Békés Megyei Hírlap, 1994. november (49. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-30 / 283. szám

1994. november 30., szerda

NAGYVILÁG

A BIE törölte a budapesti expót

A Világkiállítások Nemzetközi Irodája (BIE) kedden törölte nyilvántartásából az 1996-ra tervezett magyar expót. Ezt Öle Philiphson, a BIE főtitkára a magyarországi tárgyalásai befejeztével tartott sajtótájékoztatón jelentette be kedden.

Kifejtette: a BIE-t nem érte váratlanul a magyar kormány döntése az expo lemondásáról. Amikor június—júliusban Magyarországon felerősödtek az expo körüli viták, a nemzetközi iroda már számított a nemleges döntésre. Öle Philiphson úgy vélte, Magyarországot nem éri semmiféle szankció az expo lemondása miatt, bár elképzelhető, hogy egyes tagországok ezzel nem értenek majd egyet. A

BIE szemléletétől azonban távol áll a szankcionálás. A BIE- tagok összességében méltányolják a magyar kormány bátorságát, mivel a rendezvény lemondása még mindig jobb megoldás, mint egy rosszul sikerült expo megtartása. Nem első alkalommal lépett vissza egy ország az expo-rendezéstől. Ez történt Chicago, Los Angeles, Moszkva, Philadelphia és Bécs esetében is. Tény azonban, Magyarország a közeljövőben nem lehet esélyes egy újabb világkiállítás elnyerésére.

A BIE főtitkára bejelentette: világkiállítás legközelebb 2005-ben lesz, amelyre 1996- ban lehet jelentkezni.

Elutasították az ENSZ javaslatát

A viszonylagos nyugalom után a boszniai szerbek kedden folytatták előrenyomulásukat Bi- hac központja felé — jelentették szarajevói ENSZ-források, hozzátéve, hogy az ostrom heve valamelyest enyhült. A szerb támadás folytatása azt jelenti, hogy a boszniai szerb vezetők válaszra sem méltatva elutasították az ENSZ vasárnap közzétett tűzszüneti javaslatát, melynek értelmében Bihacból az összes fegyverest kivonnák, s a várost a világszervezet ellenőrzése alá helyeznék.

Kérdőjelek

Győztek a szerbek?

Az európai civilizáció szégyene: a sommás, elítélő vélemény Helmut Kohl szájából hangzott el, aki a CDU kongresszusán értékelte a délszláv háborús tragédia legutóbbi, bihaci eseményeit. S a német kancellár nem is túlzott, hiszen az elvileg ENSZ-védettség alá helyezett boszniai város sorsáról érkező hírek valóban aligha válnak akár a közvetítésre vállalkozott nagyhatalmak, akár az ENSZ vagy a NATO díszére. Épp ellenkezőleg. A válság valamennyi külső szereplője tehetetlennek bizonyult a béketervet és az azonnali tűzszünetet egyaránt elutasító szerb fél előrenyomulásával szemben. A tények előtt még olyan magas rangú politikus is meghajolni látszik, mint az amerikai védelmi miniszter: William Perry ugyanis

kerekperec kijelentette, hogy a délszláv háborúban a szerbek győztek, s a további nyugati légicsapásoknak sincs értelme.

Cinikus szavak? Meglehet, bár a frontvonalakon történtek megalapozottá teszik az értékelését. Az igazi kérdés persze nem is a Bihacnál vagy Boszniában vagy máshol történtek megítélése, hanem a következmények számbavétele. Elvégre a szerbek felülkereke- dése messzeható konzekvenciákkal jár. Újra felmerül Nagy-Bosznia megteremtésének lehetősége, jóllehet, ezt a nagyhatalmak mindeddig elvetették? Nyugati beletörődés esetén ráadásul csorbul az az 50 éve érvényes alapelv, hogy az európai határok erőszakkal nem módosíthatók. Egyelőre lehetetlen belátni a kulisszák mögé. De mindez a szomorú tényeken mit sem változtat: mint ahogy az sem, hogy a bosnyákok a jövő heti budapesti biztonsági csúcs elhalasztását javasolják. Használna ez bárkinek? gz Q

Ferenczy Europress

Norvégia elutasította a csatlakozást

Viselni fogják a kívülmaradás következményeit, de úgy tűnik, nem nagyon szomorkodnak miatta

Norvégia lakossága a vasárnap és hétfőn tartott népszavazáson elutasította az országnak az Európai Unióhoz való csatlakozását — jelentette a DPA és a Reuter. A leadott szavazatok 82 százalékának összeszámlálása alapján végzett felmérések azt mutatták, hogy a választók 52,2 százaléka voksolt a belépés ellen, míg 47,8 százalék a csatlakozást részesítette előnyben.

A skandináv ország ezzel 1972 után másodszor mondott nemet a kormány csatlakozási szándékára. Akkor 53,5 százalék adott nemleges szavazatot, a belépést pedig mindössze 46,5 százalék pártolta. A részvételi arány a vártnál magasabb volt — 87,8 százalék. Ez 8,7 százalékkal múlja felül az 1972-es részvételi arányt.

Gro Harlem Brundtland miniszterelnökasszony keddi televíziós nyilatkozatában elismerte kormányának vereségét, és közölte, hogy a kabinet tiszteletben tartja a népszavazás eredményét. Hozzáfűzte, hogy az elszenvedett vereség ellenére továbbra is hivatalában marad.

Az

Fogyunk

Erdélyországban mindig is létfontosságú volt az oktatás, a középkorig visszanyúló múltban, s még inkább a jelenben. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a vártnál jobb eredménnyel zárult aláírásgyűjtés, amely az RMDSZ tanügyi törvénytervezetét hivatott támogatni. Bár szívet-lelket melengető érzés volt az erről közölt adatok böngészése; most mégis másféle számadatokról szeretnék szólni. Azokról, amelyek tanévkezdéskor kerültek nyilvánosságra a Maros megyei iskolahelyzetről.

Kitűnik belőlük, hogy az óvodák, elemi iskolák, gimnáziumok román tagozatára beiratkozott gyermekek száma közel kétszerese a magyar tagozatra jelentkezőkének. Ha csak a gimnáziumok IX—XII. osztályaira vonatkozó adatokat vizsgáljuk, az arányeltolódás közel háromszoros.

Végül: az idén 14 osztálynyi gyermekkel, pontosabban négyszázharminccal kevesebben kezdik iskolai tanulmányaikat magyar nyelven.

Ide kívánkozik még, hogy az utolsó népszámlálás adatai szerint Marosvásárhely lakóinak száma 163 ezer. Közülük 83 ezer magyar, 75 ezer pedig román nemzetiségű. (Bár a tanügyre vonatkozó adatok a megyei helyzetet tükrözik, de a tanulók zöme mégiscsak Marosvásárhelyről kerül ki.)

Elgondolkoztató adatok ezek, még akkor is, ha tudjuk, hogy Marosvásárhely magyar lakosságának átlagéletkora — a jól ismert okok miatt — jóval magasabb a többségi nemzethez tartozó honfitársainkénál.

SZENTGYÖRGYI LÁSZLÓ

Magyar

Államkötvény

1996/K

2700%

ÉVI FIX KAMAT

1998/D

30,96%

VÁLTOZÓ ÉVES KAMAT

•AZ ELSŐ FÉLÉVRE

_____Jó kezekbe kerül..._____

.

..a pénze, ha biztonságos és hosszú távon is előnyösen kamatozó befektetést keres.

Államkötvény 1996/K A Magyar Államkötvény 1996/K 2 éves futamidejű (1994. november 23.-1996. november 23.) értékpapír. A kötvény fix kamatozású, melynek mértéke évi 27%. A törlesztés névértéken történik 1996. november 23-án. Kamatfizetési időpontok:

1995. május 23. 1995. november 23.

1996. május 23. 1996. november 23.

Államkötvény 1998/D A Magyar Államkötvény 1998/D 4 éves futamidejű (1 994. november

23.-1 998. november 23.) értékpapír. A kötvény változó kamatozású, melynek alapja az 1, 3 és 6 hónapos diszkont kincstárjegy átlaghozama + 1,75% kamatprémium. Első féléves kamata 30,96%. A törlesztés névértéken történik 1998. november 23-án. Kamatfizetési időpontok:

1995. május 23. 1995. november 23.

1996. május 23. 1996. november 23.

1997. május 23. 1997. november 23.

1998. május 23. 1998. november 23.

Kiemelt értékesítés A befektetők 1994. november 28. és december 2. között vásárolhatják meg a legújabb államkötvényeket. A kiemelt értékesítés keretében a kiegfeljebb az

jelölt forgalmazók legtelj 1 994. november 1 8-án kialakult átlagárfolyam + 0,2 százalékponttal és a kibocsátás napjától felhalmozott napi kamatokkal megnövelt értékén kínálják. A jelenleg hatályos adótörvények szerint a kötvény kamata után nem kell kamatadót fizetni.

Jó kezekben marad...

Az MNB fiókjaiban az értékesítés ideje alatt a befektető tulajdonában lévő 1994/B Államkötvény 117,73%- os (101 %+felhalmózott kamat) árfolyamértéken becserélhető.

Áz OTP Bank fiókjaiban a fizikai formában birtokolt értékpapírok cserélhetők be a fenti feltételek mellett.

Forgalmazó- és kifizetőhelyek: MNB Békés Megyei Igazgatósága Békéscsaba, Dózsa Gy. u. 1. • OTP Bank Rt. Békéscsaba, Battonya, Békés, Csorvás, Gyomaendrőd, Gyula, Mezőberény, Mezőkovácsháza, Orosháza, Sarkad, Szarvas, Szeghalom, Tótkomlós • Inter-Európa Bank Rt.

Békéscsabai Területi Fiók Békéscsaba, Szent István tér 5.

2;

I* A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁGI

Iliin