Békés Megyei Hírlap, 1994. december (49. évfolyam, 284-309. szám)

1994-12-13 / 294. szám

MEGYEI KORKÉP 1994. december 13., kedd Orvosi rendelő életveszélyben a“IatT’“"1avas!'7°, * Karácsonyi könyvvásár 1994 A téli könyvünnep sajtótájé­Földink volt. Győry Ilona író, műfordító 1868-ban ezen a napon született Orosházán, és 1926-ban Londonban halt meg. Győry Vilmos leánya. Bu­dapesten végezte el a tanítókép­zőt, utána felsőbb leányiskolá­ban nyelveket tanított. 1887-től jelentek meg mesefordításai. Byron Káin című misztérium­drámájának fordításával pá­lyadíjat nyert a Kisfaludy Tár­saság drámafordítói pályáza­tán. 1903-ban férjhez ment Ar­tur Ginever angol egyetemi ta­nárhoz és Doverbe költözött. Angliában jelentős szerepet töltött be az angol—magyar kapcsolatok ápolásában. Előa­dásokon ismertette a magyar irodalmat, történelmet. Férjé­vel közösen több magyar művet fordított angolra. Nyári tervek. Mezőhe­gyesen az ÁMK általános is­kolájában már megkezdték a jövő évi nyári táborok szervezését. Június 12. és 19. között Balatonszárszóra 5—6. osztályos tanulókat vár­nak. Az égervölgyi táborba 3. osztályosnál idősebb diá­kok jelentkezhetnek. A Aggte­leki Tájvédelmi Körzet szomszédságában lévő tá­borhelyről kirándulásokat terveznek Aggtelekre, Jósva- főré, Szád várra, esetleg Szlo­vákiába. Az égervölgyi tá­bor 1995. június 26-ától júli­us 2-áig tart. Hangverseny. Decem­ber 16-án, pénteken 17.30 óra­kor Békéscsabán, a Belvárosi Általános Iskola és Gimnázi­umban karácsonyi hangver­senyt rendeznek. Hosszú idők nyomasztó hall­gatása után az élmények gon­dolatokká, mondatokká for­málódtak, és 50 esztendő eltel­tével eljött az ideje a gondola­tok kimondásának, a monda­tok leírásának. Most, amikor országszerte a Holocaust 50. évfordulójára, a meghalt, odaveszett emberek százezreire emlékeznek, vég­re mi fiatalok, akik megtanul­tuk és tudjuk a történelem- könyv száraz adatait, végre mi is lehetőséget kaptunk arra, hogy magunk kereshessük a választ arra a kérdésre, hogy: miért? Sokan és sokféleképpen emlékeznek. Voltak emberek, akik újra elolvasták Anna Frank naplóját, voltak fiata­lok, akik a moziban megnéz­ték a Schindel listája című fil­met, voltak emléktábla-elhe­lyezések, megjelentek tudo­mányos és ismeretterjesztő könyvek. A Békés Megyei Levéltár, Kereskényiné Cseh Edit: A gyulai zsidóság és a vészkor­szak című munkájával rója le tiszteletét az elhunytakért, a hazatérőknek. A könyv egészét véve figye­lembe, a legmegfogóbb a sze­mély szerint mindenkire kiter­A mezőkovácsházi II. számú körzeti orvosi rendelőbe járó betegek felháborodva mesél­ték, hogy tarthatatlan körülmények között kell vára­kozniuk a gyógyulni vágyók­nak. A rendelő várótermének fala életveszélyes mértékben megrepedezett, a vizesblokk az előbbiekből következő cső­törés miatt használhatatlanná vált. Bár a falakat kívülről ki­támasztották, de a betegeket ez nem nyugtatja meg. Első­ként a rendelőben dr. Fritz Bri­gittát kerestük fel. — Tavaly néhány an felvál­laltuk, hogy megpróbálunk az úgynevezett kártyapénzből megélni, s ezzel együtt a saját lábunkra állni. Mivel a vállal­kozást 15—20 éves eszközök­kel vettem át, első dolgom volt, hogy eszközfejlesztésbe forgattam vissza a bevétele­ket. Úgy gondolom, az orvos a munkájával „politizál” és, aki tisztességesen látja el a bete­geket annak nem kell tartania a praxisa feladásától. Az eszkö­zökkel ellentétben az épület tulajdonjoga az önkormányza­té. Ä falak sajnos már régeb­ben is repedeztek, különösen a váróterem belső sarokrésze. Az utóbbi időben ez a „fal­mozgás” egyre kritikusabbá vált. Tavasszal felkínáltam a lehetőséget, hogy a lakás felér­tékelése után megvenném az épületet és rendbe hozatnám. A válaszlevélben közölték, hogy se az eladást, se a felújí­tást nem tudja vállalni az ön- kormányzat. A helyzet már odáig fajult, hogy a WC-ben levő vízvezeték is elrepedt, így most kitesszük a vödröt, a lavórt, a szappant és a higiénia betartásával cseréljük, fertőt­lenítjük. Közel 1800 beteg lá­togatja a rendelőt és tagadha­tatlanul irritáló ez a szituáció. A hivatal egy vizsgálat után elismerte, hogy az épület élet- veszélyes, ezért kívülről alá­dúcolták a falakat, hogy meg­állítsák a süllyedést. Ä visz­jedő megemlékező figyelem, melyet a szerző a korabeli do­kumentumok felidézésével tesz még pontosabbá, ember- közelibbé. A bevezetésben 1840— 1945-ig a gyulai zsidóság éle­tének vázlata található, mely­ben olvashatunk az 1840-es években induló betelepedés­ről, a dualizmus évtizedeiről, a modernizációban játszott sze­repéről. A bevezetés utolsó ré­szében az 1938-ban kezdetét vett diszkriminációról olvas­hatunk. 1939. október 10-én kelt az A kiadvány a Gyulai Füze­tek 6. kötete szásságokhoz tartozik az is, hogy míg a hivatal — a kötele­ző tarifák miatt — másfél mil­liós kéltséggel tudná megolda­ni a rendbetételt, én mint vál­lalkozó ugyanezt 600 ezer fo­rintból megtehetném. Ezt az ajánlatomat is elutasították. Most még minden tégla visszarakható, nem dőlt ki a fal, nem tört be az ablak és a nagyobb kár meg­előzésére sürgős lenne az intézke­dés. Az önkormány­zat álláspontját Nagy András al­polgármester így foglalta össze: — A doktornő a nyá­ron levélben két­irányú bejelentést tett. Egyik, hogy megvásárolná az ingatlant, illetve ha nincs rá mód, akkor kéri a felújí­tást. Az első felve­tésre a képviselő- testület úgy foglalt állást, hogy a ren­delőhöz kapcsoló­dó lakás nem érté­kesíthető, az min­denkor a munka­körrel összefüggő szolgálati lakás maradjon. A ren­delő-váró és a la­kás pedig egyenlő­re szoros egységet képez. A váró felő­li épületrész felújításának le­hetőségét a szakembereink megvizsgálták, amelyről testületi előterjesztés készült. Ebben leírták, hogy az épület­rész állapota rendkívül kriti­kus és a közvetlen életveszély elhárítására a falak azonnali kitámasztása volt szükséges. Megállapítást nyert, hogy az állagromlás olyan mértékű, hogy csak az épületrész teljes lebontásával lenne gazdasá­gos a felújítás. Ezek a munkák mind időben (közel a tél) és első levéltári forrás, amely a zsidók képviselő-testületi tag­ságának megszüntetéséről szóló jegyzőkönyv. Majd hosszú névsorok következnek, és bár ezek a dokumentumok száraznak tűnhetnek, egy-egy névsor, egy-egy kérelem és egy-egy erre adott elutasító válasz szürke és megváltoztat­hatatlan tényei mögött emberi arcok, személyes sorsok hú­zódnak. Talán el sem tudjuk képzel­ni, mit jelenthetett és milyen megalázó volt felkerülni arra a listára amely a zsidó üzletek­ről leszedett, behozott és le­meszelt cégtáblák kimutatását tartalmazta. Gyulán is számos élet, sőt több generáción ke­resztül a városban élő családok munkáját tette semmivé egyetlen törvény. A dokumentum-összeállí­tásban néhány munkaszolgá­latra kötelezett gyulai férfi esetében azt is megtudhatjuk, hogy pontosan mettől-meddig teljesített szolgálatot. A 28. számú dokumentum polgár- mesteri határozat, melyben egy munkaszolgálatról akkor hazaérkezett, akkori törvé­nyek szerint zsidónak minősí­tett embernek rendeli el a get­tóba való elhelyezését. A de­költségekben olyan jelentő­sek, amit az önkormányzat ez évben nem tud biztosítani. Az önkormányzat nem fizethet „zsebből” csakis a hivatalos számlákon. A megoldás? Ez mindenképpen a jövő évi költ­ségvetés terhére, sürgősséggel elvégzendő feladat, ami füg­getlen a személyektől. Ha azonban a munkák megkez­dődnek, akkor ezzel együtt célszerű a szolgálati lakás fel­újítását is elvégezni, illetve a rendelő és a lakás közművei­nek leválasztását is megolda­ni. Már nem érdemes toldozni, foldozni, az így várható költ­ség pedig óvatos becslés sze­rint is másfél millió forint. Mi­vel ez egészségügy alapellátá­si feladat, ezért az 1995. évi költségvetésben az elsők kö­zött kell szerepeltetni — s bár­ki kerüljön az új testületbe — a liWgtMást nem lehet meg­H. M. portálás során elhurcolt embe­rek névsorát is megtalálhatjuk a könyvben. A kötet részletes képet ad az I. és II. számú gettó elhelyez­kedéséről, az ott lakó zsidónak minősített emberek életéről, elhurcolásukról és további sorsukról. Megrázó források a kérel­mek, melyekben a gettókban élő emberek kérnek — leg­többször saját készletükből — zsírt vagy vajat, melyet szinte mindig elutasítottak, még az orvosi igazolás ellenére is, a törvények maradéktalan be­tartása miatt. Mindenkinek érdemes len­ne elolvasni Diósi Imréné visszaemlékezését a könyv utolsó lapjain, mert talán ak­kor szűnnének a makacs előí­téletek és megpróbálhatnánk megérteni mindazt, ami velük történt, ami velünk történt, hi­szen ők Gyula polgárai voltak, ami velük megesett, min­dannyiunkat érintett, érint. Ez a kiadvány felkavar és elgondolkozásra késztet. Gondolkozásra és válaszadás­ra. Mert 50 év után sem lehet heves és élő érzelmek nélkül beszélni minderről. Vajon mi­ért9 Jakab Márta koztatója drámai bejelenté­sekkel kezdődött, melyek sze­rint nem elég, hogy az áfa emelkedik, a papír- s a nyom­dai anyaga és energiaárak is az égig szöknek jövőre, így a mostani (egyébként ,is magas) könyvárak hetven százalékkal növekednek majd 1995-ben. Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvter­jesztők Egyesülésének elnöke elmondta, hogy az olvasók és vásárlók „napfogyatkozása” a könyvgyártás recesszióját gerjeszti, ennek jelei már szá­mokban is kimutathatók. 1989-hez képest ’94-ben öt­venmillióval kevesebb kötet került ki a nyomdákból, az UNESCO nyilvántartása sze­rint öt éve a világ első hat könyvvásárló országa kö­zött voltunk, most nem va­gyunk benne az első húszban sem. Ennek ellenére a kiadók „termelnek”, a terjesztők áru­sítanak, s a befogadók csak kapkodják a fejüket, honnan van pénz mégis ilyen sokszínű választék előállítására? A vá­lasz nem egyértelmű, hisz a lektűrökből élő, piacorientált kiadók helyzete könnyebb, mert ők többet forgathatnak vissza „értékekre” mint iro­dalombarát, de szegény társa­ik. A megjelent kötetekről Tarján Tamás kritikus, a Könyvvilág főszerkesztője tartott tájékoztatót. A karácsonyi könyvvásár könyveinek átlagára 1172 fo­rint, a legdrágább mű 20 000 forint az Akadémia Kiadó An­gol—magyar műszaki szótára CD-ROM lemezen, a legol­csóbb kötetek a Belvárosi Könyvkiadó verseskötetei (188 Ft). Most is rengeteg gyerek­könyv született, kitűnő il­lusztrációkkal. Kormos István pisze kölyökmackója, Vackor most is hódít Keresztes Dóra rajzaival. De Füzesi Zsuzsa Mondókáskönyve szintén sokat ígér, van Babar, ameri- kanizált Snoopy, Dinoszau­A kormány döntött a Hadigon­dozottak Közalapítványának létrehozásáról. Az alapítvány fő feladata a hadigondozás ki­adásainak kezelése. Induló va­gyona 2 milliárd forint. A jövő évtől kezdődően a rendelke­zésre álló összegek a minden­kori költségvetési támogatás­ból, az előző évi maradvá­nyokból és az egyéb támogatá­sokból tevődnek össze. A kormány határozata sze­A kormány rendeletet alkotott az egészségügyi vagy szociá­lis vállalkozást folytató egyéni vállalkozók gazdasági kama­rai tagsági viszonyának kelet­kezésével és megszűnésével összefüggő kérdésekről. A gazdasági kamarákról szóló törvény előkészítése során merült fel, hogy az egészség- ügyi vagy szociális területen vállalkozók esetében el kell térni az általános szabályok­rusz-mesék, 366..., sőt több állatmese és félszáz esti mese is. Újra megjelent Makk Ká­roly: Az inka öröksége és Lak- ner Artúr Édes mostohája. A Képes gyermekenciklopédia és A tudás nagy könyve szinte már szívfájdítóan szépek, de drágák is. Sok az elegáns kötésű, exk­luzív darab, mint a magyar nagylexikon két új kötete és a Pannon enciklopédia sorozat­ban A magyarság története. A Corvina Kiadó elindította Művészlexikonját, az Officina Nova egykötetes Egyetemes lexikonja 3980 forintért birto­kolható. Van bőven képzőművészeti album, Brughel, Bosch, Cha­gall, Ország Lili, Szervátiusz Tibor és Japán fametszetek, s a Szelencék titkai. A békéscsabai Tevan Kiadó ebben az évben egy impozáns nagyalakú, színes albummal lepte meg olvasóit a Gobelin- szövés húsz éve címmel, a szerző Pálosi Judit, aki 1960—1980-ig tekintette át e ritka műfaj alakulástörténe­tét. A szépirodalmi kínálat is csábító olvasnivalókat tarto­gat. Esterházy Péter, Spiró György, Oravecz Imre a Heli­kon új sorozatában kapott he­lyet, de érdemes megvenni Salamon Pál: A Soréi ház vagy Péterfy Gergely: Féle­lem az egértől című regényeit is. A világirodalom is sztárok­kal kecsegtet, Saul Bellov, John Knittel, Arthur Herzog, Ernest Hemingway, Stephen King stb... Jaj, ha mindezt meg kellene vennünk, kölcsön kellene kérnünk! És akkor még nem is szól­tunk a szótárakról, az atla­szokról, a babakönyvekről és az autós albumokról sem. De reménykedjünk, vala­melyik könyvtában mindezt átlapozhatjuk. Ha lesz a könyvtáraknak keret, bevá­sárlásra. Kántor Zsolt rint a közalapítvány legfőbb döntéshozó szerve a kuratóri­um, melynek tagjai az érintett minisztériumok és országos ha­táskörű szervek, valamint a ha­digondozással összefüggő tevé­kenységet folytató civil szerve­zetek képviselői. A kormány döntése értelmében a hadigon­dozottak gyógyászati segédesz­közökkel való ellátásának szer­vezése és bonyolítása is a köz- alapítvány feladata lesz. tói. Az egyéni vállalkozások­ról szóló 1990-es törvény ugyanis nem terjed ki az e területeken működő vállalko­zásokra. Azokat az egészség- ügyi törvény hatálya alá ren­deli. A kormányrendelet megha­tározza, mely vállalkozási tí­pusok esetében mely szervek jogosultak az engedély kiadá­sára, melynek alapján a kama­rai tagság létrejön. Holocaust — Holokausztum: égő áldozat, felajánlás A gyulai zsidóság és a vészkorszak Beteg rendelő. Mezőkovácsházán a magánvállalkozásban működő II. számú or­vosi rendelő várószobájának falazata évek óta a „kidőlés krónikus betegségében szenved". Ám, mint kiderült, gyógyítására egyenlőre nincs pénz... Kormánydöntések nyomán A hadigondozottak közalapítványáról Az egészségügyi és szociális vállalkozók kamarai tagságáról

Next

/
Thumbnails
Contents