Békés Megyei Hírlap, 1994. december (49. évfolyam, 284-309. szám)
1994-12-13 / 294. szám
V iRÉKÉS MEGYEI HfRLAP SZARVAS ÉS KÖRNYÉKE Az oldalt írta Papp János és Szenes János. Szerkesztette Papp János. A képeket Lehoczky Péter készítette. Telefon: (66)450-450. » Hírek Munkanélküliek. Örménykúton jelenleg 33 munkanélkülit tartanak nyilván. Ebből 13 személy részére fizet az önkormányzat jövedelem- pótló támogatást. Számuk jövőre várhatóan növekszik. Szlovák vendégek. Szarvas város vendége lesz december 13-án Eva Mitrova a Szlovák Köztársaság magyar- országi nagykövete. Őt és küldöttségének tagjait a város vezetése fogadja fél 10-kor, majd 10 órakor szlovák nyelvű liturgikus áhítaton vesznek részt az Otemplomban. Ezután a nagykövet asszony a Bolza-kas- télyban megnyitja a szlovák népviseleti babakiállítást. Baráti kör hírei. Az (új) polgármester, dr. Demeter László lesz a vendége a Szarvas Város Barátainak Köre december 16-ai összejövetelén. A rendezvény helye Vas- Fémipari Szövetkezet étterme. Ide nemcsak a baráti kör tagjait várják. Fenyőakció. Vágott és gyökeres lucfenyőt kínálnak Szarvason december 14-től a vásártéri ABC előtt és a Béke lakótelepi garázssoron. Pályázatok. A békés- szentandrási Hunyadi János Általános Iskola pedagógusai 1994-ben 14 pályázatot írtak. Ilyen módon próbálják az oktató-nevelő munka tárgyi feltételeit javítani. A költségvetési keretből is gazdálkodtak, melyből színes televíziót és videót vásároltak. Számítógépes termükben 18 gép működik, melyhez jövőre egy korszerű nyomtatót szeretnének vásárolni. Amit elvégeztek, s amit örökül hagytak Szarvas város önkormányzatának képviselő-testülete mindenki számára hozzáférhető kiadványban számolt be a négyéves ciklus alatt végzett munkáról. A 19 tagú képviselő-testület az elmúlt négy év során 66 alkalommal ülésezett, 100 ön- kormányzati rendeletet alkotott, és 858 határozatot hozott. Határozatképtelenség miatt testületi ülés nem maradt el. Elsősorban az önkormányzati intézmények működése, településfejlesztés feladatai, s az ehhez kapcsolódó önként vállalt, valamint kötelezően előírt munkákat végezték el. A testület helyi adók közül egyet, a helyi iparűzési adót vezette be, ezt is 1992 januárjától. Az adó a lakosságot nem terhelte, alanyai a vállalkozók voltak. Az infrastrukturális elmaradottság leküzdése kapcsán az úthálózat kiépítettsége állt az első helyen. Négy év alatt 24,3 km szilárd burkolatú úttal gazdagodott a város. 1990-ben a 94,4 km-es belterületi úthálózatból 38,1 % volt pormentes, 1994. végére az arány 64,3%-ra nőtt. Az értékelt időszak alatt út, kerékpárút, parkoló, járda kiépítettsége is gyarapodott, melynek területe közel 110 ezer négyzetméter, mintegy 150 millió forintos értékben. A korábbi évekhez képest kiugróan magas mennyiségi fejlesztéssel nem áll arányban a meglévő úthálózat felújítására fordított összeg. Ezek állaga jelentősen megromlott. Különösen súlyos a helyzet a Vasút a Malom utcában, a Vajda Péter és a Petőfi utcai szakaszon. A vezetékes földgáz ellátásba, s a hálózatbővítésbe is komoly fejlődés történt. Négy év alatt 24,7 km hosszú új gázvezeték épült meg. A város lakosságának 85%-a veheti igénybe ezt a szolgáltatást. A regionális vízellátás területén is sokat tett az önkormányzat. A meglévő vízbázis minőségét próbálták javítani 1991-ben, de a kísérletek nem hozták meg a kívánt eredményt. Végleges megoldásként az orosházi kistérségi rendszerhez történő csatlakozást szorgalmazzák. A tervezett beruházás 296 millió forintba kerül, melyből 50% központi támogatás. A város közvilágításának fejlesztése és finanszírozása az önkormányzat feladata. Szarvason az éves közvilágítási díj, közel 7,5 millió forint. Az elmúlt négy évben a legnagyobb fejlesztés a Szabadság úti közvilágítás fejlesztése volt. Az ebből származó megtakarítás egy évben közel 500 ezer forint. A város intézményhálózatának fejlesztése, s az ehhez kapcsolódó tervek készítése minden évben a költségvetés elosztásakor kerültek megtárgyalásra. A szükséges műszaki terveket döntően a polgármesteri hivatal műszaki osztálya készítette. Ezek összértéke a négy év alatt meghaladja a 10 millió forintot. A kivitelezési munkák versenytárgyaláson keresztül jutottak egy-egy céghez. A ciklus alatt évenként több mint 150 millió forintot fordítottak fejlesztésre. Legnagyobb előrelépés az oktatási ágazatban történt. Megépült a 2. Sz. Általános Iskola új tornacsarnoka. A városi iskolahálózat 8 tanteremmel bővült. Felújítás és fűtéskorszerűsítés történt az 1. és a 2. Sz. Általános Iskolában. Részleges felújítást kapott a szakmunkásképző intézet, központi támogatással felújították a gimnázium kollégiumait, és megkezdődött a szlovák tannyelvű iskola rekonstrukciója. A vásártér és a Bacsó Béla úti óvodák kivételével az összes többi felújításra került. Az egészségügy területén is előbbre léptek. Felújították a központi szakorvosi rendelőt. Elkészült a szülőotthon bővítményeként a sürgősségi betegellátó központ. Mindent összevetve az említett erőfeszítések ellenére nem minden városi intézmény állapota javult elvárható mértékben. Tovább kell folytatni ezek korszerűsítését. Bérművelés A kárpótlás során visszakapott földtulajdonokat az érintettek egy része nem maga kívánja megművelni. Különösen korosabb károsultak és a szövetkezetben dolgozók egy része döntött úgy, hogy mással végezteti el a vetést, betakarítást. Az örménykúti Petőfi Mező- gazdasági Szövetkezet az idei évhez hasonlóan, 1995-ben is bérbe veszi azokat a szántó- területeket, amelyeket a tulajdonosok használatra átengednek. Jövőre földbérleti díj címen a nagyüzem 20 kg búzát ad egy aranykoronáért. Lehetőség van arra, hogy akár terményben, akár ennek ellenértékeként pénzben vegyék fel a nekik járó összeget a bérbe adók. A Petőfi szövetkezet elsősorban Örménykúton és környékén kívánná a földet bérelni. Akik ez ügyben részletesebb felvilágosítást szeretnének kapni, azok a szövetkezet irodájában Krivjanszki Jánost keressék. Polgárőrség hírei Nemrégiben tisztújító közgyűlést tartott a Szarvasi Önvédelmi Egyesület. A jelenlévők többségi szavazata alapján az elnöki tisztet ezután Tusjak Tamás tölti be, a titkárit pedig Skorka András. Külön öröm a polgárőröknek és a városlakóknak egyaránt, hogy ezen a rendezvényen dr. Demeter László polgár- mester saját alapjából 30 000 forintot adott át a szervezetnek, és a távozó önkormányzat nevében pedig egy terepjáró Lada- Niva slusszkulcsát. Olvasóink kedvéért érdemes fellapozni azt a sokszínű és sok irányú tevékenységet, amelyet a polgárőrök végeztek az elmúlt két évben. A szarvasi egyesület 1993. január 14-én alakult ötven taggal. Most hetvennégyen teljesítenek önkéntes szolgálatot, volt olyan időszak amikor taglétszámuk elérte a hetvennyolcat is a városban és külterületén. Három csoportban tevékenykednek. Két év alatt közel nyolcezer órát dolgoztak, segítve a közlekedést, és a bűn- megelőzést. Fogtak el orvvadászt és orvhalászt, nemegyszer petárdázó fiatalokat, s tetten értek több tucat tolvajt, s betörőt. Ok fülelték le a hídrongálókat is. Az egyesület országos viszonylatban is megállta a helyét. A közgyűlésen a városi rendőrkapitányság vezetése nevében Paraizs Endre százados köszönte meg a polgárőröknek azt a hatékony munkát, amellyel a rendőrséget segítették. A továbblépés érdekében és a hatékony munka zálogaként az új önkormányzattól azt kérik, hogy az 1995. évi költségvetés elosztásánál gondoljanak rájuk. A polgárőrség vezetése azzal a kéréssel fordul a város lakosságához, vállalkozókhoz, gazdálkodó szervezetekhez, hogy erejükhöz mérten nyújtsanak anyagi támogatást az egyesület működéséhez. 1994. december 13., K Köszöntő' helyett Ma már mindenki tudja, településén ki lett a polgármester, s kik alkotják a testület tagjait. Illik, hogy az elsők között mi is gratuláljunk, az újonan választottaknak és az először megválasztott legújabbaknak. Az idén talán nem, jövőre azonban már ez utóbbiak is tudják, mire vállalkoztak. Az önkormányzást vállalók akár városban, akár községben képviselik majd választópolgáraikat nehéz feladatra vállalkoztak. Talán az érdekek megjelenítése lesz a legkönnyebb, s az elmúlt négy év gyakorlata bizonyítja vita árán, de hamar születnek majd egy-egy kérdésben kompromisszumos megoldások. Talán nem sokszor mondtuk ki, de tény az emberi bölcsesség mellett a testületeket összekovácsoló erő, a pénztelenség. Az önkormányzati intézmények fenntartása, működtetése óriási terhet ró még a nagyobb városokra is, a kistelepüléseken pedig minden elképzelhető. Cikcakkos pénzügyi manőverek, átszervezés, központi támogatás igénylése, pályázatok írása, s van amikor ez is kevés. Néha be kell zárni átmenetileg egy-egy intézményt, legtöbbször a művelődési házat elsőként. Ezek az intézkedések később aztán visszavetik a település egészének a fejlődését. Ha a kultúrház után megszűnik a bölcsőde, az óvoda, akkor a fiatalok hamar odébbállnak. Elkezdődik szép lassan a falu elnéptelenedése. Nemegy dunántúli példa mutatja a közelmúlt történelmében, hogy szűntek meg ezer lakos alatti falvak. Ahol nincs gyerek, nincs fiatalság, ott szerényebb a szolgáltatás, még inkább nem lesz új munkahely, a működő tőke nem jön be. E néhány gondolatot nem ünneprontásnak szántuk, s nyilvánvaló az is, hogy akik az önkormányzati munkát komolyan veszik azok azt mind tudják, s a lehetőségekhez képest igyekszenek orvosolni is. Ezen gondolatok jegyében kívánunk mindegyikőjüknek eredményes négy esztendőt. Vágóhídon. A hús örök probléma. Ha nincs az a baj, ha van, akkor drága. Az átgondolatlan mezőgazdasági politika számtalan állattartó gazdát rettentett vissza, s nagyon sokan véglegesen, vagy időszakosan abbahagyták a termelést. Mi Szilágyi Mihály szarvasi vállalkozó Orosházi úton található korszerű vágóhídján jártunk, ahol úgy-ahoay van még mit vágni. Talán nem annyi, mint az ezt megelőző években. Sertés és szarvasmarha még csak akad a környéken, de birkáért az ország különböző távolabbi pontjaira kell elmennie a vállalkozónak Furugyról nagyon sokan azt sem tudják, hogy létezik. S bizony sok Békés megyei lakos nem tudná megmondani, hol van. Pedig megyénkben található. Pontosabban Békésszentand- rás, Szentes és Szarvas találkozásánál. Furugy egyébként Bé- késszentandrás nagyközséghez tartozik. Nagyon kevesen lakják, mintegy ötven család él itt. Többségük idős, a fiatalok a közeli városokban találtak munkát, s költöztek oda. A felvételünk önmagáért beszél. S a két furugyi utca egyikét ábrázolja. Kis fehérre meszelt házak, s közöttük nyáron poros, ilyenkor járhatatlan, gyalog és gépjárművel egyaránt megközelíthetetlen utca. Járda és villany úgy ahogy van, még talán gáz is lesz minden házban, de télvíz idején a kistelepülés megközelíthetetlen. Se ki, se be Bú'nesetek Békésszentandráson közel két év munkájáról számolt be az önkormányzatnak Ungi Zoltán rendőrzászlós, körzeti megbízott. A nagyközség területén — tudtuk meg a beszámolóból — 1993. január 1-jétől 1994. december 1 -jéig negyvenhat betörés történt. Kiemelten veszélyes az üdülőterületek környéke. A hétvégi házak feltörése igen gyakori. Volt olyan eset is, hogy a villanyóra dobozát verték szét, s abból loptak el néhány alkatrészt. A tavaly márciusban (lapunkban is közzétett) betörési sorozat tetteseit 1993 őszén sikerült elfogni. Ebben szerepe van a helyi bűnmegelőzési csoportnak is. A Ligeti üdülősoron sorozatos hűtő- szekrény lopások fordultak elő, melyek feltételezhetően román állampolgároknak tulajdonítható. Békésszentand- rás területéhez kilenc üdülősor tartozik, ebből adódóan nagyobb létszámú, jól dolgozó bűnmegelőzési csoporttal is nagyon nehéz a fel-ügye- letük, ellenőrzésük. A hétvégi házak feltörőit 60%-ban sikerült lefülelni. A nyomozást megnehezíti, hogy az elkövetés és a bejelentés között igen hosszú idő telik el. A tettesek által hagyott nyom ekkorra már használhatatlan. Szabálysértéseknek minősülő rendőri intézkedést igénylő eset az értékelt időszakban Békésszentandráson a következőképpen akalult. Négy úgynevezett tulajdon elleni szabálysértés történt, verekedés egyszer, botrányos részegség két esetben, közlekedési szabálysértés tizenkétszer. Szabálysértés megelőzése érdekében 650 személyt figyelmeztetett a rendőrjárőr. Helyszíni bírságot 125 személynek, 135 ezer forintot szabtak ki. Becsülik önmagukat Csabacsűd 1924. november 21. óta önálló község. Azóta töretlenül fejlődik, gyarapszik, s a nehézségekkel megbirkózva teszi otthonosabbá önmagát. A közelmúltban megtartott 70 éves születésnapi ünnepség arról tett > tanúbizonyságot, hogy szeretnek itt élni az emberek, s a település vezetése a szűkös anyagi helyzet ellenére is fejlesztette Csaba- csűdöt. Talán a gyerekeken és az oktatási intézményen lehet leginkább érzékelni, hogy aki itt él jól érzi magát. Az általános iskolába 141 gyerek jár, óvodába 90. Az innen kikerülő kisdiákok szakmunkásképzőben, középiskolában jó tanulmányi eredményt érnek el. Gondolnak az idősekre is. Napi 100, munkában megfáradt ember étkeztetését oldják meg helyben. Új szeretetházat építenek, melyben újabb 25 idős ember ellátását oldják meg. A település igyekszik az infrastruktúrán javítani, a már létező villamos és törpevízmű-há- lózat után szervezik a vezetékes gázellátást is. A porták jelentős része kifejezte igényét, és támogatja az elhatározást. Csabacsűd csatlakozott a kistérségi vízműrendszerhez. Már épül a Nagyszénás felől érkező 400 mm-es ivóvízvezeték. Ha ez elkészül, véglegesen megoldottá válik a lakosság tiszta, egészséges vízzel történő ellátása. A napi ellátást segíti a különböző kereskedelmi egységek működése. Az Áfész mellett a magánkereskedők megjelése színesíti a palettát. Még tőkehús is kapható a faluban, amely nem minden településen van így.
