. Be­vallom, az 5:1 nem rendített meg, hiszen tartalékos csapa­tunk jóval az őszi forduló be­fejezése után, leeresztett álla­potban ment át a tengeren túl­ra, hogy húszezer dollárért szenvedjen. Azon pedig már élcelődni sem érdemes, hogy a meccs alatt elrabolták a vá­logatott szállodában hagyott pénzét. Az ottani nyomozók az eltűnt pénz ayomába ered­tek, mi pedig töprenghetünk a tanulságokon. Engem például az gondol- koztatott el, hogy a helyszín­ről tudósító edző mondatai­ból hol az alany hiányzott, hol az állítmány. Hol többes számban mondta azt, amit egyes számban kellett volna, hol fordítva. Természetesen nem állíthatunk minden alany mellé állítmányt, csak­hogy a szabatos magyar fo­galmazásnak van egy mini­muma, amelytől a nyilvános­ság előtt nem volna szabad eltérni. Vajon nincs-e összefüggésben a magyar labdarúgás katasztrofális helyzetével, hogy legalább fél évtizede nem volt olyan szövetségi kapitánya a sport­ágnak, aki normálisan tudott volna magyarul. Vagy azért hibádzik a mondatfűzése. mert évtizedeket töltött kül­földön, s bizonyos szavak egyszerűen nem jutnak az eszébe. Nem a legendás Pus­kást, a szakemberként elis­mert Jeneit és az amúgy ro­konszenves Mészölyt aka­rom bántani, mindazonáltal a szövetségi kapitánynak szá­mítania kell arra, hogy a nyil­vánossággal gyakrabban lesz dolga, mint a többi edzőnek. Nem hiszem, persze, hogy egy háromdiplomás kapitány ki tudná húzni a magyar foci szekerét a kátyúból, de talán jó volna legközelebb olyan záradékot beépíteni a min­denkori szövetségi kapitány munkaköri leírásába, hogy az alanyt kötelező egyeztetni az állítmánnyal. Zöldi László Könyvbemutató á kárpitmüvészetröl. A magyar gobe­linszövés húsz éve 1 960—1 980 című kötet a Tevan Kiadó karácso­nyi meglepetése. Képünkön Korzim Erika Október, 1973 című munkája. (3. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents