Békés Megyei Hírlap, 1994. december (49. évfolyam, 284-309. szám)
1994-12-02 / 285. szám
MS MEGYEI HÍRLAP A Csabai I. Békéscsabán, a Lencsési úti lakótelepen a közösségi formában működő és a földi adók vételére alkalmas televíziózás a helyi lakásszövetkezet keretén belül történt. A háztömböket 1986 óta köti össze kábel- rendszer. A havi fizetendő díj 80 Ft/hó/lakás összegben lett meghatározva, amit a lakás- szövetkezetnek fizettek a tulajdonosok. A lakásszövetkezet küldöttgyűlése 1988-ban döntött úgy, hogy a rendszert továbbfejlesztik, a műholdas műsorok vételére is alkalmassá teszik, amely többé-kevés- bé megvalósult. A műholdvevő berendezések ára a különböző, de az érintett körzetben működő kis- és nagyrendszerek további integrációjára késztette az üzemeltetőket és a kivitelezőket. A kábelhálózatok az ún. felfűzős rendszerben épültek, amely azt jelenti, hogy a külső csatlakozási pontig légkábel húzódik, onnan pedig a vezeték egyik lakásból a másikba halad. A rendszernek számos hátránya mutatkozott, többek között az, hogy az egyik lakásban mutatkozó meghibásodás a rendszer más pontjain is vételi nehézségeket okozott, illetve a díjat nem fizető tulajdonost nem lehetett a rendszerből — a többiek hátrányba hozása nélkül kikapcsolni. Időközben azonban a központi állomások további bővítésére már lehetőség nem volt, mivel az akalmazott hálózati elemek, (kábelek) miatt a behatárolt — a 250—300 MHz (megaherz) közötti tartományban izemelő kábelrendszer — sávszélesség nem tette lehetővé a (satomaszám növelését. A ha főállomás miatt a rendszer nan volt egységes. Az évek múlásával a hálózaton az asulás jelei mutatkoztak, továbiá a rendszer nem felelt me$ azoknak a szab- ványkövetelményeknek — 57—84 decibel mikrovolt szabványelőírásnak —, melyek nélkül a Hírközlési Felügyelet nem ad ki fennmaradási engedélyt. Sem a lakásszövetkezetnek, stm a helyi önkormányzatnak nem volt pénze a felújítás finanszírozására. 1993. október 12-én a lakás- szövetkezet küldöttértekezlete úgy döntött, hogy Békéscsabai Kábeltelevízió Kft. néven gazdasági társaság alakításában vesz részt alapító tagként, vagyoni hozzájárulással, amit apportkén! bocsát a kft. rendelkezésére. Ennek eredményeként 1993. október 15-én megalakult a Békéscsabai Kábeltelevízió Kft. Ezt követően 1993. december 30-án a Békéscsabai Kábeltelevízió Kft. és a lakás- szövetkezet ún. csoportos szolgáltatási szerződést kötött, amelyben a kft. vállalta a lakásszövetkezet által kezelt 3646 lakásban a kábeltelevíziós szolgáltatás nyújtását. A szerződés szerint a szolgáltatás keretében biztosítja, hogy a vételi helyen, 1 darab csatlakozó aljzaton keresztül legalább 10 televízió és 3 URH rádióműsor fogható. A felek 1994. II. 7-én a csoportos szolgáltatási szerződést kiegészítették és megállapodtak abban, hogy a határozatlan időre megkötött szerződés megszűnik azon a napon, amikor a szolgáltató a korszerű csillagpontos hálózatot kiépíCSABAI NAPLÓ 1994. december 2., péntek Kábeltelevízió Kft. nem él vissza gazdasági erőfölényével tette és az egyéni szolgáltatási szerződés megkötéséhez szükséges műszaki állapotot biztosította. Az eljárás alá vont kft. megszerezte a helyi önkormányzat, illetve a lakás- szövetkezet tulajdonosi hozzájárulását az ingatlanok közös tulajdonában lévő helyiségeiben való szerelés elvégzéséhez és ezeken a helyeken tényleges szerelést is végzett. A kábelhálózat átépítése jelentős tőke mozgósításával történt, de ehhez a lakosságnak — a bevitt apport fejében — nem kellett hozzájárulnia. 1993. november 25-én a lakásszövetkezet vezetősége írásban tájékoztatta a lakástulajdonosokat — többek között — arról, hogy a régi kábel- rendszer műszaki problémáinak megoldásaként ún. csillagpontos rendszer kialakítására kerül sor. A csillagpontos kábeltelevíziós rendszer lényege az, hogy széles sávszélességet tesz lehetővé — az új rendszerben alkalmazott kábelek 1,3 GHz-en (gigaherz) üzemelnek—, ami által a szolgáltatások kiterjeszthetők, azaz a csatomaszám akár 40- re is bővíthető. E rendszer a lakások számára megteremti a különböző színvonalú szolgáltatások választásának lehetőségét. Ebben a rendszerben a főállomáshoz együtt épített hálózat tartozik, továbbá a rendszer előnye az is,. hogy díjat nem fizető tulajdonossal szemben — a többi előfizető zavarása nélkül — kikapcsolás eszközölhető, valamint a hibák kijavítása is egyszerűbben történhet, mint a korábbi, elavult, felfűzős rendszerben. A tájékoztató kitért arra is, hogy a csillagpont kiépítéséig a kábeltévé a régi, ún. felfűzött rendszerben működik 100 Ft/hó/lakás üzemeltetési díjjal. Utalt arra, hogy ha a csillagpont megépül, akkor lehetőség lesz az új, egyedi, a lakástulajdonos és a kábeltévé kft. közötti szerződés megkötésére. Két sugárzási programcsomagot ajánlottak a szolgáltatási választék differenciálásaként. Az egyik keretében 200 Ft/hó/lakás díj fizetése mellett 20 csatorna vételére kínáltak lehetőséget. A másik változatban pedig 55 Ft/hó/lakás díjjal 5 tévécsatorna adását ajánlották fel a kábelrendszeren. A HBO mozicsatoma vételére külön megrendelés alapján ajánlottak lehetőséget. Az eljárás alá vont vállalkozó is eljuttatta a lakástulajdonosokhoz a hálózat korszerűsítéséről részletes tájékoztatóját. Ebben közölte, ha elkészül egy hájban az új rendszer szerelése, akkor a régi hálózaton (a fali tv-aljzaton) megszűnik a jel. Közölte azt is, hogy jelszolgáltatást az új csillagpontos rendszerben csak érvényes egyedi szerződés alapján fognak végezni. A lakóközösséget a fenti írásos anyagokon kívül anké- ton, szórólapok útján, közös képviselő által is tájékoztatták. 1994. november elejéig (11-ig) a kábeltévés kft. munkatársai 4340 lakásban végezték el a kábelrendszer átalakítását és tértek át az új csillag- pontos rendszerre. A csillagpontot a lépcsőházban szerelték fel és teljesen új hálózatot építettek ki a jelvevőtől a lakásban elhelyezett televízió- készülékig. Az egyes lakásokban elvégzett munka után került sor az egyedi szerződések megkötésére. A nagyszámú esetből néhány alkalommal előfordult, hogy az üzletkötő és a lakástulajdonos szerződéskötési szándéka nem találkozott. A lakók néhány esetben kifogásolták az eljárás alá vont vállalkozó munkatársainak magatartását. A Fövenyes út 9. számú házban a tulajdonosok — köztük Adamik Tibor kérelmező is — nem kötött új, egyéni szerződést. E ház lakói az ún. csoportos jelbiztosítási szerződés keretében az épület átadási pontjától a régi kábelrendszeren kapnak szolgáltatást 220 Ft/hó/lakás díj fizetése ellenében. A csillagpontos rendszer kiépítésének megkezdése után az 1994. márciusi küldöttgyűlésen merült fel először aggály az újonnan alakult kábeltelevíziós társaságba bevitt apport tulajdonjogával kapcsolatban. Ezért ügyészi vizsgálatra, birtokháborítási eljárás, majd ennek folyamányaként a lakó- közösség egyes tagjai részéről peres eljárás kezdeményezésére került sor. A küldöttgyűlési határozatot megtámadó perben a Békéscsabai Városi Bíróság 1994. szeptember 8- án elutasította Adamik Tibor és társai keresetét. A versenytanács a fenti tényállást a felek előadása, a csatolt iratok tartalma, a vizsgálati jelentés tényadatai és a tárgyalás adatai alapján állapította meg. II. A kérelmező az írásban előterjesztett, majd kiegészített kérelmében az eljárás alá vont felelősségének megállapítását kérte a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. tv. (tqváb- biakban: Vtv) 20. §-ba ütközően, külön felhívta a 20. § a) pontját. Kérelmében gazdasági erőfölénnyel való visszaélésként kérte értékelni azt, hogy 1. A lakásszövetkezet küldöttgyűlése a lakók közgyűlésen elfogadott határozata nélkül apportálta a vagyont az újonnan alakított gazdasági társaságba. Hivatkozott arra is, hogy az apportálás jogosságának polgári perben való vitatása egyben erőszakos cselekménynek minősíti az eljárás alá vont vállalkozónak a régi kábelen végzett munkáját. 2. Kifogásolta a kábeltévés kft. azon magatartását is, hogy az esetek egy részében jogtalanul hatoltak be a közös tulajdonul szolgáló lépcsőházakba. 3. A kérelem tárgya volt a szerződéskötés során kényszerhelyzet teremtése azzal az eljárás alá vont vállalkozó által tett kijelentéssel, hogy „ha nem engedik bekötni a csillag- pontos rendszert, akkor nem szolgáltatnak jelet”. 4. A kérelmező kifogásként hivatkozott arra is, hogy előbb történt a szerelési munka és csak ezt követően tájékoztatták a lakókat az eljárás alá vont vállalkozó üzletkötői az új szerződések tartalmáról. 5. Sérelemként utalt ezen kívül a szolgáltatás—ellenszolgáltatás aránytalanságára is. Az eljárás alá vont a kérelem elutasítását kérte, költségei megállapítása mellett. III. A Versenytanácsnak a szerteágazó kérelem tükrében abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a kérelmező által felhozott sérelmek versenyjogi jogsértésnek minősíthetők- e, valamint abban, hogy van-e az eljárás alá vont vállalkozó kifogásolt magatartásai között piaci hatással bíró cselekmény, s az alapul szolgál-e a versenyjogi felelősség megállapítására. A Versenytanács megállapította, hogy a kérelmező által kifogásolt magatartások az új kábelrendszer kiépítéséhez kapcsolódnak. Békéscsabán, a Lencsési úti lakótelepen a ’80- as évek közepén kiépített kábelrendszer az évek során műszakilag elavult, és az egyre több felvetődő probléma miatt korszerűsítésre, átépítésre szorult. Több alapító közreműködésével ezért hozták létre a Békéscsabai Kábeltelevízió Kft.-t. A társaság alapítását követően a lakásszövetkezet és az új kft. szolgáltatási szerződést kötött. Ez a csoportos szolgáltatási szerződés pedig feljogosította a kábeltelevíziós kft.-t a csillagpontos rendszer kiépítésére. Ez alapján a kft. a csillagpontos hálózat épületenkénti megvalósítását követően tette meg ajánlatait az egyedi szerződéskötésekre. Ez a valamennyi potenciális megrendelő részére eljuttatott — írásbeli — ajánlat tartalmazta a szerződés feltételeit, valamint a szolgáltatási programcsomagok közötti választás lehetőségére való figyelemfelhívást. A kérelmező által felvetett sérelmek részben dologi jogiak (tulajdonjoggal és birtokháborítással kapcsolatosak) voltak, másrészt egyéb más jogág szabályozása alá estek. Ezekkel a sérelmekkel hatáskör hiányában a Versenytanács nem foglalkozott (lásd: az 1. és 2.) pont alatt megfogalmazott kérelmeket), ezek ugyanis más hatóság, illetve a bíróság elbírálási körébe tartozóak. A Versenytanács megítélése szerint a gazdasági erőfölényes pozícióval összefüggésbe hozható kérelem az eljárás alá vont vállalkozónak a szerződéskötéskor és a szerelési munkák során tanúsított magatartás, valamint a szolgáltatás—ellenszolgáltatás aránytalanságára való kérelmezői hivatkozás tárgykörében értékelhető. (Kérelem 3., 4., 5. pontja.) A Békéscsabai Kábeltelevízió Kft. szolgáltatása az érintett piacon kétségtelenül gazdasági erőfölényes pozícióban van. Önmagában azonban ez a piaci helyzet nem szolgálhat alapul a felelősség megállapításához, erre csak a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés esetén kerülhet sor. A Versenytanács — vizsgálva a versenyjoginak ítélt sérelmeket — az eljárás alá vont vállalkozó részéről visszaélést nem talált megállapíthatónak. Mint fent már utalás történt arra, hogy a munkákat a kft. szerződés alapján jogszerűen végezte, így nem volt jogellenes a lakástulajdonosok részére megfogalmazott és az egyedi megállapodásokra vonatkozó szerződéskötési igénye. Ez pedig annak folyománya, hogy tulajdonképpen a lakók többsége döntötte el az igénybe veendő szolgáltatás milyenségét. Az irányadó jogszabályok értelmében a kisebbségnek a többség akaratához alkalmazkodni kell. Ez minden demokratikusan működő felépítmény jellemző vonása. Jelen ügyben a lakó- közösség többsége az új, korszerűbb szolgáltatást nyújtó, ún. csillagpontos rendszert választotta, ezért ezt a döntést tiszteletben kell tartani. A Békéscsabai Kábeltelevízió Kft. azonban tekintettel volt a kisebbség helyzetére is azzal, hogy az egyidejűleg bevezetésre kerülő kétféle programcsomag vételi lehetőségét ajánlotta fel. így a lakástulajdonosok anyagi helyzetükhöz mérten választhattak az ún. minimálcsomag, illetve jelenleg a 20 csatorna vételére jogosító másik programcsomag között, valamint külön megrendelés alapján a HBO mozicsatoma vétele is az ajánlat tárgya volt és az egyéni választási lehetőséget biztosította. Ezen kívül a kérelmező által lakott házban is, a Fövenyes út 9-ben az új kábelrendszert — a lakók többségi akaratának megfelelően —- az átadási pontig kiépítették, majd onnan a régi kábel felhasználásával, az ún. felfűzős soros kábel- rendszeren a ház lakóinak az adások vételi lehetőségét több csatornára biztosították. A kábelrendszer működtetésének feltétele a lakók részéről fizetendő díj, mint ellenszolgáltatás. Ezt pedig szerződés keretében lehet rendezni, így a szerződés működésére ' vonatkozó igény ez okból sem tekinthető jogellenesnek. A Versenytanács álláspontja szerint az egyes lakók részéről, valamint a kérelmező által a kérelemben sérelmezett, a szerelők vagy üzletkötők által használt hangnem kifogásol- hatósága etikai, viselkedésbeli, morális kérdés és nem versenyjogi megítélés alá tartozó piaci magatartás. Ugyanez vonatkozik a szerelési munkáknál tanúsított szintén sérelmezett magatartásra is. Ami pedig a szolgáltatás— ellenszolgáltatás aránytalanságára vonatkozó kérelmet illeti, ezt a Versenytanács ugyancsak alaptalannak találr ta. Az egyedi szerződésekben meghatározott 55 Ft/hó/lakás és az 220 Ft/hó/lakás havi díj a kábeltelevíziózásban a piaci átlagárnál alacsonyabbnak tekinthető. Ezért a feltűnő aránytalanság kérdése, mint versenyjogi felelősséget megalapozó körülmény, nem jöhetett szóba. Ugyanez vonatkozik a kérelmező által lakott házban fizetendő díj összegére, melyet ugyancsak nem talált versenytörvénybe ütközőnek a Versenytanács. A Versenytanács eljárása során megállapította tehát, hogy az eljárás alá vont vállalkozó a szerződéskötésnél nem fogalmazott meg a maga számára egyoldalú előnyt, illetve üzleti partnerei számára olyan hátrányt, amely versenyjogi visszaélésnek lenne minősíthető. Mindezekre tekintettel a Versenytanács a kérelmet mint alaptalant elutasította, mert a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést sem a kérelmező által nevesített, sem a nem nevesített formájában nem látta fennforogni. Az eljárási díj és a másik fél költségeinek viselése az eljárás elvesztésének következménye, amelyre vonatkozó rendelkezés a Vtv. 40. § (1) és (7) bekezdésén alapul. A jogorvoslati jogról a Vtv. 41. § (1) bekezdése rendelkezik. A Versenytanács a tárgyalást eredetileg 1994. november 10-re tűzte ki, amikorra a kérelmezőt a vizsgálati jelentés egyidejű megküldésével értesítette. A kérelmező kérte — egyéb elfoglaltsága miatt — a tárgyalás elhalasztását. A Versenytanács ennek a kérésnek eleget tett. Adamik Tibor ennek ellenére a későbbi időpontra tűzött versenytanácsi tárgyaláson a szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg. Jelentkezett viszont dr. Jeney András ügyvéd meghatalmazás nélkül annak hangsúlyozásával, hogy Adamik Tibor tájékoztatása szerint nem versenytanácsi tárgyalás, hanem egyéb meghallgatás lesz ezen a napon a Gazdasági Versenyhivatalban. A Versenytanács azonban a kérelmező és jelen ügyben meghatalmazás nélkül megjelent személy közötti esetleges félreértést nem látta a tárgyalás elhalasztására alapuló szolgáló körülménynek és a tárgyalást megtartva határozatot hozott. BAROMFIHÚSBÓL!" Békéscsaba, Pásztor u. 33. (Lencsési-ltp., Nap videotéka mögött.) Telefon: 455-668. Nyitva: keddtől péntekig 7—12,14—18 óráig, szombaton 7—12 óráig, vasárnap 7—10 óráig, hétfőn zárva. Sarkad, Stefánia U. 1/B. (tűzoltósággal szemben). Telefon: 06 (60) 301-407. Nyitva: keddtől péntekig 7—12,14.30—17.30 óráig, szombaton 7—12 óráig, vasárnap 7—10 óráig, hétfőn zárva. Előhűtött és fagyasztott baromfitermékek nagy választékával állunk rendelkezésére kedves régi és új vásárlóinknak. Kínálatunkból: mindenféle baromfit olcsó áron megtalál. Kitűnő parkolási lehetőség! Gyors, udvarias kiszolgálás! Ne feledje, 1 év az Önök szolgálatában kötelez! Nyéki József vállalkozó
