Békés Megyei Hírlap, 1994. december (49. évfolyam, 284-309. szám)
1994-12-12 / 293. szám
1994. december 12., hétfő OLVASÓI LEVELEK/HIRDETÉS Olvasóink írják .....— --------------j A z itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Lopják a lovat Mint valamikor a szegénylegények világában, a múlt század elején-közepén. Amikor a szállítás, személy- és áru, lóháton, fogatban történt. Becsülte, szerette a lovat szegény, gazdag, cigány, mert aló volt az első számú segítője. Akinek pénze volt, megvette, a szegénylegénynek, csikósnak, cigánynak pénze nem volt, hát szerzett magának lovakat. És ha már szerzett, akkor a puszta legszebb, legtüzesebb, leggyorsabb lovát kötötte el. Ez ellen a tulajdonosok, tenyésztők, parasztok okosan védekeztek. Ezt ajánlom a maiaknak is. Ebben a korban kezdett kialakulni, hogy a béres, a gazda legény fiai az istállókban, a jószág mellett aludtak. Vigyázták a jószágot, köztük a lovakat a tolvajok ellen, hogy ha elszabadult, ellett stb., legyen, aki segít, felfogja stb. A parasztember, tanyás vagy falusi ember fia a szobába csak akkor költözött, amikor megnősült, aszonyt hozott a házhoz. Nyáron—ez még a századforduló után is így volt—az istálló / Éhség lesz a kenyere? Bebocsáttatást kér a kitagadott A Szilencium Temetkezés nevű vállalkozás tulajdonosa, Szabó Attila higgadtan beszél. — Az állam deklarálta Magyarországon a szabad vállalkozások jogát. Az egyházi magatartás sérti ezt. Békéscsaba lakosságától elveszik a választás lehetőségét, hogy kivel temette tik el hozzátartozójukat — az embereket rákényszerítik arra, hogy az egyházi kft.-hez menjenek. Levelüket nem vagyok hajlandó elfogadni és ételt sem mindaddig, amíg az evangélikus egyház nem rendezi a kérdést velem. A temetkezési vállalkozás tulajdonosa mutatja a békéscsabai evangélikus egyház december 7-én kelt levelét. Az egyház, mint a békéscsabai evangélikus — Alsóvégi, Felsővégi, Tabáni, Tompa utcai, Mezőmegyeri, Fényesi — te- metők'tulajdonosa és fenntartója azt a határozatot hozta, hogy január elsejétől csak azok folytathatnak vállalkozási tevékenységet ezekben a temetőkben, akiknek az egyházzal érvényes megállapodásuk van. A Szilencium Temetkezésnek írásbeli megállapodása az egyházzal soha nem volt, csupán egy szóbeli, és ez december 31 -el lejár, érvényét veszti. „Ezúton közlöm..., hogy az evangélikus egyház 1995. január elsejétől semmiféle megállapodást nem kíván kötni Önökkel. Ennek értelmében 1995. január elsejétől a Szilencium Temetkezés a fenti temetőkben semmiféle vállalkozási tevékenységet nem folytathat, halottszállítást csak a fenti temetők kapujáig vállalhat.” — Ez a csődömet jelenti — mondja Szabó Attila. — Hétfőig várok az egyház válaszára. Amennyiben nem érkezik meg, vagy nem változtatják meg a határozatot, ételt keddtől nem veszek magamhoz. Ha a kórház megengedi, náluk szeretnék orvosi felügyelet alatt állni, ha nem, a lakásomon fizetem az orvost. Egykutya, hogy egészségileg vagy anyagilag zuhanok a nullára. Kijelenti, eddig is fizetett, ezután is fizet az egyháznak minden temetés után, áfával együtt 1250 forintot esetenként. Panasz rájuk soha nem érkezett. írásos megegyezésük pedig igenis van! Ha át kell adnia a halottat a kapuban, garanciát nem vállalhat a hozzátartozó felé. O pedig csak temetőbe temethet és ezek túlnyomó része, a forgalmasabbak az egyház tulajdonában vannak. De nem is ezért a lépés: az azok iránti felelősség- érzet vezérli, akik a Szilenci- umhoz akarnak fordulni. Más úgyse szólna, az egyház hatalom. Társai, ha éhségsztrájkja nem vezetne egy idő után eredményre, készek csatlakozni hozzá. Aradi András igazgató— lelkész ugyancsak higgadtan beszél. Példaként mondja, hogy Budapesten egyetlen nagy temetkezési vállalat van és több temetkezési vállalkozó, de a vállalat soha nem engedett be egyetlen vállalkozót sem a fővárosi temetők területére. Békés niegyében is vannak önkormányzati temetők, ahol más nem temethet, Gyulán a katolikus és a református egyház ugyancsak kimondta ugyanezt. Békéscsabán az evengélikus egyház a temetkezési vállalattól, más temetkezési vállalkozóktól nem határolta el magát, bár joguk lett volna hozzá, hogy csak az egyház által alapított egyházi temetkezési szolgáltatás ravatalozhasson és kísérhessen a sírhoz a tulajdonukban lévő temetőkben. Ezt egyelőre, de talán később sem mondják ki. — Nem látom úgy, hogy Szabó úrnak vége van — mondta Aradi András, — Az evangélikus temetőkben keveset, havonta ha egy alkalommal temet. Ugyanakkor Sok probléma volt: tartozik az egyháznak, feltörte a ravatalozót, szállítás közben eltűnt a halott cipője... Van még más felekezeti temető is Békéscsabán, árusíthatnak kellékeket, szállíthatnak halottat más településekre. Szó sincs arról, hogy teljesen ellehetetlenül. Elmondja, olyan levelet kaptak tőle, hogy az általuk küldött írást nem áll módjában elfogadni, három napon belül választ kér. Aradi András furcsállja a feltételt. Éhségsztrájk-szándékáról tőlünk értesült. A tulajdonjog az övéké, a vállalkozó csak vendég lehet. Kérdésünkre, hogy mi lesz ennek a vége, visszakérdez: Lehet-e így intézni dolgokat? A válasz nehéz, mert ha igaz lesz az éhségsztrájk, az már lelkiismereti kérdés. Szőke Margit ajtaja elé a szalmára ágyaztak, hogy az ajtót elzárják, hogy a jószágot és elsősorban a lovat rongyba kötött patákkal se lehessen kivezetni. Az ’50-es években hiába tiltották a béresnek az alvást az istállóban, ott maradt, vigyázta a jószágot. De minden parasztgyerek ott aludt, ott jöttek össze a komákkal, kártyáztak, bandáz- tak. Én magam is. Tehát az, hogy egyre többen tartanak tenyésztenek lovakat, ez öröm. A lótolvajok ellen meg védekezni kell, például a fenti módon. Éjjel is éberen ügyelni, nem mélyen aludni a kényelmes párnák között a szobában. A lovat tehát ma is szeretni, óvni, vigyázni kell. Persze lopni sem szabad. Bagyinka György „Déli rózsaszín álom” Megdöbbenve olvastam a november 30-ai számban a Déli Autópálya megépítésének újból a tervét; meg azt a rózsaszín álmot, amiben a cikk írója reménykedik. Ne tévesszen meg senkit ez a nagy beruházás. Ez nem két települést összekötő kapocs lesz, ez keresztülvágja az országot. Az ilyen tranzitutak igazi profitálói a szállítmányok feladói és címzettjei. Az átmenő kamionforgalom területén csak károsultak lesznek. A büdös és mérges kipufogógázok, meg a zaj a mi térségünketfogja szennyezni. A nyugati tőkéseka haszon kilátása nélkül egy méternyi utat se építenek. Ha mi ezen az autópályán közlekedni akarunk, akkor fizetni kell, mégpedig kilométerenként kb. annyit, mint amennyibe a benzin kerül kilométerenként. A környezetszennyezésen kívül még egy fontos szempont szól ellene: a természetet sújtó kár. A tervezett nyomvonal kettévágná a Gernenci erdőt, a Saséri Természetvédelmi Területet (réti sasok, kócsagok fészkelőhelyét), a Körtvélyesi tájvédelmi körzetet és Békés megyében is más védett területeket. Hát olyan gazdagok vagyunk, hogy maradék természeti értékeinket is elkótyavetyélhetjük? A megkezdett 3-as és 5-ös autóutak befejezése sokkal többet érne, mint egy új monstrum építése, amit hatásában és összegében a Bős-nagymarosi torzszülötthöz lehet hasonlítani. Manapság mindig a nyugatot hozzák fel követendőpéldának. Hát ők találták ki, mert így nincs se környezetszennyezés, se útrongálás. Ez már nálunk is elkezdődött, hiszen Kiskundorozs- mánál és Hegyeshalomnál megépült a két terminál, melyek közt sínen utaznak a kamionok. így még az országutakon se okoznak annyi balesetet, mint amennyiről értesülünk a híradásokból. A vasúti forgalom sokkal jobban kíméli a környezetet, ezt kellene fejleszteni, nem pedig elsorvasztani. A települések közti összeköttetést új utak építésével, meg a meglévők rendbetételével (!) lehet javítani, nem pedig a településeket kötelezően elkerülő autópályaépítéssel. Kovács Nimród, KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI SZAKÜZEMMÉRNÖK Jó kezekbe kerül... ...a pénze, ha rövid távú, magas kamatozású, de biztonságos befektetést keres. Kamatozó Kincstárjegy 1995/Xll. A Kamatozó Kincstárjegy 1995/Xll. egy éves futamidejű (1994. december 16. - 1995. december 16.) Magyar Állampapír. A Kamatozó Kincstárjegy 1995/Xll. fix kamatozású, évi kamata 26%. Az egyéves futamidő alatt a Kamatozó Kincstárjegy tőzsdei forgalmazásra kerül. így ha tervei változnak, a birtokában levő értékpapírokat napi árfolyamon értékesítheti a tőzsdén. Ugyanakkor a Kamatozó Kincstárjegy a futamidő alatt visszaváltható, de ekkor csak a névértéket fizetik ki Önnek. Jegyzés: a Kamatozó Kincstárjegy 1995/XII. 1994. december 12-16-ig jegyezhető. __________Jó kezekben marad...__________ A mennyiben Ön rendelkezik 1994/IV. Kamatozó Kincstárjeggyel, hamarosan újabb befektetést kell találnia pénzének, hiszen ezek a kötvények a futamidő végére érkeztek. Megkönnyítjük Önnek a döntést. Előnyös cserét ajánlunk. Ön most a futamidő lejárta előtt becserélheti 1994/IV. Kamatozó Kincstárjegyét, a most kibocsátott 1995/Xll. Kamatozó Kincstárjegyre, és így egy előnyösebb befektetés tulajdonosa lesz. És természetesen pénze egy újabb évig biztonságban gyarapodik. A Kamatozó Kincstárjegy az alábbi forgalmazóknál jegyezhető: OTP Bróker Rt. 1051 Bp., Vigyázó F. u. ó. • OTP Bank Rt. 5601 Békéscsaba, Szent István tér 3., Gyula, Mezőkovácsháza, Orosháza, Szarvas, Szeghalom, Békés, Battonya, Csorvás, Gyomaendrőd, Mezőberény, Sarkad, Tótkomlós • MNB Békés Megyei Igazgatóság 5600 Békéscsaba, Dózsa György u. 1. • Cooptourist Rt. 5600 Békéscsaba, Andrássy u. 6. |a New York Bróker Kft. ügynökeként) • Inter-Európa Bank Rt. 5600 Békéscsaba, Szt. István tér 5. »rlATOj,-^TAf^y AEJLéJimPIE Kamatozó Kincstárjegy 1995/XII.
