Békés Megyei Hírlap, 1994. november (49. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-01 / 258. szám
SARKAD ÉS KÖRNYÉKE 1994. november 1., kedd Kis templom a főút mentén Az utóbbi időben valamennyi Sarkad és környéke oldalon egy-egy e térsében található templom történetével ismertettük meg Olvasóinkat. A sorozatunkat most a Sarkadon lévő újteleki református templom históriájával folytatjuk, amelybe Nagy Zoltán az újteleki református gyülekezet lelkésze avatott be minket. — Az egyházközösség élete 1948-ban kezdődött — mondta —, amikor már az egyházak „elhalálozásán fáradoztak” Magyarországon. Az akkori egyházközösség a belvárosból szakadt ki, és az „újonnan földhöz jutottak” gyülekezete alkotta a tagságot. Válságos időben (1951-ben) építették a templomot is, felettébb szűkös anyagi viszonyok között, áldozatos munkával, jelentős anyagadományozás révén. A körülmények miatt az építkezés során számos szükségmegoldást kellett alkalmazni, amelynek az lett a következménye, hogy idejekorán jelentkeztek a meghibásodások. Megrepedeztek a falak, törések keletkeztek a födémben. Természetesen új templom építéséről szó sem lehetett. A statikai vizsgálat azonban megállapította a rekonstrukció (aláfalazás, tartógerendák cseréje) szükségességét. Mint Nagy Zoltán elmondta, ezt a munkát most ősszel kezdték el, nagyon kicsi segítséggel, többnyire saját erőfeszítéssel. A második munkaszakaszt (külső-belső vakolás, ha elegendő fedezet lesz, akkor új toronysisak építés és harangvillanyosítás) a tavaszra tervezik. — Szeretnénk, ha mielőbb megújulna a templom, hogy ne kelljen a városnak pironkodnia miatta, hiszen mégiscsak a főút mentén, a A szűkös anyagi körülmények között épült templom állapota csakhamar romlani kezdett. A rekonstrukciót az idén kezdték el Gyulai úton fekszik — hangsúlyozta a református gyülekezet lelkésze. — Ez ügyben hálásan fogadnánk minden segítő szándékot és anyagi támogatást. Fózó verseny és szalontánc Sarkad, főhajtás a II. világ- háborús emlékműnél Hírek Falugyűlés. Mint Hanzé- ros János geszti polgármestertől megtudtuk, az önkormányzat november második felére tervezi azt a falugyűlést, amelyen a testület az elmúlt négy esztendő munkájáról kíván beszámolni a lakosságnak. Útalapépítés. Mező- gyánban három utcában (a Keleti, a József Attila egy szakasza és a Nagy gyantái Hámán Kató utcákon) is befejeződött az útalapépítés. Összességében mintegy 1500 méter hosszúságú alappal végzett ezáltal a község önkormányzata. A burkolás már a következő testületre marad. Varrónőkért. Mivel a távolsági autóbusz-közlekedés nem megfelelő Geszt és Biha- rugra között, így a geszti ön- kormányzat felvállalta, hogy a saját mikrobuszán szállítja a helybéli varrónőket biharugrai munkahelyükre. Elvis-klub. A Sarkadon nem régen megalakult Elvis- klub november 2-án 19 órakor tartja legközelebbi összejövetelét, ahol Elvis és Hungária nótákra táncolhat rock and rollt, twistet és boogie- woogiet a közönség. A helyszín továbbra is a Bartók Béla Művelődési Központ. Az oldalt írta és szerkesztette: Magyar Mária. A fotókat készítette: Kovács Erzsébet és Fazekas Ferenc A geszti általános iskolában a rendszerváltás után megszűnt kisdobos és úttörőmozgalmat az Arany János Hagyományőrző Csapat tevékenysége váltotta fel. A kicsik csapattaggá avatását októberben a nagyobbak szabadtéri főzőversenyével kapcsolták össze az iskola vezetői. A zsűri megállapítása szeA közelmúltban ülésező mező- gyáni képviselő-testület áttekintette a község szociális gazdálkodását, megtárgyalta a szociális törvény helyi vonatkozásait. Megállapították, hogy a költségvetés szűkössége ellenére a lakosság rászorult része megfelelő szociális ellátásban részesült. Felvetődött, hogy az rint a legfinomabbat az idén a nyolcadikos lányok főzték. Megkezdődött a szokásos szalontáncoktatás is, ahová az iskola végzős tanulói járhatnak. A nyitónapon a legfontosabb intelligencia szabályokkal és az alapokkal ismerkedhetett me£ az idejáró hét kislány és három fiatalember. általános iskolába járó gyermekek élelmezési és a beiskolázáshoz nyújtott támogatása mellett még a Mezőgyánban élő, ám más településen középvagy felsőfokú tanulmányokat végző fiatalok is kaphassanak támogatást. Szabó István polgár- mester tájékoztatása szerint erre még novemberben sor kerül. Hír-plusz Elismerés. Tímár Imre, a Sarkadi Városi Könyvtár vezetője októberben betöltötte a 60. életévét. Ebből az alkalomból a könyvtárosi pályán végzett kimagasló munkájáért a Magyar Könyvtárosok Egyesületének Békés Megyei Szervezete, annak elnöke, Lukovicsné Ramaz Edit a napoban elismerő oklevelet adott át számára. Tímár Imre kinevezése 1995. december 31-éig tart, s mint mondta, addig mindenképpen dolgozni szeretne. Kiegészült. Geszten öttagúra egészítették ki a korábban háromtagú szavazat- számláló bizottságot. Az új tagok (akik egyben a választási bizottság tagjai is) Puskás Lajosné, a helyi mező- gazdasági szövetkezettől és Szász Andrásné pedagógus. Támogatás középiskolásoknak Közös emlékeink Szokásom volt égy időben, hogy aranyköpéseket illetve hangnemeket gyűjtögetek a sarkadi testületi üléseken. Eredetileg a szilveszteri lapszámba szántam a következő kis csokorra valót, de aztán úgy gondoltam, a poén most poén igazán, mikor lassan leköszön majd ez a testület. S hogy milyen hangnemeket találtam? Például méltatlankodót: „Milyen alapon nyelegeti ezt a többi település?" Vagy felháborodottat: „Ügy látszik, nálunk lehet döntögetni a szobrokat, csak arra kell vigyázni, hogy ne sérüljenek meg!" Dühöset: „Sértő részemről, hogy a jegyző úr nevetgél!" Megbotránkozót: „Tessék mondani, a játékkaszinó az ádámkosztümös hölgyeket is magába foglalja!?” Olyat, aki nem értette: „Miért fircangolják ezt a kérdést annyira?” Akit feszélyezett: „Kérem a polgármester urat, máskor ne ilyen kombinált formában tegye fel a kérdést!” Aki nem zavartatta magát: „Ha már nálam van a szó, engedjék meg, hogy néhány kérdést feltegyek magamnak!” Aki megmagyarázta: „Elnézést, de most egy különös kifejezési fogok használni: barba trükk.” Kétségbeesettet: „Lehetetlen, hogy mi már semmiben se tudunk szavazni!" És lelkeset: „Még tolókocsin is betolatom magam az ülésre!” Nem folytatom. Hiszen a titkot csak mi ismerjük, akik végigültük ezeket a vitákat, szavazásokat. Az arcokra csalt mosoly sokszor tartotta ébren a figyelmünket, és jó vagy rossz, de KÖZÖS emlékeket formált valamennyiünkben. Emberből vagyunk Sorozatunkban közismert Sarkad térségi személyeket szólítunk meg egy-egy tréfás kérdés erejéig. Mivel a nemrégen megválasztott békéscsabai diákpolgármester sarkadi, s „posztja” miatt most már közismert is, így ezúttal hozzá fordultunk. A csabai Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskolába járó Vozár Jánosnak különleges gondolatolvasó képességei vannak — tudtuk meg már a beszélgetésünk elején, hiszen előre sejtette, hogy mit fogunk kérdezni tőle. — Hogy mit csinálnék, ha én lennék a sarkadi polgármester? A mostaninál jobban támogatnám a futballcsapatot, uszodát és sportcsarnokot építenék. Segíteném az idegen- forgalom fellendülését a vadászaton keresztül. A többit nagyjából úgy csinálnám, ahogy a jelenlegi polgármester teszi. Tetszenek az elképzelései, támogatni is fogom az újabb négy évre történő megválasztását. Annál is inkább— kacsintott egyet —, mert ha négy év múlva én kerülök a székébe, legalább egy jól irányított és kellő alapokkal rendelkező települést vehetek át. Apropó! Mondanám is, hogy azok számára, akik négy év múlva rám kívánnak szavazni, fogadóórát tartok minden pénteken és szombaton a sarkadi Sweeth Night Diszkóklubban. „Megtiszteltetés volt, hogy tehettem a közért” Az október 21-ei sarkadi közmeghallgatáson az egyik hozzászóló így összegezte az elmúlt négy esztendő történéseit: „Mindannyian látjuk, hogy a város az előzőhúsz évben nem fejlődött annyit, mint az elmúlt négyben.” Vajon mi az alapja ennek a lakossági értékítéletnek? — kérdeztük Tóth Imre polgármestert, akit egyúttal arra kértünk, adjon rövid összefoglalást az utóbbi négy esztendő önkormányzati tevékenységéről. „Ha a négyévi eredményeink szerénynek is mondhatók, azok tényeit, szintjeit ajánlhatjuk a következő önkormányzat figyelmébe" Szigorú gazdálkodással — A megye azon kevés települése közé tartozunk, amelyik — bár a jogelőd tanácstól jelentős, több tízmilliós adósságot örökölt, a négy év után mégis tiszta lapokat és pozitív előjelű kasszát tud átadni a következő testületnek. Az önkormányzatunk (ha szűkös keretek között is), de ellátta az ön- kormányzati törvényben meghatározott alapfeladatokat, javította a város kapcsolatait, külső megítélését, a város körzetközponti státuszát megalapozó kistérségi szervezést végzett, elindította a városból hiányzó fontos intézmények újratelepítését, befejezte a tanácsi beruházásokat, hitelt nem vett igénybe, 600 milliós értékkel gyarapította közvetve vagy közvetlenül a város vagyonát. Mindezt egy rendkívül szigorú, „gazdatudatú” intézményi és összvárosi gazdálkodási szemlélettel lehetett elérni. A kiindulási alap az volt, hogy ne zárjunk be egyetlen intézményt se, ugyanakkor minden szükséges (középvagy hosszútávú) beruházást indítsunk el. Az előkészítés legyen inkább hosszabb és körültekintő, a megvalósítás pedig rövid és gyors. A város szerény saját erejének kiegészítéséhez minden egy forinthoz kettőt hoztunk a központi alapból. (Ennek érdekében vezetőink kötelesek voltak gazdálkodni és pályázatokat írni.) A polgármester ezután a városban történt nagyobb beruházásokról beszélt. Mint mondta, 1992-ben a 2-es iskolában tornacsarnokot építettek mintegy 30 milliós értékben. Még ugyanebben az évben hozzákezdtek a szennyvíztisztító telep bővítéséhez, amely 30 évre oldja meg a város szennyvízellátását. A 31 milliós ráfordítással épülő szennyvíz-gerincvezeték több száz lakás rácsatlakozását teszi lehetővé. A megye legkorszerűbb szociális otthonát 1993- ben kezdték építeni. Az idén tovább bővített intézmény 70 millió forintba került. Idegen tökéből Jelentős azoknak a beruházásoknak a száma is, amelyek idegen tőkével valósultak meg, ám létrejöttükért sokat tett az önkormányzat. Ilyenek a DÉMÁSZ-kirendeltség új, modem székháza, 1993-ban a rendőrkapitányság Sarkadra telepítése, az 50 milliós piac és a 120 milliós MOL-2000 töltő- állomás építése. Mint Tóth Imre elmondta, vezérszerepet vállaltak a Sarkad és Nagyszalonta között megépült határátkelőhely világra segítésében is. Ez a 160 milliós állami beruházással elkészült átkelő jelenleg megnyitásra vár. Az önkormányzat a földtulajdon rendezésénél is jelentős szerepet vállalt, melynek során mintegy kilencezer hektár föld talált gazdára a városban. — Mi nein „leadtuk” a feladatot a megyének, hanem átvettük tőlük a középiskola és a tüdőgondozó működtetését — hangsúlyozta ezt követően a polgármester. — Szolgáltató üzletsort, 10 millió forintot érő malomépületet és egy egész üzemi óvodát vásároltunk teljes berendezéssel. Többek között ezáltal a tanácstól megörökölt 160 milliós vagyont a négyszeresére növeltük. Biztosítottuk az „F” kategória fedezetét és több közcélú alapítványt hoztunk létre. Tízmillió forintos összeggel támogattuk a civil szervezetek működését. Az elsők voltunk, akik a környezetünkben lévő településekkel együtt középtávú kistérségi fejlesztési programot dolgoztunk ki. Mindezt tettük egy halmozottan hátrányos helyzetű térségben, 25—30 százalékos a munkanélküliség és a bennünket is sújtó infláció mellett. „Kötőelem vagyunk” A képviselő-testület munkájáról a következő értékelést adta a polgármester: — A testület egyszer sem volt határozatképtelen, soha egyetlen ülést sem kellett rendkívüli okok miatt berekeszteni, a pártvitákat kezdettől kizártuk. A munkánkat minősítő APEH és Állami Számvevőszéki vizsgálatok szabályosságot és a törvényesség betartását állapította meg. S hogy mi volt a polgármester számára a legfontosabb dolog e négy év alatt? íme: — Hogy a település egységét egy integráló szereppel erősítettük. Hogy a városunk nem szigetként határolódik el a környező településektől és a megyétől, hanem kötőelem vagyunk, amelyre odafigyelnek. A bajok és a sikertelen kísérletek természetesen bennünket sem kerültek el, de én azt vallom, hogy a vezető nem azért van, hogy két tenyerébe fogja a fejét és sopánkodjon, hanem hogy a problémákat megoldja. E négy év számomra megtiszteltetés volt, hogy tehettem a közért.