Békés Megyei Hírlap, 1994. november (49. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-04 / 261. szám
A Szentháromság kápolna Gyulán Hírek Ré(s)zeredmény. A gyulai Erkel művelődési ház még a tavasszal hirdette meg „Réz névtáblák a színházteremért” akcióját. Ötszáz olyan lokálpatriótáról álmodoztak, aki vállalja a néhány ezer forintos összeg befizetését. Tavasz óta mindössze 39-en tették le a pénzt. Az akció viszont még folyik, az adóév végének közeledtével talán megnő az adakozó kedv is. A befizetésekből máris beszerezték a szükséges reflektorok egy részét, a színháztermi erősítő berendezések felét, a pontfényvetítőt. A befizetők a színházi évad egy darabját ingyen tekinthetik meg — hacsak le nem mondanak erről a lehetőségről. Ki takarítson? Jól dolgoznak az eleki rendőrök. Másfél év alatt az őrs valamennyi hivatásos állományú tagja dicséretben és jutalomban részesült. Az Eleki Rendőrőrs hivatásos állománya mára 9-ről 8 főre csökkent. Munkájukat egy ügyintéző, s egy félműszakos takarítónő segítette. A félműszakos állást meg kellett szüntetniük (fene tudja, mit gondoltak, ki takarít majd a rendőrségen), ám a képviselő-testület magára vállalta a takarítónő bérét. Az őrs munkatársai Eleken kívül Lökösházán is teljesítenek szolgálatot. Kegyeletes nem. Akét- egyházi képviselők nem járultak hozzá a Békés Megyei Temetkezési Vállalat kezelésében lévő központi vagyon értékesítéséhez. Úgy látják jónak, ha a vagyont hosszabb időtartamú bérleményként hasznosítják. A kétegyháziak vagyonrésze 200 ezer 400 forint — a 12 milliós eladási árra taksált vagyonból. Az oldalt Kiss A. János írta és szerkesztette. A fotókat Kerekes István, Kovács Erzsébet és Lehoczky Péter készítette. Telefon: (66)450-450 Szakember a Miután az eleki polgármesteri hivatal pénzügyi csoportvezetője jegyzővé avanzsált, Szabotté Szabó Ildikó került erre a posztra. Leírta elképzeléseit, s ennek alapján, valamint tevékenysége ismeretében a polgármester és a jegyző egyaránt bizalmat szavazott neki. A október 17-i testületi ülésen be is jelentették határozatlan időre szóló megbízását. — Pénzügyi és számviteli főiskolát végeztem Budapesten — mondta Szabóné Szabó Ildikó. — Egy évig nappalira jártam, három tanévet viszont levelezőn végeztem. Négy éve élek Eleken, itt építkeztünk. A férjem a kétegyházi szakmunkásképző kollégiumában nevelőtanár. Már Eleken laktunk, amikor megszületett kisfiúnk, Dávid. Korábban laktunk Sopronban is, ahol egy GYULA ÉS KÖRNYÉKE 1994. november 4., péntek Társastánc társtanárokkal A legtöbb gyulai vélhetően úgy tudja, hogy a Gyulai Társastáncklub vezetője a kezdetek óta a népszerű tánctanár házaspár, Felczánné Nyíri Mária és Felczán Béla. — Öt évvel a harminc évvel ezelőtti alapítás után nyugdíjba vonult az elődünk — mondja Felczánné Nyíri Mária. — Békéscsabáról jöttünk át Varga András meghívására, ott élünk ma is. Tíz esztendeig magam is itt voltam főállásban, aztán szükség lett Békéscsabán, a megyei művelődési központban egy táncpedagógusra. De Gyulához sem lettem hűtlen, tanítok itt ma is. A klubvezetést pedig a férjem vette át. — Elégedettek a Gyulán elért eredményeikkel? — Szép és eredményes volt ez a huszonöt évünk. Sok-sok fiatalt tanítottunk meg az alapokra, de a versenytáncra is. Gyulán mindig rengeteg táncossal dolgozhattunk. Neveltünk tizennégy országos bajnokot, de a többiek is igen színvonalasan versenyeztek. — Mi a véleményük arról, hogy most iskolai keretekben folytatódhat a művészeti oktatás — így a táncképzés is — Gyulán? — Jónak tartjuk ezt a megoldást — veszi át a szót Felczán Béla. — Komoly támogatást látunk benne. A klub összes költségét már szponzoraink sem tudják magukra vállalni. Az iskolai keretek azt jelentik, hogy még több fiatal kaphat lehetőséget. A versenyzők eddig maguk fizették ruha- és cipőköltségeiket. Ezután bizonyára olyanok is kamatoztathatják tehetségüket, akik az említett kiadásokat nem tudnák állni. Arra a kérdésre, hogy meddig vállalják, vállalhatják a gyulai fiatalok tánctanítását, a Felczán házaspár összenevetve, példás egyetértésben azt válaszolta: itt szeretnének lenni a negyvenedik évfordulón is. Aztán szó esett még arról, hogy húsz éven át maguk is versenyeztek, ebből tízet profiként. Ide kívánkozik Felczán Béla egy elgondolkodtató mondata: — Mi a tánccal, a gyulai és a csabai klub testvérklubbá alakításával száműztük környezetünkből a Csaba—Gyula ellentétet. A tánctanár házaspár alkalmi bemutatója DOHÁN YOZN TILOS ! I • • 1 NÖf VETKŐZŐ Le vagy fel? Annyit beszélnek a pozitív gondolkodás szükségességéről, hogy szinte szégyenérzet járja át az embert, ha ' szimpla kávéáremelés is negatív gondolatokat vált ki belőle. mar A gyulai Pándy kórház mosodaépületében járva aztán agyunkba „kattant" a pozitív gondolkodás mibenléte. E kép is bizonyítja: tant a pozi nyivel többet mennyivel többet iaér, ha nem szomorkás hangulatú női öltözőnek neveznek valamit, hanem — reményteljesen — női vetkőzőnek... Ne dolgozzanak! Az SZDSZ és az MSZP eleki szervezetei közös levélben fordultak a képviselő-testülethez. Ebben azt kérik, hogy az új testület megalakulásáig a képviselők már ne hozzanak személyi és költségvetést módosító döntéseket. Ez a megnyilvánulás arra enged következtetni, hogy Eleken az érintett két párt a kormánykoalícióhoz hasonló alapállást lát jónak a település működtetéséhez, fejlesztéséhez. Mennyi a tfízrevaló Lökösházán? Rakodógép fülsértő csettegése hallatszik a lökösházi tüzép felől. A mögötte álló többszintes ház lakói aligha örülnek ennek, ám annyi bizonyos: közvetlenül a tél előtt állva, van mit hazavinni, „bespájzolni” a hideg időkre. A telepet a Kalória Speed Kft. bérli a gyulai Áfésztől. —Látom, van szenük, fájuk, olajuk. De lesz-e akkor is, ha kemény tél köszönt ránk? — Folyamatosan be tudunk szerezni mindent — mondja meggyőző határozottsággal Túrái József né telepvezető, aki korábban a mezőgazdasági szövetkezetben dolgozott, majd a munkanélküliségből került ide négy hónapja. — Úgy tudom, tavaly sem volt ellátási zavar, egyedül a tüzelőolajjal volt némi gond. Ez a szezon teljesen rendezettnek ígérkezik. Fussuk át a telep kínálatát! Ez érdekes lehet a leendő vásárlóknak, de talán összehasonlítási alapul szolgálhat a gázzal, villannyal fűtők számára is. Lökösházán a tatai brikett mázsánként 970, a parázs brikett (magyar) 900, a Konix brikett (ez dorogi készítmény) 880, a baskír brikett 950, az EP—2 kazánszén (magyar) 800, az EP—3 kocka 900, a cseh fekete, nagy darabos 900, a lengyel lángborsó 1150 forintba kerül. Az akác tűzifa mázsáját 650 forintért, a fűtőolaj literjét 30 forintért adják. Egy csomag alágyújtós ára 60 forint. / En lennék a Jani? Mindig bajban van az ember, ha a két kiváló gyulai rádió valamelyikének bájos bicsaklásait akarja szóvá tenni: egyik előnyére fricskázzam a másikat?! Végre olyasmire bukkanhattam, melyet egyaránt szóvá tehetek mindkettőjük háza táján. Sőt a megye valamennyi rádiójáén és televíziójáén is. András vagyok, Krisztina vagyok, Béla vagyok — én meg kivagyok már ettől az idétlen bemutatkozástól, ahogy a hallgatók keresztnevüket naphosszat búgják, harsogják, reccsentik, suttogják a (meglehetősen bugyutácska) rádiós játékok alkalmával a telefonba. Valaha hittem, attól lehet érdekes a helyi adás, hogy a szereplők nagyobbik részét ismerem, megismerhetem. De nem, jobb, ha belátom, ennek a hercigeskedő közízlésnek magam is János vagyok... így bemutatkozni nemhogy a békebeli illemtanórákon, még a szocialista illemtankönyvekben sem volt szokás. A teljes név vállalása férfiaknál férfias, a nőknél nőies jelenség volt, tényleg magyaros. Hogy előfordult azért az ,,Icuka vagyok”, „Sanyo vagyok" is? Igaz, de ez már akkoriban is sokat elárult Ietikából, meg Sanyóból, ha a teljes nevét nem is. ,, . r\ I Szép Alkony Ezen a szerdai szép reggelen a Szép Alkonynak örülhettünk. Most adták át ugyanis Gyulaváriban a „Szép Alkony” Idősek Otthonának első ütemét. Ez a műszaki átadás volt, ünnepelni akkor akarnak — december elején —, ha már be is rendezték a helyiségeket. Egyúttal felújították a régi épület egyik szárnyát, 1,4 millióért. Ebben működik a nappali ellátást igénylő idősek klubja. Az új épületrészben négy egyszemélyes, két kétszemélyes és egy olyan helyiség van, mely három-négy idős ember elhelyezésére szolgál. Van, amelyikhez kádas, A tánc éve lesz? Jövőre lesz 45 éves a gyulai Körös Néptáncegyüttes, s ugyancsak 1995-ben rendezik meg a városban a Minden Magyarok III. Táncfesztiválját. A két esemény előkészítéséhez máris hozzáláttak az Erkel művelődési házban, ahol ma erről tanácskozást tartanak. szép eredmény van amelyikhez zuhanyozós fürdőszoba tartozik, benn vagy külön kialakított WC- vel. A gondozási díj havi nyolcezer forint lesz, egyszeri hozzájárulásként ennek 40- 50-szeresét kell befizetni. Ez az új rész 1,3 millióba került. A májusra megvalósuló második ütem építése folyik. Amikorra mindennel elkészülnek, 37,4 milliót költenek a létesítményre, ebből csupán 9,7 millió forint az állami támogatás. A gyulai áfész önzetlenül kétméteres teleksávot adományozott az otthonnak, ezzel is segítve a kényelmesebb életfeltételeket. Összebeszéltek? Hajszálra azonos időpontban ülésezett legutóbb a Gyulai Idegenforgalmi Kamara és a képviselő-testület idegenforgalmi ügyekben illetékes bizottsága. A dolog akár véletlen, akár nem, jó lenne elkerülni a további, hasonló „vérontást”... Kétegyházi mérleg A kétegyházi képviselő-testület az elmúlt négy évben 68-szor ülésezett—ebből 28-szor rendkívüli alkalomként —, s 539 határozatot hozott. E határozattömegből csak egyetlen akadt, mely ellen törvényességi kifogást emeltek. A testület—megbízatása négy éve alatt — 39 rendeletet alkotott. (Újra)alapítás Alapító okirat tanúsítja ezután a kétegyházi polgármesteri hivatal létezését. Erre azért volt szükség, mert a hivatal a hatósági, a testületi előkészítő munka mellett — természetesen — olyan alaptevékenységeket is ellát, melyek során szolgáltató intézményként, vállalkozásként jelenik meg. pénzügy élén Szabóné Szabó Ildikó részvénytársaságnál dolgoztam. Majd a mezőgyáni tanács alkalmazott. Eleken intézményi és hivatali belső ellenőrként tevékenykedtem. Most ötödmagammal alkotom a pénzügyi csoportot, melynek vezetésére megbízást kaptam. Elek legújabb jegyzője Új jegyzője van Eleknek, a tanácsrendszert követően immár a harmadik. A nagy jövés-menés okán érdemes lenne elgondolkodni, ám most inkább ismerkedjünk meg az éppen hivatalban lévővel! Két elődje Gyulán lakott, a 48 éves Varga Ferenc — aki ugyan Gyuláról származott el — 1972-től Eleken dolgozik, s 1977-től ott is él. A képviselő- testület pályázat alapján — Hódmezővásárhelyen élő ellenfele visszalépett —, szeptember 28-án választotta a falu jegyzőjévé. — A feladat nem volt igazán újdonság számomra — mondta Varga Ferenc. — Egy ideje megbízott jegyzőként tevékenykedtem. Gyakorlatilag mindenféle beosztást betöltöttem már a hivatalban. — Tipikusan gyakorlatias közigazgatási szakembernek tűnik pályája alapján. Olyannak, akinek szinte törvényszerűen vezet az útja a jegyzői székig. — Most viszont el kell dőlnie, hogy jó leszek-e vezető* nek is. Előfordul olyasmi, hogy valaki remek szakember, de csapnivaló vezető lesz belőle. Eredetileg pedagógusnak készültem, négy évet el is végeztem a szegedi József Attila Tudományegyetem matematika—fizika szakán, aztán közbejött néhány dolog. Eleken tanítottam 1977-ig, amikor a tanácshoz kerültem gyámügyi előadónak. Aztán Varga Ferenc anyakönyvvezető voltam. Később foglalkoztam iparügyekkel is, majdnem minden területre szakvizsga-bizonyítványt szereztem. Legutóbb pénzügyi csoportvezető voltam, azóta, hogy 1986-ban elvégeztem az államigazgatási főiskolát. — Ahogy hallani, közben több társadalmi megbízatást is vállalt. — Voltam az Önkéntes Tűzoltó Egyesület elnöke és sportköri pénztáros is. A civil szerveződések régen is, ma is meghatározó segítséget vártak, remélnek a községtől. — Miért ürült meg az eleki jegyzői szék? — Ha diplomatikusan akarok válaszolni: elődöm közös megegyezésre jutott a település vezetőivel.
