Békés Megyei Hírlap, 1994. november (49. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-04 / 261. szám
GAZDASÁG 1994. november 4., péntek Hírek Lemondani! Az Ország- gyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottságának csütörtöki ülésén döntés született arról, hogy az elfogadni javasolt módosító indítványokkal együtt a bizottság támogatja ,a világkiállítás lemondásáról szóló törvényjavaslatot. Ezzel a 12 kormány- párti bizottsági tag értett egyet, hatan nemmel szavaztak, ketten tartózkodtak. Minősített tanácsadók. Magyarországon jelenleg csaknem 80 vállalat rendelkezik az ISO 9000 minőségbiztosítási rendszerrel. A prognózisok szerint azonban az ezredfordulóra számuk elérheti a kétezret is. Az exportban érdekelt vállalatok igyekeznek megfelelni ennek az elvárásnak is, hiszen a nyugat-európai vevők többsége a szállítás feltételeként köti ki ennek a minőségbiztosítási rendszernek a meglétét — mondta csütörtökön Krámer Tamás, a Consact tanácsadó cég ügyvezető igazgatója a cég sajtótájékoztatóján. Megszűnt a Gamesz. Pont került a tótkomlósi Gamesz hónapok óta húzódó vitájára. Meg nem erősített információink szerint személyi és pénzügyi gondok nehezítették az intézmény működését. A vezetési problémákat tovább bonyolította az a tény, hogy az igazgatónak november elsejével lejárt a szerződése, a meghosszabbítás szóba se került. Az intézmények vezetőiből álló igazgatótanács határozott véleményt alkotott a Gameszról, mint önálló intézményről, ahol eddig 9 karbantartó és 6 adminisztratív munkatárs dolgozott. Ezek szerint profiltisztítás kell, a karbantartó részleg ilyen szervezettel nem működik jól. A pénzügyi és gazdasági ügyek intézésére önálló intézményt javasoltak a vezetők, mivel így látták saját intézményeik számára biztosítottnak az ügyvitelt. Az egyhangú vélemény pedig így hangzott: a Gamesz jelenlegi szervezeti felépítésében ne maradjon meg! A képviselő- testület legutóbbi ülésén ez a téma is terítékre került. A döntés értelmében a polgármesteri hivatal irányítása mellett önálló csoportot hoznak létre, ahol 4 szakember intézi majd a 9 intézmény pénzügyi, gazdasági ügyeit. Üzletközpont vállalkozásban Tibeka Super Market Orosházán November 10-én nyílik mega régi Csillag Áruház teljesen felújítva, ahol a csillogást gazdag tartalom, bő árukészlet egészít ki. Felvételünk az előkészítés időszakában készült Fotó: Lehoczky Péter Kecskés Tibor orosházi vállalkozó nevét elsősorban a Tibeka Papucsüzem gyártmányai után ismerik. Most pedig megvásárolta az orosházi Afész legnagyobb áruházát, a városközpontban lévő Csillag Áruházat. — Nem mindenki értett velem egyet — kezdi beszélgetésünket Kecskés Tibor —, amikor teljesen felújítottuk. Még az üvegportálok helyett is újat raktunk be. Az áruház, melynek neve Tibeka Super Market, november 10-én nyílik, 2600 négyzetméteren 50 tagú szakembergárdával várja majd vásárlóit. Az áruház előtti parkolót Kecskés Tibor bérli az önkormányzattól. A gépkocsival érkező vásádó 50 forintot fizet majd parkolási díjként, de ezt az összeget egyből le is vásárolhatja. 100 be vásárlókocsi várja egyszerre a vevőket Négy fotocellás pénztárgép a tévedhetetlen vonalkódos rendszernél álla a vevők szolgálatában a földszinti élelmiszerosztályon. Az induló árukészlet értéke meghaladja a 15 millió forintot. Hat 2 méter 20 centis import, többpolcos gondola zsúfolásig megrakva hívja fel magára a figyelmet. A hűtő- rendszere impozáns, olasz termék, megnyugtató zöld színben, hatalmas üvegfelülettel teszi lehetővé, hogy a betérő kiválassza a megvásárolandó terméket. A tőkehústól a különböző felvágottakig, baromfiárukig, külön-külön hűtőpultonként várja a vevőket. Itt is minden vonalkódos rendszerű, a zöldséges részlegnél a vevő saját maga választja ki és méri le az árut. Kizárt a tévedés lehetősége. Magyarországi gyakorlattól igencsak eltérő módon külön helyezkedik el a földszinten az élelmiszerosztály mellett az illatszer- és vegyiáru osztály. Úgy gondoltuk — tájékoztat Kecskés úr — hogy az élelmiszerárukat nem keverjük mással. Bőséges választékot kínálunk a vegyi osztályon, ahol 50 méter hosszú gondolák körkörösen felszerelve szinte minden igényt kielégítő módon várják a vásárlókat. Azokra is számítunk, akik az egyszerűbb kozmetikai cikkeket és a hagyományos mosószereket kedvelik, s lesz olyan termékünk is, amely magasabb igényekhez és pénztárcához igazodik. Az áruházban megvásárolt termékeket, a földszinten Béres József üzemeltetésében lévő virág- és ajándékboltnál lehet becsomagolni, egyéb díszítésekkel ellátni. Szeretnénk komplex szolgáltatást nyújtani. Az első emeleten a konfekciórészleg található. Az angol tulajdonú Elite Ruhagyár termékeit forgalmazzák, s meglepően alacsony áron. A cipők és fehérneműk hasonlóképpen olcsók, s ugyancsak elfogadható az átlagosan 15 ezer forint körüli áron kínált női és férfikabát. A berendezése ennek az emeletnek egységes: fémes, szürke állványok, nagyon sok tükrös felülettel. Ez a szint levegős, áttekinthető és kiegyensúlyozott nyugodtságot áraszt. A második emelet a Zala Bútorgyár termékeinek teljes választékát tartalmazza. Emellett egyéb kiegészítők, lakásfelszerelések, festmények találhatók ezen a szinten. — Az áruház egész rendszerét számítógép vezérli. Délelőtt és délután két-két munkatársunk figyeli a készlet alakulását, a beszerzés szükségességét és az értékesítést. Minden vonalkódos, igyekszünk a vásárló bizalmát a technikai felszereltséggel is erősíteni. Minden szinten női, férfi mellékhelyiségek, mosdók állnak a vevők rendelkezésére. Dolgozóink kényelmét korszerű öltözőkkel, mosdókkal igyekszünk biztosítani. Az előkészítésre nagy gondot fordítunk, a zöldségnek például külön mosóegysége van, a húsos előkészítő korszerű, a követelményeknek és előírásoknak megfelelő módon berendezett. Szándékunkban áll az igényekhez /messzemenően igazodni, olyan árukkal bővítjük majd az áruházat, amelyet a vevők keresnek. Egyéb kedvezményeket is nyújtunk, akciókat tartunk majd. De ez már a tulajdonos, a lányom, Csapóné Kecskés Erika feladata lesz, én a kereskedelmi tennivalókat próbálom összefogni —foglalta össze Kecskés Tibor. Papp János Előbb szemben úszott az árral, most elesetteken segít Kárpáti úr „szőnyegben utazik” „Higgyen a szemének! Ilyen még nem volt!” hirdeti cégét napok óta lapunkban Kárpáti József vállalkozó. Nem túl gyakran találkozni ilyen szöveggel a reklámokban. Megkérdeztük hát: — Tényleg nem volt még ilyen? — Másutt lehet, hogy volt— bár nem emlékszem rá —, nálunk most először kínálunk szőnyeget féláron. — A hirdetésnek azért előzménye van. Mióta vállalkozik? — 1991-ben lettem vállalkozó, az élet kényszerített rá. Korábban egy nagykereskedelmi vállalat megyei lerakatát vezettem, de rájöttem, szemben úszom az árral: a vállalkozások megpezsdülésével a nagykereskedelmi tevékenység elavult, korszerűtlenné vált. Békésen elváltunk, később a lerakat meg is szűnt. Megpróbáltam magam csinálni, egyszerre voltam nagykereskedő és kiskereskedő, gyors egymásutánban nyitottam két lakástextilboltot. — Soha nem gondolta, hogy abbahagyja? — Biztosan kényelmesebben és nyugodtabban élnék, ha nem ezt csinálnám, de nem tudom abbahagyni. Nekem ehhez illő az alkatom, ebben érzem jól magam, állandóan mozogni, hajtani. Meg fűt a bizonyítási vágy, hogy meg tudok ebből élni és munkatársaimnak létbiztonságot nyújtani. Végül is mostanra stabilizálódott a helyzetem, a svéd—magyar ME- TAKER-PLUS káefténk fejlődik, a békéscsabai, Tolnai utcai lakástextilüzletünk forgalma egyre nő. Ezért adhatunk jelentős árengedményt, most 365 és 2450 forint közötti árakon kínáljuk a padlószőnyegek négyzetméterét. De árulunk függönyt, füg- gönykamisokat, bútorszöveteket, bútorkárpitokat, sötétítő függönyöket, padló pévécéket. —Nyugaton a sikeres vállalkozókjelentős karitatív szerepet is vállalnak. Ón még soha nem „Nem tudom abbahagyni, nekem ehhez illő az alkatom, ebben erzem jól magam Fotó: lehoczky Péter —Tehát jól rajtolt... — Nem mondanám, mert az egyik üzletet négy hónapos vergődés után be kellett zárjam. A másikat viszont gyorsan kinőttük, a sikerhez is épp négy hónap kellett. Nyitottam egy farmerruházati márkaboltot is, azzal másfél évig bírtam, aztán befuccsolt. Voltak biztató külföldi kapcsolataim, főleg Ukrajnában és Romániában, végül egyikből se lett hosszá távú együttműködés. Volt amire ráfizettem, mert becsaptak, de ebből is tanultam. gondolt a szegények és elesettek segítésére? — Nem tudom, nevezhetem- e magam sikeres vállalkozónak, de ettől függetlenül, egészség- ügyi és szociális intézményeknek, óvodáknak, iskoláknak már eddig is kedvezménnyel szállítottam. Édesanyám mozgássérült, természetes hát, hogy a mozgássérültek is engedményt kapnak árainkból. Egyébként általában az a célunk, hogy a vevők megtalálják nálunk a lehetőségük szerinti legmegfelelőbb árut és térjenek vissza hozzánk máskor is. t. n. Gazdaságunk rögös útja (3.) Csökken a nyugdíjak reálértéke Nyugdíj alakulása %-ban Időszak Nominál értéke Árindex Reál értéke Reálbér indexhez viszonyítva 1989/1983 148,1 179,5 82,5 85,7 1994/1989 272,8 314,6 86,7 98,9 1994/1983 403,9 564,8 71,5 84,7 Először is tényként szögezzük le, hogy egy 1992 áprilisában készített elemzés szerint a nyugdíjasok 79,9 százaléka létminimum alatt élt. Évről évre visszatérő probléma a nyugdíjak reálértékének megőrzése, s a bérekhez való aránya. Valóságos számarányú folyik egy-egy nyugdíjemelés előtt. Tekintettel arra, hogy a nyugdíjemelés az elmúlt időszakban differenciáltan került megállapításra, értékállósága döntően attól is függött, hogy az illető mikor ment nyugdíjba, az átlagszámok az egyénre vonatkozóan nem sokat mondanak. Ezért a következőkben a saját nyugdíjamra vonatkozó adatokkal számolok! A 80-as években a gazdasági hanyatlás árát elsősorban a nyugdíjasok fizették meg! Az értékvesztés üteme 1989 után változatlan maradt, s a csökkenés mértéke lényegében megegyezett a reálbércsökkenés mértékével. Összességében megállapíthatjuk, hogy 1983 óta a nyugdíj értéke a reálbérhez képest 15 százalékkal, az árakhoz képest közel 30 százalékkal maradt el. Említsük meg azt is, hogy a nyugdíjazás eddig mindig jelentős jövedelemkieséssel járt. 1983-ban a jövedelmem 71 százalékát kaptam meg nyugdíjként, s ha hozzávesszük az időközben bekövetkezett érték- vesztést is, kiszámolható, hogy jövedelmem reálértékben csak 50 százaléka az 1982. évinek. Gyakorlatban ez mit jelent? Például azt, hogy 1978-ban kétheti keresetem elég volt az éves fűtés és világítás költségeinek fedezésére, ma pedig — a várható áremelést is figyelembe véve — a kéthavi nyugdíj is kevés! Hangsúlyozom, hogy az adatok nem általánosak. Akik 1983 előtt mentek nyugdíjba azok rosszabbul állhatnak, akik később, azok relatíve jobban. Nem járok messze az igazságtól, ha megállapítom, hogy akik 8—10 éve mentek nyugdíjba, azok aligha bízhatnak abban, hogy életükben még egyszer elérik azt az anyagi szintet, melyet nyugdíjazáskor élveztek! Mindezek könnyebben elvisel- hetők lennének, ha látnánk az alagút végét, ha évtizedes áldozatunknak látnánk az értelmét Azt látjuk, hogy egy szűk réteg gyors meggazdagodása a széles néprétegek elszegényedése árán valósul meg. Tisztelet a nem kevés kivételnek, a gazdagodás mögött nincs valós teljesítmény. Azt látjuk, hogy állami alkalmazottként egyesek végkielégítés címén sok milliót zsebelnek be. Annyit, amennyit egy átlagos keresetű munkás egész munkásélete alatt sem keres meg. Azt látjuk, hogy kft.-ék tönkremennek, de tulajdonosaik virulnak, „gazdálkodásuk” kárát valamennyien fizetjük. Gondoljunk csak a behajthatatlan vámtartozások milliárdjaira, vagy az adóhivatal és a társadalombiztosítás tízmilliárdjaira, vagy arra, hogy a felszámolásuk után annyi pénz sem marad, hogy alkalmazottaiknak a járandóságukat kifizessék. Fizeti az ország, miközben tönkremegy. Az ország adósságállománya minden eddigi mértéket meghaladja. A belföldi állam- adósság az év végére elérheti a 3500 milliárd forintot, míg a külső bruttó államadósság meghaladhatja a 26 milliárd dollárt. A hitelfelvételek nem fejlesztési célokat szolgálnak, hanem a költségvetési hiány finanszírozására, a hitel és kamatainak visszafizetésére. Ez vonatkozik a vállalatok privatizációjából származó bevételekre is. Nagyon lassú és elégtelen a külföldi tőke beáramlása, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a devizában fizetendő kamatterhek egyre nőnek, így tehát beszélni kell a tőke kiáramlásáról is! Az oktatás, a kultúra, a tudományos élet, az egészségügy, a honvédelem vegetál. Polgárokat, civil társadalmat akarunk? Természetesen! Csakhogy ehhez kevés a deklarált szabadság. Hogy valódi szabadság legyen, fel kell számolni a szegénységet, mert a szegénység kiszolgáltatottságot jelent. Az előttünk álló út rögös, de ne legyünk mégsem kishitűek. Ez az ország, ha összefog nagy dolgokra képes. Alkotó légkörre van szükség. A cselekvés ideje jött el, kinek csak a létminimumnál alig magasabb munkabérért, kinek a miniszteri fizetés 80, vagy akárhány százalékáért. Végre ne a politika határozza meg a gazdaságot, hanem ellenkezőleg, a gazdaság érdekei — a politikát! (Vége.) Józsa Lajos, közgazdász
