Békés Megyei Hírlap, 1994. november (49. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-01 / 258. szám

SARKAD ÉS KÖRNYÉKE 1994. november 1., kedd Kis templom a főút mentén Az utóbbi időben valamennyi Sarkad és kör­nyéke oldalon egy-egy e térsében található templom történetével ismertettük meg Olvasó­inkat. A sorozatunkat most a Sarkadon lévő újteleki református templom históriájával foly­tatjuk, amelybe Nagy Zoltán az újteleki refor­mátus gyülekezet lelkésze avatott be minket. — Az egyházközösség élete 1948-ban kez­dődött — mondta —, amikor már az egyházak „elhalálozásán fáradoztak” Magyarországon. Az akkori egyházközösség a belvárosból sza­kadt ki, és az „újonnan földhöz jutottak” gyüle­kezete alkotta a tagságot. Válságos időben (1951-ben) építették a templomot is, felettébb szűkös anyagi viszonyok között, áldozatos munkával, jelentős anyagadományozás révén. A körülmények miatt az építkezés során szá­mos szükségmegoldást kellett alkalmazni, amelynek az lett a következménye, hogy ideje­korán jelentkeztek a meghibásodások. Megre­pedeztek a falak, törések keletkeztek a födém­ben. Természetesen új templom építéséről szó sem lehetett. A statikai vizsgálat azonban meg­állapította a rekonstrukció (aláfalazás, tartóge­rendák cseréje) szükségességét. Mint Nagy Zoltán elmondta, ezt a munkát most ősszel kezdték el, nagyon kicsi segítség­gel, többnyire saját erőfeszítéssel. A második munkaszakaszt (külső-belső vakolás, ha ele­gendő fedezet lesz, akkor új toronysisak építés és harangvillanyosítás) a tavaszra tervezik. — Szeretnénk, ha mielőbb megújulna a templom, hogy ne kelljen a városnak pironkod­nia miatta, hiszen mégiscsak a főút mentén, a A szűkös anyagi körülmények között épült templom állapota csakhamar romlani kezdett. A rekonstrukciót az idén kezdték el Gyulai úton fekszik — hangsúlyozta a reformá­tus gyülekezet lelkésze. — Ez ügyben hálásan fogadnánk minden segítő szándékot és anyagi támogatást. Fózó verseny és szalontánc Sarkad, főhajtás a II. világ- háborús emlékműnél Hírek Falugyűlés. Mint Hanzé- ros János geszti polgármester­től megtudtuk, az önkormány­zat november második felére tervezi azt a falugyűlést, ame­lyen a testület az elmúlt négy esztendő munkájáról kíván be­számolni a lakosságnak. Útalapépítés. Mező- gyánban három utcában (a Ke­leti, a József Attila egy szaka­sza és a Nagy gyantái Hámán Kató utcákon) is befejeződött az útalapépítés. Összességé­ben mintegy 1500 méter hosszúságú alappal végzett ezáltal a község önkormány­zata. A burkolás már a követ­kező testületre marad. Varrónőkért. Mivel a tá­volsági autóbusz-közlekedés nem megfelelő Geszt és Biha- rugra között, így a geszti ön- kormányzat felvállalta, hogy a saját mikrobuszán szállítja a helybéli varrónőket biharugrai munkahelyükre. Elvis-klub. A Sarkadon nem régen megalakult Elvis- klub november 2-án 19 óra­kor tartja legközelebbi össze­jövetelét, ahol Elvis és Hun­gária nótákra táncolhat rock and rollt, twistet és boogie- woogiet a közönség. A hely­szín továbbra is a Bartók Bé­la Művelődési Központ. Az oldalt írta és szerkesztette: Magyar Mária. A fotókat készítette: Kovács Erzsébet és Fazekas Ferenc A geszti általános iskolában a rendszerváltás után megszűnt kisdobos és úttörőmozgalmat az Arany János Hagyományőr­ző Csapat tevékenysége váltot­ta fel. A kicsik csapattaggá ava­tását októberben a nagyobbak szabadtéri főzőversenyével kapcsolták össze az iskola veze­tői. A zsűri megállapítása sze­A közelmúltban ülésező mező- gyáni képviselő-testület átte­kintette a község szociális gaz­dálkodását, megtárgyalta a szo­ciális törvény helyi vonatkozá­sait. Megállapították, hogy a költségvetés szűkössége ellené­re a lakosság rászorult része megfelelő szociális ellátásban részesült. Felvetődött, hogy az rint a legfinomabbat az idén a nyolcadikos lányok főzték. Megkezdődött a szokásos szalontáncoktatás is, ahová az iskola végzős tanulói járhat­nak. A nyitónapon a legfonto­sabb intelligencia szabályok­kal és az alapokkal ismerked­hetett me£ az idejáró hét kis­lány és három fiatalember. általános iskolába járó gyerme­kek élelmezési és a beiskolá­záshoz nyújtott támogatása mellett még a Mezőgyánban élő, ám más településen közép­vagy felsőfokú tanulmányokat végző fiatalok is kaphassanak támogatást. Szabó István polgár- mester tájékoztatása szerint erre még novemberben sor kerül. Hír-plusz Elismerés. Tímár Imre, a Sarkadi Városi Könyvtár veze­tője októberben betöltötte a 60. életévét. Ebből az alkalomból a könyvtárosi pályán végzett ki­magasló munkájáért a Magyar Könyvtárosok Egyesületének Békés Megyei Szervezete, an­nak elnöke, Lukovicsné Ramaz Edit a napoban elismerő okle­velet adott át számára. Tímár Imre kinevezése 1995. decem­ber 31-éig tart, s mint mondta, addig mindenképpen dolgozni szeretne. Kiegészült. Geszten ötta­gúra egészítették ki a koráb­ban háromtagú szavazat- számláló bizottságot. Az új tagok (akik egyben a válasz­tási bizottság tagjai is) Pus­kás Lajosné, a helyi mező- gazdasági szövetkezettől és Szász Andrásné pedagógus. Támogatás középiskolásoknak Közös emlékeink Szokásom volt égy időben, hogy aranykö­péseket illetve hangnemeket gyűjtögetek a sarkadi testületi üléseken. Eredetileg a szilveszteri lapszámba szántam a követke­ző kis csokorra valót, de aztán úgy gondoltam, a poén most poén igazán, mikor lassan leköszön majd ez a testület. S hogy milyen hangnemeket találtam? Például méltatlan­kodót: „Milyen alapon nyelegeti ezt a többi település?" Vagy felháborodottat: „Ügy látszik, nálunk lehet döntö­getni a szobrokat, csak arra kell vigyázni, hogy ne sérülje­nek meg!" Dühöset: „Sértő részemről, hogy a jegyző úr nevetgél!" Megbotránkozót: „Tessék mondani, a játékka­szinó az ádámkosztümös hölgyeket is magába foglalja!?” Olyat, aki nem értette: „Miért fircangolják ezt a kérdést annyira?” Akit feszélyezett: „Kérem a polgármester urat, máskor ne ilyen kombinált formában tegye fel a kérdést!” Aki nem zavartatta magát: „Ha már nálam van a szó, engedjék meg, hogy néhány kérdést feltegyek magam­nak!” Aki megmagyarázta: „Elnézést, de most egy külö­nös kifejezési fogok használni: barba trükk.” Kétségbee­settet: „Lehetetlen, hogy mi már semmiben se tudunk szavazni!" És lelkeset: „Még tolókocsin is betolatom magam az ülésre!” Nem folytatom. Hiszen a titkot csak mi ismerjük, akik végigültük ezeket a vitákat, szavazásokat. Az arcokra csalt mosoly sokszor tartotta ébren a figyelmünket, és jó vagy rossz, de KÖZÖS emlékeket formált valamennyiünkben. Emberből vagyunk Sorozatunkban közismert Sar­kad térségi személyeket szólí­tunk meg egy-egy tréfás kér­dés erejéig. Mivel a nemrégen megválasztott békéscsabai di­ákpolgármester sarkadi, s „posztja” miatt most már köz­ismert is, így ezúttal hozzá for­dultunk. A csabai Gépészeti és Számítástechnikai Szakkö­zépiskolába járó Vozár János­nak különleges gondolatolva­só képességei vannak — tud­tuk meg már a beszélgetésünk elején, hiszen előre sejtette, hogy mit fogunk kérdezni tőle. — Hogy mit csinálnék, ha én lennék a sarkadi polgármes­ter? A mostaninál jobban tá­mogatnám a futballcsapatot, uszodát és sportcsarnokot épí­tenék. Segíteném az idegen- forgalom fellendülését a vadá­szaton keresztül. A többit nagyjából úgy csinálnám, ahogy a jelenlegi polgármes­ter teszi. Tetszenek az elkép­zelései, támogatni is fogom az újabb négy évre történő meg­választását. Annál is inkább— kacsintott egyet —, mert ha négy év múlva én kerülök a székébe, legalább egy jól irá­nyított és kellő alapokkal ren­delkező települést vehetek át. Apropó! Mondanám is, hogy azok számára, akik négy év múlva rám kívánnak szavazni, fogadóórát tartok minden pén­teken és szombaton a sarkadi Sweeth Night Diszkóklubban. „Megtiszteltetés volt, hogy tehettem a közért” Az október 21-ei sarkadi közmeghallgatáson az egyik hozzászó­ló így összegezte az elmúlt négy esztendő történéseit: „Min­dannyian látjuk, hogy a város az előzőhúsz évben nem fejlődött annyit, mint az elmúlt négyben.” Vajon mi az alapja ennek a lakossági értékítéletnek? — kérdeztük Tóth Imre polgármes­tert, akit egyúttal arra kértünk, adjon rövid összefoglalást az utóbbi négy esztendő önkormányzati tevékenységéről. „Ha a négyévi eredményeink szerénynek is mondhatók, azok tényeit, szintjeit ajánlhatjuk a következő önkormányzat figyelmébe" Szigorú gazdálkodással — A megye azon kevés te­lepülése közé tartozunk, ame­lyik — bár a jogelőd tanácstól jelentős, több tízmilliós adós­ságot örökölt, a négy év után mégis tiszta lapokat és pozitív előjelű kasszát tud átadni a kö­vetkező testületnek. Az önkor­mányzatunk (ha szűkös kere­tek között is), de ellátta az ön- kormányzati törvényben meg­határozott alapfeladatokat, ja­vította a város kapcsolatait, külső megítélését, a város kör­zetközponti státuszát megala­pozó kistérségi szervezést végzett, elindította a városból hiányzó fontos intézmények újratelepítését, befejezte a ta­nácsi beruházásokat, hitelt nem vett igénybe, 600 milliós értékkel gyarapította közvetve vagy közvetlenül a város va­gyonát. Mindezt egy rend­kívül szigorú, „gazdatudatú” intézményi és összvárosi gaz­dálkodási szemlélettel lehetett elérni. A kiindulási alap az volt, hogy ne zárjunk be egyet­len intézményt se, ugyanakkor minden szükséges (közép­vagy hosszútávú) beruházást indítsunk el. Az előkészítés le­gyen inkább hosszabb és körültekintő, a megvalósítás pedig rövid és gyors. A város szerény saját erejének kiegé­szítéséhez minden egy forint­hoz kettőt hoztunk a központi alapból. (Ennek érdekében ve­zetőink kötelesek voltak gaz­dálkodni és pályázatokat írni.) A polgármester ezután a vá­rosban történt nagyobb beru­házásokról beszélt. Mint mondta, 1992-ben a 2-es isko­lában tornacsarnokot építettek mintegy 30 milliós értékben. Még ugyanebben az évben hozzákezdtek a szennyvíztisz­tító telep bővítéséhez, amely 30 évre oldja meg a város szennyvízellátását. A 31 milli­ós ráfordítással épülő szenny­víz-gerincvezeték több száz lakás rácsatlakozását teszi le­hetővé. A megye legkorsze­rűbb szociális otthonát 1993- ben kezdték építeni. Az idén tovább bővített intézmény 70 millió forintba került. Idegen tökéből Jelentős azoknak a beruházá­soknak a száma is, amelyek idegen tőkével valósultak meg, ám létrejöttükért sokat tett az önkormányzat. Ilyenek a DÉMÁSZ-kirendeltség új, modem székháza, 1993-ban a rendőrkapitányság Sarkadra telepítése, az 50 milliós piac és a 120 milliós MOL-2000 töltő- állomás építése. Mint Tóth Im­re elmondta, vezérszerepet vállaltak a Sarkad és Nagysza­lonta között megépült határát­kelőhely világra segítésében is. Ez a 160 milliós állami be­ruházással elkészült átkelő je­lenleg megnyitásra vár. Az önkormányzat a földtu­lajdon rendezésénél is jelentős szerepet vállalt, melynek so­rán mintegy kilencezer hektár föld talált gazdára a városban. — Mi nein „leadtuk” a fela­datot a megyének, hanem át­vettük tőlük a középiskola és a tüdőgondozó működtetését — hangsúlyozta ezt követően a polgármester. — Szolgáltató üzletsort, 10 millió forintot érő malomépületet és egy egész üzemi óvodát vásároltunk tel­jes berendezéssel. Többek kö­zött ezáltal a tanácstól meg­örökölt 160 milliós vagyont a négyszeresére növeltük. Biz­tosítottuk az „F” kategória fe­dezetét és több közcélú alapít­ványt hoztunk létre. Tízmillió forintos összeggel támogattuk a civil szervezetek működését. Az elsők voltunk, akik a környe­zetünkben lévő településekkel együtt középtávú kistérségi fej­lesztési programot dolgoztunk ki. Mindezt tettük egy halmo­zottan hátrányos helyzetű tér­ségben, 25—30 százalékos a munkanélküliség és a bennün­ket is sújtó infláció mellett. „Kötőelem vagyunk” A képviselő-testület munkájá­ról a következő értékelést adta a polgármester: — A testület egyszer sem volt határozatképtelen, soha egyetlen ülést sem kellett rendkívüli okok miatt bere­keszteni, a pártvitákat kezdet­től kizártuk. A munkánkat mi­nősítő APEH és Állami Szám­vevőszéki vizsgálatok szabá­lyosságot és a törvényesség betartását állapította meg. S hogy mi volt a polgármes­ter számára a legfontosabb do­log e négy év alatt? íme: — Hogy a település egysé­gét egy integráló szereppel erősítettük. Hogy a városunk nem szigetként határolódik el a környező településektől és a megyétől, hanem kötőelem vagyunk, amelyre odafigyel­nek. A bajok és a sikertelen kísérletek természetesen bennünket sem kerültek el, de én azt vallom, hogy a vezető nem azért van, hogy két tenye­rébe fogja a fejét és sopánkod­jon, hanem hogy a problémá­kat megoldja. E négy év szá­momra megtiszteltetés volt, hogy tehettem a közért.

Next

/
Thumbnails
Contents